Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

Május 28 Nemzetközi gyermeknap Szülök, pedagógusok és gyermekek egyaránt nagy lelkesedéssel, megkülönböztetett fi­gyelemmel készültek május utolsó vasárnap­jára, a nemzetközi gyermeknapra. Az idei ünnepnek a havannai VIT-re való készü­lődés ad fokozott jelentőséget. Nógrádban is változatos programok várják a legkisebbeket. Tegnap közel 2000 kisdobos és úttörő vett részt Balassagyarmaton a nagyszabású felvonulással egybekötött VIT-karneválon. Ma irodalmi műsorokkal, játékos vetélkedők­kel folytatódik az ünnep, akárcsak a megye­székhelyen, ahol az egész napos program egy­ben a salgótarjáni gyermekhét végét jelenti. Nagybátonyban megyei gyermekrajz-kiállí- tás nyílik a Bányász Művelődési Házban, Rétságon pedig aszfaltrajzversenyen kere­sik az újabb tehetségeket. Kisterenyére láto­gat a József Attila megyei Művelődési Köz­pont Főnix bábegyüttese. Néhány községben majálist rendeznek és gyermekcsoportokat várnak a kirándulóhelyekre is. Megyeszerte ma tartják a kisdobos- és úttörőavatásokat. (Képes összeállításunk a 4. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD XXXIV ÉVF., 124. SZÁM ARA: 1 FORINT 1978 MÁJUS 28., VASÁRNAP r megemlékezés a tsz-mozgalom 30. évfordulójáról Tlszaföldváron Losonczi Pál ünnepi beszéde Ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg szombaton, a Szolnok megyei Tiszaföidváron arról, hogy harminc eszten­deje, 1948-ban alakultak meg hazánkban az első mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, s ezzel megkezdődött az év­százados paraszti rend (elszámolása, a mezőgazdaság szo­cialista átalakulása. A Lenin Tsz székháza előtt felállított díszemelményen, amelyet mintegy 15 ezer ember vett kö­rül, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Szabó István, a TOT elnöke. Rév Lajos, az OK1SZ elnöke, Molnár Frigyes, a SZÜVOSZ el­nöke és Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titká­ra is helyet foglalt. A díszemelvényen, illetve a hallgatóság első soraiban voltak a termelőszövetkezeti mozgalom vete­ránjai, más kiemelkedő személyiségei is. A Himnusz elhangzása után Papp Zoltán, a szolnoki Szigligeti Színház művésze mondta cl Földeák János Örök május című versét. A nagygyűlést Bódi Imre, a tiszaföld- vári Lenin Tsz állami díjas elnöke nyitotta meg, majd Lo­sonczi Pál mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben az Elnöki Ta­nács elnöke a szövetkezeti mozgalom hazai indulásainak körülrrlényeivel foglalkozott, majd azt hangoztatta, hogy a magyar mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti mozgalom az azóta eltelt 30 évben korsza­kos, mi több: forradalmi je­lentőségű eredményeket értei. — Szövetkezeteink termelé­se — mondotta — olyan szín­vonalra emelkedett, hogy most már alapvetően járulnak hozzá országunk népének megbízható és kiegyensúlyo­zott ellátásához) az ipar me­zőgazdasági eredetű nyers­anyagszükségletének fedezésé­hez és kiviteli feladatának teljesítéséhez. Szövetkezeteink terméshozamai egész sor te­rületen a világszínvonalat ost­romolják, itt-ott pedig már meg is haladják. A technikai felszereltségük ugyancsak ki­állja minden összehasonlítás próbáját. Az egykor — a „tegnap” — még rétegekre ta­golt, ellentétek által mardo- sott parasztságból kialakult és egyre inkább összeforr az egy­séges termelőszövetkezeti pa­rasztság. Megszilárdult és ma­gasabb fokra emelkedett a munkás-paraszt szövetség — szocialista társadalmi rend­szerünk- legfőbb politikai bá­zisa. Nagy társadalmi vívmá­nyunk ez! — A tények meggyőzőén bizonyítják, hogy parasztsá­gunk helyesen cselekedett, amikor — bízva a párt poli­tikájában — a termelőszövet­kezeti gazdálkodás útjára tért, s helyesen tette mun­kásosztályunk, társadalmunk Is, hogy nagyarányú politikai és anyagi támogatásban ré­szesítette a szövetkezeti moz­galmat. Eredményeink forrása a párt politikája iránt biza­lom volt és az lesz a jövő­ben is. Kézzel fogható tények szólnak emellett. —i Világosan látnunk és tud­nunk kell, hogy hazánkban a mezőgazdaságnak, a mezőgaz­dasági viszonyok fejlődésének, fejlesztésének vitathatatlanul nagy politikai, társadalmi és gazdasági jelentősége volt, az van ma is és az lesz a jövő­ben is. Mezőgazdaságunknak kiemelkedő helye, szerepe van — és lesz! — egész életünk­ben. A mezőgazdaság a nép­gazdaság szerves része, annak egyik kulcsfontosságú ágaza­ta. A mezőgazdaságra hárul népünk megbízható és ki­egyensúlyozott ellátása élelmi­szerrel, a lakosság évről évre növekvő élelmiszer-szükségle­tének mind magasabb színvo­nalú gazdagabb választékú és bőségesebb kielégítése, továb­bá iparunk mezőgazdasági eredetű nyersanyaggal való ellátása, ezen túl pedig a mezőgazdasági és az élelmi- szeriDari termékek gazdasá­gos kivitelének magas szinten tartása, sőt fokozása. Losonczi Pál ezt követően áttekintette szövetkezeti moz­galmunk fejlődésének fonto­sabb állomásait, tisztelettel Ünnepi könyvhét '78 Országos szövetkezeti és megyei megnyitó Pasztán Természetjárók találkozója Salgótarjánban Szombat délelőtt a pásztói művelődési központban zsúfolt nézőtér előtt, nagy érdeklődés mellett tartották meg az ün­nepi könyvhét országos szö­vetkezeti és megyei ‘megnyitó­ját. Pásztó nagyközség ta­nácselnöke, Nagy József kö­szöntötte a megjelenteket, a megyei, helyi, párt-, állami szövetkezeti és tömegszerve­zeti vezetőket, a könyv ünne­pe iránt érdeklődő fiatalokat és dolgozókat, nem utol ,ós ir­hán a kultúra jeles képviselő­it: írókat és műveik toimácso- lóit. Az elnökségben helyet foglalt (többek között) dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. A SZÖVOSZ képviselője után a Magyar írók Szövetsé­ge, pályatársai nevében Csák Gyula, József Attila-díjas író, a szövetség titkára mondott köszöntők Az ünnepség jól szerkesztett irodalmi műsorral folytató­dott. Lőte Attila, Csák Gyula és Tímár Máté műveit Jancsó Adrienne, Sánta Ferenc és Jobbágy Károly egy-egy alko­tását adta elő (az utóbbi ke­letkezéséről maga a költő is szólt). Ezután átadták a SZÖ­VOSZ és a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesülése 2500 lorntos könyvajándékait több iskolá­nak — köztük a Nógrád me­gyeieknek —, a szécsényi Nóg­rádi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola kollégiumá­nak, a baglyasaljai hétközi di­ákotthonnak és a kisterenyei állami nevelőotthonnak. Pili- nyi László, a Nógrád megyei MÉSZÖV elnöke a legjobb munkát végző bizományosok­nak adott át oklevelet és ju­talmat. A zárszó után a Bör­zsönyvidéki ÁFÉSZ nézsai ve­gyes kara adott elő színvona­las műsort. Az Edzett ifjúságért mozga­lom rendezvénysorozatai kele­tében került sor tegnap és zajlik ma Salgótarjánban az országos természetjáró talál­kozó. A találkozón —, melyet a közalkalmazottak szakszer­vezete rendezett dolgozói és családtagjai részére —, közel ezren vesznek részt. A vendé­gek gazdag programból válo­gathatnak. Megismerkedhet­nek Salgótarján és a megye történelmi nevezetességeivel, a természetjárás örömeivel. Teg­nap a csoportok a délutáni órákban egyidőbon indultak az SZMT-székház elől város­néző sétára és a eampingtől gyalogtúrákra. A mai prog­ramban szerepel — többek kö­zött — a somoskői vár, a ka- rancshegyi kilátó, valamint Hollókő, Karancsberény, Szé- csény és Balassagyarmat mú­zeumainak, nevezetességeinek megtekintése. adózott azoknak, akik ott áll­tak a bölcsőjénél, s minden el­ismerést megérdemlő kitartás­sal alapozták meg mai ered­ményeinket, Mint mondotta, közibük tartozik a tiszaföld- vári Lenin Tsz is, amelynek elődje egy maroknyi paraszt- ember bátor vállalkozásával, kitartásával, útkeresésével ír­ta be aranybetükkel a nevét a 30 éves magyar mezőgazdasá­gi szövetkezeti mozgalom „őstörténetébe” majd mai va­lóságába, beteljesülésébe. Szövetkezetpolitikánk kút- forrására, a lenini elvekre, a jelen és a jövő számára le­vonható tanulságok miatt, nem árt emlékezni és emlé­keztetni egy ilyen nevezetes jubileumon sem — hangoztat­ta ezt követően Losonczi Pál. s ezek közül az első helyen az önkéntességet említette. — Az önkéntesség ugvan- is, mint alapelv — mondotta — változatlanul időszerű és nagy jelentőségű gyakorlati mondanivalót hordoz. Elegen­dő utalni ebben a vonatkozás­ban csak a tsz-demokrácia megoldásra váró problémáira, vagy az egyesülésekben, a gazdasági társulásokban való részvétel kérdésére. Az önkén­tesség és a tsz-demokrácia ikertestvérek. Nem kis gon­dunk, de feltétlenül megol­dandó feladatunk, hogy a nagyra nőtt közös gazdasá­gokba is „átmentsük” sőt to­vábbfejlesszük a demokráci­át, mégpedig nem is elsősor­ban a formáit, hanem a lé­nyegét. — Tágabb értelemben az önkéntesség elvével kapcsola­tos a gazdaságok önállóságá­nak, anyagi érdekeltségének elve is. A kapuk szélesre tá­rása ebben a vonatkozásban nálunk a kötelező beszolgál­tatás és a tervutasításos rend­szer megszüntetésével történt meg. Az éppen tíz éve beve­zetett gazdasági mechanizmus­rendszer újabb lendületet adott a fejlődésnek és jó eredményeket hozott. — Szoros kapcsolatban van­nak az önkéntességgel, az ön­állósággal az anyagi érdekelt­ség, az irányító és a tervező munka fejlesztésének felada­tai is. Az a véleményünk, hogy nincs szükség a szövetkezetek állami irányításában alapvető változásokra, de az irányítást okvetlenül hozzá kell igazíta­ni a megváltozott, a mára ki­alakult körülményekhez és a jövő követelményeihez. Arra van szükség, hogy összehan­goltan, egységes egészként fej­lesszük tovább a népgazdasá­gi tervezést, a közgazdasági szabályozást és az irányító szervek munkáját. A központi tervező és irányító szervektől a jövőben átgondoltabb, hosz- szabb távú, vagyis elvibb jel­legű döntéseket várunk el. In­dokoltnak látjuk a szabályo­zó rendszer továbbfejleszté­sét: úgy akarjuk hozzáigazí­tani őket a növekvő új fel­adatokhoz, hogy erősödjék az árak ösztönző szerepe, változ­zon az árak belső aránya, hogy csökkenjen és egyszerű­södjön az állami támogatás, hogy a szabályozó rendszer minden eleme az eddiginél jobban ösztönözzön a haté­konyságra és a minőségre. Más szavakkal: a gazdasági eszközökkel történő irányítás erősítését akarjuk, és ezzel összhangban olyan igazgatási módosításokat, olyan rend­szert, amelv jobban számol a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek magasabb szintű felkészültségével, a tsz-ek ön­(Folytatás a 2. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom