Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-09 / 289. szám
Magyarország története képekben a téli könyvvásár derekán vágyniuk, bizonyítják ezt Salgótarján és a megye könyvesüzletei is. Nagy a forgalom, mind többen szívesen válogatnak az őszi hónapok, valamint a közelmúlt könyvúj donsáigaiból- December hagyományosan az év legnagyobb könyvajándé- kozási ideje, értékes, szép kiadványokkal jelentkeztek az Mén is a kiadók. Mint megírtuk, erre az alkalomra 176 könyvet jelentetlek meg. Ismételten jegyezzük meg, hogy például a nógrádi megyeszékhelyre lassan érkeznek a téli könyvvásár kiadványai. sok újdonságra várai kell. Kapható azonban már az a könyv, amelyről szólni kívánunk. a Magyarország története képekben című kötet, amelyet a Gondolat immár harmadik kiadásban jelentetett meg. Kosáry Domokos szerkesztette. Irta és összeállította Kosáry Domokos. Pam- lényi Ervin, Siklós Aladár, Szabad György. Szűcs Jenő, R. Várkonvi Ágnes. Az első kiadás 1971-ben egy év alatt elfogyott, a második kiadás 1973-ban ugyancsak rövid idő alatt elkelt. Az új kiadással a kiadó túllépte a százezres példányszám határát. A kötet anyaga a korábbiakhoz képest csaknem változatlan, főként a közelmúlt néhány, immár történelmi értékű adalékával egészült kiA Magyarország története képekben című kötet sajátossága, hogy nem rövid, szöveges történelmet nyújt át az olvasónak, hanem elsősorban a közölt képanyagban kívánja bemutatni történelmünket. Azt is mondhatnánk, „kényes eszközökkel” dolgozik, a fényképezőgép ob- jektívje minden történelmi jelentőségű esemény megörökítésekor — objektív. A képanyagból, amelyet ebben a kötetben nem illusztrációként kap kézhez az olvasó nagy vonalakban hűen bontakozik ki a magyar történelem, értékes önismereti adalékot szolgáltatva a szocialista nemzeti tudat további alakításához. MEG KELL jegyeznünk, hogy a képek aláírása sem a teljesség igényével készült, csupán magyarázatot . kíván adni az adott helyzetről, segítendő az eligazodást a „képes történelem”-ben. Viszont a fejezetek ugyancsak tömör bevezetői jól segítik a képanyag és a valóság viszonyának feltárását, megfelelő érdeklődést keltve a képekben éppen utánuk következő történelmi korszak iránt. Az öt történész, a magyar történelem egy-egy korszakának kitűnő kutatója és ismerője. Ök segítettek a képek összegyűjtésében is- Hasznosnak tűnik, hiszen az olvasói élményszerzést segíti az a törekvésük, hogy az adott történelmi periódusról nem csupán a más forrásokból már közismert fotográfiákat válogatták be a kötetbe, hanem a nagyközönség által kevésbé ismert képekből is bekerülhetett jó' néhány. Felmerülhet a kérdés a képanyaggal kapcsolatban is. hogy mit tekinthetünk hitelesnek? Történelmünk korai időszakát ugyanis hosszú századokig nem az „objektív” örökítette meg, hagyományozta ránk, későd utódokra. Metszetekről, mimiatúrákról stb. van szó. Ezek a becses emlékek, természetesen, nem adják vissza tárgyukat hibátlanul. Tükrözik viszont az adott kor emberének látásmódját, tehát a történelmi hitelesség nem szenved csorbát. Ugyancsak hitelesnek minősítik a kötet összeállítói — s az olvasó is ezt teheti — azokat a reprodukciókat, amelyek a korabeli tárgyi emlékekről készültek napjaink technikájával. A KÖTET a honfoglalástól és államalapítástól kezdve napjainkig vezeti végig az olvasót történelmünk útján. Sikere indokolt- A marxista történelemszemlélet jegyében összeállt hatalmas képanyag úgyszólván teljes élményt ad a történelem kérdései iránt érdeklődő olvasónak. A Magyarország története képekben a téli könyvvásár legkeresettebb könyvei közé tartozik Salgótarjánban is. T. E. Új műsor: a Villanófény Az utcán heverő, a levegőben lógó. a fél ország által beszélt témák, vagy olyanok, amelyekről éppen ellenkezőleg érdemtelenül kevés szó esik — tárgyai a tévé új sorozatának. A reflektort gyújtó, a figyelmet felkeltő műsor címe: Villanófény. A havonta — háromhetenként jelentkező alig félórás adás tematikája szerint köz- művelődési, formájában magazinszerű lesz. Sípos Tamástól, a szerkesztőtől tudom meg, hogy a műsor azt keresi, példázza majd, hogyan töltjük el szabad időnket, hogyan művelődünk. Elsősorban a kollektívák. a kisebb-na^yobb közösségek. A műsor készítői megkeresik a jó példákat, feltérképezik a különböző módszereket, fényt vetnek az ellentmondásokra is. — Műsorunk elsősorban kérdez, keres, oknyomoz, olykor választ is próbál adni a felvetett kérdésekre — mondja a szerkesztő. — De mindig konkrétum ürügyén tűzünk műsorra egy-egy témát, amely éppen aktuális, valami módon időszerű. — Például? — Van a Magvető Kiadónak egy igen népszerű sorozata, amely a Tények és tanúk címet viseli. A magyar történelmi múlttal foglalkozó, dokumentatív kötetek hihetetlenül népszerűek, pillanatok ■ alatt elkapkodják. ..falják az emberek”. Nos, e könyvsorozat sikere adja az apropót, hogy megvizsgáljuk, hogy is állunk a nemzeti önismerettel- Vajon nem az-e a siker oka, hogy egy ideig nálunk meglehetősen kevés szó esett a történelmi folyamatosságról. nemzeti múltunkról. — Egyéb témák? — Ezredik előadását tartja rövidesen a Korona Pódium. Az esemény kapcsán szól majd műsorunk a pódium művészetéről. hagyományairól, jelenéről. Szólunk az olvasástanításról. az általános iskolai olvasókönyvekről. Ellátogatunk a szabadidő-centrumba, szóba kerül a klubmozgalom. Megismertetjük a nézőt két szocialista brigáddal amelynek tagjai rendkívül okosan, szemléletesen fejtik ki véleményüket a brigádművelődésről. Tapasztalatuk más közösségeknek is példát, ötleteket adhat. — Kiknek szól a Villanófény? — Mindazoknak, akik érdeklődéssel, nyitott szemmel figyelik jelenünket, kulturális életünket. A műsorban nemcsak az adott téma szakértőit szólaltatjuk meg. hanem olyan ..civileket Is”, akiknek a témával kapcsolatosan gondolatuk, elképzelésük, véleményük, ötletük van. — Milyen formában? — Riportokban, interjúkban, pillanatképekben. Az évente 12—15 alkalommal jelentkező Villanófény mindig egy témának szenteli a műsoridőt. A rendszeres jelentkezés mellett olykor, ha a2 események megkívánják, különkiadással is megjelenünk. Kádár Márta Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 10. Bízvást kijelenthetjük, hogy az az Ady Endre, akinek életművét halhatatlannak ítéli az utókor. Nagyváradon született meg. Végső kibontakozásában elhatároló jelentőségű volt a Nagyváradi Napló létrejötte- Fehér Dezső lapja fejezte ki legpregnánsabban a 'nagyváradi liberális polgárság érdekeit, törekvéseit. s ez a lap nyitott korlátlan teret Ady Endre publicisztikai, riporteri, költői munkásságához. Ady lett a lap fő erőssége. írásai az országos hírlapi színvonal fölött feszegették. bírálták a letűnésre érett reakciós közállapotokat, amiért is népszerűsége éppúgy megállíthatatlanul 'nőtt. mint ellenzőinek tábora-' Cikkel alapján a többi nagyvárosban és Budapesten' is figyelemmel kísérték munkásságát. Tény, hogy Ady Endre nélkül soha nem szerezte volna meg kivételes tekintélyét a Nagyváradi Napló sem a korabeli közvélemény szemében, séma hazai sajtótörténetben. Mai szóhasználat szerint, sztárként élte napjait Ady Nagyváradon- Szerette a sikert. a dicsőséget, el is követett mindent, hogy része legyen benne. Mozgalmas, változatos. reflektorfényben ragyogó életmódja közepette a könnyedebb szórakozásokat is megengedte magának, híven a kor ízléséhez. A vele azonos ízlést valló nők osztatlanul rajongtak érte, s noha a legmárkásabb ve'ndégnek számított a város előkelő szórakozóhelyein — a Müllerájban. a Széchenyi Kioszkban, a Korona kávéházban —, inkább a cseppet sem nobilis Bodegá- ban szeretett borozgatni másodrangú kocsisbor és harmadrangú cigányzene mellett- Fontosabb életrajzi tényezői közé tartozik, hogy Nagyváradon írta és készítette elő kiadásra második kötetét, a Még egyszer verseit. Egész akkori hangvételére jellemző az előfizetési felhívása: ,-Egy kötetet akarok kiadni. Versek lesznek benne- A címe ez lesz: Még egyszer- Aki két koronát nem sajnál kidobni egy verskötetért, írja nevét a túloldali gyűjtőívre. A kötet szeptemberben jelenik meg, s mivel a versek jók. természetesen magamnak kell kiadnom- Szerelném, ha nem 4> piÖGRAD - 1977. december 9., péntek Statisztikák szerint az NDK általános iskolás korú lakosainak 7(1 százaléka látogatja rendszeresen a gyermekkönyvtárakat. Képünkön: a suhli gyermekkönyvtár látható, ahol a 25 ezer könyvön kívül 1600 lemezből és hangszalagból is válogathatnak a fiatal olvasók Táguló torok Pályaválasztási hetek — avagy hónapok?... Hivatalosan már azt írhat-' nánk: a napokban befejeződött a Nógrád megyei pálya- választási hetek rendezvény- sorozata, hiszen szeptember 30-tól november 30-ig tervezték a programokat. Ez mégsem igaz, több okból sem. Az egyik gyakorlatias szempont: néhány rendezvény folytatását kérték a fiatalok, és a szakmaismertető kiállítás is még járja a megyét. Másik, tartalmilag komolyabb ok pedig az, hogy nem is szándékoznak igazán lezárni, néhány hétig tartó kampánnyá tenni ezt. Egyfajta folyamatosság felé közledik a pályaválasztási rendezvények sora, ezt mutatta a korábbi tömöttebb, szorosabb program „széthúzása” is már. Nagy ívű, társadalmi szempontból igen fontos, a legszélesebb tömegeket érintő folyamat a pályaválasztás: az óvodától, ahol a képességek, adottságok kibontakoznak az általános iskolai ismeretszerzésen, az akkor gyűjtött benyomásokon keresztül a döntésig, sőt tovább, a beilleszkedésig, a „meggyökérezésig” tart. Az életkori sajátosságokfizetnék nagyon sokat reá”. Akkor nyílott meg Nagyváradod a vadonatúj Szigligeti Színház és magától értetődő, hogy a bemutatandó első helyi szerzők közül Ady sem hiányozhatott- Bíró Lajos és Dénes Sándor társaságában került színlapra 1902. szeptemberében ..Műhelyben” című egyfelvo'násosával- A várt siker elmaradt. Kiderült, Ady Endre nagyszerű újságíró, páratlan költőtehetség, de a színpadi komponálás nem az ő kenyere- Ettől függetlenül nagy nimbusza volt színházi berkekben, s a legkiválóbbak tartottak vele barátságot: meghitt, kölcsönös becsülés fűzte Újházi Edéhez, a színésznők közül pedig Fedák Sári és Márkus Emília tisztelte benne a kivételes művészt Ugyancsak 1902-bén találkozott Jókai Mórral, akinek könyveit oly buzgón falta nagykárolyi és zilahi gimnazista korában- Jókai fiatal feleségével, Grósz Bellával együtt vett részt Kolozsváron Fadrusz János híres Mátyásszobra felavatásán. Hazafelé jövet véndégül látták Nagyváradon, ahol Ady az irodalom helyi notabilitásaként üdvözölhette a legnagyobb magyar prózaírót. Mondani is felesleges, hogy a nagyváradi fenomén semmi rácsodálko- zást 'nem tanúsított, sőt némi visszatetszést keltett benne, hogy Jókai időközönként — senkitől se zavartatva magát — kortyolgatta konyakját a zsebében hordott lapos üvegből. (F olytaljuk) nak megfelelő tájékoztatás hiányosságai (a „csak szöveg” informálás, a személyiség nem kellő mélységű ismerete és így tovább) sok kudarc forrásai lehetnek. Szociológiai felmérések eredményei igazolják: a szülők többsége (mert a döntés nagyrészt az ő hatásukra történik...) nem pályát, hivatást választ gyermekének, hanem életformát, ezen belül keres csak ehhez illő szakmát. Ez még nem is olyan nagy baj, ha a választási lehetőségek széles skálája ismert előttük. Sokszor van probléma a fiatalok önismeretével is. Mindezt szem előtt tartották azok a szervek, Intézmények, amelyek a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet segítői voltak a minél szemléletesebb, minél szélesebb kört átfogó és mégis személyhez szóló pályaismertető programok szervezésében, megvalósításában. Különösen sokat tett ezért az SZMT, a megyei KlSZ-bizott- ság és úttörőszövetség, belépett a rendezők közé a TIT és több üzem (például a nagybátonyi FÚTÖBER, a mátranováki Ganz-MÁVAG, a balassagyarmati FIM-gyáregy- ség és a kábelgyár), szakmunkásképzők és más iskolák. A 29 megyeileg kiemelt szakmát bemutató kiállítást több ezren tekintették meg — talán a szülők közül jöhettek volna még többen! A pályaválasztási rádiós vetélkedőbe 430 úttörő nevezett be, 120-an közülük a döntőben mérték össze tudásukat. A versengés szépsége, izgalma mellett sok közvetlen élményt, tapasztalatot gyűjtöttek a gyerekek a gyárlátogatások során, az üzemek segítő, értő támogatásával. Mit lehet különösen kiemelni a gazdag, sokrétű programból? Először egy pozitív alapelvet: a pályaválasztási szakemberek úgy igyekeztek szervezni mind az ankétokat, mind a nyitott kapuk napjait, a látogatásokat, hogy azok vegyenek részt rajtuk, akiket valóban érdekel egy-egy terület. Ezért is volt nagyon hasznos és sikeres oéldául a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tett látogatás. Hatvan középiskolás ment el — zömmel a szécsényi mező- gazdasági szakközépiskola és a salgótarjáni gépipari szak- középiskola diákjai —. hogy megismerkedjenek a különböző agrár- és agrár-műszaki pályákkal, az ottani képzéssel, diákélettel. E célból az egyetem kutatólaboratóriumait, gazdaságát, tanszéki életét egyaránt életközelből bemutatták számukra. Első ízben rendeztek továbbtanulni szándékozó középiskolásoknak pályabemutató ankétsorozatot. Ezen a hat szerdai estén 193 diák tudott meg többet az egészségügyi, műszaki, katonai, pedagógus- és köz- gazdasági pályákról. Az előadókat — egy-egy hivatás több képviselőjét egyszerre — a TIT szervezte, a gyerekeket az intézet értesítette a programokról. Talán még többen is eljöttek volna, ha kedvezőbb az időpont... A szakmák iránt érdeklődők több helyen a nyitott kapuk napjai keretében a gyakorlati termelőmunkába is betekinthettek, a szakmák mindennapjait is megismerhették. A nagybátonyi harisnyagyárban a lányoknak ajánlott szakmákkal, a FÜTöBER-nél a hegesztő és forgácsoló munkájával. A Salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál még süteményt is készíthettek, az egészségügyi szakközép- és szakiskolában csecsemőgondozási gyakorlatba kapcsolódhattak be. Félszáz középiskolása négyéves tanulmányok befejezése után választható szakmákról hallott a 211-es ISZI- ben. A nyitott kapuk napjainak sorában érdemes szólni a salgótarjáni pénzügyi és számviteli főiskolán lezajlott gazdag kéthetes programsorozatról is, amely iránt 215 közép- iskolás érdeklődött. Ennek a célja az volt, hogy valós képet adjon a felsőfokú intézménybe jelentkezőknek a továbbtanulás nehézségeiről, gyakorlatáról. A pályaválasztás széles ívéről szólva említettük a beilleszkedést, a „meggyökere- zést”, hiszen ez a mércéje a döntés helyességének, sikerének. Azon az ankéion, ahol fiatal szakmunkásnők beszélgettek erről, nőket foglalkoztató'üzemek képviselői mondták el tapasztalataikat, nagyon fontos — és tulajdonképpen nagyon evidens — következtetések hangzottak el. A munkahelyeknek komoly a felelőssége, sok a feladata annak érdekében, hogy ne csak „megszerezzék”, de meg is tartsák szakmunkásaikat. Ez társadalmi, politikai tevékenység, nem csupán gazdasági célok állnak mögötte. A szakmákkal, pályákkal való találkozások hatása nehezen mérhető. De a rendezvénysorozat sikeréről, eredményességéről vall több tényező, például az, hogy nem egy program folytatását kérték a fiatalok és a vállalatok, intézmények. A felkeltett érdeklődés, fokozott társadalmi figyelem is segíti tehát a szakemberek fő céljának elérését: a pályaválasztási munka folyamatosságának kialakítását. G. Kiss Magdolna t 1