Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
Salgótarján testvérvárosi kapcsolatai lVálnátok hörhérdésre í Salgótarján — más magyar városokhoz hasonlóan — míi\i elmélyültebb együttműködésre törekszik testvérvárosi kapcsolataiban is. Fekete Nándorral, Salgótarján város Tanácsának elnökével arról be-- szélgettünk: hogyan fejlődnek a testvérvárosi kapcsolatok, milyen fontosabb események jelzik a megtett út egy-egy szakaszát. Természetesen, nem törekedhetünk a teljességre, hiszen e kapcsolataink rendkívül változatosak az élet ^ számos területére kiterjednek. — Valóban, igv van — mondotta Fekete Nándor, — Salgótarjánnak először a szomszédos Besztercebányával való testvérvárosi kapcsolat káaltoítására nyílott lehetősége, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt. Kezdetben ezek a kapcsolatok nem voltak rendszeresek, egy ideig csupán a két város vezetői, vezető testületéinek tagjai találkoztak egymással. A ké- sőbN skben esv-egy vállalat között is megteremtődött a kap-solatfelvétel, így például a kerületi, illetve a megye ven- déglátóipasri- vagy a két város ingatlankezelő vállalatai között. —JJgy tűnik, az utóbbi időben tovább erősödtek a testvérvárosi kapcsolatok, a két nép barátsága, a két földrajzilag is közeli város szorosabb együttműködése jegyében. — Igen. Például bővült a városfejlesztéssel, városrendezéssel összefüggő ismeretek kölcsönös cseréje. Másrészt elmélyültek és rendszeresebbé váltak a vállalatok közötti kapcsolatok, szocialista brigádok, sportolók találkozásai, üdültetési cserék és így tovább. Szoros kapcsolat áll fenn a két terület képzőművészei között, amely kölcsönösen kiállítás cserékben, tapasztalatcsere-látogatásokban mutatkozik meg. Besztercebánya és Salgótarján már többször adott helyet az észak—magyarországi, illetve szlovákiai művészek tárlatainak. Az idei év különösen gazdag eredményeket hozott az együttműködésben. Az év elején együttműködési megállapodást írtunk alá, melynek értelmében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében ez évtől tovább szélesítjük kapcsolatainkat. Ez a program gyermek- rajz-kiállításokkal kezdődött mindkét városban, továbbá gyermekegyüttesek kulturális műsoraira került sor, s a két Salgótarján város ajándéka — Czink e Ferenc alkotása — Besztercebányának. város sport egyesületei, sportolód találkoztak egymással. Ezen eseménysorozatnak mintegy betetőzése a most folyó rendezvény. December 7-én mutatkozott be Salgótarján Besztercebányának. városunk .nyolc nagy vállalatainak kiállításával, valamint a városrendezés, városépítés eredményeinek bemutatásával. A Kiállítás megnyitásával együstt a megyei József Attila ^Művelődési Központ együttesei adtak színvonalas műsort, mintegy ízelítőül a város kulturális életéből. Kiállításunk Besztercebányán december 28-ig tart nyitva. Hasonló jelleggel december 21-ón nyílik Salgótarjánban Besztercebánya nyolc nagy vállalatának bemutatkozó kiállítása, az SZMT székházéban, melynek részeként Besztercebánya életét, városépítészetének eredményeit reprezentáló tárlattal is találkozhatunk. Ügy véljük, ezek a rendezvények mindkét város, mindkét nép számára a Nagy Október méltó megünneplését is jelentik. Egyúttal kapcsolataink széles körűbbé válnak, több üzemet, üzemi kollektívát, a két város széles rétegeit érintik. Arra is lehetőség nyílik, hogy az üzemi partnerkapcsolatok elmélyüljenek, kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok is létrejöjjenek. — Kemerovo várossal már szintén egy évtizedes a testvérvárosi kapcsolat. — A távolságok miatt ez a kapcsolat nem lehet olyan rendszerességű, mint a szomszédos Besztercebányával. Ugyanakkor rendkívül haszA testvérvárosi kapcsolatok erősítését szolgálja az SZMT székházának nagytermében ma megnyíló termékkiállítás, •melyet a közép-szlovákiai Besztercebánya jelentősebb üzemei mutatnak be, illetve viszonozzák a salgótarjániak -Besztercebányai bemutatkozását, termékkiállítását. nosak, gyümölcsözően szolgálják a szovjet—magyar barátságot és a két város lakosságának egymással való, mind közvetlenebb megismerkedését. A kapcsolatokban alapvetően azt kívánjuk mindenkor kifejezésre .uttatná, hogy örök hálával tartozunk a szovjet népnek, amely lehetőséget adott a magyar népnek, Salgótarján város dolgozóinak is a szocializmus építésére. Arra, hogy Salgótarján népe is szabadon építse városát. Kapcsolatunk a megyei kapcsolatokkal együtt rendszeres, általában évenként találkozunk. A kapcsolat a két város között a kölcsönös látogatásokra. tapasztalatcserékre terjed ki. Igen jelentősek továbbá; többi között, a kulturális kapcsolatok ezek részeként képzőművészeti kiállítások cserjére, a két város életét és fejlődését reprezentáló dokumentációs kiállítások rendezésére k^rül sor. Nemrégiben a két város, illetve terület irodalmi életét bemutató orosz—magyarantológia jelent meg, mely iránt, városunkban is igen nagy volt az érdeklődés. Jelentős segítséget kaptunk már eddig is kemerovói szakember barátainktól a városrendezésben, belsőépítészetben. Példia erre a salgótarjáni Taj- ga teázó belső építészeti értéke, a megnyitásához, üzemeltetéséhez nyújtott segítség. De ezen túl, számos szervezeti, városépítészeti témában is folytatunk rendszeres és hasznos tapasztalatcseréket, amelynek kölcsönösen újabb gondolatokat adnak a várospolitika alakításában. 1972- ben Salgótarján felszabadulásának 50 éves évfordulóján emléktáblával \ örökítettük meg a testvérvárosi kapcsolatunkat, új lakótelepünket Kemerovóról neveztük el. — A finnországi Vantaa városával 1976-ban kezdődött a testvérvárosi, kapcsolatunk. 1977-ben járt először nálunk a Vantaa-i testvérvárosi küldöttség. Ekkor, ez év októberében írtuk alá azt a megállapodást, amely a két város életének szinte valamennyi területére kiterjed. Alapvető célunk a két város, a két nép barátságának erősítése, kölcsönös tapasztalatcserék szervezése például városfejlesztési, környezetvédelmi kérdésekről, továbbá a kulturális életben és a sportban való kapcsolattartás. A helsinki konferencia szellemében kívánunk tevékenykedni, egymás életmódjának jobb megismerése, az információk kölcsönös cseréje jegyében. — Hazai testvérvárosi kap-- csolatunk is van, a szomszédos Egerrel. A kapcsolat 1977. áprilisában kezdődött, ekkor mutatkozott be Eger Salgótarjánnak. Ennek viszonzására 1978. első felében kerül majd sor Egerben. (t) Jók a kapcsolatok a tanács és az üzemek között Ez évi utolsó salgótarjáni mellékletünkben kéréssel fordultunk néhány nagyüzemünk vezetőjéhez: jellemezzék a városi tanáccsal való kapcsolatukat, együttműködésüket, s röviden vázolják, ők maguk mit tettek a város fejlődéséiért. A körkérdésre adott vadászból — nem megelőzve a '.vezetők által elmondottakat — megállapítható: a gyárák, üzemek, vállalatok vezetői derűlátók, ám még koránt- :sincs minden rendjében. Bár iremélik, a hamarosan megkötésre kerülő szocialista együttműködési szerződés tanács és üzem között, sok .gondot megold majd. Varga Gyula, a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatója: — Hosszú ideje állunk — személy szerint én is — szoros kapcsolatban a városi tanáccsal, s eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, bár igaz, ez csak a mi megítélésünk, hogy sikeresen működünk együtt. És ez szükséges is, hiszen főleg az utóbbi években vetődtek fel olyan gondok, amiket a kölcsönös megértés és konzultációk nélkül nehéz lett volna megoldani. — Mondana erre példát? — Természetesen. Gyárunk további fejlesztésének mindeddig gátat szabott a területhiány, amit csak a Tarján- patak mellett húzódó kolóniaépületek szanálása révén lehet megnövelni. Igenám! De hová költöztessük az ott lakókat? Nos, ebben a számunkra mondhatni életbevágóan fontos kérdésben a városi tanács segített, s nincs további akadálya gyártócsarnokunk építésének. Persze, számtalan közösen megoldott gondról tudnék még beszámolni, amik mind-mind igazolnák a kölcsönös segítőszándékot. Közöttük is — mondok egyet — fontosnak tartom a tanácsiak kezdeményezőkészségét; hosz- szú ideje járnak már le hozzánk a gyárba szakembereik, segíteni dolgozóink ügyeinek intézését. S ez — lévén, hogy csökkenti az aktaszaporítást és — a munkából kiesett időt is — mindkét fél számára előnyös. — De nemcsak kapnak, adnak is... — Igen. Jelentős összeggel, például ebben az évben is hatmillió forinttal járulunk hozzá a lakásépítésekhez, a közművek fejlesztéséhez. Mindemellett jelentős az a munka, amit szocialista brigádjaink végeznek — főként a város gyermekintézményeinek patronálásában. Iskolák, bölcsődék, óvodák karbantartását, felújítását —, s amiről csak zárójelben beszélek — csillárokkal, üvegedényekkel való ellátását segítik. Másik fontos támogatásunkként tartom számon az ÉMÁSZ épülete mögötti orvosi rendelő felépítéséhez nyújtott segítségünket. Városi tanácstagjaink —. s van egy végrehajtó bizottsági tagunk is — még jobban igyekeznek elmélyíteni a gyár és a tanács közötti kapcsolatot. Kaszás Józsefné dr., a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatója: — Röviden summázva, azt mondhatnám: a városi tanács és a mi közöttünk levő kapcsolat megfelelő. Sajnos, a gyárunk szemszögéből nézett igényeknek nem minden esetben sikerült eleget tenni __ — ... Amik? — Gondolok itt a köztisztaságra, kommunális hiányosságokra, valamint a közlekedés nehézségeire. Persze tudjuk, e gondokat nem lehet egyik napról a másikra megoldani, hiszen szinte új még a gyárunk, de dolgozóink zavartalan munkája érdekében ezeken mihamarabb segíteni kell. Gyárunk női üzem. s így legfőbb* igény a bölcsődei, óvodai férőhelyekkel, a kereskedelem ellátottsági szintjének emelésével szemben mutatkozik... Tudom, ez sem egyéves téma... Ám bízom abban, hogy a várhatóan jövő év első negyedében a tanáccsal megkötendő szociális- ta együttműködési szerződés néhány dolgot „lerendez” majd. Addig is arra törekszünk, hogy egymást kölcsönösen segítve munkálkodjunk. — A város támogatására jelenleg még meglehetősen csekély összeget tudunk fordítani: 1980-ig ez alig valamivel több, mint félmillió forint. Ellenben szocialista brigádjaink minden tőlük telhető eszközzel és módon segítik az óvodák, iskolák működését. Patronálják a Vöröshadsereg és a Néphadsereg úti óvodákat, szocialista szerződésünk van a Bolyai Gimnáziummal. Ez utóbbi különösen gyümölcsöző kapcsolat. Ezek mellett a ruházati cikkekből áruellátás választékának bővítésére új üzlet megnyitását tervezzük. Ha helyiséget tudnak számunkra biztosítani, a gyárban kis szériában készülő, a legújabb divatnak megfelelő termékeinket forgalmazzuk majd. Szocia’ista brigádjaink egyébként jelentős társadalmi munkát is véKérdés az illetékeshez: Le&z-e téli melegünk? — Lesz-e melegünk á télen ?.. . Azaz pontosabban arra kértünk választ Lengyel Józseftől, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat igazgatójától; zavartalan lesz-e a megyeszékhely távfűtésellátása a ránk következő hónapokban. A hűvös időszak ugyanis ebben az évben a vártnál jóval korábban köszöntött be; felkészültünk-e kellően a fogadásra? Hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban kisebb- naigyobb zavarok többször mutatkoztak a szolgáltatásban. A válasz megnyugtató részletességű : — Olyan szellemben csináltuk a nyári időszakban a felkészülést, hogy legjobb lelkiismeret szerint nem lehet okunk aggodalomra. Sorolja az érveket: — Megépítettünk egy új for- róvízvezeték-hálózatot, a hőközponttól az Arany János utcáig, ez tíz és fél millió forintba került. A biztonságos ellátás, a fejlesztés érdekében erre rendkívül nagy szükség volt. A hőközpontban elkészült egy daruszerkezet, csaknem ötmilliós értékben, hogy a hőcserélők meghibásodását gyorsan orvosolni tudjuk. Beszereztünk két darab 200 négyzetméter fűtőfelületű hőcserélő betétet 740 ezer forint értékben. Átépítettünk két régli szivattyút villanymotorral együtt, mintegy másfél millió forintért, ezzel a keringtető már hosszú távra kielégítheti a megnövekedett igényeket. Felülvizsgáltuk a tartóoszlopok állapotát, elvégeztük azok cserjét, megerősítését, bent a városban a forróvízhálózat cseréjét a nyomdai és a Pécskő utcai ágon, s általánosan a gőztáwezetés és forróvíz-hővezeték karbantartását. A városban 84 hő- központ van, ezek karbantartására is sor került. Az a tapasztalatunk, hogy az üzem- biztonság érdekében a jelenleginél megbízhatóbb tolózárakra lesz szükség a hálózatban, hogy hibák esetén minél kisebb szakaszt kelljen időlegesen kiiktatni a szolgáltatásból. Ehhez a felmérést és a tervezői egyeztetést megkezdtük. — Mindezek alapén nyugalommal tekinthetünk-e a korán jött és szokatlanul kemény tél elé? — Véleményünk szerint — .összegezte az inglatkezelő vállalat igazgatója — az elvégzett munkák biztosítékot adnak, hogy a téli fűtési idényben nagyobb kiesés nem történhet. Megállapodást kötöttünk az erőművel és a nem várt hiba esetén közös erővel igyekszünk a jelentkező problémákat a lehető leggyorsabban elhárítani. Reméljük, hogy a gondos felkészülés nyomán, erre a legritkább esetben, vagy egyáltalán nem lesz szükség. geznek a város szebbé, csino- sabbá tételére. Timmer Zoltán, a KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának főmérnöke: — A városi tanács és igazgatóságunk közötti kapcsolatot nagyon jónak tartom, s ez az élet, munkakapcsolataink valamennyi területén megnyilvánul. Fő célkitűzés ünk az egymás gondjain való segítés, a kölcsönös tájékoztatáson és együttműködésen alapuló összehangolt munka. — Mit jelent ez? — Saját fejlesztésünket, terveinket a város elképzeléseihez igazítjuk. Figyelembe vesszük, s a lehető legmesz- szebb menőkig alkalmazkodunk a város építéséhez, annak ütemeihez. Egyetlen példát mondanék erre. Hiába épülnek meg az új lakónegyedek, ha mi — feltételezve, hogy terveinket nem egyeztettük — nem tudnánk a közlekedést, a megközelítési lehetőségeket biztosítani. Elengedhetetlen hát a jó kap-, csolat tanács és igazgatóság között. — Az igazgatóság dolgozói mivel járulnak hozzá a város fejlődéséhez? — Lehetőségeikhez képest , hiszen a belterületeken nagyon kevés á KPM kezelésébe tartozó útvonal — igyekszünk minden kérésnek eleget tenni. Szocialista brigádjaink gyakran társadalmi munkában is végeznek burkolatjavítási, aszfaltozási, útfelületfestési munkálatokat a megyeszékhelyen, s ez sem kis dolog. Részt veszünk óvodák patronálásában, s igyekszünk, a reánk háruló feladatokat á legjobban elvégezni. Hiszen csak így válik szebbé a mi kezünk munkája által is Salgótarján. Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgató-helyettese: — Megítélésem szerint a kohászati üzemek és a város kapcsolata nagyon korrekt — kezdte válaszát a vezérigazgató-helyettes. — Ez a kölcsönös segítségnyújtásban fejeződik ki. Sőt, nyugodtan mondhatom, hogy elvtársi, barátság, az egészséges lokálpatriotizmus fűz össze bennünket. Dolgozóink nagy része itt él a városban, közösek az örömeink, közösek a gondjaink. A céljaink is közösek, fgv ezek eléréséért vállvetve dolgozunk. A város vezetői bizonyára egyetértenek velem, amikor azt mondom, ez az elvtársi kapcsolat jótékony hatást gyakorol szűkebb pátriánk fejlődésére. Mind a negyedik ötéves, mind az ötödik ötéves tervidőszakra együttműködési megállapodást kötöttünk a városi tanács végrehajtó bizottságával. Részt Vállaltunk a lakásgondok enyhítésében, közművesí- tési, szociális- és művelődés- politikai feladatok megoldásában. A város fejlődését szolgáló társadalmi munkaakciókban dolgozóink százai vesznek részt. Ennek az együttműködésnek az eredményeként a negyedik ötéves tervben a vállalati fejlesztési alapból 18 millió forinttal járultunk hozzá új lakások építéséhez, másfél millió forinttal a Malinovszkij út és a Marx—Engels út felújításához, a Malinovszkij úti óvodát 50 férőhellyel bővítettük, ami 300 ezer forint. A bölcsőde korszerűsítésére,' mintegy 200 ezer forintot költöttünk. Az elmúlt tervidőszakban adtunk át a városi tanácsnak több mint hatmillió forintot a Malinovszkij úti szolgáltatóház-komplexum megépítéséhez —, amit a napokban adnak át. — Ebben a tervidőszakban ötmillió forinttal segítjük elő a város általános közművesítési feladatainak megoldását. S még lehetne sorolni ennek az együttműködésnek a hatását és tényadatait — fejezte be szavait Ürmössy elvtárs. \ k
