Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

Salgótarján testvérvárosi kapcsolatai lVálnátok hörhérdésre í Salgótarján — más magyar városokhoz hasonlóan — míi\i elmélyültebb együttműködés­re törekszik testvérvárosi kap­csolataiban is. Fekete Nán­dorral, Salgótarján város Ta­nácsának elnökével arról be-- szélgettünk: hogyan fejlődnek a testvérvárosi kapcsolatok, milyen fontosabb események jelzik a megtett út egy-egy szakaszát. Természetesen, nem törekedhetünk a teljességre, hiszen e kapcsolataink rendkí­vül változatosak az élet ^ szá­mos területére kiterjednek. — Valóban, igv van — mondotta Fekete Nándor, — Salgótarjánnak először a szomszédos Besztercebányá­val való testvérvárosi kap­csolat káaltoítására nyílott le­hetősége, mintegy másfél év­tizeddel ezelőtt. Kezdetben ezek a kapcsolatok nem vol­tak rendszeresek, egy ideig csupán a két város vezetői, vezető testületéinek tagjai ta­lálkoztak egymással. A ké- sőbN skben esv-egy vállalat között is megteremtődött a kap-solatfelvétel, így például a kerületi, illetve a megye ven- déglátóipasri- vagy a két vá­ros ingatlankezelő vállalatai között. —JJgy tűnik, az utóbbi idő­ben tovább erősödtek a test­vérvárosi kapcsolatok, a két nép barátsága, a két földraj­zilag is közeli város szoro­sabb együttműködése jegyé­ben. — Igen. Például bővült a városfejlesztéssel, városrende­zéssel összefüggő ismeretek kölcsönös cseréje. Másrészt elmélyültek és rendszeresebbé váltak a vállalatok közötti kapcsolatok, szocialista bri­gádok, sportolók találkozásai, üdültetési cserék és így tovább. Szoros kapcsolat áll fenn a két terület képzőművészei kö­zött, amely kölcsönösen ki­állítás cserékben, tapasztalat­csere-látogatásokban mutat­kozik meg. Besztercebánya és Salgótarján már többször adott helyet az észak—ma­gyarországi, illetve szlovákiai művészek tárlatainak. Az idei év különösen gazdag eredmé­nyeket hozott az együttmű­ködésben. Az év elején együttműködési megállapo­dást írtunk alá, melynek ér­telmében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója jegyében ez évtől to­vább szélesítjük kapcsolata­inkat. Ez a program gyermek- rajz-kiállításokkal kezdődött mindkét városban, továbbá gyermekegyüttesek kulturális műsoraira került sor, s a két Salgótarján város ajándéka — Czink e Ferenc alkotása — Besztercebányának. város sport egyesületei, sporto­lód találkoztak egymással. Ezen eseménysorozatnak mintegy betetőzése a most fo­lyó rendezvény. December 7-én mutatkozott be Salgótar­ján Besztercebányának. vá­rosunk .nyolc nagy vállalatai­nak kiállításával, valamint a városrendezés, városépítés eredményeinek bemutatásá­val. A Kiállítás megnyitásá­val együstt a megyei József Attila ^Művelődési Központ együttesei adtak színvonalas műsort, mintegy ízelítőül a város kulturális életéből. Ki­állításunk Besztercebányán december 28-ig tart nyitva. Hasonló jelleggel december 21-ón nyílik Salgótarjánban Besztercebánya nyolc nagy vállalatának bemutatkozó ki­állítása, az SZMT székházé­ban, melynek részeként Besz­tercebánya életét, városépíté­szetének eredményeit repre­zentáló tárlattal is találkoz­hatunk. Ügy véljük, ezek a rendezvények mindkét város, mindkét nép számára a Nagy Október méltó megünneplé­sét is jelentik. Egyúttal kap­csolataink széles körűbbé vál­nak, több üzemet, üzemi kol­lektívát, a két város széles ré­tegeit érintik. Arra is lehető­ség nyílik, hogy az üzemi partnerkapcsolatok elmélyül­jenek, kereskedelmi és koope­rációs kapcsolatok is létre­jöjjenek. — Kemerovo várossal már szintén egy évtizedes a test­vérvárosi kapcsolat. — A távolságok miatt ez a kapcsolat nem lehet olyan rendszerességű, mint a szom­szédos Besztercebányával. Ugyanakkor rendkívül hasz­A testvérvárosi kapcsolatok erősítését szolgálja az SZMT székházának nagytermében ma megnyíló termékkiállítás, •melyet a közép-szlovákiai Besztercebánya jelentősebb üzemei mutatnak be, illetve viszonozzák a salgótarjániak -Besztercebányai bemutatkozását, termékkiállítását. nosak, gyümölcsözően szol­gálják a szovjet—magyar ba­rátságot és a két város lakos­ságának egymással való, mind közvetlenebb megismerkedé­sét. A kapcsolatokban alap­vetően azt kívánjuk minden­kor kifejezésre .uttatná, hogy örök hálával tartozunk a szovjet népnek, amely lehető­séget adott a magyar népnek, Salgótarján város dolgozóinak is a szocializmus építésére. Arra, hogy Salgótarján népe is szabadon építse városát. Kapcsolatunk a megyei kap­csolatokkal együtt rendsze­res, általában évenként ta­lálkozunk. A kapcsolat a két város között a kölcsönös lá­togatásokra. tapasztalatcse­rékre terjed ki. Igen jelen­tősek továbbá; többi között, a kulturális kapcsolatok ezek részeként képzőművészeti ki­állítások cserjére, a két vá­ros életét és fejlődését repre­zentáló dokumentációs kiál­lítások rendezésére k^rül sor. Nemrégiben a két város, il­letve terület irodalmi életét bemutató orosz—magyar­antológia jelent meg, mely iránt, városunkban is igen nagy volt az érdeklődés. Je­lentős segítséget kaptunk már eddig is kemerovói szakem­ber barátainktól a városren­dezésben, belsőépítészetben. Példia erre a salgótarjáni Taj- ga teázó belső építészeti ér­téke, a megnyitásához, üze­meltetéséhez nyújtott segítség. De ezen túl, számos szer­vezeti, városépítészeti témá­ban is folytatunk rendszeres és hasznos tapasztalatcseréket, amelynek kölcsönösen újabb gondolatokat adnak a város­politika alakításában. 1972- ben Salgótarján felszabadu­lásának 50 éves évfordulóján emléktáblával \ örökítettük meg a testvérvárosi kapcso­latunkat, új lakótelepünket Kemerovóról neveztük el. — A finnországi Vantaa vá­rosával 1976-ban kezdődött a testvérvárosi, kapcsolatunk. 1977-ben járt először nálunk a Vantaa-i testvérvárosi kül­döttség. Ekkor, ez év októbe­rében írtuk alá azt a megál­lapodást, amely a két város életének szinte valamennyi te­rületére kiterjed. Alapvető célunk a két város, a két nép barátságának erősítése, köl­csönös tapasztalatcserék szer­vezése például városfejleszté­si, környezetvédelmi kérdé­sekről, továbbá a kulturális életben és a sportban való kapcsolattartás. A helsinki konferencia szellemében kí­vánunk tevékenykedni, egy­más életmódjának jobb meg­ismerése, az információk köl­csönös cseréje jegyében. — Hazai testvérvárosi kap-- csolatunk is van, a szomszé­dos Egerrel. A kapcsolat 1977. áprilisában kezdődött, ekkor mutatkozott be Eger Salgó­tarjánnak. Ennek viszonzásá­ra 1978. első felében kerül majd sor Egerben. (t) Jók a kapcsolatok a tanács és az üzemek között Ez évi utolsó salgótarjáni mellékletünkben kéréssel for­dultunk néhány nagyüzemünk vezetőjéhez: jellemezzék a városi tanáccsal való kapcso­latukat, együttműködésüket, s röviden vázolják, ők maguk mit tettek a város fejlődésé­iért. A körkérdésre adott va­dászból — nem megelőzve a '.vezetők által elmondottakat — megállapítható: a gyárák, üzemek, vállalatok vezetői derűlátók, ám még koránt- :sincs minden rendjében. Bár iremélik, a hamarosan meg­kötésre kerülő szocialista együttműködési szerződés ta­nács és üzem között, sok .gondot megold majd. Varga Gyula, a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatója: — Hosszú ideje állunk — személy szerint én is — szo­ros kapcsolatban a városi ta­náccsal, s eddigi tapasztala­taink azt bizonyítják, bár igaz, ez csak a mi megítélé­sünk, hogy sikeresen műkö­dünk együtt. És ez szükséges is, hiszen főleg az utóbbi években vetődtek fel olyan gondok, amiket a kölcsönös megértés és konzultációk nél­kül nehéz lett volna megol­dani. — Mondana erre példát? — Természetesen. Gyárunk további fejlesztésének mind­eddig gátat szabott a terület­hiány, amit csak a Tarján- patak mellett húzódó kolónia­épületek szanálása révén le­het megnövelni. Igenám! De hová költöztessük az ott lakó­kat? Nos, ebben a számunk­ra mondhatni életbevágóan fontos kérdésben a városi ta­nács segített, s nincs további akadálya gyártócsarnokunk építésének. Persze, számtalan közösen megoldott gondról tudnék még beszámolni, amik mind-mind igazolnák a köl­csönös segítőszándékot. Kö­zöttük is — mondok egyet — fontosnak tartom a tanácsiak kezdeményezőkészségét; hosz- szú ideje járnak már le hoz­zánk a gyárba szakembere­ik, segíteni dolgozóink ügyei­nek intézését. S ez — lévén, hogy csökkenti az aktaszapo­rítást és — a munkából ki­esett időt is — mindkét fél számára előnyös. — De nemcsak kapnak, ad­nak is... — Igen. Jelentős összeggel, például ebben az évben is hatmillió forinttal járulunk hozzá a lakásépítésekhez, a közművek fejlesztéséhez. Mindemellett jelentős az a munka, amit szocialista bri­gádjaink végeznek — főként a város gyermekintézményei­nek patronálásában. Iskolák, bölcsődék, óvodák karbantar­tását, felújítását —, s amiről csak zárójelben beszélek — csillárokkal, üvegedényekkel való ellátását segítik. Másik fontos támogatásunkként tar­tom számon az ÉMÁSZ épü­lete mögötti orvosi rendelő felépítéséhez nyújtott segítsé­günket. Városi tanácstagjaink —. s van egy végrehajtó bi­zottsági tagunk is — még jobban igyekeznek elmélyíte­ni a gyár és a tanács közötti kapcsolatot. Kaszás Józsefné dr., a Salgótarjáni Ruhagyár igaz­gatója: — Röviden summázva, azt mondhatnám: a városi tanács és a mi közöttünk levő kap­csolat megfelelő. Sajnos, a gyárunk szemszögéből nézett igényeknek nem minden eset­ben sikerült eleget tenni __ — ... Amik? — Gondolok itt a köztisz­taságra, kommunális hiányos­ságokra, valamint a közleke­dés nehézségeire. Persze tud­juk, e gondokat nem lehet egyik napról a másikra meg­oldani, hiszen szinte új még a gyárunk, de dolgozóink za­vartalan munkája érdekében ezeken mihamarabb segíteni kell. Gyárunk női üzem. s így legfőbb* igény a bölcsődei, óvodai férőhelyekkel, a ke­reskedelem ellátottsági szint­jének emelésével szemben mutatkozik... Tudom, ez sem egyéves téma... Ám bízom abban, hogy a várhatóan jö­vő év első negyedében a ta­náccsal megkötendő szociális- ta együttműködési szerződés néhány dolgot „lerendez” majd. Addig is arra törek­szünk, hogy egymást kölcsö­nösen segítve munkálkodjunk. — A város támogatására jelenleg még meglehetősen csekély összeget tudunk for­dítani: 1980-ig ez alig vala­mivel több, mint félmillió fo­rint. Ellenben szocialista bri­gádjaink minden tőlük telhe­tő eszközzel és módon segítik az óvodák, iskolák működését. Patronálják a Vöröshadsereg és a Néphadsereg úti óvodá­kat, szocialista szerződésünk van a Bolyai Gimnáziummal. Ez utóbbi különösen gyümöl­csöző kapcsolat. Ezek mel­lett a ruházati cikkekből áru­ellátás választékának bővíté­sére új üzlet megnyitását tervezzük. Ha helyiséget tud­nak számunkra biztosítani, a gyárban kis szériában készü­lő, a legújabb divatnak meg­felelő termékeinket forgal­mazzuk majd. Szocia’ista brigádjaink egyébként jelen­tős társadalmi munkát is vé­Kérdés az illetékeshez: Le&z-e téli melegünk? — Lesz-e melegünk á té­len ?.. . Azaz pontosabban ar­ra kértünk választ Lengyel Józseftől, a Salgótarjáni In­gatlankezelő Vállalat igazga­tójától; zavartalan lesz-e a megyeszékhely távfűtésellá­tása a ránk következő hóna­pokban. A hűvös időszak ugyanis ebben az évben a vártnál jó­val korábban köszöntött be; felkészültünk-e kellően a fo­gadásra? Hiszen az elmúlt he­tekben, hónapokban kisebb- naigyobb zavarok többször mutatkoztak a szolgáltatás­ban. A válasz megnyugtató rész­letességű : — Olyan szellemben csi­náltuk a nyári időszakban a felkészülést, hogy legjobb lel­kiismeret szerint nem lehet okunk aggodalomra. Sorolja az érveket: — Megépítettünk egy új for- róvízvezeték-hálózatot, a hő­központtól az Arany János ut­cáig, ez tíz és fél millió fo­rintba került. A biztonságos ellátás, a fejlesztés érdekében erre rendkívül nagy szükség volt. A hőközpontban elké­szült egy daruszerkezet, csak­nem ötmilliós értékben, hogy a hőcserélők meghibásodását gyorsan orvosolni tudjuk. Be­szereztünk két darab 200 négyzetméter fűtőfelületű hő­cserélő betétet 740 ezer forint értékben. Átépítettünk két régli szivattyút villanymotor­ral együtt, mintegy másfél millió forintért, ezzel a ke­ringtető már hosszú távra ki­elégítheti a megnövekedett igényeket. Felülvizsgáltuk a tartóoszlopok állapotát, elvé­geztük azok cserjét, megerősí­tését, bent a városban a for­róvízhálózat cseréjét a nyom­dai és a Pécskő utcai ágon, s általánosan a gőztáwezetés és forróvíz-hővezeték karban­tartását. A városban 84 hő- központ van, ezek karbantar­tására is sor került. Az a ta­pasztalatunk, hogy az üzem- biztonság érdekében a jelenle­ginél megbízhatóbb tolózárak­ra lesz szükség a hálózatban, hogy hibák esetén minél ki­sebb szakaszt kelljen időlege­sen kiiktatni a szolgáltatásból. Ehhez a felmérést és a terve­zői egyeztetést megkezdtük. — Mindezek alapén nyuga­lommal tekinthetünk-e a ko­rán jött és szokatlanul ke­mény tél elé? — Véleményünk szerint — .összegezte az inglatkezelő vál­lalat igazgatója — az elvég­zett munkák biztosítékot ad­nak, hogy a téli fűtési idény­ben nagyobb kiesés nem tör­ténhet. Megállapodást kötöt­tünk az erőművel és a nem várt hiba esetén közös erővel igyekszünk a jelentkező prob­lémákat a lehető leggyorsab­ban elhárítani. Reméljük, hogy a gondos felkészülés nyomán, erre a legritkább esetben, vagy egyáltalán nem lesz szükség. geznek a város szebbé, csino- sabbá tételére. Timmer Zoltán, a KPM Nógrád megyei Közúti Igaz­gatóságának főmérnöke: — A városi tanács és igaz­gatóságunk közötti kapcsola­tot nagyon jónak tartom, s ez az élet, munkakapcsolataink valamennyi területén meg­nyilvánul. Fő célkitűzés ünk az egymás gondjain való se­gítés, a kölcsönös tájékozta­táson és együttműködésen alapuló összehangolt munka. — Mit jelent ez? — Saját fejlesztésünket, ter­veinket a város elképzelései­hez igazítjuk. Figyelembe vesszük, s a lehető legmesz- szebb menőkig alkalmazko­dunk a város építéséhez, an­nak ütemeihez. Egyetlen pél­dát mondanék erre. Hiába épülnek meg az új lakóne­gyedek, ha mi — feltételez­ve, hogy terveinket nem egyeztettük — nem tudnánk a közlekedést, a megközelíté­si lehetőségeket biztosítani. Elengedhetetlen hát a jó kap-, csolat tanács és igazgatóság között. — Az igazgatóság dolgozói mivel járulnak hozzá a város fejlődéséhez? — Lehetőségeikhez képest , hiszen a belterületeken nagyon kevés á KPM kezelé­sébe tartozó útvonal — igyek­szünk minden kérésnek eleget tenni. Szocialista brigádjaink gyakran társadalmi munká­ban is végeznek burkolat­javítási, aszfaltozási, útfelület­festési munkálatokat a me­gyeszékhelyen, s ez sem kis dolog. Részt veszünk óvodák patronálásában, s igyekszünk, a reánk háruló feladatokat á legjobban elvégezni. Hiszen csak így válik szebbé a mi kezünk munkája által is Salgótarján. Ürmössy László, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgató-helyettese: — Megítélésem szerint a kohászati üzemek és a város kapcsolata nagyon korrekt — kezdte válaszát a vezérigaz­gató-helyettes. — Ez a köl­csönös segítségnyújtásban fe­jeződik ki. Sőt, nyugodtan mondhatom, hogy elvtársi, barátság, az egészséges lokál­patriotizmus fűz össze ben­nünket. Dolgozóink nagy része itt él a városban, közö­sek az örömeink, közösek a gondjaink. A céljaink is kö­zösek, fgv ezek eléréséért vállvetve dolgozunk. A város vezetői bizonyá­ra egyetértenek velem, ami­kor azt mondom, ez az elv­társi kapcsolat jótékony ha­tást gyakorol szűkebb pátri­ánk fejlődésére. Mind a ne­gyedik ötéves, mind az ötö­dik ötéves tervidőszakra együttműködési megállapodást kötöttünk a városi tanács végrehajtó bizottságával. Részt Vállaltunk a lakásgon­dok enyhítésében, közművesí- tési, szociális- és művelődés- politikai feladatok megoldá­sában. A város fejlődését szolgáló társadalmi munka­akciókban dolgozóink százai vesznek részt. Ennek az együttműködésnek az ered­ményeként a negyedik ötéves tervben a vállalati fejlesztési alapból 18 millió forinttal járultunk hozzá új lakások építéséhez, másfél millió fo­rinttal a Malinovszkij út és a Marx—Engels út felújítá­sához, a Malinovszkij úti óvodát 50 férőhellyel bővítet­tük, ami 300 ezer forint. A bölcsőde korszerűsítésére,' mintegy 200 ezer forintot költöttünk. Az elmúlt terv­időszakban adtunk át a váro­si tanácsnak több mint hat­millió forintot a Malinovszkij úti szolgáltatóház-komplexum megépítéséhez —, amit a na­pokban adnak át. — Ebben a tervidőszakban ötmillió fo­rinttal segítjük elő a város általános közművesítési fel­adatainak megoldását. S még lehetne sorolni ennek az együttműködésnek a hatását és tényadatait — fejezte be szavait Ürmössy elvtárs. \ k

Next

/
Oldalképek
Tartalom