Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

Könyv a nép kezében Kiállítás Nas.ybátonyban ,-.A könyv csodálatos utazás a múltba és a lövőbe". Amit nagy romantikus írónk’ Jókai Mór egyetlen nézőpontból li" berális szelídséggel fogalma­zott meg' azt Romain Rolland Nobel-díjas francia író már sokkal radikálisabban tehette és tudta: ,-A könyv a nép kesében a leghatalmasabb fegyver a lelki és fizikai sza­badságért folytatott harcban.” S, hogy mennyire igaza van' azt nemcsak a távolabbi múlt hírhedett könyvégetései jel- zik> hanem jelenkorunk újon­nan gyújtott könvvmáalvái is. melyeket Pinochet tábornok Chiléjében raktak és raknak' meg a többi- hozzá hasonló fasiszta, népelnyomó rendszer országaiban. Régi és örök igazság: a könyv páratlan kincs. A jó­nak barátja- a rossznak ellen­sége. Ahitat feszül az arcokon. A munkások arcán- az asszonyok tüzes tekintetében, a gyerme­kek tiszta szembogarában. A nagybátonyi Bányász Művelő­dési Ház irodalmi színpadá­nak az ünnepi könyvhétre összeállított műsorát hallgat­ják. Szerencsi Andrásáé' a nagyközségi tanács közműve­lődési felügyelője' a könyvkr állítás, a nyomtatott betű. a könyv varázslatos erejéről és szépségéről beszél. A kiállítóterem súlyossá nehezedett polcain tizennyolc magyar könvvV'adó korábbi és legfrissebb kiadványai so­rakoznak. Itt van mind; a Szépirodalmi' az Európa- a Magvető, a Tankönyvkiadó' a Medicina' a Gondolat és so­rolhatnánk tovább kiadóinkat Mindegyik polc előtt hosszan nézelődnek- álldogálnak az emberek. Szépek- tetszetösek a könyvek. Kínálják magukat. A magyar könyvkiadás — is­mételten meggyőződhetünk róla — a világ élvonalába tartozik. — No- látod, anyu! — fog­ja meg felvillanyozva felesége karját az egyik barnára sült férfi. — Ezt a könyvet akar­tam megvenni két hónappal ezelőtt S vajon hánvao talá’tak még rá korábban kere­sett kedvenc könyveikre? Vajon hányán kívánnak' ked­velnek meg egy-egv most lá­tott, újonnan megjelent kiad­ványt? Hányán kapnak itt- attól a kiállítástól indítékot az olvasásra- vásárlásra? Demeter Sándor, a Nógrádi Szénbányáik csoportvezetője szerint sokan: — Mert ez az egyik legjobb alkalom- lehető­ség arra- hogy brigádjaink láthassák és megismerhessék az igazi értékeket. ★ Jobbágy Károly, kétszeres József Attila-díjas költő a nagybátonyi harisnyagyár vendége volt- s megtekintette az akkor nyíló kiállítást is. A vendégkönyv első lapjára ö jegyezte be: -.Üdvözlöm e • szén kiál1’,tás szervezőit' ren­dezőit, s kivánom- hogy a megcsodálok mind, megtalál­ják a nekik szóló kedves könyvet”. Kicsiny Miklós- a művelő­dési ház" igazgatója- egyben a kiállítás rendezője tömören fogalmazza meg célját: — Legfontosabb törekvé­sünk, hogy segítsük ,az Olva­só népért mozgalmat. Bő vá­lasztékkal reprezentáljuk a világhírű magyar könyvki­adást- s helybe hozunk olyan embereket- akik egyébként nem jönnek el. vagy alig- más rendezvényeinkre. — A könyvkiállítás nem­csak a vásárlást segíti — vé­lekedik Nagybakos István né a helyi szakszervezeti könyv­táros. — Igaz hogy az állo­mány gyarapításánál figye­lembe vesszük az itt elhang­zott véleményeket, mégis töb­bet jelent számunkra. A ki­állítás új olvasókat toboroz. Igazi eredményességét' ha­tékonyságát ez is mutatja. A Bányász Művelődési Ház­ban rendezett gazdag tartal­mú' színvonalas könyvkiállí­tást július 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ezután — esvetértésben a salgótarjáni/ Nógrádi Sándor Könyvesbolt­tal. amelytől a könyveket kan­ták — a nasybátonvi gyárak­ban- üzemekben vándoroltad ják. Egyegy kiadó műveit mutatják be a harisnyagyár­ban' a FÜTÖBER-ben, a géoüzemben, és a bányáknál. Hogy még többen láthassák én megszerethessék a .köny­vet! Sulyok László Mai tévéajánlaiunk 21.10: A feladat. ,-Tévéjáték I. rész. Zsoldos Péter tudományos­fantasztikus regényéből — amely 1972-ben a tríesti Eurocon I. fesztiválom nagydi- jat nyert — készített tévé­filmet Várkonyi Gábor rende­ző. — A regény csak alapja a tévé’áteknak — mondja Z«o*- dos Péter —, mégis az esemé­nyek íve- az űrhajó legénysé­gének sorsa lényegében válto­zatlan maradt. Én hiszek a műfajok önállóságában; a té­vé-film. nem ugyanaz a műfaj, mint a regény, de ugvanaz a magva. A fantázia világában emberi történetet akarunk áb­rázolni, a képzelet és a való­ság egymásba fonódásával. Szereplők: Rajhona Ádám. Fodor Tamás. Tojna’- M '-lös. Szigeti András. Képünkön: jelenet a filmből. (Palóc anekdota) Karancsságon élt Mari né­ni- Vele esett meg a furcsa história egy régi tavaszon­A föld kiengedte már a fa­gyot a, testéből. Minden ép­kézláb ember a kertekben sürgött-forgott, csak Mari né­ni vette útját a temető felé. Ura sírját hozta rendbe. Tisz- títgatta, kapálgatta a hosszú tél alatt megsüppedt halmot. Éppen a virághagymákat akarta kiszedni kosarából, mi­kor pillantása egy fára esett. Babonás félelemmel meredt egy kopasz akácra, ahol egy hosszá farkú fekete valami ug­rált a tüskés ágakon. — Jézus, Mária, Szent Jó­zsef. Segítsetek, ördögöt iá­tok.’ — rebegte reszkető ajak­kal. mikor végre szóhoz ju­tott­Aztán megeresztette a lába­it, szaladt hanyatt-homlok a falu felé, s végigkiabálta a templom környékét. — Segítsetek! ördögöt lát­tam! Gyertek már, segítsetek! Fogta is magát egynéhány bátor ember, s vasvillákkal, kerítéskarókkal, husángokkal felfegyverkezve szegődtek a jajveszékelö öregasszony mel­lé- Eltökélték, hogyha addig élnek is, de elpusztítják a gonosz jószágot! A temetőbe érve csillapo­dott harcias kedvük, mert a fáról ördög helyett csak az előző nap érkezett cirkusz kis majmát szedhették le. ame­lyet a cirkuszigazgató már halaira keresett Sokai gúnyolták azután a hiszékeny falu lakóit még esztendő múltával is- A falun áthaladó munkásbuszokról nem egyszer kiabáltak le ka­ján nevetéssel a megállónál várakozókra. — Megfogták-e már a sági ördögöt? (Karancsság) Nagy Zoltán gyűjtésé A sági ördög Hutttor . •— Miért jött el az előző helyéről — kérdi az asszony a munkára jelentkező ház­tartási alkalmazottat. — Nem voltam hajlandó megfürdetni a gyerekeket. A gyerekek közbeszólnak. — Vedd fel, mami! XXX — Azonnal elvennélek fe­leségül, ha biztos lennék benne, hogy tudsz főzni. — Én azonnal hozzád men­nék, ha biztos lennék benne, aogy tudsz mosogatni! Az álnévr Mikszáth Most van húsz esztendeje annak, hogy Gulyás Pál bib­liográfus-irodalomtörténész közreadta hézagpótló munká­ját, a Magyar írói álnévlexi­kont. Az eltelt idő alatt új írónemzedék nőtt fel, s eköz­ben ennek az irodalmi miin- katerületnek Gulyás Pál el­hunyta óta nem volt és nincs gazdája. Kozocsa Sándor, aki hosz- szú időn át dolgozott Gulyás Pál mellett, s annak idején könyvének egyik lektora is volt, más irányú irodalomtör- ténészi és bibliográfusi mun­kája miatt csak néhány író­ra vonatkozóan folytatja az álnevek regisztrálását. A kérdésről, hogy a ma­gyar írók gyűjteményes mun­káinak szerkesztésénél nem okoz-e nehézséget Gulyás Pál e munkaterületének gazdát­lanná válása, így vélekedik: — Bizony okoz, s nem is kis nehézséget. Amikor pél­dául Mikszáth Kálmán tel­jes életművének kiadásara került sor, s ehhez szükséges volt álnéven megjelent írása­inak összegyűjtése is, felkel­tek, hogy egészítsem ki a Gulyás-féle lexikonban talál­hatókat. Így azután Mikszáth addig feljegyzett 34 írói ál­neve 123-ra szaporodott! Mikszáth régtől ismert ál­nevei közül álljon itt három a legjellemzőbbek közül: „Egv ismeretlen”. „Kukav Ara­nyos”, ..Mohoray Pál”. A Ko- zocsa-féle" gyűjtés eredménye alapján említhető. hogy Mikszáth egyebek közt hasz­nálta a ,.T. ház írójától”, a „Censor”, az „Égy szegedi”, az „Egy alperes”, az „Egy meggazdagodott újságíró”, a „Kopogó Menyhért”, a „Mi- xát”, a „Pszt” és a „Pont” aláírásokat. Egy házasságkö­tésről beszámoló karcolatét így szignálta: „Maga a vő­fély”. 1882-ben a Pesti Hír­lap novellapályazalára Kürthy György aláírással küldött be pályamunkát, ugyanakkor Kürthy meg Mikszáth Kál­mán nevét kanyarintotta a magáé alá: s a tréfás szer­zők novellái fordított aláírás­sal kerültek a lapba, A sok „új” Mikszáth álnév egy rekordot is megdöntött: a Gulyás Pál által közrebo­csátott álnévlexikon előszava szerint a legtöbb álneve fa- rádi Vörös Vidornak volt. Vörös Vidor ugyanis az Al­föld című egykori lapban 90 féle álnevet használt: legyen az olvasónak az az érzése, hogy ebbe a lapba rengete­gen dolgoznak. Ezt a rekor­dot adta át a múltnak Mik­száth 123 említett álneve. Néhány további érdekesség Kálmán az írói álnevek világából! Petőfi Sándor álnevei közt számon tartják a Füstfaragó-1, a Homonnai-t, a Lator György-öt. valamint a Pönö* géi Kis Pál-t. Mint színész pedig Borostván és Róna' né­ven szerepelt. Kossuth Lajos a száműze­tésben az angol nyelvű írá­sait Ramway-nek írta alá. (Ram angolul kos, way pe- dik út.) Táncsics Mihály álneve An- dorlaky Máté volt. Arany Já­nos az Akakiievics, az Ári­án us, az ifjabb Árva Imre és a Szalontai J. M. neve­ket használta. Jókai Mór: Kakas Márton. Martimis Gal­lus, Sajó, Tallérosy Zebulon. Tompa Mihály, a szelídlelkű költő Réma Elekként írta alá magát... Vörösmarty Mihály álneve: Vágotay Kálmán. Kisfaludy Károly: Böködi. Zordy. Báró Jósika Miklós Nagyszebeni királybíró című regénye a szerző szabadság­harc alatti szerepe miatt csak az „Eszther szerzője” álnéven jelenhetett meg. Érdekesség, hogy az Eszther viszont név nélkül jelent meg! Reviczky Gyula két meg­lepő álneve: Antikrisztus, Aszfalt. Gárdonyi Géza is­mert álneve: Góre Gábor, de apja szülőfalujára utaló ál­nevet is használt, Nemeskéri Sándorként írva alá magát. Ady Endre használta az Yda nevet, ami ugyanolyan mód­szerrel készült, mint Brüll Adél nevéből a Léda. Volt. hogy „adibandi”-nak írta ma­gát, s Kozocsa talált egy kis „n"-betűvel szignált Adv- írást is. Gábor Andor hasz­nálta a "bor, a Bor, továbbá az Ádám Éva álnevet. Kun Béla politikai cikkeit időnként Bujdosó Benedek, il­letve Kolozsvári Béla névvel szignálta. Szamuely Tibor a nagyon kifejező Tiborc név­aláírást alkalmazta. Krúdy Gyula néha regény- hőseinek nevével azonosult: használta a Szindbád, a Re­zeda Marcell és a Rezeda Kázmér neveket. Kozocsa Sándor gyűjteményében sze­repel az Alföldi remete, az Óbudai remete, mint Krúdy- aláírás, sőt a „Régi ablakólé alatt, sétáló” is. Kosztolányi Dezső Cato-nak írta alá ma­gát, Karinthy Frigyes ismert aláírása az -inti, s nagyon szellemes a Fia Feri, ami Karinthy Ferencre céloz. Mol­nár Ferenc időnként egysze­rűen Feri-vei szignálta írá­sait, s álneve volt a Vessző is. Király Dezső latinra for­dította nevét, s így lett Rex. Tabi László egyik írói álne­ve tabló. ekorder: SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSuSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.'SSSS; N j 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf. 10. Egyszer csak úgy érezte, hogy a szeme bepárásodik — már régen nem volt könnye, a kemencénél kiszáradt. Bi­zony, bizony, micsoda haja volt. Előfordult, hogy kijött a fürdőből —, azt se tudta, hogy fésülködjön meg: csak úgy recsegtek a fésűfogak. Az iskolában a tanító mindig az ő haján mutatta be a villamosságot. Papírgaluskát csinált, az­tán összeszedte a fésűvel... Pelageja azonban elhessegette magától feltoluló em­lékeit — nem azért böjtölte ki ezt az ártáhyt, hogy ar­ról csevegjen vele, milyen haja volt régen. Megint a tárgy­ra tért. Könnyű az ilyen részeg főnökkel szót érteni: vaj­ból van a szíve. — Jó, majd kigondolunk valamit — motyogta a foga közt az elnök (gondolatban még mindig biztos a mulatságon járt). Aztán — mint a múltkor: „Add feleségül Alkát a fiam­hoz. Személyazonossági se kell hozzá, felvesszük”. Annyira erősködött, hogy az asszony már szinte bánta, hogy be­szélt vele. Ötölt-hatolt neki: mostanság nem úgy van, mint régen, Vaszenyka, nem mink döntjük el a fiatalok dolgát. Meg aztán, micsoda menyecske volna Alka — hisz tanul még. .. — De lehet, hogy még három évig is tanul. Alkának nem nagyon ment a tanulás: két osztályt is is­mételnie kellett. Aztán mérgesen, mint egy harapós kutya, nekitámadt: — Ügy, szóval, az én fiam nem smakkol neked? — Dehogynem, dehogynem, Vaszilij Ignatyevics. Most már, amikor a férfi támadásba lendült, semmit se ér, ha Vaszjának, Vaszenykának szólítja. De magában azt gon­dolta : ugyan mi tetszene azon a fa tüskön? Hiszen te se vagy mé­zeskalácsból. Te is fatuskó vagy. Emlékszem én, nem felejtet­tem el, hogy rángattad a mulatságon a vakarcsomat. Szerencséjére éppen ekkor lépett a tornácra Pjotr Iva- novics (a házigazdának mindenkiről gondoskodnia kell), mi­re az asszony karon fogta az elnököt, és bekísérte a szo­bába. így, a szovjethatalommal karonfogva jelent meg— hadd lássa mindenki. Nem jött még el az ideje, hogy öt a hátsó udvarba taszítsák. És Pjotr Ivanovics is csak hadd lássa, legalább majd gondolkodik — okos ember az! Közben a szobákban mindenki a nyitott ablak köré gyűlt — fiatalok mentek el a ház mellett: — Pelageja! Pelageja! Nézd csak az Álltádat..; — Az áldóját! — csettintett egy nagyot. az ujjával az állatorvos Afonyka. — Lám csak, lám, hogy belekapaszkodott a tisztbe! Ér­ti a dörgést, haha! Még csak véletlenül se a közlegénybe... — Előttem, mint az igazgató előtt, így beszélni egy la- nulómróí... — Ugyan, hagyd el, Grigorij Vasziljevics, ami ezt az erkölcsöt illeti... — Erkölcstelen dolog egy tanulónak udvarolni — je­lentette ki jó hangosan Afonyka —, de ha egyszer egy lány ilyen jó bögyös... Mire persze, mindenki nyihogott — szórakoztató, ha masokat kezdenek ki —, Pelageja azt se tudta, hova le­gyen. A cafkáját! Már ilyen kicsi korában ragadnak rá a férfiak, mi lesz, ha nagylánnyá cseperedik? Pjotr Ivanovics, hála istennek, elvonta az emberek fi­gyelmét a malackodástól, teletöltötte a poharakat és kije­lentette: — Rajta, kedves vendégeim, a gyerekeinkre. — Ügy van! Értük élünk. — Meg-áll-junk! Afonyka, az állatorvos. Mi a fenéi fundált ki ez a szur- tos cigány? Mindig. így van: az embereknek már jó han­gulatuk támadna, amikor ez elkezdi meresztgetni a feke­te szemét — biztosan beleköt valamibe. — Megálljunk! — üvöltötte megint Afonyka és felállt. — Á mi szovjet ifjúságunkra! — Ügy van! — Az ifjúságra, Afanaszij Platonovics. — Meg áll-junk! Fecsegők! (Folytatjuk) Fúvószenekari koncert Balassagyarma'on Havinkban a fúvószene egyre inkább \ isszanyeri te­kintélyét- amihez az is hozzá­járul, hogy mind több, maga­sabb művészi igénnyel fellé­pd fúvószenekar működik or­szágszerte. Ma már nem elé­gedhet meg egy fúvósegyüttes a társadalmi ünnenek k'^zo’- gálásával térzenékkel. Fejlő­désük egyenes következmé­nye. hogy koncé, ttermekben- komo'y. zeneileg igénye7ebb, műveket is bemutassanak a nagyközönségnek. Balassagyarmaton az 1971 óta működő fúvószenekar az elmúlt év tavaszán mutatko­zott te első ízben koncert- fúvószenekari minőségben. Már ők is túllépték tehát a ..zenész-Jgállatás”' kereteit. 1975. augusztusában először vettek részt országos minősí­tésen' ahol a szakemberek is* felfigyeltek muokáiukra. E»/n a minősítésen „ezüstlant dip­lomát” kaptak, ami a minősí­tési rendszerben a negyedik fokozatot jelenti. A zenekar szeretné a kezdeményezést ha­gyománnyá fejleszteni, hogy évenként bemutatkozik a vá­ros zenét szerető közön égé előtt. Bemutatni kívánják az eddig elért eredményeket, köz­kinccsé tenni a rendszeres próbák során végzett munka gyümölcsét. Egy-egy ilyen hangversenyt rendszeres- ko­moly munka előz meg- amit a zenekari tagok szívesen vál­lalnak a napi munka után is­mert a közös muzs'kHás örö­me kikapcsolódást- pihenést jelent számukra. A napokban újra koncer­teztek Balas.. gyarmaton. A bemutatott műsor változatos volt. Suppé Fast-ouver.ure, Strauss Bécsi vér. Gershwin Három dal. Erkel Fegyver- tánc című kompozíciói sze;e- pcltek műsoron többek kö­zött. Különösen,szépen gida­iak meg Farkas Antal feldol­gozásai' a M-gyar nepdai- rondót és a Spirituálét. Ez azt is jelenti. hogy Farkas Antal nagyon ért, a fúvósze­nekari hangszerelést) z- így a középszinten álló zenekarok is tökéletes zenei igánnvel ad­hatjuk elő az általa feldolgo­zott műveket, a műsort színe­sítette egy fúvós kvartett, ör­vendetes kezdeményezés, k:- vánjuk. hogy további rendsze­res munkával gazdagítsa me­gyénk zenei életét. A kvartett tagjai: Faászt József. Lucza György. Kalocsay Frigyes és Veres István. Végül ki kell emelni Veres latrán szívós, tervszerű zenei nevelő munkáját- amivel biz­tosítja az együttes fejlődését. Sz;mpatikus vezénylése- igé­nyes muzikalitása biztosíték arra, hogy a következő kon­caid is szód zenei élményt nyújt a megjelenőknek. Kö­szönet illeti a zenekar min­den tagját, akik vállalják a rendszeres próbák fáradalma­it. Az. est folyamán Csikasz István működött közre igé­nyesen. zená’"ú kapc ola >; követelmények tolmácsoló á- val. R. ’£,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom