Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

Reális állásfoglalást, nagy felelősséget kíván r í// tábla a gyárkapun Vallás és bizakodás Amiről szinte két éven ét csak amolyan félhivatalos in­formációk láttak napvilágot, az idei év január elsejével bekövetkezett: a MEZŐGÉP Tröszt kisterenyei gyáregysé­gét a Salgótarjáni Kohászati Üzemekhez csatolták. Bár igaz, a dolgozók 1974. októ­bere táján — csaknem hiva­talosan — már értesültek a hamarosan valóra váló át- szerveződésről, de még min­dig sokan abban remény­kedtek, hogy szóbeszéd az egész, nem lesz belőle semmi. Mert meg­szokták már a munkájukat, afnit olyan sikeresen végez­tek, hogy a hajdani gépállo­másból alakult egység nem­csak a tröszt termelési ér­tékének, hanem a nyereségé­nek zömét is adta. Ötször érdemelték ki a Kiváló Gyár­egység megtisztelő címét, s például 1975-ben 64 milliós termeléssel és 11 millió forint nyereséggel járultak hozzá a MEZŐGÉP Tröszt eredmé­nyességéhez. Szóval — ismételjük — so- , kan reménykedtek, hogy ma­rad minden a régiben. De egy új termék, a RECK típu­sú állványszerkezet gyártásá­nak indítása nyomós érvként húzta át elképzeléseiket. 1975 júliusa volt akkor. Hogyan is beszél erről az időről Bakos József csoportvezető, aki 1956 óta a gyáregység dolgozója? _ Megmondom őszintén: e leinte bizony idegenkedtünk a váltásnak még a gondola­tától 's- Hiszen megvolt a hosszú éveken át ismert, be­gyakorolt munkánk, s tudja, úgy vannak vele valahogy az emberek, hogy bizony idegen­kednek az újtól. De nem volt mese, állványszerkezeteket kellett gyártani.... S most már néha el is mosolyodom az akkori idegenkedésen, mert egyszerűbb készíteni, mint al" katrénzeke't. Persze, kezdet­ben adódtak bonyodalmak, de hol van már az! Szokás dol­ga az egész... És most? Jól megvagyunk, jól érezzük ma­gunkat. Bizakodnak az em­berek. Szóval, jól vannak, jó a hangulat, bizakodnak. S ez — hogy a sok beszélgető partner közül csupán Zagyi László szerszámlakatos és Göröcs József hegesztő nevét említsük — jellemző a gyár­egység dolgozóira. Pedig, nehéz volt a kezdet. Főként az idei év első két hónapja. Erről beszélt Bara­nyi Bertalan gyáregységvezető is, nyílt őszinteséggel, nem keresve a megmagyarázás út­vesztőit. — Valóban, átéltünk már néhány kemény napot 1976- ban. Mindjárt az indulásnál akadtak komoly gondjaink, hi­szen a műhelyek negyven szá­zalékának teljes átalakítása mellett kellett folytatni ter­melő tevékenységünket. Mon­danom sem kell, csökkentett létszámmal tudtunk csak dol­gozni, hiszen brigádjaink ja­va az építkezést segítette. Például, a tmk-s Puskás Tivadar és a szerszámkészítő Osztyapenko brigád tagjai többet bontottak falat, voltak kőművesek, segédmunkások ez idő alatt, mint szakmun­kások. De megértették, ezt kell tenni! Igen, megértették, s szűk*' ségszerű, cselekedet volt, még a terv teljesítésének rovásá­ra is. Ami pedig, minden ed­diginél nagyobb feladat elé állítja a gyáregység kétszáz­hetven dolgozóját. Hiszen, a tavalyi, 64 milliós termelési értéktervvel szemben az idén már — jelentős, több mint 60 százalékos növekedés — 103 milliót kell teljesíteniük. Bár nagynak tűnik, mégsem akko­ra az „ugrás”, mert 1976-ban a hagyományos termékek gyártása még mindig 53 mil­liót jelent. És mellette 50 milliójával, ott van már a jövő: a RECK középnehéz állványszerkezet. .Ne hagyjuk ki a felsorolásból a másik új profilt, a vékonycsövet sem. Ami igaz, egyelőre még csak — mármint Kisterenyén —, papíron létezik. Hiszen az előzetes tervek szerint is csak 1980-ban kezdik el a gyártását. Egy új, korszerű, A kőolaj-lelőhelyek felku­tatásához végig kell járni a régi folyók torkolatait — vé­lekedik Nyikodaj Mankovsakij doktor. A moszkvai egyete­men tevékenykedő tudós a nagy kőolaj- és földgáztelepek elhelyezkedésének paleográ­fiai problémáin dolgozik. Markovszkij véleménye szerint a régi folyók torkola­tában olyan szerves anyagok halmozódtak fel, amelyek ma­radványaiból kőolaj képződik. Ugyanitt alakultak ki a ho- mokkőzetek is, amelyek jól tárolják a kőolajat és a föld­gázt. több százmillió forintos beru­házással készülő üzemrészben, amelynek építését előrelát­hatólag 1977-ben kezdik meg Terenye térségében, az úgy­nevezett Nagyrét-dűlőben. De maradjunk még a má­ban! A gyáregységvezető öröm­mel ismételgette az emberek megértését, amelynek kiala­kításában jelentős szerepe volt a párt- és társadalmi szervezeteknek, valamint a gazdasági vezetőknek. — Teljes őszinteséggel, ken- dőzgetés nélkül beszéltünk meg mindent a dolgozókkal, sem el nem véve, sem hozzá nem téve a dolgok .súlyához. Talán ennek is köszönhető, hogy munkáslétszámunk nem hogy nem csökkent, hanem egy-két fővel emelkedett is — mondja Baranyi Bertalan. Igen, nagy ereje van az őszinteségnek. Meg a jövőbe vetett hitnek. Mert tudják a kisterenyeiek, hogy ha nem is egyik napról a másikra, de emberibb körülmények kö­zött végezhetik munkájukat. Zsúfoltak még a műhelyek, szinte egymásba érnek a gé­pek, hiányzik ez is, az is. Például egy revétlenítő be­rendezés, ami pedig jelentős kihatással van a termékek keresletére. Majd meglesz — mondogatják, s remélik, ha­marosan bevezetik a festés új technológiáját is. Szóval, van még tennivaló, de köztudottan minden kez­det nehéz. A gondok leküz­désére azért segítség is van már. Nem hiába hirdeti a | kapu felett új tábla, hogy a gyáregység a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekhez tartozik. Karácsony György A kőolaj és földgáz képző­désének örök feltétele, hogy az ilyen „kelepcékben” a parti szárazföld hosszú időn ke­resztül belemerüljön a ten­gerbe. Amikor a tenger áltál elöntött kontinens felszaba­dul a víz alól, a folyók gyak­ran visszatérnek régi med­rükbe. A tudós azt állítja,' hogy a kőolaj és a földgáz geológiá­jának paleografikus irányza­ta hatásosain járulhat hozzá más fűtőanyagok lelőhelyed­nek eredményes kutatásához is, például a szénéhez vagy a paláéhoz. „Kelepcek" o kőolajnak Lassan befejeződik Balassagyarmaton. a Magyar Kábel Mű vek gyáregységének gépek­kel \ajj „telepítése”; így a korszerű üzemcsarnokokban teSjessé válik a gépesítés. Hir gyecz Zoltán és Tóth János a tervrajzok szerint — képünkön — teszik helyükre. a ká­belsodró gépeket, szerelik össze őket. — kj — Az új kollektiv szerződések előkészítése és megkötése A jelenleg érvényben le­vő kollektív szerződé­sek ez év június végén le­járnak. Ebből adódik a vál­lalatoknak az az aktuális fel­adata, hogy előkészítsék, meg­vitassák és megkössék az új 1976—80. évre szóló kollektív szerződéseket. Ehhez a mun­kához adott segítséget a na­pokban megjelent, és vala­mennyi érmtett gazdasági egységhez eljuttatott irányelv, amelyet a Munkaügyi Mi­nisztérium és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa Elnök­sége állított össze, valamint a KISZ központi bizottság tit­kárság ez irányú határozata foglal magába. Ne legyen megalapozatlan ígéret Megyei viszonylatban a ta­nácsi vállalatoknak, a megyei tanács munkaügyi osztálya és a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa adott segítséget az előkészítő munkálatokhoz. Az irányelvekből és a ha­tározatból kiviláglik, hogy az idén a kollektív szerződése­ket a nagyobb követelmé­nyekhez igazodó és azt segí­tő gazdálkodás jegyében kell kialakítani. Ezt a célt kell segíteni az ösztönzési formák­nak is. Figyelembe kell venni a módosított közgazdasági sza­bályozók hatásait. Ezek ser­kentsenek a termelési lehető­ségei* fokozottabb kihaszná­lására, a takarékosságra. Szük­ség van arra, hogy az elosz­tási formák jobban tükrözzék az eredményesebb gazdálko­dást folytatók munkájának elismerését, jobban ösztönöz­zenek a gazdasági alapok nö­velésére, a minőségre, a ked­vezőbb gyártmányszerkezet kialakítására. Az életszínvo­nal-politikában a népgazdasá­gi előírások és a megyei cél­kitűzések legyenek irányadók. A kollektív szerződésben tük­röződjék a nagyüzemi mun­kások nagyobb megbecsülése, a nehéz, vagy egészségre ár­talmas fizikai munka mesz- szemenő elismerése. Fontos, hogy az ötéves terv­vel egyidejűleg készülő kol­lektív szerződésekben olyan célokat határozzanak meg, amelyek a vállalatokat nem kötelezik el olyan megalapo­zatlan ígérgetésekre, amelyek­nek nincs biztos anyagi fede­zetük, viszont a kollektíva előtt világossá teszik, hogy a gazdasági tervek teljesítésé­vel, a vállalati eredmények javításával milyen mértékben lehet emelni a jövedelmet, az érdektelenséget, javítani a munkakörülményeket, az egészségügyi, szociális ellátást. Az előbbiek tulajdonképpen azt is jelentik, hogy az 1976— 80-as évekre kötendő kol­lektív szerződés legyen össz­hangban a vállalati középtá­vú tervvel, a népgazdasági el­várásokkal. Hatékonyabban Köztudott, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a népesség számának és struk­túrájának alakulása következ­tében a foglalkoztatottak szá­ma megyénkben is csak igen kismértékben növekszik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalatok túlnyomó több­sége reálisan nem .tervezhet létszámbővítést, hanem vál­tozatlan létszámmal — egyes üzemekben kevesebbel — kell a nagyobb feladatokat végre­hajtani. Ennek megfelelően úgy kell rögzíteni a kollektív szerződés szabályait, hogy az biztosítsa a meglevő létszám edd ginéi hatékonyabb fog­lalkoztatását, a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást. E cél érdekében megfelelő érdekeltséget szükséges lét­rehozni a létszámtartalékok felszabadítására, a munkaerő­átcsoportosítás feltételeinek megteremtésére. Ehhez ad segítséget az olyan szabályo­zás, amely megfelelően szá­mításba veszi azokat a mun­kaköröket, ahol a dolgozók változó munkahelyeken fog­lalkoztathatók. További lehe­tőségek állnak rendelkezésre a munkaidő célszerű, a helyi sa­játosságokat figyelembe vevő meghartározásában. Fokozni kell aiz ésszerű létszámgazdál­kodást elősegítő munkaszer­vezés« tevékenységet, az erre irányuló ösztönzést. A munkaidőalap-kiesés csökkentése érdekében na­gyobb körültekintéssel helyes mérlegelni, majd ezt követően meghatározni a jutalomsza­badság adományozásának fel­tételeit. Indokoltnak íartjuk, hogy egyes kollektív szerző­désekben szigorítsák azokat a rendelkezéseket, amelyek a munkafegyelem megsértésére, az igazolatlan kimaradásokra vonatkoznak. Az új kollektív szerződé­sek készítésénél különös fi­gyelmet kell fordítani a bér- gazdálkodással összefüggő kér­dések szabályozására. Min­den kollektív szerződést ké­szítő, gazdálkodó egység ké­szítsen középtávú bérpolitikai koncepcióit, s ebben alapvető követelményként a munka sze­rinti elosztás elvét érvényesít­se. A konkrét célkitűzések ar­ra irányuljanak, hogy az azo­nos munkakörülmények kö­zött azonos munkát végzők bére azonos legyén az egész vállalaton belül. Ennek során különös fi­gyelmet kell fordítani a nők, a fiatalok kereseti ará­nyainak javítására. Szüksé­ges, hogy az előkészítő bi­zottságokban olyan személyek is helyt kapjanak, akik jól is­merik a párt és a SZOT 1970- es nőpolitikái és ifjúságra vo­natkozó határozatát, a dolgo­zók és a piunkások műveltsé­gének és szakképzettségének emelésére vonatkozó határo­zatokat, a vállalat eddig jól bevált intézkedéseit, a szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusának anyagát és még szá­mos, nőket és fiatalokat érin­tő rendeleteket. Következetesebben kell tö­rekedni olyan bérformák ki­alakítására, amelyek legin­kább ösztönöznek a vállalat termelési, gazdálkodási fela­datainak megoldására; a ter­melékenység emelését célzó beruházások mielőbbi üzem­be állítására, az átfutási idő csökkentésére, a nagy teljesít­ményű, korszerű gépek, be­rendezések kihasználásának javítására, a folyamatos, több műszakos munkarend alkal­mazására, ennek vállalására. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a teljesítménykövetel­mények meghatározására. Meg kell jelölni, hogy mely terü­leten kell új normát, illetve teljesítménykövetelményt al­kalmazni. A premizálás és jutalmazás feltételei pedig fokozottabban ösztönözzenek az anyaggal, energiával és élő­munkával való takarékosság­ra. Testületi üléseu A több hónapja folyó elő­készítő munka tapasztalatai biztatóak. Az üzemek, válla­latok többsége az iránymuta­tással összhangban, tervszerű­en, kellő ütemességgel és nagy körültekintéssel készíti elő az új kollektív szerződést. Ennek első szakaszaként, néhány gyáregység kivételével, a gaz­dasági vezetők beszámoltak a szerződés végrehajtásáról. Az elhangzott javaslatokat figye­lembe véve készül az új kol­lektív szerződések tervezete. Ennek kapcsán néhány olyan negatív jelenséget is szóvá kell tenni, amelyek a követelmé­nyek megvalósítását akadá­lyozzák. Több helyen nem készítettek az előkészítésre és a tervezet kidolgozására mun­katervet. Emiatt egyes rész­feladatok végrehajtása elma­radt, illetve csúszik. Helyen­ként nincs megfelelő tartalmi együttműködés a nagyvállalat és a gyáregységek, valamint a gazdasági vezetés, a szak- szervezeti és KlSZ-szervek kö­zött. A beszámolók egy része sematikus, nem eléggé elem­ző, nem von le megfelelő kö­vetkeztetéseket. Az új kollektív szerződés szöveges tervezetét márci­us végéig kelj elkészíte­ni. Mivel megyénkben több gyáregységi függelék készül, fontos, hogy az egységek ve­zetői és szakszervezeti szervei jobban igényeljék és megkap­ják az elkészítéshez szükséges útmutatást. Helyes és jól bevált mód­szernek tartjuk azt is, ha a szakszervezetek és a KISZ- szervezetek már a tervezetet előkészítő albizottságok mun­kájában részt vesznek, és a nyilvános vita előtt a gazda­sági vezetéssel azt testületi ülésen megvitatják. A terve­zeteket a dolgozók előtt má­jus 31-ig kell megvitatni. Egyetlen részleg sem A gyakorlatban jól bevált formák mellett szükséges az elképzeléseket a szakszerve­zeti bizalmi-, főbizalmi-ta­nácskozás előtt megvitat»., amelyen a vállalat által kije­lölt konzultánsok is részt vesznek. Ily módon biztosít­ható, hogy a vállalat egyetlen részlege sem marad ki a vitá­ból. A hasznosítható javasla­tokat, észrevételeket viszont a vállalat szakszervezeti taná­csa elé kerülő előterjesztes összeállításánál kell figye­lembe venni. Nagy Oszkár SZMT-lilkár Késnek a primőrök — Ezen a tavaszon a zöidségellátás Európa-szerte gond, s korántsem tekinthető sajátosan magyarországi problémá­nak. Ausztriában, Nyugat-Németországban, valamint a Kö­zös Piac más országaiban is éppúgy nyomaszt, mint ná­lunk — mondotta Panák László, a Zöldség-gyümölcs Ke­reskedelmi Egyesülés vezérigazgatója. Nincs is módunk ar­ra, hogy a zöldségellátás gondjait határaink közé szorítsuk; lépten-nyomon beleütközünk a kieső hazai árualapokat pót­ló import keresése közben. Nálunk is fogyóban a rég!; ami van, azt egyre nehezebb eltartani, és késik az új, az idei. — Bár a zöldségárak most lényegesen magasabbak, mint az elmúlt év azonos időszakában voltak, mégis — vagy éppen ezért — a tagvállalatok forgalma 15 százalék­kal növekedett a tavalyihoz képest. Az ellátásban máskor igen aktívan részt vevő többi szektor ugyanis — áruhiány, illetve időszakos árúszűke miatt — visszavonult, s ez vá­ratlanul nagy nyomást gyakorolt a mi hálózatunkra. (Ja­nuár 1. és március 25. között burgonyából 850, vöröshagy­mából 100, fejes káposztából 100, sárgarépából 120, petre­zselyemből 101, kelkáposztából 70, téli almából pedig 570 vagonnal adtunk el többet, mint 1975. ugyanezen hónapjai­ban.) Készleteink azonban korántsem voltak akkorák és olyan minőségűek, hogy ezt a nyomást mindvégig ellensú­lyozni tudják. Ezért is nem képesek betölteni a szabad­piacot szabályozó szerepüket, amit pedig joggal várnak el tőlünk a kormányzati szervek és fogyasztók. Emiatt ala­kult ki olyan helyzet, hogf a petrezselyem, a sárgarépa ára két-háromszorosa a mi árainknak, s burgonyát csak többszörös áron és igen elvétve kapni szabadpiacon. NOGRÁD — 1976, április 6., kedd 3 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom