Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Mo ii í re a 1 i r e in én y s ege k Neve: Rapesák Mihály Születési helye és ideje: Budapest’ 1951. szeptember 1. Magassága: 178 cm. Súlya: 71 kg. Foglalkozása: instruktor,' — szakmája: szerszámkészí­tő. Klubja: Bp. Honvéd. Edzője: Énekes Árpád és Ka.jdi János. Sokszor beszélgettem már ökölvívókkal, s közülük nem egy úgy kezdte „életrajzát" hogy azért választotta ezl a sportágat, mert gyerekkorában a nála erősebb barátai meg­verték. s azt nem hagyhatta annyiban... Nos, Rapesák Mihály, a magyar válogatott, egyik olimp'ai reménysége szintén ilyen előzmények. ’ után lett ökölvívó pedig iskolás korábsn nagyon tehetsege? at­létának tartották, sót a labda­rúgással is megpróbálkozott és az MTK serdülőcsapatá- ban komoly kapuserényeket csillogtatott. — Ennek már több mint tíz éve. Azóta ,.mindenem” a bu­nyó -T- mondja. — A ringben is először a kék-fehéreknél mutatkoztam be. onnan ke­rültem a Honvédhoz. Még újonc voltam, szerelést is alig kaptam, hiszen nem akar­tak elkényeztetni, ezért óriási örömmel fogadtam, hogy kez­detben Kajdi János .levetett’ cpőjében versenyezhettem. S most ő az egyik mesterem... Kajdi hallotta a beszi'geté-*' sünket s amikor azt kérdez­tük. hogy mi a véleménye nagyvál tósúlyú versenyzőjé­ről, így válaszolt: — Harmadik éve foglalko­zom Rapesák Misivel — az­előtt egy csapatban versenyez­tünk. Nem panaszkodhatok tanítványomra. szorgalmas, rendszeresen edző- sportoló, aki nem vonja ki magát a fárasztó gyakorlások alól sem. Ehhez megvan a kellő fizikai alapja, a szorítóban pedig fő­leg jobbkezes ütései révén kellemetlen perceket szerez az ellenfeleknek. Az igazság­hoz tartozik azonban, hogy túlzott benne az idegfeszült­ség. a versenyláz, s ezt alig- alig tudja levetkőzni. Rapesák egyetértett edzőjé­vel, sőt még elmondta azt is hogy ezeknek az érzéseknek e leküzdésére pszichológus se­gítségét is kérte, aki viszont nem más mint az édesapja. Ügy hiszi, most már koránt­sem ,.él benne" ez annyira, mint régen, s legfeljebb ak­kor áll szorongva a kötelek közé- ha szovjet sportolók az ellenfelei. Hogy miért? — A szovjet ökölvívás a legjobb a világon, mindig nagyszerű versenyzőket vo­nultatnak fel, s ha egv isme­retlennel kerülünk szembe, akkor sem tudjuk, hogy nvre képes, nem jobb-e esetleg an­nál. mint akit már „megszok­tunk". De úgy érzem, egyszer itt is változásnak kell követ­keznie, egy szép győzelem át­segíthet ezen.. . Ami a győzelmeket illeti, ebben a szezonban sok érté­kes „skalpot” tűzheted az övébe, így a szlovák nagydí­jas viadalon, majd Berlinben is e’ső lett- s imponálóan nyerte a magyar balnokságot De nem elégedett! Es ez biz­tosíték lehet arra, hogy Mont­realban túlszárnyalja eddig: eredményeit. A legutóbbi ka- towiczei Európa-bainokságon ,például bronzérmet nyert, de — keveselte. — Pedig az az igazság, hogy a nagyváltósúly az egyik leg­népesebb mezőnvű. kategória, itt mindig az átlagosnál több az induló — mondja befejezé­sül. — Arra is fel kell tehát készülnöm, hogy több mérkő­zést vívok majd. mint az ala­csonyabb. vagy a magasabb súlycsoportokban versenyző társaim. Ehhez pedig jobb kondíció, több erő kell! Kajdi egyszavas komrfíen- tárt fűzött ehhez: — Megszerezzük. K M. A Képes Sport Kupában Miskolcon játszik selejfezőt az SBTC Ä hagyományos Képes Sport Kupát az idén is megrendezik, ám újság, hogy abban mind a 16 NB I-es labdarúgócsapat pályára lép. A selejtezőkre ©gy napon négy városban ke­rül sor. Az SBTC együttese a B csoportba került és Miskol­con mérkőzik december 18-án, a DVTK, az Újpesti Dózsa és a Vasas ellen. Mind a négy- csoportból a győztes jut to­vább a négyes döntőbe, ame­lyet Szolnokon rendeznek meg december 28—23. között. Figyelmes vendéglátók Az időjárás nem tréfált az utóbbi napokban. Legutóbb — mint mindenhol — csípős, hideg őszi szél fogadta Ság- újfalun is a pályára lépő labdarúgócsapatokat. Az egyesület vezetősége, a ha­zai játékosokat éppúgy, mint a karancsberényi fiúkat a. mérkőzés szünetében és utá­na, meleg citromos teával vendégelte meg. A karancs- berényiek és a játékvezetők elismerően szóltak'a vendég­látó figyelmességéért. A mérkőzés 1:1 arányban döntetlenül ért véget, de fi­gyelmességből a hazaiak győztek, amelynek a vendé­gek is örültek. Számok, érdekességek A megyei I. osztályú lab­darúgó-bajnokság utolsó előt­ti fordulójában 25 gól esett, ezt 22-en érték el. Jó teljesít­ményt 63-an nyújtottak. Kö­zülük négy játékos a me­zőny legjobbja volt. A nyolc mérkőzésnek összesen 1700 nézője akadt. A forduló válogatottjai: Kürtösi (Bgy. Volán) — Sán­dor Gy. (Síküveggyár), Sán­dor Z. (St. Volán), Halász dr. (Bgy. Volán) — Fehérvá­ri (Síküveggyár), Osgyáni — Gecse (Kazár), Iványi G. (St. Volán), Tari S. (Pásztó), Zagyvái L. (Romhány), Mag (Somoskőújfalu.) ­A góllövőlistán: 13 gólos: Nagy (ZIM), Zagy­vái L. (Romhány), 10: Mu­zsik (St. Volán), 8: Fehérvá­ri (Síküveggyár), Csikós (M.- novák), 7: Baranyai (Kistere- nye), Domonkos (Kazár), Kál- nai (Öblösüveggyár), 6: Illés (Palotás), Kovács F. (Dej- tár), Rátóti (Kazár), Tóth S. (K.-lapujtő), 5: Bandur (ZIM), Jenei (St. Bányagépgyár), Tari S. (Pásztó), Zvara (St. Bányagépgyár), Hegedűs (Bgy. Volán), 4: Babják (Somoskő­újfalu), Csőri (Síküveggyár). Lavaj (K.-lapujtő), Pusztai Dudás (Síküveggyár), Gál (Bgy. Volán), Král (Öblös- üveggyár), Horváth (Bgy. Volán), Lakatos (M.-novák), (St. Bányagépgyár.) (toriczky) Három mérkőzés az ezerből... —SPORT— ____________________________.___________________________________:____________________—-----1 í /úíínl i§ ponlvesziés Salgótarján, 3000 ezer néző, vezette: Bana. SBTC: Ma­gyar — Kegye, Kovács II., Varga, Horváth — Angyal, Földi. Básti — Szoó, Kovács III., Marcsok. Edző: Dávid Róbert. Csepel: Lévay — Go­dán, Ruzsinszki, Wéber, Hu­nyadi — Vellai, Somogyi, Gu­lyás — Karalyos, Varga, Ozs- váth. Edző: Thomann Antal. A csepeliek kaptak előbb lábra a fagyos, csúszós tala­jon. .Közepes iramban, megle­hetősen alacsony színvonalon folyt a játék és csak a 12. percben jött igazán tűzbe a közönség, amikor végre lövést látott. Angyal 23 méterről „megszúrta” a labdát, Lévay azonban a léc alól a mezőny­be öklözte. A vendégek többet birtokolták a labdát, tetszető­sebben játszottak és minde­nekelőtt jobban alkalmazkod­tak a talajhoz. Básti szögletét öklözte Lévay, majd Magyar Varga elől szedte fel a labdát. Eseménytelenül teltek a per­cek. Mezőnyben a piros-ké­kek játszottak fölényben, s a Stécé nem tudott kibontakoz­ni. Szögletek jelezték a cse­peliek fölényét. A másik ol­dalon Lévay hárított öklözés- sel egy labdát Básti szöglete után. A labda Kovács III. elé került, aki kapásból magasan fölé vágta. Tarjáni tűzijátékkal indult a második 45 perc, de újra csepeli percek következtek. Karalyos elfutott a jobbolda­lon, két csel után Somogyi elé játszott, aki közelről az oldalhálót találta el. Élénkült a játék, erősödött az iram. Az 54. percben Angyal középen kiugratta Marcsokot, aki ka­pura emelte a labdát, Lévay azonban parádésan védett. Az 55. percben bal oldalon gördült a tarjániak támadása. Kovács III-tól Földi elé ke­rült a labda, aki a kaputól 12 méterre állt. Lövése után elő­ször elakadt a labda, majd másodszorra laposan vágta a középpályás a jobb alsó sa­rokba. 1:0. • Izgalmas lett a játék, mert a közönség újabb gólért tü­zelte a tarjáni fiúkat, a ven­dégek pedig az egyenlítésért--------------------------------1--------------­S liTC-Csepel 1:1 (0:0) harcollak. Magyar Varga fe­jéről öklözte le a labdát ve­szélyes helyzetben, majd Gu­lyás alakított ki meleg hely­zetet, amikor „díszkísérettel” kapura tört. Básti labdáját Marcsok nem tudta átvenni. Cserék következtek. A 73. percben Szurgent i ment be Ozsváth helyett a Csepelnél, majd két perc múlva Szoót Konyha váltotta fel. A 77. percben beszorult az SBTC és Magyar kapujára három­szor is rálőtték a labdát. A 78. percben Wéber helyett Ko­vács állt be. A hajrában erő­sen szorongattak a csepeliek. Vellai labdáját öklözte ki Magyar, majd Gulyás lövését védte, Karalyos durrantott fö­lé. Ellentámadásra is jutott erő, mert Básti két védőt is becsapott a bal oldalon, kapu elé küldte a labdát, de Lévay ezúttal is öklözéssel hárított. Már mindenki, játékosok és szurkolók egyaránt otthon érezték a két pontot, amikor egyenlített a Csepel. A 9«. percben is rohamo­zott a tarjáni csapat. Elakadt a támadás, öten is fönnma­radtak, meglódultak a csepe­liek. A jobb oldalon Gulyás megkeverte Kovács Il-t, kö­zépre küldte a labdát és a jól érkező Vellai 18 méterről óri­ási gólt lőtt a jobb fclsösa- rokba. 1:1. Közepes színvonalú, küzdel­mes mérkőzésen igazságos pontosztozkodás született. Ezen a találkozón a Csepel jobban játszott. mint az SBTC, cs végig irányította a játékot. Gólhelyzetet egyik csapat sem tudott teremteni, mégis, különösen az első fél­időben szembetűnő volt, hogy a tarjáni fiúk menyire nem találják a helyüket. A talaj­hoz jobban alkalmazkodó cse­peliek rendre megelőzték a labdaátvételeknél a tarjánia- kat. Mezőnyfölényben voltak, de az elképzelés nélkül gör­dülő tarjáni támadások nem jelentettek különösebb aka­dályt a jól szervezett, olykor kemény védőknek. Szünet után sem változott a kép. Ta­lán annyiban, hogy a tarjá­ni fiúk harcosabb felfogásban küzdöttek, s .végeredményben a mérkőzés egyetlen helyzetét kihasználva egészen a 99. per­cig nyerésre álltak. Örök igazság: ha csak egy gólt rúg­tam 89 perc alatt, nem való­színű, hogy az utolsó percben újabb gólt sikerül elérni. Mindenki tudja, hogy ilyen­kor tartani kell a labdát! A lendületben levő csepeliek ki­használták az utolsó „ziccert"' és vert helyzetből pontot men­tettek, ami kínos a hazaiak­nak, mert ezúttal sem sike­rült előbbre lépni a tábláza­ton. Az SBTC kapujában Ma­gyar jól védett, a gólról nem hét. Hátul Kovács II. jól rombolt, de a gól előtt hibá­zott. Varga és Angyal végig harcosan, keményen küzdött. Básti sokat mozgott, labdái még ezen a talajon is jók voltak, de hiába, ha ügyetlen­kedett a támadósor. Földit gólja dicséri, míg a többiek mérsékelt teljesítményt nyúj­tottak. A csepeli kapuban Lévay több veszélyes labdát tett ár­talmatlanná. Hátul Ruzsinsz­ki, Hunyadi, Godán Volt a sorrend. Vellai többször elő­retört. Gólja pontot jelentett a Csepelnek. Varga szemfüle­sén sok akcióban benne volt, csakúgy mint Gulyás és Ka­ralyos. Szokáes László A forduló további eredmé­nyei: Videoton—Ferencváros 0:0, Haladás—MTK-VM 3:1 (2:1), Zalaegerszeg—Szeged 4:0 (3:0), Diósgyőr—Rába ETO 0:0, Tatabánya—Vasas 3:2 (1:1), Ü. Dózsa—Békéscsaba 2:1 (0:0), Bp. Honvéd—K. Rá­kóczi 1:0 (0:0). őszi végeredmény 1. Ferencváros 15 11 3 1 32-13 25 2. Ű. Dózsa 15 10 2 3 33-20 22 3. Videoton ' 15 9 3 3 31-14. 21 4. Bp. Ilon véd 15 X 4 . 3 29-1* 20 5. Haladás 15 7 3 5 22-19 17 6. Diósgyőr 15 5 6 4 13-16 16 7. Salgótarján 15 6 3' 6 27-29 13 8. Kaposvár lő 4 7 4 26-28 15 9. Csepel 15 4 6 5 18-21 14 10. Z.-egerszeg 15 5 2 8 26-24 12 11. Vasas 15 5 2 8 25-?6 12 12. Tatabánya 15 5 2 8 19-29 12 13. MTK-VM 15 5 1 9 19-23 11 14. Rába ETO 15 2 6 7 16-22 1« 15. Békéscsaba 15 2 5 8 10-24 9 16. SZEOL 15 3 3 9 12-32 9 Neves ferencvárosi labdarúgók emlékesnek 1975. október 1. nevezetes napként marad meg a Fe­rencvárosi Torna Club éle­tében. A labdarúgó-szakosz­tály ekkor ünnepelte 1000. nemzetközi mérkőzését, még­pedig parádés 7 :l-es ered­ménnyel a Zbrojovka Brno elleni Közép-európai Kupa találkozón. A zöld-fehérek mérlege az 1901 ófa leját­szott első nemzetközi mérkő­zéstől napjainkig a követke­ző: 585 győzelem 149 döntetlén 266 vereség 3056:1771-es gölarány. Könyvekben, újságokban, különböző feljegyzésekben sokszor megemlékeztek már a ferencvárosiak legjelentő­sebb mérkőzéseiről, így Uruguay válogatottjának le­győzésétől az 1965. évi Vásár­városok Kupájának elnyeré­sén át az idei tavaszi bravú­ros Kupagyőztesek Európa Kupája találkozókig. Három egykori neves Fradi-labdarú- gót kértünk arra, hogy mondják el, melyik volt pá­lyafutásuk legemlékezete­sebb 90 perce. Utunk először Lázár Gyu­lához, az egykori „Tanár úr”-hoz vezetett, aki ma is rendszeres látogatója az Ül­lőt úti találkozóknak. — Nehéz a választás, any- nvi szép mérkőzésen vettem részt, itthon és külföldön is ragvogó győzelmeket arat­tunk — mondja a ma már 65 éves egykori válogatott. — Mégis örök emlékként ma­rad bennem az 1934-ben Casablancában lejátszott ka­rácsonyi torna, amelyen Ma­rokkó válogatottja és a hí­res bécsi Vienna volt az el­lenfelünk. A marokkóiak el­len bemutató jellegű találko­zón 6:0-ra győztünk, de an­nál melegebb perceket él­tünk át másnap a Viennával szemben. Az osztrákok a félidőben már 2:0-ra vezet­tek, s nem sok reménnyel indultunk ki a pályára, hogy megkezdjük a második 45 percet. A lelkes casablancai szurkolók viszont olyan óri­ási erővel biztattak bennün­ket. hogy — az Üllői úton éreztük magunkat. Meg sem álltunk három gólig, ezekből Sárosi Gyurka kettőt és Tol­di Géza egvet szerzett. A mérkőzés után megkérdettük veniég’átóinkat. hogy m'ért álltak mellénk? „Ellenünk olyan ragyogó játékkal nyer­tek 6:0-ra, hogy ezt szeret­tük volna újból látni. Ezért biztattuk önöket!” — mond­ták. Rudas Ferencen, a volt 25-szörös válogatotton* nem látszik meg, hogy már 54 éves, s főleg akkor nem. ha a Ferencvárosról kell nyilat­koznia. Fiatalos hévvel emlé­kezik a számára egyik leg­szebb mérkőzésére. amelyet 1949. október 19-én Prágá­ban a nagy múltú Sparta el­len játszottak Hogy i? volt? — Igaz. kitűnő volt akkor a csapat, bajnokegyüttes, de a orágaiak otthonában az­előtt is mindig nehéz mér­kőzéseket vívtunk. Most is arra számítottunk, hoav meg kell izzadnunk a győzelemért, s amikor házigazdáink ve­zető gólt szerezlek. kicsit meg is ijedtünk. A kiegyen­súlyozott első félidő után viszont úgy játszott Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czi- bor összeállítás: csatárso­runk, mint talán soha. Egyik rohamot vezették a másik után s végül 9:l-re győztünk. Azt hiszem, ha ez a mérkő­zés itthon lett volna, mind­nyájunkat a vállukon visz­nek le a nézők... Albert Flóriánnak frisseb­bek az emlékei, a 75-szörös válogatott, az „aranylabdás” középcsatár az 1965. június 23-án lejátszott Vásárváro­sok Kupa döntőiéi „jegyezte fel” az egyik legdfadalma- sabb mérkőzésként, — Torinóban a kitűnő Ju­ventus volt az ellenfelünk, s a kát klub terminusnehéz­ségek miatt csak egy mérkő­zésben állapodott meg. te­hát visszavágóra nem szá­míthattunk, — mondta a 34 éves Flóri. — Az első fél­időben sikerült kivédenünk az olaszok rohamait, sőt köz­vetlenül a szünet- előtt óriá­si helyzetbe kerültem, de el­hibáztam. A második félidő­ben óriási volt az iram. még hevesebb lett a küzdelem, s a 74. percben kiharcoltuk a győzelmet. Novák Dezső ba­rátom igen ügyesen előre húzódott. 30 méterről a kapu elé ívéit és a kis Fenyves’ Máté sokka] magasabbra ugorva mint az olasz védők a hálpba fejelt. Hiába volt aztán az olaszok minden iegyekezete. a közönség ha­talmas biztatása; ..kihúz­tuk” a hátralevő perceket és győztünk. Megnyertük a ku páti Kozák Mihály Öltözőépítés A tenniakarás az összefogás szép példájáról tájékoztatott Srántó Gyula Egyházasgerge és Mihálygerge közös községi tanácsának elnöke. Elmond­ta. hogy a két Községben sportöitöző éjiül, s az állami támogatás mellett jelentős az a társadalmi munka, amelyet a két falu lakói adnak a lé­tesítmény mielőbbi e készülé­séhez. „Először felmérést végez­tünk — folytatta Szántó Gyu­la tanácselnök — számba veí- tük a szükséges anyagi forrá­sokat. és a társa:almi munka várható menyiségét. A két község spo. tszerető közönségé­ben ezúttal nem csalódtunk. Minden segí.séget , megadtak. A két öltöző tervezését, kivite­lezési munkálatainak irányí­tását társadalmi úton ordot* tűk meg. Illés Józsefié! Gor- dos Bálinttól, és Zsldai Fe­renciéi kaptunk jelentős se­gítséget. A két öltöző azonos tervek alapján épül. s mind­kettő a’apterülete 76 négyzet- méter lesz. Zuhanyozó, szer­tár, öltő ő, a játékvezetőknek kapnak helyet az épületben Mihálygergén és Egyházssger- gén is szeretnék a fiatalok» ha a jövő év november 7-re el­készülnének a 27o ezer forint értékű öltözők” — mondta Szántó Gwjia. tanácselnök. Hamarosan újabo létesít­ményekkel gazdagodik a két falu. Az összefogás és az önzetlen munkavégzés széf példáját találjuk a két Ger­gőn. K. A. Bú jócska a labdával Vidáman, frissen! Labdaváltó a sportcsarnokban Balassa» gyarmaton, (Kulcsár József felvétede) í NŰGRAD - 1975. november 30., vasárnap 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom