Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
Megkezdődött a KGST XXIX. ülésszaka Lázár György, a Minisztertanács elnöke meg nyitja a tanácskozást. Kedden Budapesten a barátság és a testvéri együttműködés légkörében megkezdte munkáját a KGST XXIX. ülésszaka. A Duna Intercontinentái Szálló nagytermében megrendezett tanácskozáson tíz kormányküldöttség vesz részt. A szovjet delegációt Alek- szej Koszigin, a bolgárt Sztanko Todorov, a csehszlovákot Lubomir Strougal miivszter- elnök. a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes, a lengyel delegációt Piotr Jaroszewicz, a magyart Lázár György, a mongolt Zsambin Batmönh, az NDK-ét Horst Sindermann, a románt Manea Manescu miniszterelnök, a. jugoszláv küldöttséget Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese vezeti. Megfigyelőként részt vesz az ülésszakon Nguyen Manh Iám, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy követe.» Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a szervezet több más vezető munkatársa, valamint a KGST-országok közös intézményeinek számos képviselője. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. Lázár György beszéde Lázár György bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit és tagjait, majd így folytatta: Megtisztelő számunkra és őszinte örömünkre szolgál, hogv eliöttek hazánk fővárosába, Budapestre és részt vesznek a KGST XXIX. ülésszakának felelős munkájában. Tanácskozásunknak egyaránt fontos feladata, hogv értékeljük az elmúlt évben végzett közös munkát, megvizsgáljuk, hogyan halad az' integrációs komplex program végrehajtása és hogv kijelöljük a közelebbi és távolabbi jövő tennivalóit. Közösségünk valamennyi országa számára fontos időpontban tartjuk tanácskozásunkat. Befejező szakaszához érkezett az 1976—1980. évi nén- gazdaságfejlesztési tervek kidolgozása, most kell tehát véglegesítenünk és meghatároznunk azokat a feladatokat, amelyeket erőink és lehetőségeink összehangolásával 'közösen oldunk meg. hogv népeink javára még iobb feltételeket teremtsünk az országainkban folyó szocialista éovtőmunkához. Bizakodással tölthet el ben- nfvnket. hosv a KGST XXVIII., Szófiában tartott jubileumi ülése óta úiabb jelentős eredményeket értünk el az együttműködés fejlesztésében. Nasrvot léptünk elő- 're országaink népgazdasági terveinek koordinálásában. Ennek keretében körültekintő és hozzáértő munka eredményeként élkészült a KGST- orszgaok sokoldalú integrációs intézkedéseinek öt évre szóló terve. E nagv jelentőségű okmánv azokat a legfontosabb együttműködési feladatokat összegezi, amelyekre közös elhatározással leginkább összpontosítani kívánjuk anyagi és szel’emi erőforrásainkat. Mindanmviunk számára megkülönböztetett fontos'áaa van pzoknak a megállapodásoknak. amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk a két- és sokoldalú együttműködés elmélyítésére, s am el vek nagv segítséget és ‘biztonságot adnak nemzeti terveink megalapozásában. A XXVIII. ülésszak határozata alapján lendületes .munkává’ megkezdődött az országaink fűtőanyag- és energetikai bázisa és az egységes villamosén ergia-rendszer fejlesztését szolgáló távlati kbncepció kidolgozása. Ilven és hasonló tények alapján joggal megállapíthatjuk tehát: nagy munkát végeztünk. De azzal is tisztában vagvunk, még további erőfeszítésire van szükség ahhoz, hogv a szocialista integráció nagv tartalékait még teljesebben kihasználva, gyorsabban haladjunk előre a komplex program megvalósításában. Bizonyos vagyok abban, hogv ülésszakunk — követve kommunista és munkásnárt- jaink útmutatásait — fontos határozatokkal járul maid hozzá ügyünk előreviteléhez. Tisztelt elvtársak! Megelégedéssel tölthet el beniinket. hogy eredményeink láttán tovább növekedett a KGST tekintélye a világban. Ékes bizonyíték erre. hogv a KGST megfigyelői státust kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetében és hogv egyre több ország érdeklődik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST-országok közösségének sikerei jelentős hatást gyakorolnak országaink határain túl is, Európában és Ázsiában, Afrikában és Amerikában egyaránt. Példát mutatnak a fejlett tőkésországok haladó erőinek, a harmadik világ népeinek. Különös jelentősége van ennek a mostani időkhen, amikor a kapitalista világ súlyos válsággal" küszködik, nő a mun. kanélküliség, fokozódik a kizsákmányolás. Eredményeink azonban köteleznek is. Mindenekelőtt arra, hogy még jobban kihasználjuk a szocialista társadalmi rendben, a tervgazdálkodásban rejlő nagy lehetőségeket, ezzel is támogatva a béke és a haiadás erőit, amelyek nap mint nap új győzelmeket aratnak a világban. Az elmúlt év minderre sok örvendetes ténnyel ad bizonyságot. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES" A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 147. SZÁM ARA: 80 FILLER 1975. JÚNIUS 25., SZERDA Túlteljesíti negyedik ötéves tervét a Salgótarjáni Közúti Igazgatóság Ülést tartott a ISógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén a többi között Fáklya Károly igazgató előterjesztésében tájékoztató hangzott el a KPM Salgótarjáni Közúti Igazgatósága tevékenységéről, a negyedik ötéves terv időarányos részének teljesítéséről és a mai ismeretek alapján az V. ötéves terv programjáról. A végrehajtó bizottság vita alapján megállapította és elismerően vette tudomásul, hogy a közúti igazgatóság fennállása óta rendkívül eredményes munkát végez a megyében. Várhatóan túlteljesíti az igazgatóság a negyedik' ötéves tervének feladatait, s a korábban tervezett 642.9 millió forinttal szemben mintegy 663 millió forintos teljesítést ér el 1975 végére. A végrehajtó bizottság elemezte a közúti igazgatóság eddig végzett tevékenységét. A többi között útépítés és -korszerűsítés történt a 2-es számú fő közlekedési úton, amelynek korszerűsítése már a harmadik ötéves tervben megkezdődött, de a befejezés munkái a negyedik ötéves terv időszakára húzódott át. Útépítés volt a Litke Salgótarjáni úton, útkorszerűsítést végeztek- a 21-es számú fő közlekedési út Salgótarján, a 22- es számú fő közlekedési út Balassagyarmat város átkelési szakaszán. Az aszfaltszőnyegprogram felöleli a teljes főúthálózatot, sőt, £ jelentősebb összekötő utak egy részét is. Híd korszerűsítés történt a tereskei, dorogházi, mátraverebélyi, kisterenyei, nógrádsipeki és legéndi bekötő úton. A negyedik ötéves tervidőszakban fiáját kivitelezésben az igazgatóság jelentősebb munkát végzett a bárnai bekötő út szurdokpüspöki—gyöngyösi összekötő, pásztó—szurdokpüspöki, salgóbányai, &ám- sonházi, mátraalmási, cseszt- vei bekötő utat, cserhátha- láp—szandai összekötő utat, ecsegi bekötő út, balassagyar- mat—nógrádgárdony—csitá- ri összekötő út, ki&ecseti bekötő út, nagybátony—macon- kai összekötő út, Salgótarján —ceredi út és lehetne még tovább sorolni az elvégzett munkát. Ezzel az állandó burkolattal el nem látott utak aránya az 1970, évi végi 52,5 százalékról az elmúlt év végére 30,8 százalékra csökkent. A forgalom biztonságát is szolgáló, az utak áteresztő képességét növelő útpálya-szélesítés mennyisége is emelkedett. Míg 1973-ban 58 800, 1974-ben 121 800 négyzetméter útszélesítést végeztek el a megyében. Az elmúlt időszakban a fő közlekedési utakon fényvisz- szaverő, az alsóbb rendű utakon festett kivitelben 740 táblát helyeztek ki. Míg 1971- ben C6ak 170 kilométer burkolatfestést végezlek el, jelenleg 370 kilométer szakaszon végzik ezt a munkát. Szó esett az idei év munkájáról is, és a mai ismeretek alapján az ötéves terv programjáról. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén előterjesztés hangzott el a tanácsi útfenntartó szervek és útfelügyelet korszerűsítéséről; majd megvitatták az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetségénél tartott állami törvényességi felügyeleti vizsgálatról szóló . jelentést. A végrehajtó bizottság ezután több fontos napirendet tárgyalt. A tegnapi ülés munkájában a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett Cseri István, a KPM közúti főosztályának vezetője, Molnár János, a KPM tanácsi közlekedési főosztályának vezetője, dr. Nagymarosi Míhályné, az OKISZ osztályvezetője, dr. László István, a NEB elnöke, dr. Csonka Tibor megyei főügyész és Szalai Gáspár, a KISZÖV megyei elnöke. Gépszemle Mátraaljait Készen állnak a gabonabetakarításra A Mátraaljai Állami Gazdaságban megtartották a nyári betakarítási munkákban részt vevő kombájnok, erő- és munkagépek műszaki és üzembiztonsági szemléjét. 92 erő- és munkagépet vizsgáltak meg tüzetesen a vezetők és a szakemberek. A szemle, bizottság egyöntetű megállapítása: a felkészítésben részt vevő szerelői*: jelesre vizsgáztak. Kisebb, apró hiányosságoktól eltekintve — melynek megszüntetésére. az aratási munkákig még van idő — az erő- és munkagépeket alkalmasnak találták a kampány- feladat elvégzésére. A gazdaság területének 50 százalékán, összesen kétezer hektáron kell elvégezni a kalászosok betakarítását. A betakarításra váró növényféleségekből 1100 hektár az őszi búza, mely a termésbecslések szerint 45 mázsa hektáronkénti termésátlagot ígér. A 320 hektár fajta borsóból 20 mázsás, a 130 hektár repcéből 21 mázsás és a 450 hektáros tavaszi árpából 35 mázsás termésátlaggal számolnak. Mintegy 750 vagon termést kell betakarítani, megszárítani és tárolni. Tizenhat kombájn vesz részt az «íratásban, napi átlagteljesítményük 45—50 vagonra tervezett. E termésmennyiség mozgatásához megfelelő szállítókapacitás áll rendelkezésre. Az esős időjárás következtében a betakarítandó tér. (Folytatás a 2. oldalon) Vihar a Dobroda völgyében Jelentés érkezett a szerkesztőséibe. amely íiy kezdődött: „1975. június 23-án. 17.20 órakor az Észak Nójrrád Regionális Vízmű elemi csanás következtében leállt. A viharos felhőszakadás mesrbénította az I—II. telén energia ellátását. Három óra leforgása alatt 150 milliméter csapadék hullott...5* A Nagy ároktól Húrosig A csatatérhez hasonló volt a helyzet tegnap Mihály gerlétől ‘ délre, a Nagyároktól, ÍYLihálygergén keresztül Lit- kén át, egészen Rárósig. A termőföldeket iszap lepi, amelyen még vastag erekben folyik a szennyes víz. A cukorrépa vízben áll, a jégveréstől rojtos a levele. A gabona is, teljesen lefeküdt. Sár borítja, a szárakat derékban szabdalta a jég. Varga János, a tsz elnöke semmi jót nem ígér a termést illetően. Az egyébként jónak ígérkező kukorica szánalmas a Dobroda völgyében. És mindenütt zavaros víz és víz. Hömpölyög az Ipoly, amely képtelen már befogadni ezt a fölösleget, és elöntötte a rétet, amelyen szomorúan úsznak a petrencék. Csak a sirályok érzik oltl/>nosan magukat. Ellepték a vizet és dorbézolnak. Nincs aki most erre figyeljen, menteni kell, ami még menthető. Mihálygergére szinte ráülepedett a hordalék. Lenkó Pál udvarán gödröt mosott a hegyről lezúduló víz. Mindent, ami mozdítható volt, elvitte le a rétre. A szarvas- marhák horgas inukig álltak a vízben, keservesen segítségért bőgnek, Lenkó lapáttal kezében tisztítja udvarát. Mihálygerge utcája tanúsítja, micsoda ítéletidő vonult el a falu felett akkor este. A kultúrház és a kocsma körül víz. A pincék csapig telve. A tűzoltók motorjától hangos a környék. Szívatják a vizet a középületekből, a lakóházakból megállás nélkül. Fenes Lajosné, a vb- titkár akkor estétől talpon van. Panaszkodik: — Telefonösszeköttetésünk megszakadt a külvilággal. Segítségre lenne szükségünk... Valóban nagy szükség lenne a segítségre. Fenes László udvara tükörképe a pusztításnak. A hátsó épület fundamentumát kimosta a víz, most rogyadozik a ház. Gépek, felszerelések pusztultak benne. Több zsák cement. A pincében szintezett a víz. Közben a szomszéddal hadakoznak, mert az nem engedi a vízlevezetőt megásni. így hát felgyülemlett az ár, és pusztított. Ifjú Miklós Gyulának több ezer forint a karja. A víztől tönkrement hidroforját sajnálja legjobban. Nemrégen vásárolta. Zsélyi Lajos udvarán mellig érő víz volt. A testi épségükre kellett vigyázni, nem a vagyonukra. Litke árvíssúlytott A Mihálygergéről lezúduló víz Litkén súlyos károkat okozott, miközben semmivel sem hullott kevesebb csapadék rájuk. A községet és a környéket nagyon érzékenyen érinti a péküzemet ért súlyos kár. Minden tönkrement abban az iszaptól és a víztől. Egész«íg- ügyi okokból a sütést megtiltották. A község elején egy völgyben épült fel az üzem. A pékséggel szemben Spisák Sándor nyugdíjas portájának betonkerítését valósággal leborotválta az árvíz. Az Úttörők útján végig sokat szenvedtek a lakók. Aztán az alvég Szabó Lajos portájáig. Tegnap még megközelíthetetlen volt a lakóház, mert közrefogta a víz. Minden olyan szomorú, letarolt. De az emberek már talpon vannak. Dolgoznak, takarítják a szennytől a községeket. Kinyitott az italbolt is. Valahol az egyik lakásból, ahol rózsa illatozik az ablak alatt, magnó szólt. A zene jól megfért már a tűzoltók kemény hangú motorjának hangjával. így történt... Délelőtt forró meleg volt, a déli órákra kibírhatatlan. Fer- kó Lőrinc, a tsz gulyása a Kiserdőn legeltetett. A jószágok nyugtalanok voltak, pedig még sütött a nap. Az Égerfő felett piszkos felhő gorriolygott. A Karancs felől tornyosult. A Bükkfarok fölött fekete volt az égbolt. Amikor a két felhő összeért, esti sötétség lett, amit a sűrűn csapkodó villámok világítottak meg. És lezúdult a felhőszakadás. Az óra fél hathoz közeledett. Az esőt jég váltotta, diónagyságnyi. Esett, esett, megállás nélkül, három hosszú órán keresztül. Dübörgőit, zúgott a völgy, akár a létért küzdő élet. A patakok megáradtak. Mihály, gergén hidakat sodort a víz, amik a falu közepét össze- kötő kőhídnál felakadtak. ELöntötte az ár az utcákat, udvarokat, aztán a házakat, a jószágok ólait. Innen a Dobroda völgyén Litkére zúdult az áradat. A cigánytelepen segélyt kértek az emberek. Csónakon mentették őket és vagyonukat. Mire eljött az este, elázott minden. Tegnap a szennyes iszaptól még nem jutott lélegzethez a táj. Az idősebbek azt mondják, hogy a harmincas évek végén volt ehhez hasonló pusztítás, csakhogy az rövidebb ideig tartott. Az égerfői szelíd csermely „zúgva, bőgve” törtetett a Dobroda felé, mindent elsodorva. Imre Gyula, az éltes litkei ember tegnap az átélt izgalmak után csak any- nyit mondott: — Ilyen ítéletidő még nem volt... De már kisütött a nap az Égerfő alatt. Fáradtan bandukol a maradék víz lefelé. Az emberek pedig talpon, ren. dezik amit megbontott a vi. har. A Dobroda völgyén helyreáll a rend. Bobál Gyula
