Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-19 / 91. szám
' ' '/ Fiatalság A „Iso^/iiélelilck falsjja’’ «Ä hosszúéletűek falujának nevezik a Kaukázus hegyei között fekvő Tyikjaban- dot, Legidősebb lakosa a 140 éves Medzsid Agajev, aki kitünően emlékszik élete minden eseményére, csak egyet l^iékhuntor FGY-EGY MONDATBAN Jókai Mór legnagyobb könyvsikereit beteges fantáziájának köszönhette. felejtett el: hogy mikor volt utoljára beteg. Az idős emberek gondozásával megbízott körzeti orvos szerint is Medzsid Agajev remek egészségnek örvend: pulzusa percenként 73—80, vérnyomása 140/80. Máig is kedlvenc foglalatossága a fafaragás, Medzsid. Agajev a Szovjetunió minden részéből kapott üdvözlő táviratokat 140, születésnapjára. De talán legjobban annak a táviratnak örült, amely a következő szavakkal végződik: „Tulából üdvözöl 70 éves unokád.” Az azerbajdzsán! Tyikja- bandban Medzsid Agajeven kívül még 54, 100 évesnél idősebb ember éL IFJÚSÁGI Múmiák vizsgálata A hannoveri egyetem archeológusa, Peter Rö- seler 1500 éve halott múmiákon végez orvosi vizsgalatot. Három év óta röntgensugár segítségével vizsgálja a város etnográfiai múzeumában levő perui múmiákat. Röseler rendkívül érdekes dologra bukkant: megállapította például, hoev 1300 évvel ezelőtt igen fellett volt a sebészet. Egv múmia koponyájának elemző vizsgálata során kidé. au, hogy az egv — valószínűleg háborúban — nvakszirttörést szenvedett emberé. A korabeli sebész eredményes műtétet hajtott veare rajta. Csak a második háborús sérülés vált végzetessé. Nagy Frigyes és Voltaire Nagy Frigyes porosz király egyszer fogadóst adott ipostdami palotájában. Voltaire is ott volt a vendégek között. Az uralkodó utasította a személyzetet, hogy ne adjanak kanalat a Ifilo- óófusnak és amikor betalálták a levest, kijelentette : —Bolond az, aki nem eszi meg a levest! Voltaire elvett egy darab kenyeret, klvájta a belét lés e magacsinálta kanállal elfogyasztotta a levest. Amikor elkészült vele, ezt mondta: — Bolond az. aki nem eszi meg a kanalát! Majd telje* nyugalommal megette a maradék (kenyerét. Holdfény szonáta A szerkesztőségbe bekopogtatott egyik ismert zeneszerzőnk: „Akarnak-e megismerkedni minden idők legcsodálatosabb pianistájával? Moszkva egyik új lakótelepén. Kuncevben vagyok, a lakás ajtajához lépek — bentről zongora hangjai szólnak, valaki Csajkovszkij első zongoraversenyét játssza. A hangok magabiztosan, hatalmasan zengenek. Az előadó valóságos óráiásként jelenik meg a képzeletemben. Bent viszont egy aprócska kisfiú fogad, aki a kezeivel épp, hogy eléri a zongorabillentyűket. Nemrég töltötte be ötödik életévét... Aljosa Panov ujjai száguldanak a billentyűkön, egyik dallam követi a másikat: Csajkovszkij, Beethoven. Mozart, Rimszkij- Korszakov, jelenkori zeneszerzők... Kotta nincs előtte, mindent emlékezetből játszik, a zeneműveket erőfeszítés nélkül jegyzi meg. A Panov családban a zene is állandó családtag. Aljosa apja munkás, anyja háziasszony, de széles körű zenei ismereteiket professzionista muzsikosok ig megirigyelhetnék. Örási hangiemezgyűj tömény ük felöleli a teljes orosz és külföldi klasszikus zeneművészetet.. Ebben a nagyszerű „gazdaságban” Aljosa abszolút ’biztonsággal tájékozódik. Hallás után felismeri ki az előadó, melyik pianistaiskolához tartozik... Még járni nem tudott, amikor megtanult zongorázni. Ágyacskája a ' zongora mellett állt, a kisfiú rövid idő alatt olyan repertoárt sajátított el, amelynek megtanulásához más előadónak hosszú évekre van szüksége. Mindezzel ragyogó technika, s ami a legfőibb, sajátos előadói karakter párosul. Két évvel ezelőtt a kis zongorista iránt érdeklődni kezdtek a Moszkvai Állami Egyetem és a Pedagógiai Akadémia tudósai. Sajátságos tudományos kutatás kezdődött. E. Iljenkov professzor, aki megfigyelte Aljosa Panovot, a következőket mondotta: „Ez a kisfiú zenei fepomén! Minden egyébben a legböanapibb kisfiú. Egyebet ’ egyelőre nem mondhatok, A kisfiú további, évekig tartó megfigyelésére van. szükség.” A Moszkvai Konzervatórium központi gyermek zene iskolájának tanára E. Tyimakin, kijelentette: „Fenomenális gyermek! Én már sok tehetséges ifjú pianistával foglalkoztam, de ilyet életemben először látok.” Aljosa Panov nagyon rosszul Hát. Édesanyja és édesapja i6 a Szovjet Vakok Szövetségének a tagja. Szinte törvényszerű, hogy az ilyen emberek hallása különlegesen fejlett. Lehet, hogy innen ered a csodálatos tehetség forrása? Amíg a felnőttek próbálják megfejteni a titkot. Aljosa játszik. Játszik mindennap. Kérdem tőle: — És melyik a kedven« számod? Felelet 'helyett felkapaszkodott a zongoraszékre és Beethovent kezdett játszani. A Holdfény szonátát. A. Druszáin Megjelent a Nyevel.i* eteifl hetilap március so-l szamában. Kávéivás és sejtosztódás Abszolút nagyképűség A kisegér moziba megy. Szerencsétlenségére ép- pen az elefánt mögé kan jegyet. Természetesen semmit sem lát a filmből. Észreveszi azonban, hogy az elefánt előtti hely szabad. Szünetben gyorsan elfoglalta a helyet, maid visszafordul és így szól : — Na. most ágaskodjék maca, ha látni akar) Á Manchesteri Egyetem tudósai megvizsgálták, hogy a koffein miként befolyásolja az emberi szervezetben a sejtek szaporodását. Erre a kísérletre annak felismerése után került sor, hogy a koffein genetikus mutációkat hoz létre bizonyos mikroorganizmusokban, egyes növényeket pedig nagy koncentrációban el is pusztít, illetve megakadályozza sejtjeik osztódását. Az orvosi genetikai intézet kutatói egészséges felnőttek vénájából vett nyiroksejtek tenyészetén próbálták ki a koffein hatását. A sejtek kóros változását csak olyan koncentrációval tudták elérni. »mely a legerősebb kávéfogyasztó szervezetében sem jöhet létre (az emberi szervezetben egyébként is kb. 3,5 óra alatt csaknem teljes egészében elbomlik a koffein.) A kísérletek tanúsága szerint a koffein természetes formában elfogyasztva nem okoz kárt az emberi sejtekben. Érdekes módon a nagy koncentrációjú (nyolc csésze kávé gyors fogyasztásának megfelelő mennyiségű) koffein sokkal erősebben fiatort a nők, mint a férfiak sejtjeire. A női nyiroksejtek hajlama megnőtt a sejtosztódásra, míg a férfi nyiroksejteké inkább csökkent. Ez a különbség valószínűleg a koffein és * nemi hormonok valamiféle kölcsönhatásának az eredménye volt. Jókai müvei ★ József Attila Holt vidékén roppant sötétség és csend honol. Móricz Zsigmond Rózsa bándorról szóló könyvéi három trilógiában irta meg. Mikselth míiv i rohamosan haladna!, a realizmus felé. V -k La 1 nLiino szép áVatme- siV.i • .-t az, cm perekről. ★ A költö panasza: élieeik, mert neki nem jutóit kapanyél. .. * Petőfi sokat köszönhet gazdasszonyának, aki néha be- fütött nála.- ★ Jamaica szigete jelentős rumtermesztö központ. ★ Egyeseknek korlátokat kellett átvágniuk, hogy házassághoz jussanak. * A kapitalista országokban a mozogazdaság korszerűsítése úgy ment végbe, hogy a szegény farmerek elszegényedtek. Táj ti Béla íi I K edves olvasó. Mondott a fenti név önnek valamit? Nem, nem kell restelked- nie, nem is tudhatott róla. Tajti Bélát eddig csak a szakavatott körökben tartották számon, úgy mint szorgalmas, tehetséges és (ami a sportlövőknél oly fontos) nyugodt versenyzőt. S hogy most már az olvasóra is ismerősként köszönt neve, az már az aranyjelvényes sportolónak is kijáró népszerűség. Az ifjúságiak mezőnyében 1974-ben a zártirány zékú légpuska fegyvernemben tízszer teljesítette az aranyjelvényes szintet. A légfegyveres országos bajnokságon háromszázhatvanhat köregységgel a negyedik lett. A legjobb eredményt is — 370 kör. egységet — a múlt évben érte el, ami csak öt körrel kevesebb a felnőtt korosztály teljesítményétől. -4 Standard puska hatvan lö- vésés fekvő testhelyzetében — az MHSZ országos bajnokságon 5. lett — és a háromszor húsz lövéses fekvő, álló és térdelő testhelyzetben ezüstjelvényes szintet teljesített. Hogyan is kezdődött az eredményes sportpályafutás? Erről szóljon maga a versenyző. — A Bartók Béla úti Általános Iskola tanulójaként 5. osztályos koromban a lövészszakkörben Sándor Vilmos tanár ismertetett meg ezzel a sporttal. Indultam úttörő.olimpián is Debrecenben, egyéniben nyolcadik lettem. Tagja voltam a negyedik helyei elért csapatnak is. Hamarosan a salgótarjáni MHSZ Zalka Máté lövészklubjí- hoz kerültem. Papp Ervin lett az edzőm cs serdülő korcsoportban aranyjelvényes sportoló lettem. — Milyen legyen az ide. ális sportlövő? Tajti Béla így rajzolja meg: — Végtelen akaraterővel rendelkezzen, szeresse a lövészsportot cs tegyen meg mindent az eredményekért. -Ne sajnálja a fáradságot a sok gyakorlásra, sportszerű életmódot éljen. A Bolyai Gimnázium 1T. éves tanulójának a lövész sportban Hammeri László olimpiai és világbajnok a példaképe. — Nagyon szeretnék egyszer olimpián szerepelni, — mondja —. és úgy érzem ez számomra nem tűnik elérhetetlennek. Ez év novemberében kerül sor a szocialista országok Testvériség—Barátság elnevező, sű sportlövő versenyére, amelyet Kijevben rendeznek. A magyar csapat bő. vebb keretének tagja vagyok. Jó lenne eljutni erre a versenyre, s ennek érdekében nagy szorgalommal készülök. Sok segítséget kapok Földi Lászlótól, a jelenlegi edzőmtől és Dormán Józseftől, a lövészklub vezetőjétől. Célom még, hogy Standard puska fegyvernemben is elérjem az aranyjelvényes szintet. T AJTI BÉLA az életre is megfelelően készül. Szorgalmasan tanul, szép terveket szövöget. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezik. A lövészsport szakemberei szerint a fiatal sportlövő még csak pályafutása egyik szép állomásához ér. kezeit el. Rajta múlik, mennyire lesznek eredményesek az elkövetkező évek. Várjuk a folytatást... 9- 1. Szlovákiában Jókaii Mór, aki 150 évvel eaelőt született Komáromban, sajátos helyet foglal el a régi é* a jelenkori szlovák kultúrában. Könyveiben nemcsak Komárom részlete* leírásával — amely, mént az író szülőhelye, jelentős sasempet tölt be műveiben —, hanem a régi Pozsony ábrázolásával, annak a ma már csaknem elfelejtett történelmi utcácskáival, továbbá Eperjes, Lőcse, Közép- és Dél-Szfövákia szép tájainak leírásával találkozunk. > Jókat művei közül „A lőcsei fehér assswny”-t már a múlt század végén lefordították szlovák nyelvre, és máig az ötödik kiadásnál tart. A nagy elbeszélő műveit rendszeresen megjelenteti a pozsonyi Tátrán Szépirodalmi Könyvkiadó „Meteor” könyvsorozatában. Húsz—harmincezres példányszámban került ki a nyomdából ,,A lőcsei fehér asz- szony” , „A cigánybáró”, a Fekete gyémántok’, „A kalóz- király”, „Szeretve mind a vérpadig”, „A rabnő’, a „Janicsárok végnapjai”, ,,A kőszívű ember fia”, a „Szegény gazdagok”, az „Egy magyar nábob”, „Az arany ember” (3 kiadás), a „Kárpáthy Zoltán” (2 kiadás), az „Erdély aranykora” és több más műve. A „Rab Ráby” című regény szintén két kiadásban, jelent meg Szlovákiában. A Tátrán Könyv-kiadó Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából a Kis királyok fordítását adta ki. , i
