Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
Gázrobbanás és az ionoszféra KUTATOK ÍGY* iniiiniiiuito Tudomány‘technika világegyetem óriásai Különös kulatóállomást rendeztek be maguknak egy 27 méter magas tö'.gyóriás koronáján a leningrádi egyetem munkatársai. A tölgyfa a belgorodi terület egy 300 éves erdejének a közepén áll. ahonnan jól áttekinthető a környező terület. Az erdei kubatóállomás dolgozói f- többek között — az egyes -tölgy fajták elhelyezkedését, növekedésük jellegzetességeit és annak az évszakoktól függő mértékét vizsgálják. Meghatározzák az erdei növényzet egészséges fejlődéséhez szükséges talajösszetételt és a megfelelő tápanyag- mennyiséget A fakoronán levő megfigyelőhelyről a töigyerdő felett uralkodó hőmérsékleti- és légnyomás- viszonyokat mérik, különböző napszakokban, változó időjárási körülmények között Köztudomású, hogy a Szovjetunió földjén hatalmas erdőségek találhatók. Annak érdekében, hogy a jelentős mértékű fakitermelések mellett, és csökkenjen a zöld növénytakaróval borított terület, sokoldalúan előrelátó erdőgazdálkodásra van szükség. Nemcsak a Szovjetunió lakossága, hanem az egész földkerekség népeinek jövője érdekében. A csillagászatban jelenleg az egyik legfontosabb kutatási irány annak a kiderítése, milyen a kompakt rádióforrások, azaz a quazárok és a pulzórok szerkezet?. E célból építenek egyre nagyobb és nagyobb méretű rádiótávcsöveket. A kutatások célja annak a megállapítása is. mekkora a rádióforrás a valóságban? Mekkora teret töltenek ki a fizikailag kölcsönhatásiban álló anyagtömegek? A válasz ezekre a kérdésekre egyáltalán nem magától értetődő. A teleszkópokkal ugyanis egy objektumnak egyszerre csak kis részlete tanulmányozható. Azt is nehéz eldönteni, hogy az előtér. 111. a háttér objektumait nem számítjuk-e a vizsgált forráshoz. A probléma megoldása fontos egyrészt azért, hogy kiderítsük milyen fizikai folyamat felelős a rádióforrások energia utánpótlásáért, másrészt adatokat kaphatunk a galaxisok, 111. a galaxishalmazok közötti térben levő anyag mennyiségétől. Ez utóbbi eredmények nagyon fontosak a világegyetem múltját, valamint jövőjét leíró kozmológiai elméletek számára. Már régóta sejtjük, hogy az extragalaktikus rádióforrások az eddig ismert legnagyobb objektumok. A legnagyobb a 3C 236 jelű, amely a Kis Oroszlán csillagkép irányában fekszik. Az átmérője 19 millió fényév, így mérete felülmúlja a kisebb galaxishalmazok méreteit, (összehasonlításként: a saját galaxisunk legnagyobb kiterjedése 100 000 fényév.) A második valamivel kisebb, csak 7.5 millió fényév. Ennek a neve DA 240 és a Hiúz csillagkép irányában található. A forrásokról készített „kontúr térképek” szerint ezek összetett objektumok. Kisméretű „fényesebb” foltokból állnak, amiket halvány anyaghidak kötnek össze. A 3C 236 fényesebb és halványabb területeinek intenzitása között ezerszeres is lehet az arány. Bár az anyagfelhők sűrűsége nagyon kicsiny — néhány részecske pár ezer köbcentiméter térfogatban — óriási méreteik miatt a tömegük mégis jelentős. Már a DA 240-nél is óriási tömegek adódnak. Például a forrás egyik része az ún. „erős keleti kompakt forrás” 800 millió naptömegű, míg a másik része az un. „kiterjedt keleti halvány terület” 100 millió naptömegűre becsülhető. Ezek az objektumok általában egy optikailag is megfigyelhető központi forrás két oldalán helyezkednek el. Ez általában egy galaxis. Az elméletek szerint ez az ún. centrális galaxis dobta ki magából a rádióforrásokat. A kutatók egy csoportja azt vizsgálja, mennyire befolyásolja ezeket a kidobott anyagfelhőket mozgásukban a feltételezett intergalaktikus anyag. Eldöntésre vár az a kérdés is, hogy ilyen jellegű objektumok gyakoriak-e a világmindenségben, vagy csupán egy nagyon speciális csoport egyedi képviselői ? Földünk légkörének 90 k£ lométer feletti részeiben nagyszámú ion (szabad villamos töltésű testecske) talál* ható, A nagy ion tartalmú légköri rétegeket együttvéve ionoszféránafc nevezzük. Az ionoszféra alsó határa olyan magasan helyezkedik el a föld felszín felett, hogy a földi folyamatok jelentékeny része semmiféle hatással nem lehet rá. Ez azxmban nem érvényes akkor, ha a földfelszínen valami kivételesen nagy energiafelszabadulással járó esemény történik, például, egy nukleáris robbanás, vagy akár csak egy különösen nagyarányú hagyományos robbanás is. 1974. június 1-én délután,’ Greenwichi időszámítás szerint 15 óra 54 perckor eav minden eddiginél nagyobb arányú gyárrobbanás tör* tént Pliixborough-ban (Lin* colnshire. Anglia) a Nypro* műveknél. A robbanás idején a környéken három rá* dió-adóállomás működött, amelyek háromszögalakban vették körül a robbanás színterét. A rádióadásokat két másik helyen gondosan regisztrálták. A regisztrálási görbéken a robbantást köve* tőleg nagy zavarok léptek fel, bizonyítékául annak, hogy a légkör ionoszférájának azok a rétegei, amelyekről az adás visszaverődött, a robbanástól heves háborgást szenvedtek. fi pintyek „belső naptára” Érdekes kísérletet hajtott szexuális „felébredés”, sem . a végre a nyugatnémet Max- vonulásra való készülődés je- Planck Társaság egyik kuf.a- lei nem mutatkoztak, még 16 tóintézetének munkacsoport- órás világosság mellett sem. Ja. Vándormadarak — pin- Mindebből arra következtet- tyek — fejbúbját fekete színű tek a kutatók, hogy lennie kollodium oldattal vonták be, kell a madár koponyái részén a pintyek egy másik csoport- egy olyan fényérzékeny ját pedig színezék nélküli, át- szervnek, amely a naphosszú- tetsző kollodiumból való „sáp- ság alakulásáról valamiféle kával” látták el. Meglepetten jelzést továbbít az agyba. A tapasztalták, hogy a „fekete- további kísérletek arra irá- saokások” teljesen érzéktele- nyúlnak, hogy a fekete fes- nekké váltak azokkal a hatá- tékréteg különböző helyeken sokkal szemben, amelyek a való kilyuggatásával megta- n ippali órák tartamának fo- tálják azt a „fényablakot”, kozatos meghosszabbodásával amely a fényérzékelő clhe- éllnak kapcsolatban. A szín- lyezkedésére utalhat Az télén sapkás madarak ivar- mindenesetre máris bebizo- mirigyeinek működése a vilá- nyo6odott, hogy a pinty — és gos napszak meghosszabbodó- valószínűleg a többi vándor- 6ával egyre fokozódott, s egy- madár — „belső naptárát” f.ita vonulási nyugtalanság is nem azok az információk e öt vett rajtuk A „fekete- irányítják, amelyeket a sze snpkós kon” vi&aont sem a műkön át nyernek. Meteorok látogatása a légkörben A világűrből érkező meteorkok közül a kisebbek a légkörben a súrlódási hőfejlődés hatására elpárolognak, a nagyobbak pedig rendszerint lezuhannak a Föld fel- sünére és belefúródnak a talajba. Kivételesen megtörténik, hogy egy nagy meteorit csak megközelíti a földfelszínt, de nem csapódik be. hanem a léckö ön át tovább rohan és az ellenkező oldalon elhagyja bolygónk vonzáskörét. Ez akkor következik be, "ha a me eorit érintőleges Irányban közeledik a Földhöz. E'méteti számítások Szerint a nagyobb meteorttoknak csak két ezreioke keresztezi így a légkört. a többi 998 ezrelékük lezuhan a Földre. A gyakorlatban sokkal ritkábban sikerül ténylegesen kimutatni, hogy egy meteorit valóban nem ért földet. Ez történt az 1972, augusztus 10-ér. megfigyelt meteor esetében Pályáját egy mesterséges hokiról figyelték meg olymódon, hogy a mesterséges hold felvette a meteor infravörös sugárzását. Kitűn-t, hogy a meteor 58 kilométeres föld- feletti magasságig hatolt be a légkörbe, azután pedig eltávozott a világűr felé. A becsapódás esetén súlyos rombolásokra lett volna képes, becslések szerint a meteor tömege e^y tonna volt, tehát valószínűleg 200—300 méteres átmérőjű krátert hozott volna létre. Az „ördög golfpályája” a Halálvölgy A „Halálvölgy — az Egyesült Államok védett területe — Kalifornia keleti és a Ne- vadai-sivatag déli részén fekszik (7750 km®). Szűk lapos völgy, sólerakódásokkal, a külső szegélyén meredek sziklás hegyek. Félelmetes csend honol itt, amelyeket a nagy kánikulában a 6Ómezők pattogása szakít csak meg. Az egyik sziklás domb tövében áll a Scotty Castle. Ezt a kastélyt két gazdag cowboy építette magának öreg napjaira. A fürdőszoba olasz márványból készült, a termekben navajo indián emlékek és egy hatalmas orgona all. Az egyik szobában Bu- fallo Bili fegyvere látható. Nemcsak a kastély, de valahogyan az egész völgy a múlt századot idézi; a vándorló pionírokat, az aranyláz megszállottjait, a végigszágul- dó cowboyokat és az elszórt sírok azokat az egyéni tragédiákat, amelyeket nem jegyzett fel a krónikás.« A múlt században az aranyláz után a pionírok a föld elérhetőbb kincseit igyekeztek kiaknázni. Gazdag borax lelőhelyeket találtak ezen a környéken. Nevada államban a század- forduló idején a boraxter- melés és finomítás egy Rhyolite1 nevű városkában folyt. Ma már csak a romok mesélnek. Az időjárás szempontjából a Halálvölgyet a nagy hőmérsékletingadozások jellemzik. A nyár májustól októberig tart a völgyben. A kánikula időszakában a hőmérő higanyszála eléri az 58 “C-ot. A századforduló idején a hőségről több halálesetet jegyeztek fel. Ma már gépkocsin biztosabb a közlekedés, de a külföldi turistáknak azért azt ajánlják, hogy lehetőleg ne a nyári hónapokban látogassanak el ide. Tízmillió évvel ezelőtt a Halálvölgyet még izolált sos- tavak borították. 25 ezer évvel ezelőtt a Lake Manly még 300 km* területet foglalt el a völgyből. Azután fokozatosan kiszáradt itt minden, és 15 évvel ezelőtt gőzölgött el az utolsó sóstó, hátrahagyva maga után azt a sóréteget, amelyet ma „az ördög golfpályájának” neveznek. Olyan ember számára, aki először jár itt, félelmetes és egyben lenyűgöző érzés áthaladni a Halálvölgyön. Akik a téli hónapokban többször vettek itt részt lovas túrákon, azt állítják, hogy végtelen kopársága ellenére, a sivárságában is szép ez a völgy, mint a természet alkotása. Nemcsak hobby a lepketenyésztés Az elmúlt évezredekben csak két olyan rovarfaj vált háziállattá, amelyet az ember rendszeresen tart1 és tenyészt: a méh, és a selyem- hernyó. A díszes lepkék kedvelői közül viszont igen sokan kezdték el tenyészteni ezeket az állatokat, ha csak kis számban is. Csak az újabb időkben vált nehézzé vagy teljesen lehetetlenné a tenyésztés az általános környezetszennyeződés miatt. Egy angol fiatalember már gyermekkorában hozzákezdett a lepkegyűjtéshez. Miután történettudományi tanulmányait az egyik angol egyetemen befejezte, elhatározta, hogy hivatásszerűen foglalkozik a lepkékkel. Különböző lepkefajokat kezdett tenyészteni El is adta a frissen keltett és ..hibátlan" lepkéket magángyüj tőknek, múzeumoknak és egyetemi intézményeknek. Az orvostudományi kutatás szamára bábokat szállított, amelyek hormonjai kísérleti célokra szolgáltak. Az ifjú tenyésztő kétezer lepkével kezdett a munkához és remélte, hogy fűtött és jól világított tenyésztőszekré- nyeibel fél éven belül tízezerre növeli állományát. A lerakott petéket összegyűjtötte és különleges tartályba őrizte, míg a hernyók előbújtak. Azonnal etetni kellett őket, sőt azontúl naponta pontosan meghatározott növények levelei voltak szükségesek számukra. Ezer kis hernyónál időtrabló elfoglaltság a friss lomb előteremtése. A kis állatok olyan farkasétvággyal táplálkoztak, hogy gazdájuknak földet kellett vásárolnia. Az erre kiadott pénzt tenyészetéből teremtette elő. Fő vásárlói ma már az Egyesült Államokból is küldik megrendeléseiket, Veszélyes gleccserek A felhőkbe vesző hegyek között a természet sok milliárd köbméter vizet halmazott 'fel gleccserek formájában, amelyek a szomjazó földek öntözésének kimeríthetetlen forrásai lehetnek. A glacioló- gusok — a jégtakarók és gleccserek titkainak feltárásával foglalkozó kutatók — állandó figyelemmel kísérik e hatalmas természeti képződmények fejlődési és fogyatko- zási mechanizmusát. Ebből a célból megfigyelő állomásokat létesítenek a gleccserek és jégmezők bizonyos pontjain — rendszerint több ezer méteres tengerszint feletti magasságban —, ahol rendszeres megfigyeléssel gyűjtik a további következtetések alapjául szolgáló adatokat. Ezek az állomások egyúttal hidrome- teorológiai megfigyeléseket is végeznek. A Szovjetunió tudósai már egy többkötetes glefccserkatalógust is összeállítottak, amely mintegy fél millió adatot tartalmaz. A rendszeres gleccsermegfigyelések természeti katasztrófák elkerülését is lehetővé teszik. A megcsúszásra hajlamos, úgynevezett pulzá- ió gleccserek mozgáselméletében előre jelezni tudják a jégtömeg „támadásának” várható időpontját.
