Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-24 / 20. szám
t Befejeződött a felszabadulási emlékülés (Folytatás az 1. oldalról.) fejlett szocialista társadalom témaköréből. Ez a tanácskozás is jól sikerült. Győri Imre a mostani politikai emlékülés tapasizrtaiatadnak összegzését így folytatta: — Salgótarjáni tanácskozásunkon tanáraink 20 előadást es 32 korreferátumot tartottak. Megyéikről beszéltek, azokról a nagy társadalmi, gazdasági, politikai változásokról, amelyek három évtized alatt átformálták szűkebb hazájuk életét, arculatát. Áttekinthető képet adtaik arról az útról, amelyet az ország az elmúlt harminc évben megtett. Láthattuk történelmi mércével mérhető eredményeinket, a szocialista építés sikereit és gondjait. A tanácskozás bizonyította, hogy a: párt fáradhatatlan irányító, szervező munkájának.' az MSZMP helyes politikájának, a munkásosztály vezető szerepének, a dolgozó osztályok, rétegek erős szövetségének, a proletár internacionalizmus érvényesülésének eredményeként fejlődik szocialista társad almunk. Mindenekelőtt ebben látom az ülésszak mondanivalóját. nagy értékét, ez adja jelentőségét. A továbbiakban az előadó arról szólott, hogy e tanácskozás jellegében is érdekes, újszerű kezdeményezés. Újszerűségét az jelentette, hogy széles körű volt. ahol a megyei tapasztalatok elemzéséből tevődtek össze legújabb kori történetünk legfrissebb fejezetei. Felszínre hozta szocialista életünk területenként eltérő, megyei sajátosságait ügy, hogy mindez egy csokorban az országos fejlődés keresztmetszetét adta. Nem veszett el a helyi események, tények Sűrűjében. A megyei valóság feltárása a szocialista építés országos vonulatait erősítette. Középpontban a társadalom* politika A tanácskozás programja szeles és gazdag volt. A társadalmi, gazdasági, politikai elet úgyszólván minden fő kérdését érintette egy-egy előadás vagy felszólalás. Hangsúlyozták az előadók az 1956 után végbement folyamat jelentőségét. Ezen belül a társadalompolitikai kérdések állottak a tanácskozás munkájának középpontjában. Meglehetősen sok előadás foglalkozott a megyék társadalmi, gazdasági fejlődésével, struktúrájának alakulásával. Jelentős súllyal szerepeltek a tanácskozás napirendjén a társadalom tudati állapota fejlődésének kérdések A politikatörténeti témáik, zömmel a párt újjászerveződéséhez és fejlődésének, politikájának egyes kérdéseihez kapcsolódtak. A társadalmi osztályokat, rétegeket tekintve a referátumok számottevő része a parasztság fejlődésének mai kérdéseit vizsgálta. Ez is jelzi, hogy az a nagy forradalmi változás, amely az elmúlt másfél évtizedben falun lezajlott, milyen jelentősen érintette az egyes megyéket.'' Megfelelő arányban foglalkoztáik a munkásosztály fejlődésével, átalakulásának fő vonásaival. Az értelmiség bemutatásával kapcsolatosan sem jelentkezett hiányérzet.. A tanácskozás sikeréhez minden előadó és felszólaló hozzájárult. A felolvasott munkák alapos., sokoldalú elemző tevékenységről tanúskodtak. Azt mutatták, hogy az elmúlt hónapokban megfeszített munkát végeztek a salgótarjáni tanácskozás sikere érdekében. Szakmai, politikai színvonal tekintetében Győri Imre kiemelte Bogár Károly előadását, aki Borsod megye társadalmi-gazdasagi fejlődéséről beszélt. Szigeti László a Szolnok megyei munkásság kulturáltságáról és művelődéséről, Harsányi Ernő Bács-Kiskuin megye társadalmi struktúrájáról, Kovács László Somogy megye szocialista iprosításáról, Dé- zsi Mátyás a párt Vas megyei újjászervezéséről, Illés Lajos a munkás-iparasat szövetség Pest megyei alakulásáról, Besateri Béla a fellazítás elleni harc Veszprém megyei tapasztalatairól tartott színvonalas előadást. A kiegészítő előadást tartók közül az előadó megemlítette Szűcs Gyulát, aki Szolnok megye társadalmi szerkezetéről, Marko-vios Miklós, aki a szovjet—magyar kapcsolatok Szabol cs-Szatmár megyei jelentőségéről, Vörös Imrét, aki Somogy megye termelőszövetkezeti parasztságának tudati fejlődéséről szólott. Bankics István, a Vas megyében érvényesülő nemzetiségi politikáról, Kéner Jolán egy zalai üzem»dolgozóinak munkássá válási folyamatáról, Komonyi József Fejér megye szerepéről beszélt, melyet a központi gazdaságfejlesztési programok megvalósításában betölt. A fenti tanulmányok nagy segítséget nyújtanak a megyékben folyó politikai munkához, és tudományos szempontból , is figyelemre méltóak. Konkrét elemzéseikkel, új ismeretek feltárásával és összefüggések megállapításával nemcsak a megyei, de az országos történeti-politikai irodalmat is gazdagították. A tanácskozás jelentős eredménye, hogy helyesen oldotta meg a politikusság és tudományosság szempontjainak egyeztetését. Ez nem könnyű feladat. A történelmi rátekintés hiánya korlátokat jelent az események értékelésénél. Bizonyos folyamatok éretlensége, végkifejletének hiánya nehezíti a fejlődés fő összefüggéseinek meglátását és feltárását, de nem zárja azt ki. Ha a valóságot mélyen, sokoldalúan, átfogóan, ismerjük, ha rendelkezünk a politikus problémaérzékenység képességével, akkor lehet, és tudunk napjainkról elemző módon szólni. Alapvető követelmény a ma kérdéseinek tudományos igényű megközelítése. ! Az előadó ezután azokra á buktatókra hívta fel a figyelmet, amelyeket szükséges elkerülni, midőn napjaink kérdéseivel foglalkozunk, és jelezte a tudománytalan megközelítés megnyilvánulási formáit. A valóságos folyamatokat akkor ábrázoljuk megfelelően, ha mindenekelőtt a történelmi fejlődés fő tendenciáinak, osztályok és tömegek mozgása, alapvető vonásainak, lényegi összefüggéseinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. Fokozottan igaz e követelmény napjaink történetére. A tanácskozás ebből a szempontból is jó példát mutatott Bizonyította, hogy a tudományosság és a polítikus- ság közölt nem ellentét, hanem kölcsönös feltételezett- ség áll fenn. Az elhangzott előadások, felszólalások bizonyították, hogy mind a politika, mind a tudomány számára csak az a munka lehet hasznos, amelynek valóságtartalma miinél teljesebb, és amely a ma emberének anyagi-szellemi életébe illeszthető. A politika is csak azt tudja felhasználni, ami a valóságos összefüggésekre épül. A politikus jelleg érvényesült a felolvasott munkák szemléletében. Az előadók, a felszólalóik a problémák politikai oldalát ragadták meg. Törekedtek azokat a kérdéseket kiemelni a valóságos folyamatokból, amelyek lehetőleg a társadalom minden osztályát és rétegét érintik, érdeklik. Nem estek te-1 hát a bészűfcült szakmai megközelítés betegségébe. Alapvetően az egész hallgatóság, a politikus közvélemény számára szóló történeti-elméleti előadásokat, felszólalásokat hallottunk. Hasznos tanulságok A politikai oktatás számára milyen tapasztalaitokat nyújtott e tudományos tanácskozás? Az emlékülés anyaga elősegíti a marxista előtétet és politika egészének oktatását, ezen beliül is mindenekelőtt a magyar forradalmi mozgalom történetének tanítását. Örvendetes — említette meg Győri Imre —, hogy az egyik korreferátum, Molnár Pál felszólalása érintette ezt a kérdést. Azt, hogy a helyi munkásmozgalmi tradíció miként hasznosítható az oktató munkában. Megszívlelendő javaslatokat is tett a kérdés megoldására. Az oktatási igazgatóságok szerepének, jelentőségének megítélésében fontos dokumentum a tudománypolitikai irányelvek. Arra kell ösztönözni a propagandistákat, hogy jól kapcsolják össze a tudományok fejlődését a valósággal, a tudományok művelői merítsenek tapasztalatokat a gyakorlat művelőitőL Az oktatási igazgatóságok tevékenységében még óriási tartalékok rejlenek. A mindennapi oktató-nevelő munka mellett fordítsanak jelentős figyelmet saiéit továbbképzésük rendszerességére és melységére. Erre kitűnő módszer, ha bátram belevágnak nehéz tudományos kutatási témákba. Az emlékülés tapasztalatainak összegzését, az oktatási igazgatóságok tennivalóinak csokorba, foglalását Győri Imre azzal fejezte be. hogy ezzel a tudományos emléküléssel méltóképpen emlékeztünk meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról, jelentőségének megfelelően mértük fel a megtett utat. Az összefoglaló értékelés végén ismételten megállapította hogy eredményes, hasznos volt a tudományos 'tanácskozás. Jó alapot adott az oktatási igazgatóságok munkájának továbbfejlesztésére, mind az oktatásban, mind a tudományos tevékenységben. Taggyűlési tapasztalatok Az összefoglaló értékelés után Győri Imre. a Központi Bizottság titkára időszerű tájékoztatót tartott a pártái a pszervezetek taggyűlési tapasztalatairól. melyeket a kongresszusi dokumentumok megvitatása során szereztek. A kongresszusi okmányok jellemzője. hogy helyesen tükrözik megtett utunkat. A párt X. kongresszusának határozatai megvalósultak és megvalósulnak. Összegezik eredményeinket, ezekre alapozva vázolják a' közelebbi és távolabbi tennivalókat. A taggyűlési viták, alkotó módon járultak hozzá a párt- dokumentumok megvitatásához. Gondolatgazdagság jellemezte a taggyűléseket, konkrétak és előremutatóak voltak. Sok szó esett a helyes politika végrehajtásáról. Az előadó szólott a X. kongresszus óta hozott legfontosabb párthatározatok jelentőségéről, a szocializmus építésében jelentkező ellentmondások jellegéről, az ál- lamélet és szocialista demokrácia aktuális kérdéseiről. A szocialista demokrácián belül legfontosabb tennivaló az üzemi demokrácia fejlesztése. Erről a kérdésről sok szó esett az alapszervezeti taggyűléseken. Az előadó foglalkozott a gazdasági élettel kapcsolatban felvetett taggyűlési tapasztalatokkal. a szocialista társadalom tulajdon- és érdekviszonyaival. Külgazdasági kérdésekkel kapcsolatban fontos leszögeznünk. hogy a külső körülmények jelentősen befolyásolják szocializmust építő munkánkat, de nem ez a meghatározó. hanem belső építő tevékenységünk! Ma még csak a taggyűlési tapasztalatok állnak rendelkezésre. A végső értékelés elvégzése a közelgő pártkongresszus feladata. Az oktatási ’igazgatóságok dolgozóinak figyelmét az előadó felhívta arra, hogy a pártpolitika új elemeinek ok- , tatása el^tt propagandamunkájukban fontos az alapkérdések tisztázása. Amit az élet produkál, azt a propagandista igyekezzék minél mélyebben megvilágítani hallgatói előtt. Végezetül kiemelte. hogy vállalkozzanak a testvérpártok elméleti-gyakorlati tapasztalatainak elemzésére is. Győri Imre összefoglaló értékelése és tájékoztatója után dr. Móna Gyula zárszavában megerősítette, hogy eredményes munkát végzett a tudományos politikai emlékülés és köszönetét mondott a Nógrád megyei pártbizottságnak és oktatási igazgatóságának az ülésszak munkájában betöltött sikeres közreműködéséért. A hallgatóság egy csoportja Kádár János fogadía Isidoro üalniercát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában csütörtökön fogadta Isidoro Mal~ nierca Peolit. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagját és az általa vezetett pártküldöttséget. A megbeszélésen részt veit Pullai Árpád, a Központi Blzottság titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Szúrós Mátyás, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen vöt Flóréit Cliomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Biztosítani kel! a kereskedelmi dől’<>7Ók szabad idejét A szakszervezet vezető testületének 1974. évi munkáját értékelte, s az idei legfontosabb feladatait határozta meg csütörtökön délelőtt kezdődött ülésén a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese -és Szurdi 1st-' ván belkereskedelmi miniszter. Az ülésen Ligeti László főtitkár elmondotta: a kiskereskedelem forgalma a IV. ötéves terv időszakában a múlt évben nőtt a leggyorsabban, meghaladta a 10 százalékot. Hangsúlyozta, hogy a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatos kormányhatározatot végrehajtották, a dolgozók egy részének azonban nem tudták biztosítani a szabad időt; egyebek között ez az idei év egyik lesfontosabb tennivalója is. (MTI) Univerzális nagy teljesítményű gépek Elkészült a mezőgazdasági trakturpurk fejlesztési terve A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban — a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet bevonásával — elkészült a mezőgazdasági traktorpark fejlesztési terve, amely* messzemenően figyelembe veszi az energiatakarékossági intézkedéseket és a mezőgazdasági termelési rendszerek, valamint a nagyüzemek speciális igényeit. A terv számol azzal, hogy a mező- gazdasági üzemek anyagi eszközeik jelentős részét vontatók vásárlására fordítják, — gépek és gépi, berendezések beszerzésére évente 6.5—7 milliárd forintot költenek. A traktorok _ teljesítményének növelését energiagazdálkodási szempontok is indokolják; a gépkísérleti intézet adatai szerint például a 150 lóerős univerzális traktorok alkalmazásával a jelenlegi, kisebb teljesítményű gépekhez képest — a kukoricánál 15, a búzánál csaknem 20, a cukorrépánál pedig 35—40 százalék üzemanyagot lehet megtakarítani. A hazai mezőgazdaságnak 140—180 lóerős univerzális traktorokra van szüksége, továbbá a 300 lóerőt megközelítő nehéz szán tót Faktorokra, amelyek igen gazdaságosan használhatók fel, ha a megfelelő művelőberendezések, -szerszámok rendelkezésre állnak. A program végrehajtásával az ország traktörállo- mását felére lehet csökkenteni. 1975-ben megkezdődik a nehéztraktorok szélesebb körű alkalmazása. A nagy teljesítményű traktorok egyik típusából több mint 300-at bocsátanak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére, a gépek nagyobbik részét az Agrotröszt közvetítésével ,a termelési rendszereken kívülálló nagyüzemek vásárolhatják meg, nagyszámú traktor jut azonban a termelési rendszerekben működő gazdaságoknak is. Az Agrotröszt szovjet nehéztraktorok importjáról is tárgyal, egyebek között a korszerű K—700-as és T—150-es típusok behozataláról folytatnak megbeszélést szovjet partnereikkel. (MTI) Emelkedik a palackozott gyógyvizek ára Kedvezmény a betegeknek Emelik a palackozott azonban a lakosságot csak gyógyvizek árát: január 24-től jelentéktelen mértékben érin— az Országos Anyag- és ti, mert a' gyógyvizeket — Árhivatal engedélye alapján indokolt esetben az orvosok — megváltozik a Gyógyáru receptre, a társadalombizto- Értékesítő Vállalat által tér- sítás terhére — továbbra is melt és forgalmazott gyógy- felírhatják. Így a betegeket vizek fogyasztói ára. Az in" az áremelkedésnek csupán tézkedést a termelés korsze- 15 százaléka érinti, amely rűsítése, valamint a gyógyvi- üvegenként mindössze 30 fii" zek termelésével és forgalma- térrel jelent többet az eddigizásával több éve együtt járó nél. Az áremelkedés csak veszteségek csökkentése tette a készpénzvásárlás esetén szükségessé. Az áremelés lesz jelentősebb. Keresett a Rába a világon A Győri Rába Magyar Va- még számos országba jutnak gon- és Gépgyár 1975-ben tíz- el az idén is a győri futómű- milliárd forintos tervet telje- vek. sít, amiből 5.8 milliárd az A Rába-kamionok az idén export. A gyár legjelentősebb Jugoszláviába, Irakba, Ku- partnerei a szovjet autógyá- vaitbíj és Norvégiába jutnak rak, amelyek 25 ezer hátsó el. A különböző típusú vasúti futóművet vesznek át 1975- kocsikból 80-at szállítanak ben. Ezen felül Lengyelor- Bangladesbe, Iránba és Szuszágba, Csehszlovákiába és dánba. (MTI)
