Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

Szénbánya Vállalatunk jelene és jövője Irta: Devcsics Miklós Az MSZMP Nógrád megyei Végrehaj­tó Bizottsága a salgótarjáni járási pártbi­zottság előterjesztésében megvizsgálta a Szénbánya Vállalatunk jelenlegi helyzetét, tevékenységének fejlesztési lehetőségeit és irányait. A helyzetelemezést több tényező is in­dokolta; a korábbi országos döntések a apján a széntermelés visszafejlesztése döntően befejeződött. A változó helyzet­ben mindenekelőtt a villamosenergia- termelés terén, annak fejlesztésében a szén mint energiahordozó a korábbi prog­nózisokkal szemben tartósabb szerepet játszik hazánkban. Az utóbbi hatással van megyénkre is, noha az országos tervek a leggazdaságosabb lehetőségeket veszik fi­gyelembe. Űj erőművek építésére, segíté­sére, és az azokat tápláló széntermelő bá­zisok feltárására, kiaknázására az ország más területein kerül sor az előzetes elkép­zelések szerint. v 1 A helyzet változását jelzi a Szénbányá­szati Tröszt megalakulása is, amelynek ve­hetői — nyilatkozataik szerint — egyen­letes szinten kívánják a Nógrád megyei i knák termelését tartani, megfelelő piacot biztosítva a szén fogyasztásához. A válla­lat hosszú évek óta most először látja elő­re, mintegy 5 évre konkrétabban, nagyobb távlatban pedig prognózis jelleggel terme­lési feladatát. I A végrehajtó bizottság ülése tehát jog­gal állapította meg, hogy a vállalat életé­ben egy jelentős szakasz zárult le. Lehet­séges és indokolt mérleget készíteni, tisz­tázni az új helyzetben a tennivalókat, a követendő utat. A helyzetelemzésnél és a tennivalók kialakításinál segítséget nyúj­tott a Központi Bizottság és a Nehézipari Minisztérium illetékes szerveinek éUásfog- ‘lalása, valamint az újonnan alakult tröszt vezetőinek tevőleges támogatása. A hely­zetelemzés természetesen nem lehetséges az elmúlt évek erőfeszítéseinek áttekinté- se, rövjd értékelése nélkül. I. A vállalati tevékenység átszervezésének, a széntermelés leépítésének néhány tanulsága í Az energiaszerkezet racionalizálásáról szóló határozat kétségtelen, Nógrád megyét érintette legjobban. A megye gazdasági potenciálját az egyoldalú ipari elhelyezke­dés és szerkezet, a kedvezőtlen mezőgaz­dasági adottságok miatt döntő mértékben az ország energiamérlegében jelentős súlyt képező több mint 15 ezer főt foglal­koztató szénbányászat határozza meg. A gazdasági szerkezet átalakítása, a vállalat visszafejlesztése méreteit tekintve egye­dülálló volt eddigi tevékenységükben. A területi gazdaságszervező munkánkban ilyen tapasztalatok nem álltak rendelke­zésünkre. A határozat végrehajtása, a vállalat leépítése, a jelentős gazdasági és szervezési tevékenység mellett, tehát el­sődleges politikai kérdés lett. Az a fel­adat, amelyet végre kellett hajtani meg­haladta a megye párt- és állami szervei­nek lehetőségeit és felelősségét. Teljesen indokoltak és szükségesek vol­tak a legmagasabb párt- és állami fóru­mok állásfoglalásai. Az energiaszerkezet átalakításának hatására megindult folya­mat, egyrészt komplex, az egész megye gazdasági szerkezetét érintő, annak teljes átalakítását igénylő feladattá vált. Azzal a jogos igénnyel, hogy a végrehajtott in­tézkedések megfeleljenek a népgazdaság érdekeinek és megnyugvást keltsenek a megyében élő dolgozókban is. Ugyanakkor összhangban legyenek pártunk gazdaság- politikai törekvéseivel és a megye meg­levő adottságávaL f A végbemenő változás méreteire jel­lemző, hogy nem kisebb feladatot kellett megoldani, mint a működő 34 akna közül harmincat bezárni. A vállalatot — több­ször a folyamatnak megfelelően — át- és átszervezni, a létszámot közel 10 ezer fő­vel csökkenteni. A szénbányászatban „ foglalkoztatottak ilyen nagyarányú csökkentésével együtt — ettől függetlenül — jelentkezett a nők, a fiatalok, az iparilag elmaradott területe­ken felszabaduló mezőgazdasági dolgozók elhelyezésének gondja. Az összetetten je­lentkező tennivalók megoldása tehát hosz- szú és sokoldalú politikai és gazdasági erőkifejtést kívánt és kíván még a továb­biakban is. Ma már elmondhatjuk — és ezt a VB megalapozottan jelenthette ki —, hogy e sokrétű és nagy feladat jelen­tős részét alapvetően nagyobb politikai és gazdasági feszültség nélkül sikerült eddig megoldani. A megye gazdaságának ilyen több síkú és nagyarányú átalakítását csak több irá­nyú erőfeszítés együttes hatására lehetett végrehajtani. A döntő az a sokoldalú, és szocialista rendszerünk lényegéből fakadó intézke­déssorozat volt, ami a XI. kongresszus után — a kongresszusi állásfoglalás szel­lemében — történt. A teljesség Igénye nélkül említem fneg a különböző kor­mányrendeleteket, mint például a 2000-os és 2007-es, amely lehetővé tette á bányá­ban hosszú időt eltöltő dolgozók kedvez­ményes nyugdíjazását, amivel több ezren éltek. Intézkedések történtek a bányászok szervezett átképzésére és más iparágakba vagy más bányaüzemekhez való átirányi- tására. Az áthelyezett dolgozóknál sor ke­rült az átmeneti jövedelemkiesés kiegé­szítésére. A kormány mintegy 290 millió forint iparfejlesztési alapot juttatott a megyének, amiből új munkahelyek létre­hozására, új ipari üzemek telepítésére ke­rült sor. Itt nemcsak a fiatal bányászok, hanem elsősorban az új munkába állók — akiket eddig a bánya vett fel — és a bányá­szok hozzátartozói is munkalehetőséghez jutottak. Az ipartelepítés megindította a korszerűbb iparszerkezet kialakítását, egy­ben lehetőséget nyújtott az ipar jobb te­rületi elhelyezkedésére is. Ez a munka azonban még nem fejeződött be, a bánya- vállalat helyzetétől függetlenül itt még jelentős tennivalóink vannak. Ennek a folyamatnak — az iparszerkezet átalakítá­sának — a továbbvitelét, ennek jogossá­gát megerősítette ez év tavaszán a Köz­ponti Bizottság gazdaságpolitikai bizottsá­ga, amikor napirendre tűzte megyénk helyzetét és meghatározta a további átala­kulás főbb irányait. Az átalakulás zökkenőmentességét a megyei párt-, állami és gazdasági szervek, mindenekelőtt a bányavállalat kommu­nistáinak, dolgozóinak, vezetőinek felelős­ségteljes, áldozatkész tevékenysége bizto­sította. II. A Szénbánya Vállalat jelenlegi v. helyzete és a továbbfejlődés alapjai A végrehajtó bizottság a megvalósított intézkedések áttekintésén túl mindenek­előtt a vállalat jelenlegi tevékenységét behatóbban vizsgálta és meghatározta a to­vábbi teendők irányait. Az aknák leépítése során az értékek mentése, a munkások legütőképesebb, a további eredményes munka szempontjá­ból nélkülözhetetlen rétegének megőrzése sikerrel járt. A termelés Nagybátony térségére a művelésre legalkalmasabb területre kon­centrálódott. Sor került a vállalati irányí­tási lépcsők egyszerűsítésére, a közbeeső igazgatóságok kiiktatásával. A segéd- és melléküzemi tevékenység megszervezésé­vel is sikerült megőrizni a vállalat jövője szempontjából a munkaerő egy részét. Ezekben az üzemekben népgazdaságilag is hasznos tevékenységet fejtettek ki. E lé­péssel elsősorban politikai szolgálatot tett a vállalat kollektívája, segítve a foglal­koztatás problémáinak megoldását és megakadályozták az aknák gyors bezárása miatt a dolgozók elbocsátását egy olyan időszakban, amikor még az új munkahe­lyek csak részben épültek ki. A segéd- és melléküzemi tevékenység és a leggazda­ságtalanabb aknák felhagyása javított a vállalat tevékenységének gazdaságosságán és nem rajtuk múlott, hogy e folyamat nem lett tartós. Mindezt utólag értékelni természetesen könnyebb, mint az a munka, ami a meg­valósítást jelentette, mert az átalakulás döntő mértékben az embert, a dolgozót érintette. Olyan munkásokat, akik életük javát a bányában töltötték, akik életük ezer és ezer szálával kötődtek munkahe­lyükhöz. Azokat az embereket, akik tevé­kenységüket ezután is a nehéz munkafel­tételek ellenére is ott akarják kifejteni. Életüket és jövőjüket, családjuk jövőjét ott akarják biztosítani. Az aknák bezárá­sa, a létszám leépítése mind politikailag, mind gazdaságilag a vállalatvezetés kom­munistáit állította nehéz próba elé. Az átcsoportosítások, új munkahelyek megis­merése, nyugdíjazás, az emberek felhal­mozott ügyes-bajos dolgainak levezetése nagy feladat elé állította a politikai szer­veket is. Az egyre változó körülmények között termelni, a munkafegyelmet, szer­vezettséget fenntartani, a munkások bizal­mát megtartani, biztosítani csak a párt, a bányánál dolgozó kommunisták helytál­lásával lehetett. A bányászok, a bányánál dolgozó kommunisták helytállása ebben a nehéz munkában nem kisebb erőfeszítést kívánt, mint valaha a széncsata az akkori munkásoktól. A sok bizonytalanság, a vál­tozó termelési feladatok, a mind szűkebb koncentrálódó bányászkodás, másrészt a segéd- és melléküzemeink termelésének megszervezése, a vezetés szervezőkészsé­gét is erősen igénybe vette és a megyei vezetés számára is vizsgát jelentett. Joggal állapította meg a testület, hogy jól vizsgáztak e nem egyedülálló megbíza­tás teljesítésekor, még akkor is, ha a ki­tűzött célok csak részben teljesültek. A termelés koncentrált területen tör­ténő megszervezése, törekvés a korszerű­sítésre, a műszaki színvonal fejlesztésére, a gazdaságos termelést azonban mégsem tudta az elképzeléseink szerint tartósan biztosítani. A szón ára változatlan maradt, sőt az erőművi szenek arányának növeke­dése a vállalat bevételeit csökkentette. A felhasznált anyagok, berendezések ára ugyanakkor növekedett. A segéd- és mel­léküzemek növekvő nyeresége az aknák termelési költségnövekedését nem tudta ellensúlyozni. Ez azt eredményezte, hogy a vállalat a dotációigényről nem tudott lemondani, a költségszint az utóbbi idő­ben emiatt újra emelkedni kezdett. A vál­lalat fejlesztési lehetőségei ugyanakkor korlátozottak voltak, a külső segítség hi­ánya miatt a megmaradt aknák műszaki fejlesztése nem tartott lépést az igények­kel. Magas az elavult, nullára leirt gépek aránya, lemaradás történt a feltáró tevé­kenység területén is. Ez most különösen a kányási aknánál érezteti hatását. Zava­rólag hatottak a termelésre a természeti feltételekben jelentkező nehézségek is. A segéd- és melléküzem! tevékenység — amelyet elsősorban politikai lítegfonto- lásból, a foglalkoztatás biztosítására hoz­tak létre — túlzottan szétaprózott. A vál­lalatnak nem sikerült — a megyei tanács anyagi támogatása ellenére sem — kon­centrált fejlesztést megvalósítani. A tevé­kenység egy része pedig jól illeszkedhe- tik a megye iparszerkezetének, a népgaz­dasági igényeknek is megfelelő fejlesztésé­hez. Például: pólustekercs-gyártás, gép­üzem tevékenysége stb. Az eszközök álta­lános hiánya miatt a, vállalat tevékenysé­ge ezen a területen részben manufaktúrás jellegű maradt, helyenként nagyon ala­csony termelékenységgel. A jelenlegi helyzetben pártunk gazda­ságpolitikai koncepciójával összhangban, az aknák műszaki fejlesztésével párhuza­mosan a széntermelés mennyiségileg és távlatilag stabilizálódik. A segéd- és mel­léküzemi tevékenység szelektív — a me­gye adottságaihoz jobban igazodó — fej­lesztésének is javultak a feltételei^ Ennek kezdeti jelei máris jelentkeznek, ezt a végrehajtó bizottság megnyugvással nyug­tázta. A vállalat már ebben az évben is jelentősebb anyagi eszközök felett rendel­kezik, mindenekelőtt központi támogatás­sal. . / A végrehajtó bizottság tehát biztatónak ítéü meg a vállalat helyzetét. Lehetőség van, hogy visszafejlesztés helyett a belső élet stabilizálása, jobb megszervezése, a fegyelem megszilárdítása, a hatékonyabb munka, az üzem- és munkaszervezés ke­rüljön előtérbe és ez szabja meg a kom­munisták tennivalóit. Ezt erősíti a Nehéz­ipari Minisztérium és az irányító törszt illetékes vezetőinek állásfoglalása és intéz­kedése is. A döntő kérdés az új helyzetben a vál­lalat szervezeti és gazdasági konszolidálá­sa, a dolgozók biztonságérzetének erősíté­se, annak megértetése, hogy a vállalat a mostani nagyságrendben — igaz, hogy so * tennivalóval — biztosítani tudja a kollek­tíva nyugodt munkáját, biztos megélheté­sét távlatokban is­III. A végrehajtó bizottság mindennek ér­dekében egy sor politikai és gazdasági in­tézkedést tart szükségesnek: — A pártszervezetnek most a figyel­met a termelés, a szervezés, a vezetés erősítésére, a munkafegyelem szilárdítá­sára, a párt aktuális gazdaságpolitikai céljainak megértetésére, elfogadtatására kell koncentrálni, a jelenlegi helyzetből kiindulva. — Szükségesnek látszik a vállalat szervezeti kereteinek, belső mecha­nizmusának tökéletesítése, hozzáigazít­va az új körülményekhez — a Szénbá­nyászati Tröszt megalakulásához — biztosítva a gazdálkodás minden terü­leten való javítását, — A gazdaságvezetés központi felada­ta a meglevő prospektivlkus aknák mű­szaki színvonalának fejlesztése, a lema­radások pótlása, a rendelkezésre bocsát tott fejlesztési eszközök legcélszerűbb felhasználása. A vezetésnek fel kell ké­szülni az új technikai eszközök fogadá­sára és hatékony alkalmazásira. Terv­szerűvé kell tenni a feltárási tevékeny­séget, hogy biztosítva legyen a termelés ütemessége és az aknák érjék el az op­timális termelési nagyságukat. — A tröszt vezetésének segítségével felül kell vizsgálni a segéd- és mellék­üzemi tevékenység helyzetét, biztosítani kell a népgazdasági és a megyei ipar­fejlesztési koncepciókkal összhangban fejlesztésüket. A tevékenység bővítését — a szekció mellett — szinkronba kell hozni a megye gazdasági szerkezetének átalakításának folyamatával, biztosítva továbbra is az itt tevékenykedő mun­kások foglalkoztatását. — Meg kell szervezni újra a vállalat munkaerő-utánpótlását. A fiatalok kép­zése olyan legyen, hogy lehetőleg több szakmával is rendelkezzenek, számolva a jövő termelési feltételeivel. A képzés­nél a Recski Ércbánya Vállalat várható igényére és az elszívó hatására is fel kell készülni. A végrehajtó bizottság álláspontjából érzékelhető, hogy a bányavállalat dolgo­zói optimizmussal nézhetnek a vállalat jövője elé. A vállalat konszolidálódási fo­lyamata természetesen nagy erőfeszítést -kíván és következetességet a vezetőktől és munkásoktól, de a megyei és járási párt-, állami szervektől is. A Vállalat eddigi te­vékenysége és a kommunisták példás helytállása biztosíték 'a jövő alakításában és a vállalatnak van jövője. A megye gazdasági szerkezetének átala­kítása, illetve annak folytatása meghalad­ja a bányavállalat kereteit, ennek kifej­tése nem lehet e cikk témája. A cikk adotta keretek még a vállalati kérdések­nek is csak egy részének érintését tették lehetővé... A megyebizottságnak itt is megvan az elképzelése és ehhez jó irányt ad pártunk gazdaságpolitikája,' a KB gaz­daságpolitikai bizottságának megyére ho­zott ez évi döntése. Ennek alapján vég­zett tevékenységünk jól szolgálja ügyün­ket és a Szénbánya Vállalat jövőjének biztosítását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom