Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

Á forradalom szolgálatában Gyula hírnevet szerzett BALASSAGYARMATON a Horváth Endre Galéria új he­lyén, a volt megyeházán be­szélgetünk Lőrincz Gyula fes- töhiűvésszel, Dózsa katonái című kiállításának megnyitá­sa előtt. A tárlatot alkotó so­rozat lapjai már a fajiakról tekintenek reánk. — Dózsa régóta foglalkoztatott — jegyzi meg Lőrincz Gyula. — Tulajdonképpen Derkovits Dózsa-sorozata ’ óta. Láttam Derkovits sorozatát, elgondol­koztam. Aztán kedvem szoty- tyant sklccelgetni, hogyan is nézhettek‘ki Dózsa katonái! Kezemben van egy könyv Lőrincz Gyula két rajzsoroza­tával; Dózsa katonái, Kosuti sortűz. A Madách és a Kos­suth közös kiadásában jelent meg 1973-ban Pozsonyban. A kötethez a művész írt előszót. Többi között, a Dózsa-soro- zathoz, ezt: „Milyenek lehet­tek ezek az elszánt jobbágyok, parasztok, nemesek, papok, alföldi és hegyvidéki embe­rek? Magyarok, románok, szlovákok, szerbek, szászok — bár Dózsa korában még csak a nemesembemél ismerték el, hogy nemzetisége is van, a többiek egyszerűen csak pa­rasztok vagy jobbágyok vol­tak.” — Hogyan született a Dó- zsa-sorozat? — Korán és gyakran talál­koztam olyan emberekkel, forradalmárokkal, akiknek élete, harca példa számomra. Korán utat találtam a balol­dali mozgalomba. Mindegyik harcostársam élete egy-egy regény volt Arra gondoltam, Dózsa katonáinak élete is va­lahogy így alakulhatott, amíg elszánták magukat arra, hogy kiegyenesített kaszával, vagy buzogánnyal harcba menje­nek. Lőrincz Gyula 1910-ben született a mátyusföldi Ma- gyardiószegen. Apja uradalmi gépész volt, gyakran változ­tatta munkahelyét, vele a családja, így Lőrincz Gyula is. A művész szívesen és me­leg szavakkal emlékezik Nóg- rád megyére is. Miért? — Külön öröm volt szá­momra, hogy ezt a 'kiállítást itt Balassagyarmaton meg­rendezhettem. Sohasem tit­koltam, hogy bizonyos fokig nógrádinak érzem magamat. Selyp mellett) Vörösmajorban apám gépész volt. Első élmé­nyeim közt őrzöm 1919 emlé­két, kilencéves gyermekként szemtanúja voltam, mi játszó­dott le akkor. Nem véletlen, hogy azóta is érdekel a forra­dalom ügye, életem összefo­nódott a munkásmozgalom­mal. A Dózsa katonái című so­rozatát Lőrincz Gyula elő­ször Komarnóban állította ki. Magyarországon pedig Buda­pest, Kecskemét, Cegléd, Baja, Pesterzsébet közönsége láthat­ta. Balassagyarmaton augusz­tus 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők a kiállítást. Közben a művész még egy korai emléket — véres emlé­ket — idéz: — A NEMESKOSUTI sor­tűzről van szó. Ebből az emlé­kemből született a Kosuti sor­tűz című sorozatom. 1931-ben dördült el ez a sortűz a ga- lántai járásban levő faluban, amelynek egy tizenhét éves fiú, Gyevát János falumbeli gyerek is áldozata lett. Major István kommunista képviselő az aratósztrájk eredményéről be akart számolni a tömeg­nek. A csendőrök belelőttek a tömegbe, a sok sebesültön túl, három halott maradt a föl­dön a sortűz után. Ez pün­kösd napján történt. Terveiről kérdezzük Lőrincz Gyula festőművészt, néhány emléke felidézése után. — Újabb grafikai sorozatot készítek — válaszolja. — Ez 135 rajzból áll. Ezt a soroza­tot először Komáméban, a Duna-menti múzeumban állí­tom ki augusztus elején, a Szlovák Nemzeti Felkelés év­fordulóján. A sorozatban e felkelés hőseinek kívánok em­léket állítani. Egyik érdekes­sége a sorozatnak, hogy egy benne szereplő lapot még 1944-ben rajzoltam Budapes­ten, értesülve az események­ről. Egy szlovák kritikus meg­említette a rajzomat, amelyet meg is találtam. Új soroza­tomban ez lesz az egyetlen régi rajz- A Szlovák képző­művész Szövetség által au­KOSSUTH KÖNYVKADO érzelgéseim. A kötet a szerző négy színpadi művét tartal- Antonio Gramsci: Levelek a mázzá, börtönből. A levelek közel­hozzák az olvasót az olasz EURÓPA KÖNYVKIADÓ munkásmozgalom legnagyobb alakjához. Király István; Ha- A Mambiala dombja. Kubai zafiság és forradalmiság. A néger mesék. (Népek meséi cikkek, tanulmányok történél- sorozat.) Jürg Federspiel: A mi hagyományaink, irodalmi gyűlölet múzeuma. Manhattani örökségünk, nemzeti önisme- napok. (Modern könyvtár so­retünk kérdéseiről szól. Né- r0Zat.) Si King: Dalok köny- pesedéspolitika — a világ ve. Versek. (Lyra mundi soro- nepesedési problémái. A kö- zat.) Alexandre Dumas: Húsz tét a téma további kilátásai- év múlva. (Az idősebb Dumas val és az egyes államok ilyen regénytrilógiájának második irányú politikájával foglalko- része.' Halálának 600. évfordu- zik. (Tanulmánykötet, szerk.: lója alkalmából jelent meg.) Szabady Egon.) Komornik Francesco Petrarca: Dalos- Ferenc: Távolodó jurták könyve. Szerkesztette: Kardos (Mongóliái útikönyv.) Két Tibor. (Lyra mundi sorozat.) füzet foglalkozik az agitáció módszertani problémáival. Hercegh Károly: A választott MÓRA IFJÚSÁGI KIADÓ pártszervek és agitációt irá­nyító apparátus megosztása,- Rockenbauer Pál: Amiről a munkamódszere, valamint dr. térkép mesél. A hegycsúcsok, Ritter Tibor: A politikai ági- városok, folyók nevei a kö- tációs munka különböző szin- tetben egy-egy izgalmas törté­tű irányításának módszertani netet elevenítenek fel. (Ter- kiállítása címmel. mészetbúvárok Könyvespolca sorozat II. bővített kiadás.) Granasztói Szilvia: Játsszunk SZÉPIRODALMI bábuval című kötete megis­KÖNYVKIADÓ merteti az olvasót a bábját­Kaffka Margit: Válogatott művei. A Magyar Remekírók sorozatban Kaffka Margit vá­logatott verseit, elbeszéléseit és két regényét tartalmazza a kötet. A válogatás és a szöveg gondozása Bodnár György munkája. Goda Gábor: Magá­nyos utazás. Egy varázslatos nyaralás néhány hetének tör­ténete. Győry Dezső: Férfi­ének. Válogatott és új versek. Az eddig megjelent három versgyűjteménye mellett ez a negyedik. A bevezető tanul­mányt Czine Mihály írta. Gyárfás ' Miklós: Legszentebb szás tudnivalóival. Hollós Er­vin: A 73-as zárka. A könyv hőse Deák György, akit 1943- ban halálra ítélnek, barátai­val együtt maga talál rá a forradalmi útra. (Kozmosz). KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ Dr. Dezső Zsigmondné: A gyorsolvasás programozott tankönyve. Hasznos segítség a gyorsolvasás iránt érdeklő­dőknek. 4 NOGRÁD - 1974. július 23., kedd gusztusban rendezendő kiállí­tásra, amelyet a felkelés jubi­leuma alkalmából láthatnak, készítek egy nagy méretű festményt. Hegytetőn címmel, E képemmel szintén a felke­lésnek állítok emléket. A Szlovák Nemzeti Galéria pe­dig 1975-ben rendezi meg gyűjteményes kiállításomat. Lőrincz Gyula nemcsak fes­tőművész. Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bl- zottaágának tagja, a Szövetsé­gi Gyűlés képviselője, a Szö­vetségi Gyűlés elnökségének tagja, az ÚJ Szó főszerkesztő­je, a CSEMADOK elnöke. Közéleti tevékenységéről kér­dezzük. — A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesüle­te, a CSEMADOK negyedszá­zados évfordulóját most ün­nepeltük. A CSEMADOK 23 éve a párt támogatásával'ala­kult. Törekvése, hogy a párt kultúrpolitikája szellemében nevelje a csehszlovákiai ma­gyar dolgozókat. Főleg tehát kulturális, népművelési tevé­kenységet fejt ki. A CSEMA- DOK-nak 1949-ben alapító tagja voltam, s különösen ör­vendetes, hogy napjainkban e szervezetnek 65 ezer tagja van. Célunk, hogy a haladó magyar kulturális hagyomá­nyokra építve, megteremtsük új • szocialista kultúránkat, szem előtt tartva a nemzeti sajátosságokat. UGYANAKKOR nagy gon­dot fordítunk arra, hogy a csehszlovákiai magyar dolgo­zókkal megismertessük és megszerettessük a velünk kö­zös hazában élő csehek és szlovákok kultúráját, a szo­cialista népek, s egyáltalán a világ haladó kulturális érté­keit. Többi között, sok szín­játszó csoportunk működik, Irodalmi színpadjaink tevé­kenykednek, rendezünk nyelv- tanfolyamokat, szakelőadáso­kat szervezünk, eredményesen működnek szakköreink, ér­deklődési köreink. Népszerűek a szocialista Ifjúsági szövet­séggel közösen működtetett if­júsági klubjaink, s több nagy rendezvényünk, fesztiválunk. T. E. Mai tévéajánlatunk 20.01: Magyar remekírók. A sorozatműsor adásai a Szépirodalmi Könyvkiadó új köteteivel foglalkoznak, ez­úttal Tamási Áron trilógiájá­nak megjelenése alkalmából emlékeznek vissza a részve­vők a Kossuth-díjas íróra. Tamási Áron az erdélyi szé- kelység írója volt, regényei­ben és novelláiban a székely falu, a székelység életének hű ábrázolója. Az Ábel-trilógia első kötete — az Ábel a ren­getegben — 1932-ben jelent meg, s azóta több kiadást ért meg. A műsorban ebből a kö­tetből és Kivirágzott kecske­szarvak című írásából hallha­tunk részleteket, ezenkívül Féja Géza, Illés Endre em­lékezik vissza Tamási Áronra. Dokumentumokkal. fényké­pekkel is segítenek felidézni alakját és felvételről az író hangját is hallhatjuk. A visz- szaemlékezést Béládi Miklós írta. A televízió a műsort a második csatornán közvetíti. A Gyulai Várszínház előtt előadásra gyülekeznek a szí­nészek Ezen a nyáron 12. alkalom­mal rendezték meg Gyulán a nyári kulturális programot. A mi vidékünkön többnyire csak melegvízű gyógyfürdőjé­ről ismerik a Békés megyei kis várost. Aki egyszer be­utalót kapott a 400 férőhelyes szép üdülőbe, fürödhetett a fedett gyógymedencében, vagy a parkerdővel övezett nagy­szerű strandon, szívesen tér vissza ide ismételten. Meg­lepődve tapasztaltam én Is. hogy az idén még szebb, még gazdagabb lett Gyula. A Gyulai Várszínház sza­badtéri színpadán az elmúlt héten mutatták be Száraz György: A nagyszerű halál című történelmi drámáját, amelyet a várszínház meghí­vásos drámaoályázatára írt a szerző és a dicső magyar sza­badságharcnak állít emléket. A 13 aradi vértanúk közül azokra emlékeztek, akik Gyu­lán töltötték kivégzés előtti rabságukat. Tehát az esemé­nyek színhelyén elevenítik fel a történelmet, tudatosan vál­lalják hősi múltunknak a nép erejében gyökerező emlékeit és ezzel jelentősen hozzájá­rulnak történelmünk jobb megértéséhez, segítenek ab­ban, hogy mai nemzedékünk a magáénak érezze a történel­mi múltat. Július második felében klasszikus vígjáték, Tirso de Molina: A zöldnadrágos lo­vag című darabján kacaghat Gvula lakossága, valamint a több ezer hazai és külföldi vendég. Szlovák, jugoszláv, román, sőt német és angol szót hallottam Gyulán. Ki. miért érkezett ebbe a kis városba? Erről aligha vezet­nek statisztikát. De Havasi István, a városi tanács nép­művelési felügyelője, a gyulai nyári program egyik irányí­tója határozottan állitia. hogy öt éve még csak 60 ezren, az elmúlt évben pedig 128 ez­ren látogatták a múzeumot. Korábban szervezni kellett a várszínház előadásainak láto­gatóit, az idén már naookkal előbb elfogynak a jegvek. Eb­ben az évben 50—60 ezer kül­földi és körülbelül egymillió hazai vendégre számítanak Gyulán. Mit nyújthat a 26 ezer la­kosú kis város vendégelnek? Messze földön híres gyógy­fürdőt. nyugodt pihenést és kultúrát. És mindenekelőtt sok figyelmet, előzékeny ven­déglátást, lelkes idegenvezető a város apraja, nagyja. A tanácstagok, a bolti eladók, a strandi kabinosok szeretik városukat és becsülik vendé­geiket. Salzburg, Bayreutt. Dubrov­nik, Verona szabadtéri játé­kukkal nemzetközi rangot vívtak ki. Hazánkban Szeged nvitotta meg a szabadtéri já­tékok sorát, de a Margit­sziget és Szentendre mellett egyre rangosabb helyet sze­Balzac-leveleket fedeztek fel Moszkvai irod a lom tud ósok Honoré de Balzac két isme­retlen levelét fedezték fel a Lett SZSZK Központi Archí­vumában. Balzac Ukrajnából írta két levelét 1847 végén. Bitjkov főkormánvzónak. Egyikben megemlékezik több hónapos ukrajnai tartózkodá­sáról és levelét így fejezi be: „Szomorúan térek haza. Való­ban. nagyon szomorúan, mert mindent, amit szeretek. itt hagyok Ukrajnában. Négy hónap alatt eevetlen egyszer sem gondoltam Párizsra... Nyüván azért, mert Oroszor­szágot jobban szeretem, mint Párizst. Ez valószínűtlennek látszik, de ez az igazság.” réz Gyula is. Tudatosan vall­ják a magyar történelmi drá­ma ügyének szolgálatát. Itt mutatták be az elmúlt évad­ban Madách: Csák végnapjai című darabját. Kereszturv Dezső átdolgozásában. És bi­zonyára az sem véletlen, hogy a gyulai bemutató után Szá­raz György: A nagyszerű ha­lál című darabját a televízió is feldolgozza és bemutatja. Gyula nagyszerű környezete, a város alapításának 760, év­fordulója és felszabadulásá­nak 30. éve méltó alkalmat adott magyar történelmi drá­mák bemutatására.' újraalko­tására. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy sokan és egyre többen felfedezik az örök érvényű, de a mának szóló társadalmi és történel­mi igazságot. Írók, rendezők, színészek a város vezetőségé­vel következetesen töreksze­nek arra, hogy történelmünk ne csak iskolai tantárgy, ha­nem minél szélesebb tömegek közkincse, sőt az előadások után személyes élménye le­gyen. Hogyan lehet nyáron, szó­rakozás, pihenés közben a Gyulai Várszínházba sok né­zőt csalogatni? Gyula város vezetői vallják, hogy ehhez a történelmet, a kultúrát és a művészet különböző ágát ér­tő, kedvelő és vonzó közön­ségre van szükség. Hozzáér­téssel. szeretettel és nagy következetességgel Ilyenné le­het formálni a helyi lakossá­got, az üzemék munkásait, a termelőszövetkezetek dolgozó­it is. Természetesen mindezt megkönnyíti a jó műsorpoli­tika. A szakemberek elisme­rik és méltányolják, hogy Gyulán a történelmi drámát jól ötvözik egybe kitűnő vá- logatású klasszikus vígjáté­kokkal. A magyar történelmi dráma segíti a történelmi fej­lődés megértését, jól szolgál­ja haladó hagyományai ápo­lását, a hazafias nevelés és érzésvilág erősítését. A víg­játékok. a nemes értelmű szó­rakozás és vidámság előmoz­dítja és erősíti az alapvető célkitűzést. A nemes szórakozást. a képzést és a közművelődést szolgálják az évenként meg­rendezett nemzetközi eszpe­rantó nyári egyetemek, az is­meretterjesztő rendezvények és tanácskozások, valamint a hangversenyek, népzenei és "“hépitánc-bemutatók. Mindezt nemcsak és elsősorban nem a vendégekért, hanem a város lakóiért teszik. A békéscsa­bai Jókai Színház évente tíz előadást tart Gyulán, kétszer a gyermekeknek játszanak. A zenei nevelést az általános iskolában kezdik. Az általá­nos iskolák felső tagozatos ta­nulói rendszeresen látogatják az ifjú zenebarátok hangver­senyét. négv előadás kapcso­lódik a tantervi követelmé­nyekhez. A középiskolások az ifjúsági hangversenyeket lá­togatják. így akarják eiérni. hogv a felnőttek is zeneked­velők legyenek. A korábbi években főleg az értelmiség járt színházba, hangverseny­re. Gyulán ma már eavre több munkás és szövetkezeti dolgozó igényli a nemes szó­rakozást. F. L. A hatalmas lapátkerék gurgulázva nyelte a vizet. Bent a malomban egymásba ölelkeztek a fogaskerekek, a hengerek pedig lisztté őröl­ték a búzát. A méteres falak lőrésnek is beillő ablakai vé­gignéztek az országúton, akad-e valaki, aki búzát hoz a malomba. Az öreg molnár felöntötte az utolsó zsák gabonát, aztán mintha már semmi dolga nem lenne tovább, leült a garat szélére. Eszébe jutott a gyer­mekkor, az az idő, amikor su- hanc létére, mázsás zsákokkal szaladgált föl a garádicson. a sok éjszakázás; mert a ma­lomnak járnia kellett. Aztán felállt és kiment a zsilipre, ahol a fele víz a kerékre ömlött, a másik fele/ pedig szabadon zuhant a mélybe. Eszébe jutottak régi történe­tek, históriák a betyárvilág­ból, amelyeket még a nagy­apjától hallott. Leste, figyelte a vizet, a lapátok egyhangú csattogását, a nagy fakere­Sorsok, do>gok, emberek LNÄR két amely telhetetlen torok­kal itta újra, meg újra a pa­takot. Odabent csattogtak a szíjak, rágták, morzsolták a búza­szemeket a fényes acélhen­gerek. Egyszer megszólalt a csengő, jelezve, hogy kifogyott a búza, a garatból. Az öreg molnár szinte kétségbeesve nézett maga elé és üresen futni hagyta a hengereket, aztán nehéz járással, ólomlá­bakon újra kiment a zsiliphez. Lefogta a vizet. A nagy ma­lomkerék nyöszörögve állt meg, a szabadon folyó víz pedig, mint nagy zuhatagnya- láb folyt tovább a patakban. Amikor visszajött a malom­ba, a felesége állt a küszö­bön. — Lejárt? :— Le — bólintott a mol­nár, és talán most életében először tanácstalanul ült le egy üres zsákra. — Hétfőn bontani jönnek — szólt az urának és oda­nyújtotta a hivatalos vég­zést. — Cseretelep lesz — hal­lotta még távolról a hangot, aztán sokáig semmire sem gondolt. Az asszony szemét elöntötte a könny. Mindig irtózott a csendtől és éjjel még álmából is felébredt, ha valamiért leállt a malom. Negyvenhárom évet töltöttek itt el együtt. És most az utol­só zsák búzával tulajdonkép­pen befejeződött egy hosszú, nehéz, de nagyon szép élet. Tudták, érezték már évekkel ezelőtt, hogy a kis vízimal­mok ideje már régen lejárt. És most bekövetkezett a nagy pillanat. Megállt, elcsendese­dett az utolsó vízimalom is a környéken. Ócskavasak közé kerülnek a hengerek, a csap­ágyak. a gerendelyek. Az öreg molnár a zsákon ült és pipázott. Nem a hol­napra, a nyugdíjas öregkor­ra gondolt, hanem a múlt járt az eszében. A gyermek­kora a háborús idők. amikor úgyszólván emberéleteket kellett megmenteni minden zsák liszttel. Észre sem vette, hogy be­esteledett. Az udvaron hosz- szúra nyúltak az árnyak és nagyokat bólogattak a szom­szédos fák. A csend szinte bántotta a fülét. Hatalmas, szép, nagy villanymeghajtású malmokra gondolt, ahol kor­szerű gépek őrlik már az új búzát. Az unokájára, aki ép­pen egy ilyen nagy malomba kapta meg nemrégen a mér­nöki kinevezését... Szalay István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom