Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
Elmész napos fo»laikozás A gyakorló pedagógusok munkájának segítése Egy év után Mi újság K állón? 19fi4-ben alakult a Magyar Pedagógiai Társaság Heves— Nógrád megyei csoportja, amelynek elnöke dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója, titkára dr. Somos Lajos főiskolai tanár. Azóta lényegében a hevesi rendezvények jelezték — egyében kívül — a csoport működését. Bizonyos fokig érthető ez, hiszen az egri tanárképző főiskola a pedagógiai tudományok mai kérdéseivel szervezetten foglalkozik. Nógrád megyéből 32 tagja van a csoportnak, akik a hevesi rendezvényeken szerepeltek, illetve kapcsolódtak eddig is a csoport Heves megyében zajló rendezvényeihez (előadások, kiállítások, pedagógiai múzeum nyitása, tanulmányok készítése, és így tovább). NÓGRÁDI ALCSOPORT 1970-ben felmerült a kérdés: miért nem folytat a csoport Nógrád megyei tagsága önállóbb tevékenységet? E cél érdekében ekkor alakult meg a csoport nógrádi alcsoportja, amelynek titkára jelenleg Kmetyi Ferenc, a salgótarjáni dolgozók gimnáziuma és közgazdasági szakközépiskolája igazgatója. Vele beszélgetünk a csoport, illetve alcsoport tevékenységéről. Néhány szót még a Magyar Pedagógiai Társaság Heves— Nógrád megyei csoportja működésének szerepéről megyénk szellemi életében, az itt folyó pedagógiai munkába. Célja mindenekelőtt a gyakorló pedagógusok pedagógiai munkájának segítése tanulmányokkal, publikációkkal, tapasztalatcserék szervezésével. Fontos szerepe van — ezzel ösz- szefüggésben — a megyei tapasztalatok terjesztésében, népszerűsítésében elsősorban ugyancsak a publikációkon keresztül. Van gond is. elsősorban a nógrádi alcsoport önállóbb tevékenysége körül. — Miért? — Több okból — mondja Kmetyi Ferenc. — Nógrádban többen foglalkoznak pedagógiai kutatómunkával, kísérletekkel. Azonban úgv tűnik, a csoport tagjai annyira lekötöttek más területeken, hogy az önállóbb tevékenység szervezésére már sem idejük, sem energiájuk nincsen. Az életerős működést az alcsoport vezetése sem képes — hasonló okból — szorgalmazni. S a pedagógiai bázis is Egerben van. HÁROM SZERV EGYÜTT — E nehézségek ellenére hogyan működik az alcsoport? — Nem törekszünk, eddig sem törekedtünk, mindenáron önálló tevékenységre. Lényegében ugyanazokkal a témákkal foglalkozik a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a továbbképzési kabinet, a pedagógus szakszervezet, mint amelyek a mi munkánk alapját is jelentik. Ebből következik, hogy a működéshez a három szerv együttműködése szükséges. Így is terveztük meg az idei munkánkat. — Milyen fontosabb témákkal foglalkoznak idén az alcsoportban ? — Egyik legfontosabb téma a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetének vizsgálata, javítása. A Salgótarjáni Gagarin Általános Iskolában ezzel kapcsolatban zajló kísérletet a Heves megyei alcsoport is átvette. Ennek lényege, hogy egész napos foglalkozáson szervezik meg a gyerekek tevékenységét. S a foglalkozásokon az aktív szereplésre. a társadalomban való cselekvésre (magatartási. Művelődési jegyzet Új magyar dráma? Olvasom a Néző című havi folyóinat májusi számát és elgondolkodom. No, nem az kényszerít elmélkedésre, hogy a folyóirat cikkei fölöttébb roklámízűak, hiszen ezt mór másak többször is szóvá tették, megírták, és tulajdonképpen nem is várhatunk mást a színházak jegyirodája lapjától. Nekik az az érdekük és céljuk, hogy az „elfekvő”, a gyengébb minőségű árut is eladják. Még csak az is a szimpla információ hatását kelti, hogy hírül adja a folyóirat, miszerint megyénk költőfiának, Szabó Lőrincnek Tücsökzene című költői alkotásából készül műsor az Irodalmi Színpadon. Elmélkedésem tárgya kizárólag a színházak májusi műsora. , Észrevételem ezúttal pozitív jellegű. Ügy találom, hogy a Pesten járó. szímházkedvelő vidéki ember bőségesen válogathat értékes, klasszikus művekből. Lásd többek között: Kurázsi mama, Cyramdo de Bergerac, Szókimondó Kata, A revizor, Mózes, Marat halála, Szeget szeggel, Mukányi, Cziilei és a Hunyadiak, Egy őrült naplója, s az operettmű- fiajtoam a Dohányon vett kapitány. Miért érdemel ez külön említésit? Mert néhány hónapja még fájdalommal állapíthattuk meg, hogy a fővárosi (s egyidejűleg némelyik vidéki) színpadainkat elárasztották az úgynevezett újonnan fölfedezett magyar drámák, mint például Szomory Bellája, Szép Ernő Patikája, a Bródy-, Heltai- és Molnár-daralbók, sok polgári ihletésű és légkörű rutindarab, amelyeket rnár- már nem csak a reklámhadjárat, hanem a propaganda sa- roglyájába kapaszkodó kritika is a szocialista drámaírás remekeként emlegetett, nem zavartatván magát azáltal, hogy a kikapás cselédlányok és a nagyságos urak, úrfiak viszonya, a polgári milliőkben létrejövő szerelmi háromszög nem éppenséggel a munkásosztály, a dolgozó parasztság vagy a haladó értelmiség problémája. Az egyik reklámszöveg például a Salgótarjánban bemutatott Lengyel Meny- hért-darab (Sancho Panza királysága) felújítása alkalmából siet megjegyezni, hogy azt a Tanácsiköztársaság évében adták elő. Szép Ernő: Patika című abszolút polgári lélegzetvételű darabját a tévé komentátora nevezte 1919-es drámának, hiszen csakugyan abban az évben mutatták be. Szerencsére — mint a tények mutatják — a szemlélet és a műsorpolitika is változott, van értékes választék fővárosi színpadainkon bőven. Nem kell attól tartani, amire egy tanfolyam részvevői gyakorta emlékeznek. Történt ugyanis. hogy a nap előadásain és konzultációin a tanfolyam részvevői éppen azt vitatták, milyen nem kívánatos polgári írónk betolakodása a fővárosi színpadokra, azt akarván elhitetni, hogy ez az új magyar, szocialista dráma. Hogyan értékelik felül és túl polgári íróinkat egyes kritikusok, s milyen vétek olyan darabokról lerázni a port, amelyek már a maguk korában is avíttnak hatottak. Este azután csooortos színházlátogatásra került sor és a tanfolyam gondnoka beszerezte a jegyet a többiek között any- nyira vitatott Bellára. A számonkérésnél a megszeppent gondnok arra hivatkozott, hogy nincs választék. S íme, most van! Bár sokszor elmondtuk már, de ezt nem elég ismételni: vannak nekünk nagyszerű magyar drámaírónk, mint Shakespeare, Moliére, Brecht. Rostand és ígv tovább, akiknek művei elévülhetetlenek, mindenkor újnak, s esetenként szocialistának hatnak. 4 NÓGRÁD - 1973. május 12., szombat érintkezési, szereplési formákra stb.) nevelik őket. A kísérlet Kugel Tiborné irányításával már három éve folyik, s eddig is számos tapasztalattal szolgált, (Részben e témával összefüggésben gyermekvédelmi nyílt napokat rendeznek május 10-én Egerben, ahol kiáll’tás nyílik, s előadások hangoznak el a "vermek a családban és társadalomban gondolatkörben.) Másik téma az iskolavezetés szociálpolitikai szempontja a középiskolákban. E munka is több éve folyik már Nógrádban, a balassagyarmati Balassi és a salgótarjáni Bo- lyi Gimnáziumban. E vizsgálódás fő szervezői: Herold László. Versényi György és Andrássv Péter. Közös téma a két alcsoportban az iskolák államosításának évfordulójára való készülés. a történelmi visszaemlékezés magas színvonalú előkészítése, szervezése. Ezzel kapcsolatban máris folyamatban vannak, s előrehaladtak a kutatások. Az iskolák államosításának negyedszázados évfordulóját június 16-án ünnepeljük. Több ma is megyénkben élő pedagógus nemcsak szemtanúja, hanem áldozatos résztvevője is volt ennek a szocializmus gvőzel- méért folytatott rendkívül bonyolult küzdelemnek, melynek eredményeként megszületett az iskolák államosításának feltétele. E küzdelem részesei tollából is születnek tanulmányok a korszak eseményeiről. tanulságairól. Ami a publikációkat illeti: a pedagógiai kutatásokat végzők tanulmányaikat eddig a Nógrádi Művelődés című kiadványban jelentették meg. Most folynak tárgyalások arról, hogy a jövőben esetleg az újjászerveződött Palócföld című megyei folyóirat is helyet adna ilyen tárgyú cik- •keknek. SOK 1RÁNTÜ TEVÉKENYSÉG A csoport tagjai egyébként a Magyar Pedagógiai Társaság országos szekciójának munkájába is bekapcsolódnak, s e szekciók témáiban is kutatnak. Ügy tűnik, a sok irányú tevékenység további összehangolása, szervezettebbé tétele a jövőben még jobban szolgálhatná a megyénkben folyó pedagógiai tevékenységet. S a munka még rendszeresebb szervezése nyomán a csoport fontos szerepe csak tovább növekedne Nógrád szellemi életében. Tóth Elemér Ügy kopogtattunk be a kállói tanácsra, hogy már tudtuk, megoldódtak a művelődési házzal kapcsolatos problémák, lassan élénkül, jó úton halad a művelődési élet a faluban. Mielőtt a jelenlegi állapotokról szólnánk, pergessük vissza az idő kerekét. Mi volt a helyzet 1972. nyarán Kálión V Az akkor született riport őrzi a véleményeket, nyilatkozatokat. — Nincs jelenleg igazgatónk, régóta pang a művelődési élet a faluban, nincs aki összetartsa az embereket. A személyi problémákról beszélgettünk. Fülöp Lajos, az akkori vb-elnök szerint majd minden két évben cserélődtek a művelődési ház igazgatók. Szökésük magyarázata: egyiküknek sem sikerült érdemi munkát végezni. Hogy miért? — Nincs lehetősége a tanácsnak arra, hogy hozzáértő embert foglalkoztasson. Anyagi okok miatt. 1800 forintért nehéz hivatásos népművelőt találni — mondta az akkori tanácselnök. És milyen vélemény hangzott el egy évvel ezelőtt a kállói fiatalokról? — Nehéz őket összekaparni. Máshol a fiatalok azért nem tudnak semmit kezdeni, mert nincs hozzá helyük, itt a tárgyi feltételek adottak, mégsem csinálnak semmit. Esetleg beülnek a kocsmába. Braun Miklós, a kállói művelődési ház újdonsült, fiatal igazgatója jól ismerte az itt uralkodó állapotokat, hiszen a szomszéd községben, Erdőkürtön lakik. Mégis elvállalta ezt a munkát, mert szeret az emberekkel törődni, foglalkozni. Nemcsok Mihály, ez év májusától tanácselnök, azelőtt az iskola igazgatója volt: — Nagyon jó, hogy végre rendeződött a probléma. A. falu meg az Iskola szempontjából is. Annak Idején az iskolában nagyon magunkra voltunk hagyva. Miklós eljött az iskolába, azonnal felvette a kapcsolatot a tantestülettel, és az úttörőcsapat vezetőjével. És fellendült a szakköri tevékenység; szervezett táncszakkört, segített a Petőfi irodalmi műsor összeállításában, sok segítséget nyújt a helyi Röpülj páva körnek. Kálló körzeti központ, Erdőkürt és Erdőtarcsa tartozik hozzá. Ezért a művelődési ház is körzeti tevékenységet kell, hogy ellásson. Mi a helyzet a társközségekben? — Erdőkürtön sikerült megvalósítani a közös fenntartást. A klubkönyvtár anyagi támogatását a sziráki ÁFÉSZ tízezer és a helyi tsz szintén tízezer forinttal vállalta. Végre megoldódott a takarítás problémája is. Erdőtarcsán november hetedikére tervezzük a kastélyból átalakított klubkönyvtár átadását — mondja a tanács elnöke. Braun Miklóssal a művelődési ház egyik klubszobájában beszélgetünk. Táncszakköri próba közben zavartuk meg. — Nagyon elhanyagolt ez a művelődési ház, pedig nem rossz a belső elrendezése. Hogy mondjam? Hirtelen ugrottam be a mélyvízbe, rámszakadtak a problémák. A legnehezebb talán az emberek becsalogatása lesz. Az itteniek ugyanis elszoktak a művelődési háztól. Egy-két telt házas rendezvényről persze máris beszámolhatok. A körzeti Röpülj páva körök műsora nagyon vonzotta a közönséget, de sok néző előtt ment a körzethez tartozó iskolák számára rendezett ifjúsági előadás is. Braun Miklós elmondja, hogy munkájához sok segítséget kap az iskola pedagógusaitól és a tanácstól is. Hiszen, az együttműködés a legfontosabb — jegyzi meg. Valóban. Egy körzeti művelődési ház csak akkor tud jól dolgozni, ha segítségre talál a központi községben és a társközségekben is — Megcsináltuk az egységes művelődési tervet, és azt lebontottuk a három községre, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. De a visszajelzésre is szükség van; mert a társközségek kulturális vezetői jobban ismerik az ottla- kók igényeit, érdeklődését Csak a munka koordinálásával mutathatunk fel szép eredményeket. Problémák most is vannak Kállón; egy hónapja szünetel a mozi, rrwrr-t nincs gépész. Azelőtt minden héten vasárnap volt filmvetítés, kisebb- nagyobo érdeklődéssel. — Igen, amikor volt mozi, nem lelkesedtek érte. Most, hogy nincs, hiányolják Nem tudom honnan kerítsünk mozigépészt. Már hirdettük is. Végigsétálunk a művelődési házban; valóban nem rossz elrendezésű. Nagyterme 300 embert tud fogadni, sok olyan kis szoba, „zug” Is van, ahol kiscsoportos foglalkozásokat lehet tartani. És itt van a KISZ-klub is, amelyet ifjúsági klubbá akarnak átalakítani. Czeme»- Zoltán, kállói fiatalember, a KTSZ-klub aktív tagja a következőket mondja: — Az utóbbi években nem ment jól a KISZ-klub. Két évvel ezelőtt itt semmi sem volt. Aztán Molnár Gábor lett a KISZ-titkár. összefogta a társaságot, jó műsorokat szervezett. A klub képe is megváltozott: kaptunk székeket, dohányzóasztalokat, magnót Tudjuk, hogy Miklós ifiklubot akar csinálni és nagyon örülünk neki Ez az egyetlen hely, ahol a hétvégeken szórakozni lehet. Bízom benne, hogy tartalmas, jó műsorokat ■csinálunk majd közösen. ★ És néhány a jövő*terveiből: az igazgató mindenekelőtt esztétikussá. vonzóvá szeretné tenni a művelődési házat, a szakkörök munkáját pedig az egész körzetben pezsgővé, és nagy vágya, hogy a körzet öntevékeny művészeti csoportjait közelebb hozza egymáshoz. V. Kiss Mária Jogtalanul hivatkozott Lapunk április 1-1 számában „Egy kisközség büszkesége” címmel írást közöltünk Karancskeszi közművelődési helyzetéről. A cikkben többek között szót ejtettünk az egyik budapesti ORI-szervező, Szilárd Sándor sikertelen Mikszáth-dramatizálásáról. amelynek bemutatásával meg- gyénk két községében is megbotránkozást váltott ki a nézőktől. Az Országos Rendező Iroda cikkünk elolvasása után levélben fordult hozzánk és kérte közöljük, hogy Szilárd Sándor előadóművész nem áll munkaviszonyban az intézménnyel. s tőlük semmiféle megbízása nincs. A kérést szívesen teljesítjük, mert bebizonyosodott, hogy Szilárd Sándor megyei szervezőkör- útja során jogtalanul hivatkozott az országosan Ismert műsorrendező irodára. Reméljük. a jövőben nem fog előfordulni ehhez hasonló eset, s a községi tanácsok és művelődési házak vezetői írásban is megbizonyosodnak egy-egy műsorszervező hivatali illetékességéről. iiiiitimimiiiHiHiiiiiiHiiniiHiiiiiiHiiiiiiiiiiiiitiiniiiiiiiiitimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiii I FEKETE SÁNDOR: e. PETŐFI ÉLETE S uiiiiiiiiiiimiimimiiiHiiiiiiimimiiiiimtiiiiiimiiiiiiiiiiitiiiitiiiiitiiiiiitfiMttttitiiiiiHiiiiiitfiiitmitti! De ez a sapka okos jószág volt mert tudta, merre kell esnie... Fehérvár felé mutatott, ahol éppen egy új szín- társulat szerveződött. 1842. novemberi 5-én már a társulat tagja volt. Elkezdődött színészéletének harmadik — leghosszabb és legeredményesebb — időszaka. n „Művész és költő.., Fehérvárra utazása előtt Petőfi levelet írt egy volt Iskolatársának. Megérezhettük belőle, milyen nehezen szánta el magát e sorsdöntő lépésre: „Egy borzasztó mélység előtt állok, melyet átlépnem kell. s e lépésnél talán két szívet (szülőimét) repesztek meg, S mégsem tehetek másképp ... színésszé kell lennem. kell. nincs semmi menedék ... Mond jam-e. hogy nemcsak a mindennapi kenyér keresése célom (mert úgy kocsissá vagy béressé lennék, s bizonyosabb kenyeret eendném), hanem, hogy magasabbra törekszem, s a célt szemem elől soha elveszteni nem fogom. Művész és költő! barátom, mint hevülök. De már rég meg van mondva. hogy én középszerű ember nem leszek; aut Caesar. aut nihil”. Vagy Caesar, vagy semmi... Egyelőre közelebb áll az utóbbihoz: a fehérvári társulatba készségesen felveszik, de mert a súgó történetesen megbetegedett, a súgólyukból kell újrakezdenie az any- nyira áhított művészi pályát. De hamarosan szerepeket is kapott. Kezdetben csak pár szavas „inasszerepeket”, azután komolyabbakat is. Abban az időben alkalmi kis plakátokkal, „cédulákkal” hívták fel a tisztelt nézők figyelmét a műsorra. Egy irodalomtörténészi felületesség következtében száz éven át azt terjesztette a költő minden életrajza, hogy Petőfi is csak amolyan ..céduíaosztó” volt Fehérvárott (és később Kecskeméten), nem is színész. Méltánytalan tévedés és igazságtalanság ez a beállítás! A feltárt okmányok, az előkerült színlapok bizonyítják. hogy a költő — Rónai és Borostyán néven, majd Petőfi Sándorként — igenis a színészek névsorában szerepelt, (a cédulaosztást másokra bízták). Volt-e színészi tehetsége Petőfinek? Termete nem lehetett előnyös színpadi szempontból, a hősi meg szerelmes szerepekhez megkívánt dörgő, vagy olvadozó hanghoz éppenséggel hiányoztak adottságai. De ez csak a régi fajta, „sírós-éneklős” színjátszás szemszögéből számított hiánynak. Ami pedig az előadói és alakítási képességet illeti, arról Jókai Mór egyértelmű elismeréssel nyilatkozott: „magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással szavalni” csak a leghíresebb magyar színművészek tudtak úgy, mint Petőfi, „amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott paródiázni”. A sokoldalú tudományos vizsgálat Jókai ítéletét támasztja alá. A legendákkal ellentétben a költőnek igenis voltak színészi sikerei. Nem azért nyomorgott tehát továbbra is, Fehérvárott is. mert nem volt tehetsége a színészethez. A pártoló közönség hiányzott. Petőfi társulata kénytelen-kelletlen odéb- állt. Közben azonban. 1842. karácsonyán a költő fellátoea- tott Pestre és megkereste a magyar irodalom két. általa legjobban tisztelt vezéralakját, Bajzát és Vörösmartyt. Vörösmarty már előzőleg is azt mondta Bajzának, hogy a Petőfi név alatt valami ismertebb régi író rejtőzhet. Most is elismerően beszélt a Hazámban című vers szerzőjéről. Joggal, mert a költemény. különösen a bevezetése már egy érett költő hangján szól: Arany kalásszal ékes rönaság, Melynek fölötte lenge délibáb Enyelgve űz tündér játékokat, Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad! Talán épp ez a boldog félnap, melyet „a régtől tisztelt, szeretett két férfi körében” tölthetett, Vörösmarty Mihály Petőfi Sándornak szóló elismerése késztette arra. hogv annyi művésznév után azóta halhatatlanná lett neve mellett döntsön. . Az új. az 1843-as esztendőben a társulat Kecskemétre vonult. A kecskeméti csaknem három hónap alatt a költő sokszor lépett színpadra. ahogy telt az idő. egyre komolyabb, jelesebb szereoek- ben. A közönség vígjátéki szerepekben tapsolta meg, de igazi művészi sikert egy tragédiában, a rajongásig szeretett Shakespeare: Lear királyában ért el. Jutalomjátékul kapta a Bolond fontos és szép szerepét. (F oly tatjuk) ,