Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

Elmész napos fo»laikozás A gyakorló pedagógusok munkájának segítése Egy év után Mi újság K állón? 19fi4-ben alakult a Magyar Pedagógiai Társaság Heves— Nógrád megyei csoportja, amelynek elnöke dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazga­tója, titkára dr. Somos Lajos főiskolai tanár. Azóta lénye­gében a hevesi rendezvények jelezték — egyében kívül — a csoport működését. Bizonyos fokig érthető ez, hiszen az eg­ri tanárképző főiskola a pe­dagógiai tudományok mai kér­déseivel szervezetten foglal­kozik. Nógrád megyéből 32 tagja van a csoportnak, akik a hevesi rendezvényeken sze­repeltek, illetve kapcsolódtak eddig is a csoport Heves me­gyében zajló rendezvényeihez (előadások, kiállítások, peda­gógiai múzeum nyitása, ta­nulmányok készítése, és így tovább). NÓGRÁDI ALCSOPORT 1970-ben felmerült a kér­dés: miért nem folytat a cso­port Nógrád megyei tagsága önállóbb tevékenységet? E cél érdekében ekkor alakult meg a csoport nógrádi alcso­portja, amelynek titkára je­lenleg Kmetyi Ferenc, a sal­gótarjáni dolgozók gimnáziu­ma és közgazdasági szakkö­zépiskolája igazgatója. Vele beszélgetünk a csoport, illet­ve alcsoport tevékenységéről. Néhány szót még a Magyar Pedagógiai Társaság Heves— Nógrád megyei csoportja mű­ködésének szerepéről megyénk szellemi életében, az itt folyó pedagógiai munkába. Célja mindenekelőtt a gyakorló pe­dagógusok pedagógiai munká­jának segítése tanulmányok­kal, publikációkkal, tapaszta­latcserék szervezésével. Fon­tos szerepe van — ezzel ösz- szefüggésben — a megyei ta­pasztalatok terjesztésében, népszerűsítésében elsősorban ugyancsak a publikációkon keresztül. Van gond is. elsősorban a nógrádi alcsoport önállóbb te­vékenysége körül. — Miért? — Több okból — mondja Kmetyi Ferenc. — Nógrádban többen foglalkoznak pedagó­giai kutatómunkával, kísérle­tekkel. Azonban úgv tűnik, a csoport tagjai annyira lekö­töttek más területeken, hogy az önállóbb tevékenység szer­vezésére már sem idejük, sem energiájuk nincsen. Az élet­erős működést az alcsoport vezetése sem képes — hason­ló okból — szorgalmazni. S a pedagógiai bázis is Egerben van. HÁROM SZERV EGYÜTT — E nehézségek ellenére hogyan működik az alcsoport? — Nem törekszünk, eddig sem törekedtünk, minden­áron önálló tevékenységre. Lényegében ugyanazokkal a témákkal foglalkozik a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya, a továbbképzési ka­binet, a pedagógus szakszer­vezet, mint amelyek a mi munkánk alapját is jelentik. Ebből következik, hogy a mű­ködéshez a három szerv együttműködése szükséges. Így is terveztük meg az idei munkánkat. — Milyen fontosabb témák­kal foglalkoznak idén az al­csoportban ? — Egyik legfontosabb téma a hátrányos helyzetű gyere­kek helyzetének vizsgálata, javítása. A Salgótarjáni Ga­garin Általános Iskolában ez­zel kapcsolatban zajló kísér­letet a Heves megyei alcso­port is átvette. Ennek lénye­ge, hogy egész napos foglal­kozáson szervezik meg a gye­rekek tevékenységét. S a fog­lalkozásokon az aktív szerep­lésre. a társadalomban való cselekvésre (magatartási. Művelődési jegyzet Új magyar dráma? Olvasom a Néző című havi folyóinat májusi számát és elgondolkodom. No, nem az kényszerít elmélkedésre, hogy a folyóirat cikkei fölöttébb roklámízűak, hiszen ezt mór másak többször is szóvá tették, megírták, és tulajdonkép­pen nem is várhatunk mást a színházak jegyirodája lapjá­tól. Nekik az az érdekük és céljuk, hogy az „elfekvő”, a gyengébb minőségű árut is eladják. Még csak az is a szimpla információ hatását kelti, hogy hírül adja a folyó­irat, miszerint megyénk költőfiának, Szabó Lőrincnek Tü­csökzene című költői alkotásából készül műsor az Irodalmi Színpadon. Elmélkedésem tárgya kizárólag a színházak májusi műsora. , Észrevételem ezúttal pozitív jellegű. Ügy találom, hogy a Pesten járó. szímházkedvelő vidéki ember bőségesen vá­logathat értékes, klasszikus művekből. Lásd többek között: Kurázsi mama, Cyramdo de Bergerac, Szókimondó Kata, A revizor, Mózes, Marat halála, Szeget szeggel, Mukányi, Cziilei és a Hunyadiak, Egy őrült naplója, s az operettmű- fiajtoam a Dohányon vett kapitány. Miért érdemel ez külön említésit? Mert néhány hónapja még fájdalommal állapít­hattuk meg, hogy a fővárosi (s egyidejűleg némelyik vi­déki) színpadainkat elárasztották az úgynevezett újonnan fölfedezett magyar drámák, mint például Szomory Bellája, Szép Ernő Patikája, a Bródy-, Heltai- és Molnár-daralbók, sok polgári ihletésű és légkörű rutindarab, amelyeket rnár- már nem csak a reklámhadjárat, hanem a propaganda sa- roglyájába kapaszkodó kritika is a szocialista drámaírás re­mekeként emlegetett, nem zavartatván magát azáltal, hogy a kikapás cselédlányok és a nagyságos urak, úrfiak viszo­nya, a polgári milliőkben létrejövő szerelmi háromszög nem éppenséggel a munkásosztály, a dolgozó parasztság vagy a haladó értelmiség problémája. Az egyik reklámszö­veg például a Salgótarjánban bemutatott Lengyel Meny- hért-darab (Sancho Panza királysága) felújítása alkalmá­ból siet megjegyezni, hogy azt a Tanácsiköztársaság évében adták elő. Szép Ernő: Patika című abszolút polgári léleg­zetvételű darabját a tévé komentátora nevezte 1919-es drá­mának, hiszen csakugyan abban az évben mutatták be. Szerencsére — mint a tények mutatják — a szemlélet és a műsorpolitika is változott, van értékes választék fővárosi színpadainkon bőven. Nem kell attól tartani, amire egy tanfolyam részvevői gyakorta emlékeznek. Történt ugyan­is. hogy a nap előadásain és konzultációin a tanfolyam részvevői éppen azt vitatták, milyen nem kívánatos pol­gári írónk betolakodása a fővárosi színpadokra, azt akar­ván elhitetni, hogy ez az új magyar, szocialista dráma. Ho­gyan értékelik felül és túl polgári íróinkat egyes kritiku­sok, s milyen vétek olyan darabokról lerázni a port, ame­lyek már a maguk korában is avíttnak hatottak. Este az­után csooortos színházlátogatásra került sor és a tanfo­lyam gondnoka beszerezte a jegyet a többiek között any- nyira vitatott Bellára. A számonkérésnél a megszeppent gondnok arra hivat­kozott, hogy nincs választék. S íme, most van! Bár sokszor elmondtuk már, de ezt nem elég ismételni: vannak nekünk nagyszerű magyar drámaírónk, mint Shakespeare, Moliére, Brecht. Rostand és ígv tovább, akiknek művei elévülhetet­lenek, mindenkor újnak, s esetenként szocialistának hatnak. 4 NÓGRÁD - 1973. május 12., szombat érintkezési, szereplési formák­ra stb.) nevelik őket. A kí­sérlet Kugel Tiborné irányí­tásával már három éve fo­lyik, s eddig is számos ta­pasztalattal szolgált, (Részben e témával összefüggésben gyermekvédelmi nyílt napo­kat rendeznek május 10-én Egerben, ahol kiáll’tás nyílik, s előadások hangoznak el a "vermek a családban és tár­sadalomban gondolatkörben.) Másik téma az iskolaveze­tés szociálpolitikai szempontja a középiskolákban. E munka is több éve folyik már Nóg­rádban, a balassagyarmati Balassi és a salgótarjáni Bo- lyi Gimnáziumban. E vizsgá­lódás fő szervezői: Herold László. Versényi György és Andrássv Péter. Közös téma a két alcsoport­ban az iskolák államosításá­nak évfordulójára való készü­lés. a történelmi visszaemlé­kezés magas színvonalú elő­készítése, szervezése. Ezzel kapcsolatban máris folyamat­ban vannak, s előrehaladtak a kutatások. Az iskolák álla­mosításának negyedszázados évfordulóját június 16-án ün­nepeljük. Több ma is me­gyénkben élő pedagógus nem­csak szemtanúja, hanem ál­dozatos résztvevője is volt en­nek a szocializmus gvőzel- méért folytatott rendkívül bonyolult küzdelemnek, mely­nek eredményeként megszü­letett az iskolák államosítá­sának feltétele. E küzdelem részesei tollából is születnek tanulmányok a korszak ese­ményeiről. tanulságairól. Ami a publikációkat illeti: a pedagógiai kutatásokat vég­zők tanulmányaikat eddig a Nógrádi Művelődés című ki­adványban jelentették meg. Most folynak tárgyalások ar­ról, hogy a jövőben esetleg az újjászerveződött Palócföld című megyei folyóirat is he­lyet adna ilyen tárgyú cik- •keknek. SOK 1RÁNTÜ TEVÉKENYSÉG A csoport tagjai egyébként a Magyar Pedagógiai Társa­ság országos szekciójának munkájába is bekapcsolód­nak, s e szekciók témáiban is kutatnak. Ügy tűnik, a sok irányú tevékenység további összehangolása, szervezetteb­bé tétele a jövőben még job­ban szolgálhatná a megyénk­ben folyó pedagógiai tevé­kenységet. S a munka még rendszeresebb szervezése nyo­mán a csoport fontos szerepe csak tovább növekedne Nóg­rád szellemi életében. Tóth Elemér Ügy kopogtattunk be a kállói tanácsra, hogy már tudtuk, megoldódtak a mű­velődési házzal kapcsolatos problémák, lassan élénkül, jó úton halad a művelődési élet a faluban. Mielőtt a jelenlegi állapotokról szólnánk, perges­sük vissza az idő kerekét. Mi volt a helyzet 1972. nyarán Kálión V Az akkor született ri­port őrzi a véleményeket, nyi­latkozatokat. — Nincs jelenleg igazga­tónk, régóta pang a művelő­dési élet a faluban, nincs aki összetartsa az embereket. A személyi problémákról beszélgettünk. Fülöp Lajos, az akkori vb-elnök szerint majd minden két évben cserélődtek a művelődési ház igazgatók. Szökésük magyarázata: egyi­küknek sem sikerült érdemi munkát végezni. Hogy miért? — Nincs lehetősége a ta­nácsnak arra, hogy hozzáértő embert foglalkoztasson. Anya­gi okok miatt. 1800 forintért nehéz hivatásos népművelőt találni — mondta az akkori tanácselnök. És milyen vélemény hang­zott el egy évvel ezelőtt a kállói fiatalokról? — Nehéz őket összekaparni. Máshol a fiatalok azért nem tudnak semmit kezdeni, mert nincs hozzá helyük, itt a tár­gyi feltételek adottak, mégsem csinálnak semmit. Esetleg be­ülnek a kocsmába. Braun Miklós, a kállói mű­velődési ház újdonsült, fiatal igazgatója jól ismerte az itt uralkodó állapotokat, hiszen a szomszéd községben, Erdőkür­tön lakik. Mégis elvállalta ezt a munkát, mert szeret az em­berekkel törődni, foglalkozni. Nemcsok Mihály, ez év májusától tanácselnök, azelőtt az iskola igazgatója volt: — Nagyon jó, hogy végre rendeződött a probléma. A. falu meg az Iskola szempont­jából is. Annak Idején az is­kolában nagyon magunkra voltunk hagyva. Miklós eljött az iskolába, azonnal felvette a kapcsolatot a tantestülettel, és az úttörőcsapat vezetőjével. És fellendült a szakköri te­vékenység; szervezett tánc­szakkört, segített a Petőfi iro­dalmi műsor összeállításában, sok segítséget nyújt a helyi Röpülj páva körnek. Kálló körzeti központ, Er­dőkürt és Erdőtarcsa tarto­zik hozzá. Ezért a művelődési ház is körzeti tevékenységet kell, hogy ellásson. Mi a hely­zet a társközségekben? — Erdőkürtön sikerült meg­valósítani a közös fenntartást. A klubkönyvtár anyagi támo­gatását a sziráki ÁFÉSZ tíz­ezer és a helyi tsz szintén tíz­ezer forinttal vállalta. Végre megoldódott a takarítás prob­lémája is. Erdőtarcsán no­vember hetedikére tervezzük a kastélyból átalakított klub­könyvtár átadását — mondja a tanács elnöke. Braun Miklóssal a művelő­dési ház egyik klubszobájá­ban beszélgetünk. Táncszak­köri próba közben zavartuk meg. — Nagyon elhanyagolt ez a művelődési ház, pedig nem rossz a belső elrendezése. Hogy mondjam? Hirtelen ug­rottam be a mélyvízbe, rám­szakadtak a problémák. A legnehezebb talán az emberek becsalogatása lesz. Az itteniek ugyanis elszoktak a művelődé­si háztól. Egy-két telt házas rendezvényről persze máris beszámolhatok. A körzeti Rö­pülj páva körök műsora na­gyon vonzotta a közönséget, de sok néző előtt ment a kör­zethez tartozó iskolák számá­ra rendezett ifjúsági előadás is. Braun Miklós elmondja, hogy munkájához sok segítsé­get kap az iskola pedagógusai­tól és a tanácstól is. Hiszen, az együttműködés a legfonto­sabb — jegyzi meg. Valóban. Egy körzeti művelődési ház csak akkor tud jól dolgozni, ha segítségre talál a közpon­ti községben és a társközsé­gekben is — Megcsináltuk az egysé­ges művelődési tervet, és azt lebontottuk a három községre, figyelembe véve a helyi sa­játosságokat. De a visszajel­zésre is szükség van; mert a társközségek kulturális veze­tői jobban ismerik az ottla- kók igényeit, érdeklődését Csak a munka koordinálásá­val mutathatunk fel szép ered­ményeket. Problémák most is vannak Kállón; egy hónapja szünetel a mozi, rrwrr-t nincs gépész. Azelőtt minden héten vasár­nap volt filmvetítés, kisebb- nagyobo érdeklődéssel. — Igen, amikor volt mozi, nem lelkesedtek érte. Most, hogy nincs, hiányolják Nem tudom honnan kerítsünk mo­zigépészt. Már hirdettük is. Végigsétálunk a művelődé­si házban; valóban nem rossz elrendezésű. Nagyterme 300 embert tud fogadni, sok olyan kis szoba, „zug” Is van, ahol kiscsoportos foglalkozásokat lehet tartani. És itt van a KISZ-klub is, amelyet ifjúsá­gi klubbá akarnak átalakíta­ni. Czeme»- Zoltán, kállói fia­talember, a KTSZ-klub aktív tagja a következőket mondja: — Az utóbbi években nem ment jól a KISZ-klub. Két év­vel ezelőtt itt semmi sem volt. Aztán Molnár Gábor lett a KISZ-titkár. összefogta a társaságot, jó műsorokat szer­vezett. A klub képe is meg­változott: kaptunk székeket, dohányzóasztalokat, magnót Tudjuk, hogy Miklós ifiklu­bot akar csinálni és nagyon örülünk neki Ez az egyetlen hely, ahol a hétvégeken szóra­kozni lehet. Bízom benne, hogy tartalmas, jó műsorokat ■csinálunk majd közösen. ★ És néhány a jövő*terveiből: az igazgató mindenekelőtt esz­tétikussá. vonzóvá szeretné tenni a művelődési házat, a szakkörök munkáját pedig az egész körzetben pezsgővé, és nagy vágya, hogy a körzet öntevékeny művészeti cso­portjait közelebb hozza egy­máshoz. V. Kiss Mária Jogtalanul hivatkozott Lapunk április 1-1 számá­ban „Egy kisközség büszkesé­ge” címmel írást közöltünk Karancskeszi közművelődési helyzetéről. A cikkben töb­bek között szót ejtettünk az egyik budapesti ORI-szervező, Szilárd Sándor sikertelen Mikszáth-dramatizálásáról. amelynek bemutatásával meg- gyénk két községében is meg­botránkozást váltott ki a né­zőktől. Az Országos Rendező Iroda cikkünk elolvasása után levélben fordult hozzánk és kérte közöljük, hogy Szilárd Sándor előadóművész nem áll munkaviszonyban az intéz­ménnyel. s tőlük semmiféle megbízása nincs. A kérést szívesen teljesítjük, mert bebizonyosodott, hogy Szilárd Sándor megyei szervezőkör- útja során jogtalanul hivat­kozott az országosan Ismert műsorrendező irodára. Re­méljük. a jövőben nem fog előfordulni ehhez hasonló eset, s a községi tanácsok és művelődési házak vezetői írás­ban is megbizonyosodnak egy-egy műsorszervező hiva­tali illetékességéről. iiiiitimimiiiHiHiiiiiiHiiniiHiiiiiiHiiiiiiiiiiiiitiiniiiiiiiiitimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiii I FEKETE SÁNDOR: e. PETŐFI ÉLETE S uiiiiiiiiiiimiimimiiiHiiiiiiimimiiiiimtiiiiiimiiiiiiiiiiitiiiitiiiiitiiiiiitfiMttttitiiiiiHiiiiiitfiiitmitti! De ez a sapka okos jószág volt mert tudta, merre kell esnie... Fehérvár felé muta­tott, ahol éppen egy új szín- társulat szerveződött. 1842. novemberi 5-én már a társu­lat tagja volt. Elkezdődött színészéletének harmadik — leghosszabb és legeredményesebb — idősza­ka. n „Művész és költő.., Fehérvárra utazása előtt Petőfi levelet írt egy volt Is­kolatársának. Megérezhettük belőle, milyen nehezen szán­ta el magát e sorsdöntő lé­pésre: „Egy borzasztó mélység előtt állok, melyet átlépnem kell. s e lépésnél talán két szívet (szülőimét) repesztek meg, S mégsem tehetek más­képp ... színésszé kell len­nem. kell. nincs semmi me­nedék ... Mond jam-e. hogy nemcsak a mindennapi ke­nyér keresése célom (mert úgy kocsissá vagy béressé lennék, s bizonyosabb kenye­ret eendném), hanem, hogy magasabbra törekszem, s a célt szemem elől soha elveszte­ni nem fogom. Művész és köl­tő! barátom, mint hevülök. De már rég meg van mond­va. hogy én középszerű em­ber nem leszek; aut Caesar. aut nihil”. Vagy Caesar, vagy semmi... Egyelőre közelebb áll az utóbbihoz: a fehérvári tár­sulatba készségesen felveszik, de mert a súgó történetesen megbetegedett, a súgólyuk­ból kell újrakezdenie az any- nyira áhított művészi pályát. De hamarosan szerepeket is kapott. Kezdetben csak pár szavas „inasszerepeket”, az­után komolyabbakat is. Abban az időben alkalmi kis plakátokkal, „cédulákkal” hívták fel a tisztelt nézők fi­gyelmét a műsorra. Egy irodalomtörténészi fel­ületesség következtében száz éven át azt terjesztette a költő minden életrajza, hogy Petőfi is csak amolyan ..cédu­íaosztó” volt Fehérvárott (és később Kecskeméten), nem is színész. Méltánytalan tévedés és igazságtalanság ez a beál­lítás! A feltárt okmányok, az előkerült színlapok bizonyít­ják. hogy a költő — Rónai és Borostyán néven, majd Petőfi Sándorként — igenis a szí­nészek névsorában szerepelt, (a cédulaosztást másokra bíz­ták). Volt-e színészi tehetsége Petőfinek? Termete nem le­hetett előnyös színpadi szem­pontból, a hősi meg szerel­mes szerepekhez megkívánt dörgő, vagy olvadozó hang­hoz éppenséggel hiányoztak adottságai. De ez csak a ré­gi fajta, „sírós-éneklős” szín­játszás szemszögéből számí­tott hiánynak. Ami pedig az előadói és alakítási képessé­get illeti, arról Jókai Mór egyértelmű elismeréssel nyi­latkozott: „magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással sza­valni” csak a leghíresebb ma­gyar színművészek tudtak úgy, mint Petőfi, „amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott paródiázni”. A sokoldalú tudományos vizs­gálat Jókai ítéletét támasztja alá. A legendákkal ellentét­ben a költőnek igenis voltak színészi sikerei. Nem azért nyomorgott te­hát továbbra is, Fehérvárott is. mert nem volt tehetsége a színészethez. A pártoló közön­ség hiányzott. Petőfi társula­ta kénytelen-kelletlen odéb- állt. Közben azonban. 1842. ka­rácsonyán a költő fellátoea- tott Pestre és megkereste a magyar irodalom két. általa legjobban tisztelt vezéralak­ját, Bajzát és Vörösmartyt. Vörösmarty már előzőleg is azt mondta Bajzának, hogy a Petőfi név alatt valami is­mertebb régi író rejtőzhet. Most is elismerően beszélt a Hazámban című vers szerző­jéről. Joggal, mert a költe­mény. különösen a bevezeté­se már egy érett költő hang­ján szól: Arany kalásszal ékes rönaság, Melynek fölötte lenge délibáb Enyelgve űz tündér játékokat, Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad! Talán épp ez a boldog fél­nap, melyet „a régtől tisztelt, szeretett két férfi körében” tölthetett, Vörösmarty Mihály Petőfi Sándornak szóló elis­merése késztette arra. hogv annyi művésznév után azóta halhatatlanná lett neve mel­lett döntsön. . Az új. az 1843-as esztendő­ben a társulat Kecskemétre vonult. A kecskeméti csak­nem három hónap alatt a költő sokszor lépett színpad­ra. ahogy telt az idő. egyre komolyabb, jelesebb szereoek- ben. A közönség vígjátéki szerepekben tapsolta meg, de igazi művészi sikert egy tra­gédiában, a rajongásig sze­retett Shakespeare: Lear kirá­lyában ért el. Jutalomjátékul kapta a Bolond fontos és szép szerepét. (F oly tatjuk) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom