Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-08 / 82. szám
XXVIII fVF„ 82. SZÁM ARA: T FORINT 1973. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP Reményt keltő kezdet után Éppen három esztendő múlott el az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta. A társadalmunkban nagy pezsgést, erjesztő határozatot követően üzemeknél, hivataloknál intézkedési terveket dolgoztak ki, amelyek javarészt már konkrét, kézzel fogható eredményekkel járó teendőket tartalmaztak, olyanokat, amelyeknek megvalósítását is viszonylag rövid határidőre ütemezték. Három esztendő elteltével már jogos a kérdés: hol tartunk most az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával? A iegmélyre ható változás a szemlélet alakulásában következett be. Az ifjúság ügye túljutott már a hangoztatás periódusán, kezd valóban társadalmi üggyé válni. És éppen ezzel érkeztünk el a kritikus ponthoz. Az ifjúság- politikai határozat, az ifjúsági törvény és a szépszámú végrehajtási utasítások és jogszabályok után mást mór az üzemeken, intézményeken, iskolákon, termelőszövetkezeteken a sor. Aprópénzre váltani a határozatot - az ő feladatuk. A határozat további sorsa azon múlik, hogy mennyire értették, vagy értik meg szellemét, végrehajtásához milyen erőket képesek mozgósítani. Az ifjúság ügyéről szólva gyakran hallani: az ifjúságé a jövő, gondjaikat enyhíteni, helyzetüket megkönnyíteni ezért kötelesség. Az indoklás azonban csak úgy igaz: valóban a fiataloké a jövő, de övék a jelen is — a velük való törődés tehát nem halogatható: nem a holnap, hanem a ma tennivalója ez. S az eddigi eredmények még korántsem jelentik a végleges megoldást. Becsülnünk, értékelnünk kell mindazt, amit a három esztendő alatt már tettek az ifjúságért, de azon kell lennünk, hogy az ifjúság ügye továbbra se kerüljön le a „napirendről”, hiszen a határozat végrehajtásáig még sok erőfeszítésre van szükség. A feladatokat hangsúlyozva hiba lenne azt gondolni, hogy a határozat végrehajtását az ifjúság, a KISZ kényelmes páholyból nézi. Nem adhatunk helyt annak a véleménynek sem - holott ez meglehetősen gyakorta elhangzik —, hogy a fiatalokat körülrajongják, elkényeztetik, s az ifjú generáció maholnap már csak karbatont kézzel, kritizáló magatartással figyeli; vajon mit is tesznek érte a felnőttek. Ilyenről szó sincs! A fiatalok társadalmi méretű elkényeztetésétől még igencsak messze vagyunk - nem is célunk —, sőt nagyon is komoly feladatok megvalósítását »árja el a társadalom tőlük. Magában az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában is komoly szerepet kapott a fiatalok szövetsége, a KISZ. Mindenekelőtt a munkásifjúság körében kifejtett politikai munka javításán a sor. Még nem találta meg eléggé az utat a KISZ a munkás- fiatalok szívéhez, értelméhez, kivéve persze egyes ipari nagyüzemeket, „fellegvárakat". A munkásfiatalok között látványos, nagy akciókkal előbbre jutni — hiábavaló remény. Sokszor bírálják — s nem is mindig alaptalanul —, a KISZ-t a bürokratikus, merev formák elharapózásáért. Valóban nem hasznos, és főleg nem vonzó a fiatalok között a felnőtt szervezetek módszereinek, formai megoldásainak kopírozása. Ifjúsági rendezvényeken egész jól elmellőzhető például a — néha több soros - elnökség, a hivatalos ízű zárszó, a fontoskodó, komolykodó hangvétel. S az alapszervezeti taggyűlésnek sem egyedül elképzelhető formája a füstös, szűk helyiségekben való ücsör- gés. Fontos témákat megbeszélni, politizálni egy-egy jó túra közben is lehet! Több, az ifjúsággal, s szervezetével foglalkozó tanácskozáson elhangzott már, hogy akkor lehet csak jó a KISZ, ha van ultramodern klubja — lehetőleg romantikus pincehelyiségben — elsőrangú magnója és televíziója. Persze jó, ha ilyen „kellékekkel" is rendelkezik a KISZ, de politikája egyáltalán nem ezen múlik! A KISZ szervezeti életének jelenlegi fogyatékosságai miatt legtöbbször a fiatal vezetők képzésének gyengéit okolják. Való igaz: a KISZ-vezetők képzése nem minden esetben tölti be igazi hivatását. Sok tanfolyamra, képzésre jellemző a sokat markolás és keveset fogás. S nem is mindig azok hallgatják a jó előadásokat, akik majd a legtöbbet tudnak belőle profitálni. Nem száműztük még eléggé azt az eléggé el nem marasztalható gyakorlatot, hogy a tanfolyamra azt a fiatalt küldik el, akit munkahelyén leginkább nélkülözni tudnak. így aztán nem véletlen, hogy a képzések egyes formáin gyakorta látni „ismerős" arcokat: ők a ráérő emberek, a „tanfolyamozók”. Van mit javítani a KISZ politikai oktatásain is. Tartsák az oktatás előadásait olyanok — legyenek bár negyven éven, vagy akár ötvenen is túl —, akik értenek a fiatalok nyelvén, s tudnak is beszélni az ő hangjukon. Jól bevált módszer például az, hogy politikai előadásokra kommunista szülőket kérnek fel, akiket ismernek és tisztelnek a fiatalok. Az ifjúság ügyének reményt keltő alakulása még csak jó kezdetnek tekinthető. Frissen, lendületesen, az eredményt akarva kell tovább dolgozni azért, hogy az erjedést indító folyamatnak folytatása legyen, s az eredmény beérjen. Szendi Márta Kevés a csapadék, esetenként hidegek az éjszakák, és ezek nem kedveznek a mezőgazdaságnak. A hét elején lehullott eső késve jött, és kevés volt, így az alsó talajréteg továbbra is nélkülözi a tartalék nedvességet. A tez- eknek tokozott felkészüléssel, figyelemmel, a helyzetnek legmegfelelőbb talajműve- lési eljárásokkal lehet a szárazság káros hatásán csökkenteni, A kedvezőtlen időjárás ellenére a talajelőkészítés és a vetés megfelelő ütemben, folyik a megyében. A minőségi munka alapvető feltétele a jó termésnek. Az üzemi vezetőknek nem szabad megengedni most a hanyagságot, a lazaságot, a gondatlan munkát. Szerencsére megyénkben ilyennel csak egy-két esetben lehetett találkozni az elmúlt napokban. Többségében jól elmunkált a talaj, illetve gondosan végzettek a vetések. A tavaszi árpa vetése 2242 hektáron a hét közepére befejeződött. A tervezetthez viszonyítva, közel 2 százalékkal nagyobb területen, mint terveztük. A másik kalászos növényünk, a zab, eddig 90 százalékban került a földbe. A cukorrépa tervezett vetésterülete — igaz, az elmúlt évhez képest jelentősen emelkedett — azonban mintegy 10 százalékkal kisebb a szerződöttnél. Az eltérés a balassagyarmati járás tez-einél a legnagyobb. Közel száz hektárral kevesebb. A cukorrépa vetése a rétsági és balassagyarmati járásban jól halad. A vetéstervet 50 százalékban teljesítették. A pásztói járásban viszont lemaradás tapasztalható, mert csupán 15—20 százalékát vetették el a tervezettnek. A burgonya ültetése is megkezdődött a hét első napján. Ennek a területe — tanácsi szektorban — 4080 hektár. Húsz százalékkal kisebb az elmúlt évinél. Eddig ezer hektáron történt meg az ültetés. A balassagyarmati járás tsz-einél 60 százalékban már földbe került a vetőgumó. A többi járáshoz viszonyítva ez a legjobb eredmény. A tavaszi munkák — a lehetőségekhez képest — a tsz- tagok és -alkalmazottak szorgos tevékenységének eredmé- nveképpen összességében kedvezőnek mondható. Az üzemek megkezdték a felkészülést a kukorica vetésére is. A növekvő területen nagy feladatot jelent a 8170 hektár tengeri időbeni elvetése. Az ilyen nagy területen, való termelés mindenképpen megkívánja a gépesítés, vegyszerezés fejlesztését. A tsz-ek 1973- ban 30—35 darab kukoricacső-törőt és adaptert terveznek vásárolni. A cél, hogy a betakarítás gépesítettsége megközelítse a 45—50 százalékot. És erről már most, a vetés idején gondoskodni kell. Az üzemek a kalászosokat elvetették. Gondosan ielké- szültek a hátralevő munkák sikeres elvégzésére is. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy az időjáráson sok múlik, hogy a növényzet megfelelően fejlődhessen. Balassagyarmat egyre inkább ipari város lesz. Fényképünkön a Magyar Kábel Művek balassagyarmati szabadvezetékgyárának egyik legidősebb és legfiatalabb munkása. Mindketten párttagok. (Riport a 4. oldalon.) „Narancson vett népzene.. iniiiimnffftmiimiiiHittiiiiiiitmiiiimHiiiiiiimiHiiiiiitittimiiiiiiHiiiiimiiiiiiiiiiitiiiiiiiHiiiitiinininiiitHiiiiiiiuiiitminmiftiR Március közepén levél érkezett a Magyar Rádió ifjúsági osztályától. Csókás József diósjenöi általános iskolai tanár, kórusvezető részére. — Az Éneklő ifjúság területi döntő nagy Jconcrentje lesz május 2-án Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola kistermében. Ezen a koncerten szerepel az iskola kórusa — olvastuk a Magyar Rádió levelében. Eddig is, de a Rádió levele óta valóban daltól hangos az iskola. A kórus tagjainak szemében az öröm csillog. Csókás József tanár szakavatottsága, lelkesedése magával ragadja a fegyelmezett kórust. Kérésünkre Csókás József tanár a következőket mondta: — Az Éneklő ifjúság elő- és középdöntőjében népzenei műsorral szerepelt kórusunk. A Zeneművészeti Főiskolán a döntőben is népzenével szerepelünk. Repertoárunkban Nógrád megyei népdalok, citerák és furulyák kíséretével, Bárdos Lajos-, Sző- nyi Erzsébet- és Vásárhelyi Zoltán-népdalfeldolgozások vannak. A Diósjenöi Általános Iskola kórusának története gazdag és eredményes múltra tekinthet vissza. Első fellépése 1969-ben volt. Csókás József négy éven át vezette a diósjenöi kórust. Első helyet értek el a járási és a megyei seregszemléken. A megyei seregszemlén nyújtott teljesítményük jutalmaként 1970- ben két hetet töltöttek Csehszlovákiában. Besztercebányán a nemzeti táborban többször felléptek. A Csehszlovák Televízió is közvetítette a műsorukat. A kórus nagy sikerrel szerepelt — a többi között — a nógrádi nemzetiségi napon. A Rádió 22-es stúdiójában ifj. Fasang Árpád vezette a felvételt. Több ízben szerepelt a rádió műsorában az énekkar. Legutóbb ez év tavaszán sugározta a kórus műsorszámait. Ugyancsak gazdag siker kísérte a kórus szereplését a középdöntőben Egerben, a volt tanárképző főiskola zenetermében. A Kispista Istvánnál történt zenei beszélgetés egy életre szóló élményt nyújtott a tanulóknak. 1971-ben a honti napokon Szlovákiában is szerepeltek. ■ Diósjenőn, a Szentgyörgyi István Kultúrházban minden községi rendezvényen szerepelnek. Ajándékműsorral köszöntötték a nógrádi honvédséget a tél folyamán — viszonzásul a honvédelmi oktatásért. A HNF községi bizottsága szervezésében februárban a kórus félórás műsorral szerepelt a magyar—lengyel barátsági nagygyűlésen, köszöntve a testvéri Lengyelország képviseletében megjelent Lengyel Kultúra vezetőit. A lengyel elvtársak meghatot- tan mondottak köszönetét, a kórus művészi teljesítményéért. A kórus rövid. de gazdag történetéből még egy epizód kívánkozik ide: Amikor 1971-ben a Magyar Rádió ' 22-es stúdiójában felvételre került sor, a felvétel előtt a Nemzeti Múzeum kertjében pihenéssel töltötték a várakozás idejét. Két ötödikes gyermek furulyával együtt „elcsavar gott”. Időközben előkerültek, s hiába hangzott el a szidás, a figyelmeztetés, diadallal emel* tek a magasba egy-egy narancsot, amit egy idős férfitől kaptak honoráriumként a furulyajátékukért. Búcsúzásúl Csókás József mosolyogva mondja: — Narancson vett népzene. .. Azóta sem. tettünk szert nagyobb jövedelemre művészetünkkel. Jó szereplést, gazdag sikert kívánunk a Diósjenöi Általános Iskola immár országos \ hírű kórusának, s vezetőjéVilág proletárjai, egyesüljetek! Legnagyobb ellenfél a szárazság A kifogástalan minőségi munka az ellenszer A X MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Virágba borultak a fák, sürgős a tavaszi munka Kulcsár József felvétele nek, Csókás József tanárnak. Podgornij hazautazott Finnországból Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki a szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláT írásának 25. évfordulója alkalmából Kekkonen, finn elnök meghívására hivatalos látogatáson volt Finnországban. szombaton hazautazott Moszkvába. A helsinki repülőtéren Urho Kekkonen, a finn köztársasági elnök, Kalevi Sorsa miniszterelnök, a finn—szovjet baráti társaság vezetői és más hivatalos személyiségek búcsúztatták Podgomiji (MTI) 4
