Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
\ „Megfojtottam Julist a zsineggel../ . 1942 fontos dátum Csonka 1971. augusztus 1. Nyitás Csonka Ferenc. Iszik és be- Ferenc életében. Ekkor nő- után majdnem az első ven- szélget. Az üzletvezetőnek sült először. A felesége hat dég Csonka Ferenc, a ko- mondja, hogy megölte a fe- hold földet hozott a házas- zárdi 22-es italboltban. Reg- leségét. A másik férfi nem ságba. Az anyakönyvben ott gél 6 órakor jön és 9 óráig hiszi. Csonka, aki közben állt: Csonka Ferenc, szüle- három féldeci pálinkát iszik megiszik 4 deci bort, haza' tett 1915-ben, Kozárdon. A meg. Hazamegy és otthon a indul. Negyedóra múlva feleség neve mellé hamaro- másfél liter bort is megisz- visszajön. Á pultnál csak san keresztet jegyeztek az sza. Felesége Pásztóról reg- ennyit mond: helyben van. anyakönyvbe. Az asszony gél 6 óra 50-kor indul haza. Az üzlet vezetője-kéri Cson- három év múlva meghalt. A kozárdi elágázönál leszáll, kát, intézkedjen. Az ittas Csonka nekibúsult. A nők Gyalog jön a községbe. Déli férfi buszra ül. Ecsegre in nemigen érdekelték 23 12 órára a közös lakásba ér. dúl orvosért és rendőrért. Nem is sejti, hogy az utolsó Visszajön. Tovább iszik. Már részeg. Este van, mikor sógorához beállít. — Megfojtottam Julist a éven át. Kereste a magányt, de magányában is sokszor nézett a pohár fenekére. találkozásra ér haza. * Csonka Ferenc borért megy a szomszédba. Egy litert kér és kap. A szomszéd két decit pohárba tölt. és megissza Kozárd, 1968 húsvét ja. A kocsmában ott ül Csonka Ferenc. Iszik, mert mit lehet ott csinálni. Még valaki Jön az asszony ott van a kocsmában, égy a pohár bor asszony. Válóczi Julianna a neve és 38 éves. Megismerkednek. Csonka nem engedi el az asszonyt. Összeköltöznek, életközösségre lépnek. zsineggel... Voltam már Ecsegen a rendőrnél, az orvosnál. De egyiket sem találtam. Te vagy a halottkém, gyere nézd meg — felét. Együtt mondja Csonka, és együtt Útközben bor- indulnak. A gyilkosért rendőrök jönnek. Kivonat a Balassagyarma- jegyző1970 szintén fontos dátum Csonka életében. Ekkor nősül másodszor. A feleségének Válóczi Juliannának is ez a második házassága. Az első házasságából három gyereke született. A gyerekeket a férj tartja el. Az asszony havi 300 forintot mennek haza ral kínálják a járdaépítésen dolgozó munkásokat. Hazaérnek. A férj kezdi... Kérdőre vonja feleségét, hol volt egy napig. Megkérdi: hol volt éjszaka.» Az asszony ti Megyei Bíróság nem tagad. Szemébe vág a könyvéből, férjnek mindent. A pásztói férfi nevét is. A férj csak néz. Az asszony még azt is mondja: ha faggatsz, itthagylak. .. Már csomagol is. Kéri a takarékkönyvet. A férj közbelép. Dulakodnak. ,,Az ösztön, érzelmi élet, azonban a terheltnél (Csonka Ferenc) jelentős szerepet játszott. Felesége halála után harmincéves korától 51 éves koráig magányosan élt. A sértettel való kapcso- Nem tudja l'ata a régebbi, megszakadt szexuális élet újrakezdését Az asszony pofont ad. A fizet értük. Az asszonynál férj könyörög. kát)csolatot és a házassás nYÚl és előveszi a zsineget. hez a la®21*0 ero> a gyűlölet el- SSSe “én Dulakodj. A z,taeg az {«*« * rakodott, .htoztat magatartásán Gvak- szonY nyakán. A két végét tlez Járult meg, hogy a ha- toztat magatartásán Uyak /. ' zastársi kapcsolat felboruláran járt egy pásztó, férfi- J^rj huzza, közben kér- ^ Az a kfíz_- No eltnész-e Gábor- lésI ^ féltett őt elhagyja, hoz? - és enged a szorítá- a.fennall° “fUáUs fuggoségne is figyelemmel, tűrőképességének elvesztéséhez 1 fSen- ^z az asszony vezetett. Ez a körülmény, válasza. Kezével próbálja valamint az ittas állapot volt a cselekmény motívuma.” hez. Nem dobta el most sem ezt a férfit... Az asszony és a férj is iszákos. Gyakoriak a veszekedések. Csonka kérdőre tágítani a zsineget, „ amelyet lényegében vonja az asszonyt. Kérdőre a férfi most már erősebben a férfiak miatt. Elsősorban húz' Már r™03 párbeszéd, ezért és nem azért, hogy ^-z asszony néma. A férj le- ..úszik” a lakás. A falusiak veszi a zsineget, az ágyra is beszéltek viselt dolgaikról, fekteti az asszonyt. Megiga- ^ Balassagyarmati Megyei •Nemegyszer voltak botra- zítja ruháját és egy könyv- Bíróság Csonka Ferencet nyok az utcán és az italbolt' ban is. Csonka és a felesége is Pesten dolgozott. Szombatonként együtt jártak haza. Első útjuk majdnem mindig a kocsmába vezetett. Ilyenkor leittasodtak és úgy tértek haza... 1971. július 15. Munkahelyén, a budapesti 033. sz. Mélyépítő Vállalatnál későn és ittasan kezdi a munkát Csonka Ferenc. A művezető közli: miután nem ez az első esét, munkájára nem tartanak igényt. 1971. július 16. Csonka Ferenc munkahelyén egy radiátorcsőre felakasztja- magát. A zsineg gyenge, leszakad. Csonkát kórházba viszik. 1971. július 23. Csonka Ferenc elhagyja a kórházat. 1971. július 26. Leszámol munkahelyén Csonka Ferenc. Hazajön Kozárdra. Csákányát papírba csomagolva magával hozza. A papírt zsineggel köti át. A zsinegből levág egy darabot és a végére hurkot köt. Nézi az asszony a zsineget. Megkérdi: mire jó az? A férj válasza: egyikünknek jö lesz... ' > T971. július 31. Csonka felesége Pásztora megy. Az asszony az éjszakát is a járási székhelyen tölti. Annál a férfinél.., vei feltámasztja az állát. Megfogja kezén az ütőeret; majd lassan leengedi a kezet és nézi, nézi az élétte- len testet. * Az itabolt délután 4-kor nyit Kozárdon. Ott iszik emberölésben mondta ki bűnösnek és ezért őt főbüntetésül tizenkét év. börtönre ítélte. Mellékbüntetésül tíz. évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. • Szokács László Küldötteinké a szó Számítsanak a 'fiatalok energiájára Megyénk ifjú generációja' jékoztatása mellett az ifjúsá17 fiatalnak szavazott bizalmat. hogy küldöttként társaik nevében tanácskozzanak a KISZ VIII. kongresszusán. Deák Gábor, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkára a középiskolás szekcióban tanácskozik majd. Hogy szót kap-e? Sokan szeretnének szólni a kongresszuson, s az idő véges. Pedig mondanivalója bőven van. — A fiatal korosztály problémáihoz kötődve egészséges társadalmi légKör alakult ki Társadalmunk érzi a fiatalok jelentőségét, s ennek számtalan megnyilvánulási formáját tapasztaljuk. Az ifjúság körében végzett munkát politikailag és jogilag 'is meghatároztak az ifjúságpolitikai határozatban és az ifjúsági törvényben. Ez a kiindulás alap- ja. — Miben érzi a változásokat Salgótarján fiatalsága? — A városi pártbizottság és más szervezetek is új módszerrel közelitik meg az ifjúság gondjait. Az ifjúságpolitikai munkában élővé vált a társadalmi munkamegosztás, s erről rendszeresen és részletekbe menően számon kérik az illetékeseket. A KISZ számára nagy lehetőség ez, ugyanakkor viszont kötelességet is jelent számunkra. Az egészséges társadalmi pezsgést, a KISZ megnövekedett tekintélyét az elkövetkező évek programjánál nagyon figyelembe kell vennünk. Az adott sajátosságokból kiindulva kell az ifjúságpolitikánkat meghatározni úgy, hogy programunkban tükröződjenek a helyi célok. Arra-gondolok itt, hogy például egy nagyüzemi KISZ-bizottság akkor dolgozik jól, ha munkájában a vállalati célok megvalósításának segítése is szerepel. A városi KISZ-bizottság is akkor teljesíti kötelességét, ha programjában a várospolitikai tervek teljesítése is beépül. Ez ad nekünk erkölcsi alapot arra, hogy egyre nagyobb teret kérjünk a város- politikai tervekben az ifjúságpolitikának. — Ez egyben a fiatalok aktivitását is feltételezi. — Természetesen. De ahhoz, hogy a fiatalok , bekapcsolódjanak a város céljainak megvalósításába, mindenekelőtt az információs rendszert kell tökéletesítenünk. Visszatérve a vállalati példára: egy gyárnál a KISZ akkor lehet csak igazi katalizátor, ha tagjai megtalálják sajátos helyüket a vállalat mechanizmusában. A termelési tanácskozásokon kívül rétegtalálkozók szervezését is igen fontosnak tartom. A fiatalok tá* v/V>VVVVAA^V/VA/>X\/VVV^\A»AA^\A«^\A-,/VA^\A<\A^\/V^VV/\AXVVAA«^\/WVV,rV/V^\A<^\A^ „Buszra várva állok a bokáig érő latyakban Salgótarján főterén, ha már mindkét cipőm telement vízzel, felváltva emelgetem őket, hogy kicsoroghasson belőlük a latyak, ráadásul az SBTC sem tudta megverni a Ferencvárost, az embert egyik kellemetlenség a másik után éri, ha most megbicsaklana a lábam valamelyik gödörben, hát a kutya sem törődne velem, olyan hepehupás itt a talaj, a vasúti mellvéd környékén, akár légitámadás után, felvágták az autóbuszok a terepet, de senkinek sem jut eszébe, hogy kátyúzni is lehetne, csak néhány teherautó salak kellene hozzá, ne kelljen az utasoknak a gödrökben botladozni, a sárban ácsorogni, azt a „piti” leltárhiányt is a nyakamba varrták a revizorok, máVariációk egy témára pedig én csak az „Hát, mi ez a kis utalványozást felej- latyak, direkt élvetettem el, de most zet, nekem aztán el- már hol keressem, hihetik, mi ez ahhoz kinek adtam, igazán, képest, ami. Isonzónál szerencsétlen vagyok, volt, néha fektünknekem semmi sem sikerül, engem nem szeret senki, ilyen borús, nyálkás időben legszívesebben kiszaladnék a világból, de majd bolondok lesznek éppen engem küldeni Párizsba üzleti tárgyalásra, különben is, rézgombot nem ér az egész élet, nekem aztán akárki mesélhet, itt ez a latyak, ha megmérgesítenek, akkor majd beírok a NÖGRAD-nak, aztán megnézhetik magukat, na végre itt van a busz, kérem ne tolakodjon, ez már mégis csak sok. sok akár a fél világot ellophatnák, azt nem vagyunk az er- sem vennék észre, döben ...” ben fölemeltük a fejünket a sárból, hogy levegőt kapjunk. pedig abban Aztán minden volt, amit az állatok el- potyoglattak, még most is sajog minden csontom, ha rágondolok, hát minek kellene olyan nagy ügyet csinálni ezekből a gödrökből, amikor a Fradit majdnem sikerült elpáholnunk, nem tudta elvinni tőlünk a két pontot, aminek csak örülni lehet, még a leltárhiány miatt sem fáj a fejem, egye fene, megfizetem azt a kétszáz forintot, még szerencse, hogy jóindulatúan kezelték ol ügyet, föl is jelenthettek volna, feltételezve, mindig jó, ha van a háznál néhány tömbre való. „Űrlap a használaton kívüli állóeszközök vagyonvédelméről", meg tíz darab elektromos plajstabi- lizátor, á.: 0,10 fillér, • nem igaz, he-he, már csak az hiányzott volna, hogy kiküldje- nek Párizsba, az én koromban, nem ettem meszet, egy kis bor, jó vacsora, vidám család, i kis feleség, ez kell nekem, különben -is csuda „izgi” ez az élet, nekem tetszik, néha halálra röhögöm magam, engem annyira szórakoztat, csak tartson még legalább ötven évig, hogy ezt a főtéri ostromállapotot megírjam a NÖGRAD-nak, na, bumm, akkor mi van, ki figyel oda, még hogy intézkednének, ^levetnem kell, ha-ha- ha, kitűnő, már a busz is itt van, tessék csak előre menni, én ráérek .. —is gi szervezet vezetőire is kötelességek hárulnak. Elsősorban az, hogy a fiatalok véleményét őszintén, hűen, minden kozmetikázás nélkül továbbítsák a vállalat vezetőinek Ne féljünk a kevésbé hízelgő' szavaktól, s azoktól a véleményektől sem, amelyek a fiatalok esetleg helytelen nézetét tükrözik. — Mit mondnál a kongresszuson a KISZ politizálásáról? — Véleményem szerint szövetségünkben a politizálás sok esetben megreked az el- vieskedés szintjén. Ezt a témát sokkalta inkább a gyakorlati oldalról kellene ifjúsági vezetőinknek megközelíteni, s ehhez az alapszervekapcsolata tehát kétirányú; kölcsönös. S a bizonyítékok? — Az elmúlt egy év, másfél év meghozta a bizonyítékokat is. Az új üzemek, a város nekünk épül, s ez nemcsak szólam, érezzük a felelősségét Hs, amelyet nem háríthatunk másra. Az elmúlt Idő bizonyította, hogy részt kívánunk venni a város építésében. Örömmel üdvözöltük a 20 ezer munkanapot Salgótarjánért akciót, s ki is vettük részünket belőle. Már csak azért . is, mert az akció jó bizonyítási alkalom a fiataloknak. Fontosnak tartom, hogy a mozgalmon belül mindig legyen előttünk egyegy kiemelt feladat. Ilyen most az ifjúsági váltótábor építése, melynek ügyét a városi KISZ- bizottság ugyancsak a „húszezres” akció keretén belül szeretné előbbre vinni. A váltótábor szükségességét nemcsak mi, hanem a felnőttek is érzik. Nagyon szép példája volt ennek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. A gyár ugyanis a kommunista szombat teljes bevételét a táborra ajánlotta fel. Más üzemek faházakat ígértek a táborhoz. Jó lenne, ha a város valamennyi üzeme saját ügyének tekintené a város gyermekeinek üdültetését, s a tehetsége szerinti legtöbbet ajánlaná fel zeteknek és bizottságoknak' kezdeményezésünk valóra vál- több, konkrétabb segítségre tásáhóc van szükségük. Es most • ismét az információ fontosságát kell • hangsúlyoznom. A kb kongresszusi levelének vitája alkalmával is rendkívül értékes tapasztalatot nyújtottak a rétegtalálkozók, ahol a fiatalok minden protokoll nélkül, őszintén, kendőzetlenül mondtak Véleményt. Ezeket a kiscsoportos beszélgetéseket kell nekünk a jövőben rendszeresíteni, s munkánk állandó elemévé tenni. — A város és az , ifjúság Ez most már bizonyára nem is marad el, hiszen a folyamat megindult. S mivel zárnád a kongresszusi hozzászólást? — Arra kérem a felnőtt társadalom vezetőit', használják ki a fiatalságban rejlő hatalmas energiát, számítsanak ránk. Biztos vagyok benne, hogy a fiatalok emberi a „szereposztásban” nem lesznek hálátlanok. Sz. M. íVWWWWWWWVWIA^iA, < A héten történt Frontátronnlás HIDEGRE meleg, enyhe locs-pocsos időre ismét farkasordító hideg. Az emberi szervezet, különösen az érzékenyebb, megsínyli az. erősen változékony időjárást. Persze, az érgmnek ezúttal is két oldala van. A frontátvonulás — kellemetlen oldalaitól eltekintve — kényelmes jelenség is, sok mindent a számlájára lehet írni. Egy salgótarjáni vállalatnál elkésett a dolgozó. No, nem nagyon, 'mindössze fél órával később robogott be. A buzgó munkaügyis figyelmét nem kerülte el a dolgozó „kilengése”, írásbeli figyelmeztetőt helyezett kilátásba. *■ — Saját hibájából késett el az elvtárs — magyarázta, tudtára adván ezzel az, elkésőnek, hogy ismeri ő jól az idevágó rendelkezéseket. — Saját hibámból?! — tiltakozott élénken a dolgozó. — Szó sincs róla! Te talán nem tudsz róla, hogy frontátvonuláa van? Az én szervezetem finom szerkezet, nem úgy mint egyeseké, megérzi az ilyen durva frontátvonulást! Ez az idő hibája, nem az enyém! A könyörtelen munkaügyes azért megírta a figyelmeztetőt, s nem tett említést benne az okozat okáról, a fránya frontátvonulásról. Előfordul az is, hogy az előbbinél nagyobb sikerrel hivatkozunk az időjárás váratlan változásaira. Az egyébként nagyon szorgalmas irodai dolgozó elrontott egy számítást. Főnöke szemrehányóan olvasta fejére a tévedést. A bűnös zavartan hall|atta a „lelki masszázst”, árh egyszercsak felrémlett neki, hogy hallott valamit rebesgetni az időjárás hirtelen fordulatainak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Hogy is volt csak? — tűnődött. Napfolttevékenység? Igen. ez lesz az! És máris mondta: — Kérlek szápen, a hiba az hiba, szó se róla. Nem mintha menteni akarnám magam, de ezekben a napfolt- tevékenységes időkben nem csoda, ha melléfog az ember... — De hiszen napok óta egy fia napsugárt sem látunk — így a főnök. — Még Napot sem, nemhogy a foltjait! Csakhogy a dolgozót most már nem lehetett Zavarba hozni. , — Az meglehet. Borús idő van, a tény az tény. De a Nap és annak foltjai ilyenkor is tevékenykednek, ez tudvalevő. És ezek a dolgok az emberre ne* maradnak hatástalanok. Nem .is kéll messzire mennünk, példának itt vagyok rögtön én — és meglobogtatta főnöke előtt a bűnjelet, a hibás számítást. És mert a főnök nem volt különösebben tájékozódva a napfolttevékenység témájában, elfogadta a magyarázatot Vagy ahogyan beosztottja később kommentálta: bevette a maszlagot. Nem rossz dolog hát a frontétvonuláá. Igen ám, de ml a teendő akkor, amikor az időjárás nem örvendeztet meg' bennünket ilyen jelenséggel? Nos, baj akkor sincs. Ha éppen nincs frontátvonulás, akkor vagy előtte vagyunk, vagy utána. És az ember érzékeny szervezete ezt is megérzi ugyebár... MÉG VALAMIT. Fenti sorokat frontátvonulásos időszakban írtam. Ha valaki nem ért vele egyet, gondoljon arra, hogy miközben kopoé az írógép, odakünn ' vadul vonul át az a bizonyos frorlt. És ez ugyebár mindent megmagyaráz... Szondi Márta NŰGRAD — 1971. december 5., vasárnap 5 C\
