Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-13 / 163. szám
KÉPERNYŐ ELŐTT Vészi Endre groteszkjei Endrével találkozni gatók, de még az esztéták dik születésnapját ünneplő Vészi mindig valamiféle sajátos, ranglistáján sem, az legin- különleges élmény az olvasó- kább éppen a részletekbe fe- nak, hallgatónak, vagy néző- ledkező aprólékosságával nek. Ez a sok műfajú - író a magyarázható, melyben jelenverstől a novellán, a regé- tős és jelentéktelen mozzanat nyen át a drámáig — bele- egyforma míves megmunká- értve e keretbe a rádió-, a lást, figyelmet és mindent tévéjátékot is — úgyszólván számba vevő, megfontoló-meg- mindent — és mindent kifo- gondoló elemzést kap. Ez írói gástalan precizitással, nagy módszerben valahogy a drámai mesterségi szakértelemmel csomópontok és a közjátékok művel. Mégis — sokszor el- kiegyenlítődnek, ezáltal bizo- gondolkodtatott már —, ugyan nyos monotómiát kapnak. tisztes családapa és hivatal nők lelkiismereti töprengésében. A titokzatos ismeretlen funkciója itt talán még áttételesebben érvényesül, mint az előbbi történetben; puszta híre egy furcsa, tragikomikus és ironikus önvizsgálat indítéka, egy emberi élet szuny- nyadó üledékeinek felszínre kavarója. mi lehet az oka, magyarázata, hogy Vészi minden kétségtelen alkotói erénye ellenére valahogyan csak „szürke eminenciása” irodalmunknak. Újra meg újra felfedezzük értékeit, sajátos, egyéni hangütését, aztán megfeledkezünk róla egy újabb meglépő jelentkezéséig. Tulajdonképpen lírái gro- Ez a monotómia jellemezte taszk, amit Vészi e két tévé- az elmúlt héten látott két játékában elénk tár. Az igé- modem lélektani dráma és a nyes írói szándék, igényes tévéjátékát is, melynek a megfogalmazás, remek század eleji naturalizmus sa- színészek tolmácsolásában játos ízű és hangulatú ve- nyomhagyó élménye, kiemel- gyületei. Mindkét történet kedő eseménye volt a mű- ugyanakkor valami ködös sorhétnek. Az iróilag is érmisztikumot hordoz. dekes alakok megszemélyesíA Vendég az esküvőn cí- tői közül különösen Mensáros Vészi az utóbbi évtizedben mű történet mindvégig misz- László, Kálmán György, Hor- különösen a rádiójáték-írásban tikumba fogott alakja Zsolt váth József, Sinkovits Imre, jeleskedett többször is. Alak- főmérnök. Látszólag semmi Bánki Zsuzsa és Rajz János jai általában névtelen, ki- funkciója a hétköznapi törté- karaktereire emlékezünk szíszolgáltatott, elesett, dolgozó nésben: az egyszerű munkás- kisemberek, a zajló élet peri- család lakodalmi eseményé- fériáina szorult, megindítóan ben, az írói mondandó azon- rokonszenves „hősök”, minden ban az általa teremtett abszt- látványos „hősi” póz nélkül, rakt szituációban fogalmazha- Az író remek ismerője ennek tó plasztikussá — a karrieriz- a rétegnek, s módszere: az musról, „káder-arisztokratiz- alapos részletező elemzés, ha mus”-ról, mely ugyan nem nem is egészen modern, az általánosítható, de kétségkí- ábrázolás eredményében fel- vül létező, valóságosan is feltétlenül plasztikus. lelhető társadalmi tünet. Hogy Vészi Endre minden Az író másik tévéjátéka, a alkotói erénye mellett sem Kora esti látogató misztikus vált irodalmunk érdem sze- alakja meg sem jelenik előt- rint számon tartott személyisé- tünk, mégis mindvégig jelen- gévé eddig az olvasók, hall- lévőségét érezzük egy ötvenévesen. Ma, kedden, méltán számíthat érdeklődésre Az orvosi gondolkodás története sorozatban a Semmelweis Ignácról szóló tudományos ismeret- terjesztő műsor, az esti műsoridőben pedig Illyés Gyula: Malom a Séden című drámájának közvetítése a József Attila Színház előadásában. Kulturális S Memento móri. Ä Salgótar- séget adva az érdekes, színvo- képzőművész szakkör a balas- jáni öblösüveggyár művelődé- nalas program kidolgozásához, gagyarmati Mikszáth Kálmán si háza a napokban nagy sike- Az ifjúsági klub saját helyi- Művelődési Központban. A rű előadást rendezett, Memen- séget kapott, mintegy har- rajzolással, festéssel, képzőin móri címmel. Az előadás minc-negyven fiatal részvé- művészetről folytatott beszéltrag ikus eseményre, Magyar- telére számítanak. Az anyagi- getéssel eltelt hónapok nem ország hadba vonulásának 30. ak előteremtésére szombaton voltak eredménytelenek, ezt évfordulójára emlékezett. Sza- este bált rendeznek, amelyen bizonyítja, hogy a kör’ egyik bó Béla, a Munkásmozgalmi a megyei művelődési központ tagját képzőművészeti főisko- Múzeum munkatársa beszélt a zenekara játszik. iára vették fel, többen közüháború kitörésének előzmé- (■*■, lük pedig művésztelepen dolnyeiről, a hadüzenet sorsdöntő goznak a nyáron. Farkas Andnapjairól, mindarról, amit a Film Salgótarjánról. A Sál- rás gimnáziumi tanár vezeté- második világháború népünk gótarjáni városi Tanács meg- sével nyárra is érdekes prog- és országunk számára jelen- állapodott a Magyar Film- ramot állítottak össze. Rendtett. Az előadás dokumentum- gyártó Vállalattal, hogy új szeresen látogatnak kiállításo- jellegét hangsúlyozva, a mű- fűmet készítenek Salgótar- kát, tárlatokat, és természete- velődési ház irodalmi színpa- jánról. A húszperces, színes 860 festenek is, a szabad terdának tagjai versekkel prózával illusztrálták az hangzottakat. (★1 film bemutatja Salgótarján el~ történetét. Szerepelnek a kockákon az 1922. előtti Salgótarjánról készült felvételek, a harmincas, negyvenes évek, valamint a jelen és a jövő is. A filmesek már a jövő héten ,, , . , ... ... „leköltöznek” Salgótarjánba, ^Rban nyerte el a Kiváló megörökítik az Arany Já- Muvelodesi Központ címet. A nos utcai régi házak vele jaro húszezer forintos a toronyházak építését, a Jó- penzjutalmat a művelődési öef-platói munkálatokat a ház könyvtara kapta, könyv- város mai képét A film Sál vásárlásra. Ez annyit jelent, gótarján jubileumi évforduló- zonhatezer fo- jára> jövő év januárjára kémészetben. Munkások a művelődésről \ * I. •• % ’ 1 Á nagybetűkön túl A szalagedzőben fejfájdító tozatossá programját. Gaál — így be sem kapcsolom a’ olaj- és zsirszag terjeng, de az Józsefné mondja: — A gyerek készüléket — közli Nyitrai itt dolgozók már észre sem mellett örülök, hogy olyasha- pál brigádvezet6. _ Mine!s tudom észre veszik. Állnak vagy ülnek na- tok. A hétfő este a mozié, pi nyolc órát a gépek mellett, Igényem? Több nevettető mű- kezdjem el, ha nem s munka közben megbeszélik sor kellene a tévében, akkor befejezni? Azért jó lenne, ha az előző esti tévéműsort — könnyebb lenne a kikapcsoló- előbbre hoznák a kezdést, amennyit láttak belőle. Néha dás. egy-egy könyv is szóba kerül, mór amennyire fáradtságuk megengedi az olvasást hogy az éjszakások is többet lássanak. A három műszakban az ember azt a lehetőséget sem tudja kihasználni,' annyiféle ami egyébként adódna, egy közösmegalakult Utolérni Megvalósítani a terveket Munkahelyükön szólítjuk meg a munkásokat Illés Pál- Ahány ember, lal, a Salgótarjáni Kohászati vélemény. Pedig Üzemek művelődési központ- ség, a 11 éve jának előadójával: hogyan töl- aranykoszorús jelvénnyel kitik szabad idejüket, milyen- tüntetett Komarov szocialista a JE embereket nek ítélik meg művelődési le- brigád tagjai. Hegyes Ferenc hetőségeiket. üzemvezető dicséri a kollektí- A beszélgetések során tőtis i . . vát. Nem hiába, hiszen az ben emlegették Vonsik EmőErtelmesen pihenni egy órára eső termelésük egy né könyvtárvezető nevét, aki év alatt 21 százalékkal nőtt. negyedévenként könyvismerCsóri Lajos edző a tévét ré- tetőseket tart a számukra. Aa szesíti előnyben. Bár szabad A szalagedzts tudatos mun- előadások közben szavalat, idejének egy részét utazással kat kivan. Éppen ezért vala- vagy regényrészlet is elhang- tölti — Endrefalváról jár be mennyien részt vesznek vala- —, ha teheti, mindig bekap- milyen szakmai tovóbbképzé- csolja a készüléket, mert — sen Csak a napokban is több, mint mondja — az ember így mint tízen fejezték be a ke___> _ ____ M __ t anul, tájékozódik. Színházba mencekezelői tanfolyamot. Az VÜ1 más is létezik a világon, nem jár, nem is érdekli. Ép- üzemben egyre nagyobb fel- — Utol kell érni az embere- pen ezért már várja a réggé- adatokat oldanak meg, sok két — mondja Vonsik Ernőné ÍiL1’ Í0H^^oHelbatSZv!Í!tkna7Z Vitást nyújtanak be. Mind- rávezetni őket, hogy mi előző esti látottakat, vitatkoz- szépség rejlik egy-egy műben, zanak. Mert vitában nincs ehhez szervesen kapcsolódik a Sokan megrovólag emlegetik: hiány. S ahány ember, any- kulturális vállalás is szalonnázás közben nem lehet nyi vélemény. .. kultúrát terjeszteni. Ezeknek A *>4 éves Kovalik István A ° *aRU bllgad azon ko" az embereknek nincs igazuk, egymás utón sorolja érdeklő- Ességek közi, tartozik, amely Csak azok mondhatnak ilyet, dési területeit: mozi, színház, valóban be ls tartla vállala- akik meg sosem járták üzem- könyvtár, kiállítás. Hobbyja a saikat. A 11 év alatt 17-en madarászat. Néha szemére ve- végezték el az általános iskozik. Ilyenkor csak egy-egy arcra kell nézni, ahogy átalakul — látszik, az illető rájön arra, hogy a napi munkán kiben. Az emberek közé kell menni, s ha éppen szalonnáztik hoev mi érdekeset talál , ~ , . nak is, még odafigyelhetnek egy-egySykiaTasztott képben “*• J*““ B *”&*&*■ * arra, amit mondunk A gye Erre ő azt mondja, hogy te- taS°k regebben alig olvastak mór tápláléka mellett bősége- kintsék meg mások is, s ak- könyvet, három éve üzemi le- sen elIér a szellemi is. kor meglátják. Szerinte értei- téti könyvtáruk van. Három met kell keresni a szórako- év aiatt a nulláról 23-ra ug- zásban ' róttak, ennyien olvasnak már Csongrádi Gyuláné gyakran rendszeresen. kirándul kollégáival és a családdal. Néha megnéz egy-egy színházi előadást, operát is. De előtte pihenni , , .. , kell, mert másnap hatra is- saSuk en^d'- gyakran néznék jutunk el, éppen úgy, mint az mét munkába kell jönni. A tévét. Legtöbbjüknek alig a fáradt munkás, aki a nyolc második műszak is sok idejét akad más szórakozása, a bri- vasék el°1' elveszi. Azért szakít időt a eád nvolcvan százaléka Saleó- I S a I k V-o leteSZ1,fz képeslapok olvasására is: - f'Y J A klsbetukre 18 “úkAnnyi van belőlük, hogy mi- tarJan kornyékéről jár az seg van. Ember sors-ot pél- re a végére érek, befutnak az üzembe. Érdeklődésük így dazo másokra, színházi előadanem lehet folyamatos, mert a flrfll!,S“l0n"azasM közben , . . , ...... felhangzó versekre. Mert ezen három műszak szétszabdalja valamennyien kisbetűket jeA kisbetűkre is szükség van Fáradsáeos nani munkátok ManaPsás divat a munkás-’ még az d g . "káJ“k műveltségről beszélni. Néha nihonní után, amíg a család és fáradt- azonban csak a nagybetűkig újabb újságok. Baksa Edit 18 éves, Ka rancsaljárói jár be. Szórakozását az otthoni Fórum tölti “elüket Ha éjszakások, még lentenek: órákat, élményeket; ki, Rejtőt és Jókait olvas, egy-egy beatkoncert teszi válaz esti filmet sem tudják végignézni. Húszezer forint. A Kohász Művelődési Központ a közelhogy az évi huszonhatezer rintos vásárlási kereten túl, a könyvtár újabb húszezer forintot fordíthatott könyv- beszerzésre. A könyvállomány mintegy 8—900 kötettel szaporodott, a legújabb szépirodalmi, műszaki és természet- tudományos kiadványokkal. A szül el. Szegedi ifjúsági napok. A József Attila Művelődési Központ zenekara már javában készül a szegedi ifjúsági nakönyvek legnagyobb része már pokra. A nagyszabású rendezmeg is érkezett a könyvtárba. Űj ifjúsági klub. A közelmúltban ifjúsági klubot alakítottak Karancsberényben, a KISZ-fiatalok. A klubot a vényre, amely augusztus elején zajlik a Tisza-parti „fővárosban”, a részvételi jogot az amatőr könnyűzenei fesztiválon szerezte meg a zenekar. Képzőművész szakkör. Tíz megyei József Attila Művelő- esztendeje dolgozik — kisebb- dési Központ támogatja, segít- nagyobb megszakításokkal — Gazdag gyűjtemény — raktárakban Bár a balassagyarmati Pa- ben meg kellene valósítani, lóc Múzeumnak évente át- hogy a múzeum épületében Tag több mint tízezer látó- csupán kiállítások legyenek; gatója van, gátolja az isme- az irodák és a raktárak más retterjesztő munkát, hogy a helyiségekbe költözzenek át. raktárakban levő gazdag A látogatók számát a téli gyűjtemények bemutatására hónapokban a minimumra helyhiány miatt nincs lehe- csökkenti a kiállítási ter- tőség. Az elkövetkező évek- mek fűthetetlensége. NÓGRÁD — 1971. július 13., kedd MIKSZÁTH KÄLMÄN regénye nyomán írta; CS. HORVATH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS PÁL amelyekből mozaikszerűen kialakulhat egy új érdeklődési forma. Ezek az emberek, akik napi nyolc órát ülnek vagy állnak a szalagedző műhely- csarnokában, éppúgy igénylik a velük való törődést, mint a gépek az emberi irányítást. Csak hát utánuk kell menni, észre kell venni őket, hogy a fáradtság, utazás, egyéni gondok mellett ne csak a munka egy-egy üteme, a család, hanem a művelődés is örömet okozzon nekik. Molnár Zsolt I A narancsszín elűzi a bogarakat Madarak, denevérek szíve-' sen tanyáznak a kifutópályák közelében, mert az ívlámpák fénye körül rajzó bogarak és pókok „terített asztalt” jelentenek számukra. Ausztráliai tudósok nemrég vizsgálatokat végeztek egy épülőfélben levő repülőtér közelében, azt vizsgálták, hogy a bogarak miképpen reagálnak a különböző színű fényre. A vizsgálatok végső célja annak megállapítása, hogy miképpen akadályozható meg a madarak és repülőgépek „összeütközése”. A bogarak inváziójának megakadályozására ultraibolya fénycsapdákat állítottak fel; ezek azonban igen költségesek. Kiderítették, hogy a narancssárga szín kevésbé vonzza a bogarakat, mint a fehér vagy az ultraibolya — sőt némelykor el is űzi őket. A most megindult újabb kísérletek során arra keresnek választ, hogy miképpen reagálnak a bogarak, ha a fehér tényt narancssárgával cserélik fel? Megállapították, hogy a íuhér és a zöld szín vonzza a legerőteljesebben a bogarakat.
