Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
Fő téma az ember Szíp Ernő: Vőlegény, (kedd 20.20). A három felvonásos komédia követítése a Színház- és Filmművészeti Főiskola stúdió, színházának előadásában, felvételről Először 1922-ben murégi filmet láthatunk: eredetileg némafilmnek készült, utólag „hangosították”. Filmkomédiáról van szó. az első a világon Charlie Caplin ekkortájt — 1911-et írunk — tűnt úttal a fő téma az ember, pontosabban az ember látásának és hallásának élettanával kapcsolatos kutatások legújabb eredménye. Crys Ewans angol tudós foglalkozik igen intenzíJelenet a „Rózsák háborúja” című angol filmsorozat, befejező epizódjából. (A televízió július 2-i [csütörtöki] műsorához) tatták be ezt a Szép Ernő-ko- médiát, amely az első világháború előtti „boldog békeidőkbe” viszi el a nézőt: egy lezül- lött kispolgár család manipulációit láthatjuk eladólányuk férjhez — jó férjhezadása érdekében. A házasságot vélik ugyanis az egyetlen és utolsó lehetőségnek, amely megmenti őket a nyomortól. A vőlegény, Rudi azonban hasonló cipőben jár — ő a hozományvadász... Szép Ernő a kispolgári család fel. mint revflszfnász. Róla szól — vele a főszerepben — a vígjáték. Magyar hangok: Mécs Károly és Rátonyi Róbert. Mágnás Miska (szombat, 15.39). Magyar film a most induló magyar filmvígjátéksoro- zat darabjaként. 1949-ben készített filmet Keleti Márton Szirmai Albert népszerű operettjéből, a zenét Fényes Szabolcs alkalmazta a film cselekményére. Delta (vasárnap, 15.55). Ezven az idegingerek agyba jutásának kérdéseivel. Azt már régen felfedeztük, hogy a szem fizikai-optikai felépítése önmagában nem teszi lehetővé az éleslátás-élmény kialakulását. Hogy mégis éles látásképünk van. az a szem másodpercenkénti 100—150-et elérő rezgésének köszönhető. Szó kerül egy új gyógymegoldásról, amelyet az izületi és hasonló bántalmakban szenvedők alkalmazhatnak: Szabályozták a kötelező munkaközvetítést Jelenet „A szerető” című tv-játékból. (A televízió július 4-i [szombati] műsorához) A mu rtkaerő- v á nd óriás az ulobbi években fokozatosan felgyorsult és indokolatlan méretűvé vált. Ez egyre nagyobb károkat okoz vállalati és népgazdasági szinten egyaránt. Egyes hazai vizsgálatok szerint egy fizikai dolgozó munkahely-változtatásánál — a kieső termelési érték- és a különböző többletráfordítások — átlagban személyenként 6—7.000 forintot tesznek ki. Csupán 1969-ben a megye szocialista iparába 11 256 főt vettek fel, s 11 518 dolgozót töröltek a létszámból. 1 A mindenkori munka-f * erőmozgásnak egy bizonyos nagyságrendje szükségszerű, azonban 1969-ben már a munkerőmozgás növekedése túlzott volt és lazította, rontotta a vállalatok munkaerő-gazdálkodási és munkafegyelmi helyzetét is. A vállalatok növekvő munkaerő-kereslete nem párosult jobb termelésszervezéssel. A termelékenység stagnálásának egyik oka részben abban keresendő, hogy olyan emberek is vannak az üzemekben, akik ott’ feleslegesek. Az alkalmazott vállalati módszerek és az elvárt termelésszervezés közötti ellentmondás miatt a gyárakban, üzemekben ma egyszerre létezik munkaerőfelesleg és -hiány. A munkaerőfelesleg,nek az úgynevezett „kapun belüli” felhalmozódása önmagában még nem káros jelenség. Ami mindezt ellentmondásossá teszi, az az, hogy erre alapozva a vállalatok egy része elhanyagolja a korszerű üzem- és termelésszervezést, másrészt vélt termelésfelfutás reményében megköti a szabad munkaerőt. A munkaerő-hullámzást kiváltó okok sokrétűek. Ez vállalatonként más és más. Ami viszont általános, az az, hogy a munkaerőpiacon a vállalatok által indokolatlanul fokozott munkaerő-kereslet nagymértékű feszültséget okozott. Ebben természetesen hatottak objektiv okok, mint például az új üzemek létesítése, a tsz-ek melléküzemági tevékenységének bővülése, az 1968-ban bevezetett szabályozó rendszer létszámnövelő hatása, a központi adminisztratív kötöttségieknek az ú.i Munka Törvénykönyve kiadásával történő megszüntetése stb. 2 A szemléletben és a gyakorlóiban a válilala. tok munkaügyi tevékenysége ma nem tölti be azt a feladatát, amit a technikai forradalom és a termelékenység gyors ütemű fejlesztése megkíván a dolgozókkal való törődés, a munkakörülmények rendszeres tanulmányozása, a munkaerő továbbképzése, a dolgozók előmeneteli lehetőségének intézése stb. terén. Ezek a káros jelenségek abból is adódnak, hogy a vállalat- vezetés e döntő funkciója nélkülözi a megfelelő szakembereket, s mindezek következtében a vállalatok ma többet törődnek az új munkaerő megszerzésével, mint a meglévőnek ésszerű foglalkoztatásával. anyagi megbecsülésével. A káros munkaerőmozgás csökkentésére a közelmúltban már különböző intézkedések, kezdeményezések történtek. Alapvető jelentőségű volt az MSZMP Központi Bizottságának a munkaerővel való észszerűbb gazdálkodásáról, a munkafegyelem megszilárdításáról hozott múlt év novemberi határozata. Történtek kezdeményezések a helyi szervek és közvetlenül a vállalatok részéről is. A helyzet azonban korántsem kielégítő. A felesleges és káros munkaerőmozgás megszüntetése a jövőben serri nélkülözheti a központi intézkedések megho- , zatalát, a meglevők továbbfejlesztését. Közgazdasági szabályozó rendszerünknek a IV. ötéves terv időszakára szóló, most kidolgozás alatt álló továbbfejlesztése is várhatóan további segítséget ad. közvetlenebbül segíti az élő munka takarékosabb felhasználását. Q A Nógrád megyei Ta- nács VB-elnöke a 846/1970. (VI. 10.) VB. számú — 1970. július 1-én hatályba lépő — határozatával újra szabályozta a kötelező munkaközvetítés rendjét megyénkben. Az új rendszer olyan közvetítési politikát követ, amely — véleményünk szerint — helyesen befolyásolhatja egyrészt a megye munkaerőhelyzetével egybeeső foglalkoztatáspolitikát, másrészt a megyében működő , vállalatok hatékonyabb roun. kaerő-gazdál’kodósi tevékenységét. Célja: az egyre növekvő mértékű, felesleges munkaerőmozgás csökkentése és nem utolsósorban a munkaerőnek a szükségletekhez jobban igazodó, tervszerű elosztása. A határozat a kötelező munkaközvetítés két fő formáját alkalmazza: a munkáltatókra é® a munkavállalókra ir elő szabályozást. A kötelező munkaközvetítés új rendszere az alábbi elveket követi: Elsősorban a népgazdasági fontosság (települő üzemek, építőipari tevékenység stb.) miatt kijelölt üzemek részére biztosítja a munkaerő felvételét, illetve irányítását. Szigorúbb feltételek mellett irányítható a munkaerő azokhoz a vállalatokhoz, amelyek köztudottan ígérgetésekkel csábítják a munkaerőt, a munkaerő gazdaságos felhasználásáról, megtartásáról nem gondoskodnak. Egyformán alkalmazza a közvetítést a munkásokra és alkalmazottakra, de szigorúbban és következetesebben azokra, akik gyakran változtatnak munkahelyet. Szükséges ezért, hogy a vállalatok ismertessék dolgozóik előtt a határozat előírásait. Hívják fel figyelmüket, hogy a rendelkezés elsősorban azokat a dolgozókat korlátozza, akik — vállalati érdekekkel mit sem törődve — a munkahely-változtatással jogtalan előnyök megszerzésére törekednek. A tervszerű — a szükségletekhez is jobban igazodó — munkaerő-elosztás egyik alapvető feltétele, hogy a munkáltatók munkerő-szükségle- tükrc-1, a dolgozók alkalmazásához szükséges feltételekről rendszeresen tájékoztassák a területileg illetékes munka- közvetítő szerveket. /L A hatályba lépő rendel- • kezes ' biztosítja a vállalatoknak, hogy nődolgozókat, szakmunkásvizsgát tett fiatalokat, vállalati tanulmányi szerződést kötött dolgozókat közvetítés nélkül alkalmazzanak. Eltérően és kedvezően szabályozza a megye egyes területein levő vállalatokra a férfidolkozók felvételét is. Magyar ruhagyár — Ulánbátorban morálisan felbomlott világát mutatja be, a látszatokhoz való ragaszkodást: a képmutatást. A Vőlegényt most a végzős főiskolások állítják színpadra ; a főbb szerepeket Kern András, Bodnár Erika, Detre Annamária és Tóth Titusz alakítják. Charlie nagy románca (péntek, 18.25). Amerikai film. Igen Nyári továbbképzések A megyei József Attila művelődési központ ezen a nyáron is szakmai továbbképző tanfolyamokat rendez öntevékeny művészeti együttesek vezetői részére. Az elmúlt héten ért véget Balassagyarmaton a megyei kórusvezetők egyhetes tanfolyama, s augusztus 3-tól kerül sor — ugyancsak Balassagyarmaton — a néptáncoktatók kéthetes, valamint a színjátszó és • irodalmi színpadi vezetők tíznapos továbbképzésére. Minden évben megrendezik a megyei képzőművész stúdió nyári továbbképző táborozását is.. Az idei szaktáborozás helye még eldöntetlen, ideje azonban már meghatározott: július 28-tól augusztus 15-ig tart. A képernyő előtt A súlyemelés múlt heti bére Ha következetes akarok maradni ahhoz a korábbi észrevételemhez, amit a jelentős sportesemények és a műsornívó összefüggéséről tettem, akkor ezt a súlyemelő Euró- pa-bajnt>kság kapcsán csak megerősíthetem. Annak ellenére, hogy a Szombathelyen zajlott nemzetközi esemény a tévé késő esti adásidejében kapott helyet, a műsorok nagyobb része az elmúlt héten sem bizonyult túlzottan érdekkeltőnek. Néhány kivétel azonban ezúttal is akadt, mindenekelőtt George Arnaud regényének nemcsak méretben, de mégin- lcább ‘tartalmi vonatkozásban monstrefiim-változata: A félelem bére. A mindvégig rendkívül magas feszültségű történetben a filmművészet nemzetközi kiválóságai nyújtanak felejthetetlen alakításokat, olyannyira nyomot ha- gyót, hogy a film magyarországi bemutatója óta eltelt jó tíz év után is valamennyiükre emlékszünk. A produkció időtállóságát igazolja, hogy a reprízt, premiernek kijáró érdeklődéssel vártuk és néztük. A félelem bére méltán sorolható minden idők legjobb alkotásai közé a világ filmművészetében. Péntek este ismét jelentkezett a Kék fény. Szabó László, Nagy Tibor, Vértesi Sándor műsora ez alkalommal is érdekes kriminalisztikai válogatást nyújtott, s tanulságul szolgált főképp arra, milyen következményekre vezethet az óvatlan hiszékenység. Megismertettek a műsor szerkésztői a Nagyfa-galeri néhány „illusztris” tagjával és a „magyar hippik” sajátosan zavaros filozófiájának jellemző, társadalomellenes vonásaival is. A szombati műsorban láttuk a Lépések a ködben című amerikai filmet, mely a bűnügyi történetek kategóriájában a szokványostól némi. leg elütőnek, ezáltal érdek- keltőbbnek bizonyult. Szellemes burleszk-komédiát nyújtott vasárnap a Hat szökevény című csehszlovák film, amely nem fukarkodott mulatságos helyzetekkel. Méltán nyertese az idei mont- reúxi fesztivál Arany Rózsadíjának. Ezt követően a Világirodalmi Magazin keretében Elbert János fordítói estje jelentett igényes szórakozást, többek között Benkő Gyula, Béres Ilona, Halász Judit, Kállai Ferenc, Mádi- Szabó Gábor, Páger Antal, Psota Irén, Várkonyi Zoltán közreműködésével. Említést érdemel a műsorhéten Korolovszki Lajos és Pálfy József: A másik Amerika című és Fehér Klára— Nemes László: Hozzál nekem kengurut című, most véget ért, ausztráliai riportsorozata. Másmás megközelítésben ugyan, de a maga műfaji követelményei, igényei között mind- Tiettő hasznos, szórakoztató és ismeretnyújtó vállalkozás. (barna) Július 3-án ünnepélyesen átadják rendeltetésének az Ulánbátort új ruhagyárat. Mongol barátaink az avatóünnepségre meghívták Hardai Gusztávot, a Magyar Gépexport Iroda főosztályvezetőjét, aki a munkát éveken át szervezte, irányította, és Mester Jánost, a GÉPEXI igazgatóját. Az elutazás előtt a nagy ruhagyári beruházásról beszélgettünk Hardai Gusztávval, aki a gyár jelentőségét így foglalja össze: — Ez az üzem lesz Mongólia első nagy konfekciógyára, ahol kabátokat, férfiingeket és -öltönyöket állítanak majd elő. Kapacitására jellemző, hogy felsőruhából és alsó fehérneműből képes lesz egész Mongóliát ellátni. Nagy öröm számomra, hogy ez a több éves munka sikerrel befejeződött, s az építők a ruhagyár dolgozóinak adhatják át helyüket. A gyár létesítésével kettős célt szolgáltunk: egyrészt jelentős, ipari bázist teremtettünk, másrészt pedig a magyar szakemberek az építkezés során mongol barátainkat megtanították az építőipar különböző ágainak gyakorlatára. A magyar szakemberek oldalán a kőművesmunkák mellett a betonszerelést, a belső szakipari munkákat, a villanyszerelést, transzformátor szerelést, műkövezést és csempézést is megtanulták, s most újabb építkezéseken önállóan hasznosíthatják tudásukat. — Több alkalommal hosz- szabb időt töltöttem Mongóliában — folytatja a kiváló szakember —, idén is már három hónapot dolgoztam a ruhagyár építkezésénél. Megelégedéssel mondhatom, hogy a testvéri mongol nép nagy szeretettel fogadta és megbecsülte a magyar fizikai és műszaki dolgozókat. Baráti együttműködésben dolgoztunk, hetente közös termelési tanácskozást tartottunk, ahol elvtársi légkörben megbeszéltük a következő napok munkafeladatait. A magyar szakemberek eredményes tapasztalatátadása eredményeként a jövőben az általunk kiképzett szakmunkások gyárépítkezéseken, kórházi és lakásépítkezéseken folytathatják munkájukat. — A gyár dolgozóit is részben Magyarországon képezték ki: a Május 1. Ruhagyárban végeztek szakmai gyakorlatot. Most, az üzem megindulásához is magyar szakemberek érkeznek Ulánbátorba, akik egy éven át dolgoznak majd az új gyárban. Segítik a mongol munkások szakmai betanítását, irányítják a gyár termelését, hogy a mongol üzletekbe minél több — magyar tervek alapján gyártott — konfekció kerülhessen. Nagy Lajos Vendégbrigád Tolmácson A gránit csiszolókorong- és kőedénygyár tolmács! telepének legszebb műhelye a villamosipari részleg, ahol ezekben a hetekben kitűnő hozzáértésű budapesti szakemberek dolgoznak. Szalagszerűen szerelik a különböző egyenirányító és kapcsolószekrényeket, amelyek egy részét a Szovjet unióba exportálják. A verídég munkások átadják tapaszta tataikat az itt dolgozó szak embereknek, segítik a részfo lyamatokat végző asszonybri gádot, hogy munkájukat mi nél hamarabb elsajátítsák. NÓGRÁD - 1970. június 30., kedd
