Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

Fő téma az ember Szíp Ernő: Vőlegény, (kedd 20.20). A három felvonásos ko­média követítése a Színház- és Filmművészeti Főiskola stúdió, színházának előadásában, fel­vételről Először 1922-ben mu­régi filmet láthatunk: eredeti­leg némafilmnek készült, utó­lag „hangosították”. Filmko­médiáról van szó. az első a vi­lágon Charlie Caplin ekkor­tájt — 1911-et írunk — tűnt úttal a fő téma az ember, pon­tosabban az ember látásának és hallásának élettanával kap­csolatos kutatások legújabb eredménye. Crys Ewans angol tudós foglalkozik igen intenzí­Jelenet a „Rózsák háborúja” című angol filmsorozat, befejező epizódjából. (A televízió jú­lius 2-i [csütörtöki] műsorához) tatták be ezt a Szép Ernő-ko- médiát, amely az első világhá­ború előtti „boldog békeidők­be” viszi el a nézőt: egy lezül- lött kispolgár család manipu­lációit láthatjuk eladólányuk férjhez — jó férjhezadása ér­dekében. A házasságot vélik ugyanis az egyetlen és utolsó lehetőségnek, amely megmenti őket a nyomortól. A vőlegény, Rudi azonban hasonló cipőben jár — ő a hozományvadász... Szép Ernő a kispolgári család fel. mint revflszfnász. Róla szól — vele a főszerepben — a víg­játék. Magyar hangok: Mécs Károly és Rátonyi Róbert. Mágnás Miska (szombat, 15.39). Magyar film a most in­duló magyar filmvígjátéksoro- zat darabjaként. 1949-ben ké­szített filmet Keleti Márton Szirmai Albert népszerű ope­rettjéből, a zenét Fényes Sza­bolcs alkalmazta a film cselek­ményére. Delta (vasárnap, 15.55). Ez­ven az idegingerek agyba jutá­sának kérdéseivel. Azt már ré­gen felfedeztük, hogy a szem fizikai-optikai felépítése ön­magában nem teszi lehetővé az éleslátás-élmény kialakulását. Hogy mégis éles látásképünk van. az a szem másodpercen­kénti 100—150-et elérő rez­gésének köszönhető. Szó ke­rül egy új gyógymegoldásról, amelyet az izületi és hasonló bántalmakban szenvedők al­kalmazhatnak: Szabályozták a kötelező munkaközvetítést Jelenet „A szerető” című tv-játékból. (A televízió július 4-i [szombati] műsorához) A mu rtkaerő- v á nd óriás az ulobbi években fokozatosan felgyorsult és indokolatlan méretűvé vált. Ez egyre na­gyobb károkat okoz vállalati és népgazdasági szinten egy­aránt. Egyes hazai vizsgála­tok szerint egy fizikai dolgo­zó munkahely-változtatásánál — a kieső termelési érték- és a különböző többletráfordí­tások — átlagban személyen­ként 6—7.000 forintot tesznek ki. Csupán 1969-ben a me­gye szocialista iparába 11 256 főt vettek fel, s 11 518 dolgo­zót töröltek a létszámból. 1 A mindenkori munka­-f * erőmozgásnak egy bi­zonyos nagyságrendje szük­ségszerű, azonban 1969-ben már a munkerőmozgás nö­vekedése túlzott volt és lazí­totta, rontotta a vállalatok munkaerő-gazdálkodási és munkafegyelmi helyzetét is. A vállalatok növekvő mun­kaerő-kereslete nem párosult jobb termelésszervezéssel. A termelékenység stagnálásának egyik oka részben abban ke­resendő, hogy olyan emberek is vannak az üzemekben, akik ott’ feleslegesek. Az alkalma­zott vállalati módszerek és az elvárt termelésszervezés kö­zötti ellentmondás miatt a gyárakban, üzemekben ma egyszerre létezik munkaerő­felesleg és -hiány. A munka­erőfelesleg,nek az úgynevezett „kapun belüli” felhalmozódá­sa önmagában még nem ká­ros jelenség. Ami mindezt el­lentmondásossá teszi, az az, hogy erre alapozva a vállala­tok egy része elhanyagolja a korszerű üzem- és termelés­szervezést, másrészt vélt ter­melésfelfutás reményében megköti a szabad munkaerőt. A munkaerő-hullámzást ki­váltó okok sokrétűek. Ez vál­lalatonként más és más. Ami viszont általános, az az, hogy a munkaerőpiacon a vállala­tok által indokolatlanul fo­kozott munkaerő-kereslet nagymértékű feszültséget oko­zott. Ebben természetesen hatottak objektiv okok, mint például az új üzemek létesí­tése, a tsz-ek melléküzemági tevékenységének bővülése, az 1968-ban bevezetett szabályo­zó rendszer létszámnövelő ha­tása, a központi adminisztra­tív kötöttségieknek az ú.i Mun­ka Törvénykönyve kiadásával történő megszüntetése stb. 2 A szemléletben és a gyakorlóiban a válilala. tok munkaügyi tevékenysége ma nem tölti be azt a felada­tát, amit a technikai forra­dalom és a termelékenység gyors ütemű fejlesztése meg­kíván a dolgozókkal való tö­rődés, a munkakörülmények rendszeres tanulmányozása, a munkaerő továbbképzése, a dolgozók előmeneteli lehető­ségének intézése stb. terén. Ezek a káros jelenségek abból is adódnak, hogy a vállalat- vezetés e döntő funkciója nél­külözi a megfelelő szakembe­reket, s mindezek következ­tében a vállalatok ma többet törődnek az új munkaerő megszerzésével, mint a meglévőnek ésszerű foglalkoz­tatásával. anyagi megbecsülé­sével. A káros munkaerőmozgás csökkentésére a közelmúltban már különböző intézkedések, kezdeményezések történtek. Alapvető jelentőségű volt az MSZMP Központi Bizottságá­nak a munkaerővel való ész­szerűbb gazdálkodásáról, a munkafegyelem megszilárdí­tásáról hozott múlt év no­vemberi határozata. Történ­tek kezdeményezések a helyi szervek és közvetlenül a vál­lalatok részéről is. A helyzet azonban korántsem kielégítő. A felesleges és káros mun­kaerőmozgás megszüntetése a jövőben serri nélkülözheti a központi intézkedések megho- , zatalát, a meglevők tovább­fejlesztését. Közgazdasági sza­bályozó rendszerünknek a IV. ötéves terv időszakára szóló, most kidolgozás alatt álló to­vábbfejlesztése is várhatóan további segítséget ad. közvet­lenebbül segíti az élő munka takarékosabb felhasználását. Q A Nógrád megyei Ta- nács VB-elnöke a 846/1970. (VI. 10.) VB. számú — 1970. július 1-én hatályba lépő — határozatával újra szabályozta a kötelező mun­kaközvetítés rendjét me­gyénkben. Az új rendszer olyan közvetítési politikát kö­vet, amely — véleményünk szerint — helyesen befolyá­solhatja egyrészt a megye munkaerőhelyzetével egybe­eső foglalkoztatáspolitikát, másrészt a megyében működő , vállalatok hatékonyabb roun. kaerő-gazdál’kodósi tevékeny­ségét. Célja: az egyre növek­vő mértékű, felesleges mun­kaerőmozgás csökkentése és nem utolsósorban a munka­erőnek a szükségletekhez job­ban igazodó, tervszerű elosz­tása. A határozat a kötelező munkaközvetítés két fő for­máját alkalmazza: a munkál­tatókra é® a munkavállalókra ir elő szabályozást. A kötelező munkaközvetí­tés új rendszere az alábbi el­veket követi: Elsősorban a népgazdasági fontosság (települő üzemek, építőipari tevékenység stb.) miatt kijelölt üzemek részére biztosítja a munkaerő felvé­telét, illetve irányítását. Szi­gorúbb feltételek mellett irá­nyítható a munkaerő azokhoz a vállalatokhoz, amelyek köz­tudottan ígérgetésekkel csá­bítják a munkaerőt, a mun­kaerő gazdaságos felhasználá­sáról, megtartásáról nem gon­doskodnak. Egyformán alkal­mazza a közvetítést a munká­sokra és alkalmazottakra, de szigorúbban és következete­sebben azokra, akik gyakran változtatnak munkahelyet. Szükséges ezért, hogy a vállalatok ismertessék dolgo­zóik előtt a határozat előírá­sait. Hívják fel figyelmüket, hogy a rendelkezés elsősor­ban azokat a dolgozókat kor­látozza, akik — vállalati ér­dekekkel mit sem törődve — a munkahely-változtatással jogtalan előnyök megszerzésé­re törekednek. A tervszerű — a szükségle­tekhez is jobban igazodó — munkaerő-elosztás egyik alap­vető feltétele, hogy a mun­káltatók munkerő-szükségle- tükrc-1, a dolgozók alkalmazá­sához szükséges feltételekről rendszeresen tájékoztassák a területileg illetékes munka- közvetítő szerveket. /L A hatályba lépő rendel- • kezes ' biztosítja a válla­latoknak, hogy nődolgozókat, szakmunkásvizsgát tett fia­talokat, vállalati tanulmányi szerződést kötött dolgozókat közvetítés nélkül alkalmazza­nak. Eltérően és kedvezően szabályozza a megye egyes te­rületein levő vállalatokra a férfidolkozók felvételét is. Magyar ruhagyár — Ulánbátorban morálisan felbomlott világát mutatja be, a látszatokhoz való ragaszkodást: a képmuta­tást. A Vőlegényt most a vég­zős főiskolások állítják szín­padra ; a főbb szerepeket Kern András, Bodnár Erika, Detre Annamária és Tóth Titusz alakítják. Charlie nagy románca (pén­tek, 18.25). Amerikai film. Igen Nyári továbbképzések A megyei József Attila mű­velődési központ ezen a nyá­ron is szakmai továbbképző tanfolyamokat rendez öntevé­keny művészeti együttesek ve­zetői részére. Az elmúlt héten ért véget Balassagyarmaton a megyei kórusvezetők egyhetes tanfo­lyama, s augusztus 3-tól ke­rül sor — ugyancsak Balassa­gyarmaton — a néptáncoktatók kéthetes, valamint a színjátszó és • irodalmi színpadi vezetők tíznapos továbbképzésére. Minden évben megrendezik a megyei képzőművész stúdió nyári továbbképző táborozását is.. Az idei szaktáborozás helye még eldöntetlen, ideje azon­ban már meghatározott: jú­lius 28-tól augusztus 15-ig tart. A képernyő előtt A súlyemelés múlt heti bére Ha következetes akarok ma­radni ahhoz a korábbi észre­vételemhez, amit a jelentős sportesemények és a műsor­nívó összefüggéséről tettem, akkor ezt a súlyemelő Euró- pa-bajnt>kság kapcsán csak megerősíthetem. Annak elle­nére, hogy a Szombathelyen zajlott nemzetközi esemény a tévé késő esti adásidejé­ben kapott helyet, a műso­rok nagyobb része az elmúlt héten sem bizonyult túlzot­tan érdekkeltőnek. Néhány kivétel azonban ez­úttal is akadt, mindenekelőtt George Arnaud regényének nemcsak méretben, de mégin- lcább ‘tartalmi vonatkozásban monstrefiim-változata: A fé­lelem bére. A mindvégig rend­kívül magas feszültségű tör­ténetben a filmművészet nem­zetközi kiválóságai nyújta­nak felejthetetlen alakításo­kat, olyannyira nyomot ha- gyót, hogy a film magyaror­szági bemutatója óta eltelt jó tíz év után is valamennyiük­re emlékszünk. A produkció időtállóságát igazolja, hogy a reprízt, premiernek kijáró érdeklődéssel vártuk és néz­tük. A félelem bére méltán sorolható minden idők leg­jobb alkotásai közé a világ filmművészetében. Péntek este ismét jelentke­zett a Kék fény. Szabó Lász­ló, Nagy Tibor, Vértesi Sán­dor műsora ez alkalommal is érdekes kriminalisztikai vá­logatást nyújtott, s tanulsá­gul szolgált főképp arra, mi­lyen következményekre ve­zethet az óvatlan hiszékeny­ség. Megismertettek a műsor szerkésztői a Nagyfa-galeri néhány „illusztris” tagjával és a „magyar hippik” sajáto­san zavaros filozófiájának jellemző, társadalomellenes vonásaival is. A szombati műsorban lát­tuk a Lépések a ködben cí­mű amerikai filmet, mely a bűnügyi történetek kategóri­ájában a szokványostól némi. leg elütőnek, ezáltal érdek- keltőbbnek bizonyult. Szelle­mes burleszk-komédiát nyúj­tott vasárnap a Hat szöke­vény című csehszlovák film, amely nem fukarkodott mu­latságos helyzetekkel. Mél­tán nyertese az idei mont- reúxi fesztivál Arany Rózsa­díjának. Ezt követően a Vi­lágirodalmi Magazin kereté­ben Elbert János fordítói est­je jelentett igényes szórako­zást, többek között Benkő Gyula, Béres Ilona, Halász Judit, Kállai Ferenc, Mádi- Szabó Gábor, Páger Antal, Psota Irén, Várkonyi Zoltán közreműködésével. Említést érdemel a műsor­héten Korolovszki Lajos és Pálfy József: A másik Ame­rika című és Fehér Klára— Nemes László: Hozzál nekem kengurut című, most véget ért, ausztráliai riportsorozata. Más­más megközelítésben ugyan, de a maga műfaji követelmé­nyei, igényei között mind- Tiettő hasznos, szórakoztató és ismeretnyújtó vállalkozás. (barna) Július 3-án ünnepélyesen átadják rendeltetésének az Ulánbátort új ruhagyárat. Mongol barátaink az avatóün­nepségre meghívták Hardai Gusztávot, a Magyar Gépex­port Iroda főosztályvezetőjét, aki a munkát éveken át szer­vezte, irányította, és Mester Jánost, a GÉPEXI igazgatóját. Az elutazás előtt a nagy ru­hagyári beruházásról beszél­gettünk Hardai Gusztávval, aki a gyár jelentőségét így foglalja össze: — Ez az üzem lesz Mongó­lia első nagy konfekciógyára, ahol kabátokat, férfiingeket és -öltönyöket állítanak majd elő. Kapacitására jellemző, hogy felsőruhából és alsó fehérne­műből képes lesz egész Mon­góliát ellátni. Nagy öröm szá­momra, hogy ez a több éves munka sikerrel befejeződött, s az építők a ruhagyár dol­gozóinak adhatják át helyü­ket. A gyár létesítésével ket­tős célt szolgáltunk: egy­részt jelentős, ipari bázist te­remtettünk, másrészt pedig a magyar szakemberek az épít­kezés során mongol barátain­kat megtanították az építőipar különböző ágainak gyakorla­tára. A magyar szakemberek oldalán a kőművesmunkák mellett a betonszerelést, a belső szakipari munkákat, a villanyszerelést, transzfor­mátor szerelést, műkövezést és csempézést is megtanulták, s most újabb építkezéseken ön­állóan hasznosíthatják tudásu­kat. — Több alkalommal hosz- szabb időt töltöttem Mongóli­ában — folytatja a kiváló szakember —, idén is már há­rom hónapot dolgoztam a ruhagyár építkezésénél. Meg­elégedéssel mondhatom, hogy a testvéri mongol nép nagy szeretettel fogadta és megbe­csülte a magyar fizikai és mű­szaki dolgozókat. Baráti együttműködésben dolgoztunk, hetente közös termelési ta­nácskozást tartottunk, ahol elvtársi légkörben megbeszél­tük a következő napok mun­kafeladatait. A magyar szakemberek eredményes tapasztalatátadása eredményeként a jövőben az általunk kiképzett szakmunká­sok gyárépítkezéseken, kórhá­zi és lakásépítkezéseken foly­tathatják munkájukat. — A gyár dolgozóit is rész­ben Magyarországon képezték ki: a Május 1. Ruhagyárban vé­geztek szakmai gyakorlatot. Most, az üzem megindulásához is magyar szakemberek ér­keznek Ulánbátorba, akik egy éven át dolgoznak majd az új gyárban. Segítik a mongol munkások szakmai betanítá­sát, irányítják a gyár termelé­sét, hogy a mongol üzletekbe minél több — magyar tervek alapján gyártott — konfekció kerülhessen. Nagy Lajos Vendégbrigád Tolmácson A gránit csiszolókorong- és kőedénygyár tolmács! tele­pének legszebb műhelye a vil­lamosipari részleg, ahol ezek­ben a hetekben kitűnő hozzá­értésű budapesti szakemberek dolgoznak. Szalagszerűen sze­relik a különböző egyenirányí­tó és kapcsolószekrényeket, amelyek egy részét a Szovjet unióba exportálják. A verídég munkások átadják tapaszta tataikat az itt dolgozó szak embereknek, segítik a részfo lyamatokat végző asszonybri gádot, hogy munkájukat mi nél hamarabb elsajátítsák. NÓGRÁD - 1970. június 30., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom