Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

AZ OLVASOK Szerkesztői üzenetek T. P. (Salgótarján): El­tartásra jogosult családtagok közül eltartásra szorulónak azt a családtagot kell tekin­teni, aki a 16. életévét még nem töltötte be, vagy isko­lai tanulmányokat folytat és 24. életévét még nem töltötte be, vagy a 60. életévét már betöltötte, vagy állandóan keresőképtelen. Levele alap­ján javasoljuk, hogy meg kell állapíttatni orvosilag a mun­kaképtelenséget. Ilyen igazolás birtokában visszamenőlegesen nem, de a jövőre vonatkozó­an, , adott esetben 80 százalék táppénz fogja megilletni. * L. N.-né: Az 5/1969. (I. 28.) Korm. sz. rendelet lényege­sen kiterjesztette a gyermek- gondozási segélyre jogosultak körét amellett, hogy annak időtartamát is meghosszabbí­totta. A rendelet értelmében ugyanis a dolgozó nőt a szü­lési szabadság lejártát köve­tően a gyermek 3 éves korá­nak betöltéséig gyermekgon­dozási segély illeti meg, ha a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapi munkaviszonyban állt, és legalább napi 6 órai munkaidőben dolgozott. Saj­nos tehát: 4 órás munkaidő­ben dolgozóknak a gyermek- gondozási seg“'v nem jár. B. I. -né: A háztáji föld te­rületébe be kell számítani a be nem épített házhelyet, va­lamint mipden olyan földet is, amelyet nem művelnek, bár mezőgazdasági művelésre alkalmas. Nem számítható be a teleknek épülettel elfoglalt része, valamint a tényleges használattól függetlenül 300 négyszögöl nagyságú, továbbá a művelés alól kivett terület. * L. É. (Salgótarján): Ha a lakáscsere-szerződést kötő bérlők abban állapodtak meg, hogy a lakásban lakó albér­lő továbbra is a lakásban maradhat, a lakáscsere-szerző­dés hatósági jóváhagyása nem tehető függővé az albérlő hoz­zájárulásától. m B. Z. olvasónkat szabály- sértés miatt elmarasztalták és 1000 forint pénzbírsággal súj­tották. A megadott időre a pénzt nem fizette be, ezért büntetését elzárásra változ­tatják. Olvasónk ezt sérelmezi. A pénzbírságot akkor lehet átváltoztatni elzárásra, ha a marasztaló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénzbírságot nem fizették meg, és közvet­len letiltásra nincs lehetőség. * H. A. Az állami vállalatok vagyonbiztosítási tilalmát fel­oldották. A gépjárművek ál­tal okozott szavatossági ká­rok megtérítését most már nem a költségvetési kárfede­zet alapján rendezik (kivéve a költségvetési szerveket). A károk fedezetét a vállalatok az önkéntes alapon megkötött gépjármű-szavatossági szerző­déssel biztosíthatják. Köszönetét továbbítunk Kedves Elvtársak! Tisztelettel bejelentjük, hogy az Ipolymenti Vízgazdálkodási Tár­sulattól, Rétságról 1969. december 31-ével nyugdíjba mentünk, elérve az öregségi korhatárt. A társulat, annak elnöke*. Sipos János elvtárs és a szakszervezeti bizottsága: élén a két aktivistával; Balcsik István és Kővári Magdol­na elvtársakkal, olyan kedvesen és nekünk olyan felejthetetlenül bú­csúztattak, hogy ezt nem hagyhat­juk szó nélkül. Megvendégeltek és jutalmat kaptunk. Bár minden munkahelyen igy bánnának az öregekkel, akik a. korhatáron túl is még dolgozni fognak, ha mód és szükség lesz rá. Jusztin Balázs kubikos brigádvezető és Szathmáry Lajos földmérő Sok sikert! Azt hiszem, minden véradót büszkeséggel tölt el az elmúlt év során elért szép eredmény. Ehhez az eredményhez a véradókon túl hozzájárultak azok is, akik előké­szítik és szervezik falun és az üze­mekben a mozgalom kiszélesedé­sét, az új véradók bekapcsolását e szívet-lelket felemelő munkába: •»egíts bajba jutott embertársaidon! Azoknak is köszönet jár az évi fáradozásért, akik a véradó állo­máson és a kórházakban dolgoz­nak, s az adott vért a betegnek továbbítják, melytől súlyos bete­gek újra egészséges emberekké válnak. Ezeknek a gondolatok­nak jegyében kívánom, hogy eb­ben az évben is legyenek jó ered­mények, minél többen adjanak vért, s fáradozzunk együttesen az emberek megsegítésében. Ludányi József kétszeres kiváló véradó Színházi estén A csecsei községi kultúrház- bam tartotta meg első színházi előadását a Déryné Színház az 1.970-es évben. Ezúttal egy háromfelvomásos zenés vígjá­tékot mutattak be, Világra szóló lakodalom címmel. A helyi közönség már sok elő­adáson megismerte és megsze­rette a Déryné Színház együt­tesét és ezúttal is telt ház volt az előadáson. Milyen jól is szórakoztunk. A Világra szóló lakodalom c. vígjátékban egy fiatal pár esküvőjére hivatalos a kö­zönség. Sok bonyodalomnak és vidámságnak voltunk szemta­núi. Az esküvőt egyenes adás­ban akarták közvetíteni a te­levízióban, de a rendező, az operatőr és a szerkesztő már a próbák alkalmával az egész rokonságot elküldi, mert fel­vételre alkalmatlanok és he­lyettük színészeket szerepeltet­nek. Már csak a fiatal pár nem színész. Végül a vőle­gény a közvetítés előtt húsz perccel érkezik meg több he­lyen beragasztott arccal, ugyanis mentős, és útközben kisebb sérülés érte. Így bera- gasztgatva már ő sem alkalmas a felvételre. Végül a fiatal pár esküvői tévéadása elmarad. A tévések kétbalkezes fontosko­dása sok derültséget okoz. A fiatalok szerelme azonban ki­bírta a próbát, mi pedig víg­játékot láttunk a javából. Buman Imre Csécse Oj menetrend « autőbuss-kSilekedésben Készül az új menetrend a alakulását és a szállítási igé- Salgótarjáni Autóközlekedési nyeit, hogy a menetrendet Vállalatnál. Január második megbízható adatok alapján és felében összehívják, a nagy- körültekintően állíthassák üzemek képviselőit, hogy a össze. A megbeszélést követő­tervezetet megvitassák és en a véglegesen rögzített új egyeztessék a lehetőségeket az menetrend a nyomdába ke- igényekkel. Ehhez valamennyi rül. Várhatóan az év első fe- üzem felméri munkáslétszá- lében lép érvénybe, de már mának összetételét, várható megelőzően árusítani fogják. A harisnyagyártást tanulják A Budapesti Harisnyagyár verebélyből verbuválódtak nagybátonyi telepén három össze. hete 12 leány vállalkozott Az előbb említett alap­árra, hogy megtanulja a ha- műveletet három hónapig risnyagyártás egyik legne- tanulják, majd betanított hezebb alapműveletét, a munkásként dolgoznak, s láncolást. A kislányok Ma- annyit keresnek, amennyit conkáról, Hányásról, Mátra- termelnek. MÁSODÁLLÁS UTÁN MEGILLETI-E A DOLGOZÖT A SZABADSÁG? A másodállás után is megilleti a dolgozót a szabadság éppen úgy, mint a főállása után. Az a körülmény, hogy a másodállásban betöltött munkakörben adható fizetés felét kaphatja csak a dolgozó, nem befolyásolja az egyes munka- viszonyokból származó jogait. A fél fizetés csupán bérfo­lyósítási korlátozás, mert ha valamely oknál fogva a dolgo­zó főállása megszűnik másodállásában, az arra a munka­körre esedékes teljes összegű bért kell kifizetni számára. Ennélfogva fél fizetés esetén Is teljes jogú szabadság illeti meg, vagyis megilleti a 12 napi alapszabadság. Más a helyzet a pótszabadságnál, mert mésodállású munkahelyén az ott ledolgozott Kétévenként, illeti meg 1—1 napi pótszabadság. Pótszabadság szempontjából tehát külön kell számításba venni a másodállásban eltöltött mun­kaéveket. Olvasónknak a 12 nap alapszabadság mellett a főállásban 8 nap pótszabadság jár (16 évi munkaviszony után), másodállásában viszont csak 1 nap pótszabadság il­leti meg, mivel két éve áll fenn másodállása. Itt válaszolunk O. N. bedolgozó hasonló kérdésére. A bedolgozókkal kapcsolatos 16/1967. (XII. 27.) Mii. M. sz. rendelet 11. §-a kimondja: A vállalat — ha a bedolgozó átlagos teljesítménye eléri az azonos vagy hasonló munka­körben munkaviszonyban álló dolgozó által törvényes idő alatt elvégzendő munkamennyiségnek a felét, a bedolgozó részére szabadságot állapíthat meg. A szabadság idejére a bedolgozót átlagkeresetének megfelelő díjazás illeti meg. Olvasónk tehát nem követelheti a szabadságot a bedol­gozói másodállása után, mert azt a munkahely jogosult, de nem köteles megádni. Ha nem biztosítottak olvasónk részé­re szabadságot, kérelmére naptári évenként 1 alkalommal 2 heti időre a munkavégzés alól mentesíteni kell. Erre az időre azonban munkabér nem folyósítható. A MEZŐGAZDASÁGI LAKOSSÁG JÖVEDELEMADÓJA ALÓL KAPHAT-E MENTESÍTÉST A 65. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT FÉRFI, ILLETŐLEG A 60. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT NÖADÖZÖ? U. D.-né keresett fel bennünket levelével és írja, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltötték, mégsem kapják meg az adómentességet, sem adókedvezményt a 400 négyszögölnél nagyobb háztáji után az általános jövedelemadó, a házadó és a községfejlesztési járulék alól. Ebben kéri tanácsunkat A mezőgazdasági lakosság jövedelemadójáról szóló 51/1967. (XI. 24.) Korm. sz. rendelet rendelkezik Eszerint a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját az köteles fizetni, aki az ország területén gazdaságilag művelhető földterüle­tet bármilyen címen használ, és kétévesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosa vagy haszonélvezője. A föld használa­tára jogosult abban az esetben is adófizetésre kötelezett, ha használati jogával nem él, vagy a használt földből nincs jövedelme. A jogszabály előírja az állandó adómentességre való jogosultak körét, és minthogy erre is tettek fel kér­dést, közöljük, hogy mentes a háztáji gazdasága után az, aki a termelőszövetkezet részéről eltartásban részesül, illet­ve öregségi és munkaképtelenségi járadékos. Minthogy ol­vasónk ebbe a kategóriába nem tartozik, ezen a címen nem illeti meg adókedvezmény. Magyarok az Hazai koszt a Lenin strasszén — Noblesse oblige — A magyarok fóliáitól... — Szakmát szerezni — Barát a tévétoronyban Az azonban már igaz, hogy a 65. életévét betöltött fér­fi, illetőleg a 60. életévét betöltött nőadózót 50%, de leg­feljebb 1000 Ft-ig terjedhető kedvezmény illeti meg, de csak akkor, ha mező- és erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, és munkaképes — vele együtt adózó — férfi családtagja nincs. Ha tehát az imént írtak alapján úgy látja, hogy tévesen vetették ki a jövedelemadót, akkor a kivetést fellebbezze meg. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK ELŐÍR AS AI VONATKOZNAK-E TELJES EGÉSZÉBEN A KTSZ-TAGSAGRA? H. F. olvasónk kérdésére közöljük, hogy a kisipari szö­vetkezetek tagjainak munkavégzésével összefüggő kérdése­ket a Munka Törvénykönyve rendelkezései és a tagsági vi­szonyból eredő sajátosságok figyelembevételével kell alkal­mazni. Ezzel kapcsolatban az OKISZ Értesítő 1969. évi már­cius 8-i. 10. számához mellékelt OKISZ-vezetőség 6/1969. (O. É. 10.) OV. sz. határozat tartalmazza a kisipari szövet­kezetek tagjainak munkajogi szabályzatát. További kérdésére: a mezőgazdasági termelőszövetkeze­ti tagként eltöltött azokat az éveket, amelyeket a társada­lombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek, hozzá kell számítani a pótszabadság tartamának megállapításánál a tagsági viszonyban eltöltött időhöz. Válaszol az illetékes Ä közelmúltban az NDK- ban jártam. Sok helyütt meg­fordultam, s — ami kezdet­ben meglepett — igen sok magyar fiatallal találkoztam. Eleinte csak véletlenül futot­tam össze velük, később már szándékosan kerestem a tár­saságukat. Ahelyett, hogy elemző cikket írnék tapaszta­lataimról — jól, rosszul, töb­bem megtették már ezt előt­tem — egy-két felvillantott epizóddal próbálom érzékel­tetni, hogyan élnek odakint dolgozó fiaink, lányaink. ★ Lipcsében, a Lenin strasse egyik sarkán áll Wodrazka Wolfgang étterem. A tulajdo­nosról az a hír járja, hogy két éve nagyon rosszul ment neki: attól kellett tartania, hogy tagadóját a látogatottság hiánya miatt be kell zárni. Aztán jöttök hazánk fiai, lá­nyai, s a magyaroknak ez a második „bejövetele” meg­mentette a fogadóst. Wolf­gang ugyanis rájött, hogy a magyaroknak, hiányzik a ha­zai koszt, s ennek figyelem- bevételével választotta meg üzletmenetét. Ünnepi alkalom­ra a Speisenkartéra magyar nevek kerülnek fel: kolbász­leves, főtt-fűszeres disznóhús, csülök, májas-, véreshurka. Magyar vendégei számára mindig van egy-két kedves szava. Az olcsó és jó kiszolgálás­nak híre van a közeli Brúnó Plache strassei magyar mun­kásszállás fiataljai között. Azt beszélik, hogy a vendég­lős kilábalt nehéz anyagi helyzetéből — most úszóme­dencét épít a kertje közepén. * Mindenkitől azt kérdeztem: miért jött ki? Mi volt az oka annak, hogy az NDK-t vá­lasztotta? Az idegen nyelv elsajátítá­sa, a szakmai továbbképzés, a jobb kereseti lehetőség, s egy más ország közelebbi megismerése a leggyakoribb feleletek közé tartozott. Né- hányan bevallották: dönté­sükben az is szerepet játszott, hogy ki akartak kerülni a meg nem felelő családi körül­mények közül. A legmeglepőbb, de telje­sen logikus választ egy hosz- szú beszélgetés végén említet­te egy fiatalember. — Nekem is számít a pénz, az, hogy alaposan megismerhetek egy szakmát meg egy nyelvet — mondotta —, de be kell val­lanom: nem ezek miatt jöt­tem ki. Jól éltem otthon, ta­lán túlságosan is jól, szüleim mindent elintéztek helyettem. A katonaság sem tett ilyen szempontból erőpróbára, ott is kevés dologról kellett ön­állóan döntenem. — Önálló­ságra vágytam, arra, hogy megtudjam: mire vagyok ké­pes? A fiatalember kinti élet­módja azt bizonyította „meg­találta önmagát”, megtelelő módon osztotta be pénzét, idejét. Mint tétovázó gyerek utazott el, s mint önálló fér­fi fog hazatérni — neki így használnak az NDK-ban el­töltött esztendők. ■k Hiába érték a magyar fut­ballt az utóbbi időben soroza­tos vereségek, azért labdarú­gásunknak híre van a vilá­gon. Erről Lipcsében, a Buch­binderei Werkben — könyv­kötő üzemben +- győződtem meg. Egy lelkes túrái fiatal­ember. Kocsis Sándor — hiá­ba. a név kötelez — magva­rokból ’ megszervezte a gyár hármas számú csapatát. Az üzemben eleinte nem vették komolyan a járási ligában szereplő focistákat, de mikor sorozatban aratták hat, meg nyolc nullás győzelmeiket, megindult a „játékoscsábí­tás”: menjenek át az első csapatba. Kocsis Sándor azon­ban hű maradt a magyar csapathoz — nem úgy mint Kocsis Sándor No. I. — s be­jelentette: együtt játszanak továbbra is. Az ellenfelek, ha ismernék a középkori imát, biztosan így fohászkodnának meccsek előtt: A rhagyarok góljaitól ments meg uram mimket! * Mennyit keresnek az NDK- ban a magyar fiatalok? A különböző híresztelésekkel szemben, melyek hol irgal­matlanul alacsony, hol meg csillagászati , magasságú fi­zetést emlegetnek, elmond­hatom: jól keresnek odakint a magyarok, egy kicsivel job­ban mint itthon. Mit jelent ez? A lányok 350—400, a fiúk 5—600 már­kás átlagkeresete — a szak­mának megfelelően — vala­mivel több, mint az itthoni átlagfizetések. (A márkát néggyel kell Szorozni, hogy forintot kapjunk.) Mégis job­ban élnek, többet tudnak vá­sárolni, mintha itthon keres­nének ennyit: az NDK-ban az élelmiszerek, s a tartós fogyasztási cikkek lényegesen olcsóbbak, mint idehaza. If­jabb hölgyolvasóim elnézését kérem, hogy a hasonló korú lányoktól nem érdeklődtem — annyit tudok, hogy a fiúk kö­rében az MZ Trophy Sport De Luxe, a 250 köbcentis mo­torkerékpár a sztár. Jártam Reichenbachban, ebben a délvidéki kisvárosban (majd­nem akkora mint Salgótar­ján), az itt élő tíz magyar fiatalember közül hétnek volt már motorja. ★ Természetesen nógrádiak­kal is találkoztam. Drezdá­ban, a Park strasse 6. szám alatti tizenhat emeletes szálló­ban több mint hatszáz ma­gyar lakik — a nógrádiak a ti,zenharmadik emeletet fog­lalják el. Vas János, Suszter Sándor, Tóth Gyula, Sándor György, Nagy László és Bú­zás Dénes közül az utóbbi a korelnök: huszonkilenc éves. Megfontoltan beszél munká­járól: horizontálmarósként öntvényeket munkál meg, s bár már yan egy szakmája; sofőr, szeretne ebből is szak­munkásvizsgát tenni. Aki nem rendelkezik szakmával, annak lehetővé teszik, hogy levizsgázzon és szakmát sze­rezzen, természetesen német nyelven. A német szakkönyvek műszaki nyelve bonyolult, nehezményezik sokan. Elek Miklós, a lipcsei megyei KISZ-bizottság titkára (oda­kint épp olyan a KISZ szerve­zeti felépítése, mint nálunk) viszont amiatt panaszkodik, hogy a magyar fiatalok kö­zül sokan nem veszik maguk­nak a fáradságot, hogy ala­posan elsajátítsák a nyelvet, nem vesznek részt fakultatív nyelvoktatáson. Így természe­tesen nem lesz majd könnyű levizsgázni. *• A 361 méter magas új ber­lini tévétorony panoráma presszójában egy német mű­vezetővel ültem egy asztal­nál. Együtt néztük a kilátást, Berlin látnivalóit mutogatta. Magyarországra terelődött a szó, a művezető nem a csár­dást, a gulyást és a csikóso­kat említette, hanem meglepő biztonsággal iparunkról be­szélt. ipari városainkat sorol­ta. Megkérdeztem: hogvan is­merte meg ennyire Magyar- országot? — Személyesen még sajnos nem jártam ott — mondta —, de rövidesen el­megyek. Dolgozik a műhely­ben a kezem alatt pár ren­des, ügyes magyar fiú — folytatta. — Érdekel, milyen lehet az az ország, ahonnan jöttek. (B. L.) Lapjuk 1969. november 27-i számában Itt a levél, hol a levél címmel postai vonatko­zású cikk jelent meg. A cikkíró a zagyvapálfalvi postahivatal kézbesítő szolgá­latával foglalkozva a Radnóti utcai lakosok panaszának ad hangot. A cikkben foglaltak­kal kapcsolatban az alábbi­akat közlöm: Az említett címhelyre ille­tékes külön hírlapkézbesítő augusztus hó 31-én kilépett. A posta és a helyi szervek minden erőfeszítése ellenére pótlását folyamatosan nem si­került biztosítanom. Az eltelt időszakban az ötödik jelent­kezőt foglalkoztatom ebben a járásban, s volt időszak, ami­kor munkaerőhiány miatt a járás előfizetőinek hírlapel­látásában nehézségek mutat­koztak. Jelenleg azonban a hírlapkézbesítés biztosítva van. Megjegyezni kívánom, hogy a postai küldemények kézbe­sítése területén jelzett hiá­nyosságokról nincs tudomá­som. Az érdekelt kézbesítő 15 éve kézbesít e területen, mun­kájával kapcsolatban a felek részéről elmarasztaló észrevé­tel nem hangzott el. Az előzőekben említett, a postán kívül álló okokból je­lentkező munkaerőhiány ese­tenként a kézbesítőszolgálat minőségi romlását okozhatja, aminek megszüntetésére a kí­nálkozó lehetőségeket tovább­ra is figyelemmel kísérem. Ezzel kapcsolatban az érde­keltek szíves megértését ké­rem. Biidapest-Vidéki Postaigazgatóság NÓGRAD — 1970. január 15., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom