Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-06 / 263. szám
VTLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! NOQRAD AZ MSZMP' NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. EVF. 263. SZÁM ARA: 80 FILLER 1967. NOVEMBER 6, HÉTFŐ Október győzelme Írta: Jediicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára ötven esztendő az emberiség történelméhez képest, sőt még a társadalmi rendszerek kialakulásához mérve sem számottevő időmennyiség A kapitalizmus fejlődése évszázadokat igényelt. A németalföldi forradalomtól a múlt század derekáig tartott, amíg a papok, katonák, földesurak hatalmát véglegesen megtörte a tőke. A folyamat tele van kompromisszumokkal, a poroszutas fejlődés gyötrelmeivel, a tőke és a latifundium vadházasságából származó, hazánkra is jellemző feudálkapitalizmus félmegoldásaival. A XVIII. század végi francia polgári forradalom győzelme mellett a társadalmi fejlődés eme sajátosságai a tőkés rend hatalomra kerülésénél szükségszerűek és elfogadhatóak: a kizsákmányolás egyik formáját váltja fel egy másik, a külső erőszakon alapuló nyílt elnyomást, leplezett, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával fellépő gazdasági kényszeren alapuló elnyomás. A szocialista forradalomnak új, minőségi feladatokat kell teljesítenie. A negyedik rend, a proletariátus a kisajátítók kisajátításával, a társadalmi termeléshez társadalmi tulajdon- viszonyokat, társadalmi elosztást hoz létre. E tettével lezárul az antagonisztikus osztálytársadalmak korszaka, az embernek ember által történő kizsákmányolása, lezárul — ahogyan Engels nevezi — az emberiség előtörténete, s megkezdődik igazi története. Nincs lehetőség tehát a továbbiakban kompromisszumra: itt társadalmi vonatkozásban merőben új viszonyokat kell létrehozni. Az emberiség igaz történetének kezdete 1917 októbere. A proletariátus forradalma minőségileg új történelmi helyzetet teremt. Jelentősége tehát egyedülálló, ha a megelőző forradalmakhoz viszonyítjuk, de úgy is, hogy a zocializmust, kommunizmust teremtő felszabadult nép első forradalma. Ezért évtizedek, évszázadok múlásával a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicsősége, szerepe az emberiség történetének alakulásában nem halványodik, hanem erősödik, mint az új rendszer kezdetének, az úttörő sok-sok áldozat- vállalásának történelmi tárháza és útmutatója. E forradalomhoz való viszony, a tapasztalatainak hasznosításában elfoglalt álláspont ma is választóvíz abban a tekintetben, hogy a nemzetközi osztályharcban a proletariátus diktatúráját akarják-e megvalósítani, vagy pedig a szocializmus jelszavával játszadozva az opportunizmus mocsarába süllyednek. Lenin, a forradalom vezére, a szovjet állam megalapítója többször hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nem orosz ügy csupán, hanem a világ proletariátusának ügye, hogy történelmileg olyan helyzet alakult ki, amikor egy országban is győzedelmeskedhet a szocializmus, s ez igényli a nemzetközi proletariátus szolidaritását, aktív támogatását. Ezt példázza a • Szovjetunió 50 éves történelme. E fél évszázadot hősi harcok, az osztályharc belső és nemzetközi küzdőterein, a nagy összecsapások, a társadalmi fejlődés, a gazdasági-kulturális haladás fémjelzik. Az első imperialista világháború, az intervenció, a polgárháború óriási megpróbáltatásokat jelentett a szovjet népnek, a fiatal szovjet köztársaságnak. Legalább ennyire nehéz volt a gazdasági-kulturális építő munka kezdete: a nehézipar megteremtése, a kolhozrendszer létrehozása, az iskola- és egészségügy gyors fejlesztése. Mindent saját magának, mindent saját erőből kellett megoldani. S e fejlődés — bár óriási eredményeket hozott, s bebizonyította, hogy a proletariátus képes államot, gazdaságot teremteni és a korábbi uralkodó osztályoknál jobban vezetni — egyben a holnapért vállalt lemondások, a megfeszített munka éveit is jelentették. A problémát súlyosbítja, hogy közben az Imperializmus szövetségeket köt, készül a szovjetrendszerrel történő leszámolásra. A fiatal szovjetállamnak óriási áldozatokat kellett hoznia a haza, a szocializmus védelme érdekében. A második világháború kirobbanása újabb küzdelmeket jelentett. A német fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelem eredményeként Európa egy sor országa lépett a Nagy Október útjára. A szovjet állam pedig az SZKP vezetésével napról napra sikeresebben valósítja meg a kommunizmus építésének nagy programját. Úttörőként járja meg a szovjet nép a kommunizmus széles fronton kibontakozó megvalósításának útját. A marxizmus—leninizmus az iránytű, a marxista—leninista párt a vezető erő, amely a tévelygésektől visszatart, s átsegíti a szovjet népet az akadályokon. Példát mutat ezzel a világ minden népének. Napjainkra világrendszerré vált a szocializmus. A jelenlegi történelmi helyzetben a társadalom fejlődésének döntő, nagy kérdéseit, a szocialista világrendszer léte határozza meg. Terebélyesedik a kommunista és munkásmozgalom, új alapokon folyik a munka és a tőke közötti harc, győzedelmeskedik a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmatokon, s módszereiben új tartalmat kapott az anti- imperialista harc a haladásért, a demokráciáért, a békéért. Minden év közelebb hozza a kommunizmus világméretű győzelmét. Magyarország, a magyar nép e rövid történelmi korszakban 1919-ben, majd 1945 után híven követte a szovjet példát. Miénk ez a forradalom, ahogyan magáénak érezte az a több tízezer, volt magyar hadifogoly, akik fegyvert fogtak a szovjethatalomért. Miénk ma is, amikor a Szovjetunió sokoldalú és felmérhetetlen jelentőségű segítségével a gazdaság és a kultúra területén folyik elsősorban az építő és nevelő munka. A jövő a forradalom mellett szól, az idő nekünk dolgozik. Amikor köszöntjük a Nagy Októbert, a szovjet népet, s meghajtjuk az emlékezés zászlaját, egyben a közös eszmét, az azonos világnézetet, a közös célt, a proletár internacionalizmust köszöntjük. A magyar nép történelmében először talált igaz szövetségesre, hű barátra, amelynek hozzánk való viszonyát nem a pillanatnyi, időleges érdekek határozzák meg. A burzsoázia fizetett ideológusai azt szajkózzák, hogy mi, magyarok, kis nép vagyunk, nekünk nincsenek „vérszerinti rokonaink” a Kárpát-medencében, ezért a Nyugat segítségével kell; harcolnunk nemzeti létünkért. Ma ez a nép, amely oly sokat szenvedett a történelem során, egyenjogú, megbecsült tagja a szocialista közösség nagy családjának. Olyan hű szövetségesekkel, igaz barátokkal rendelkezik, amilyeneket korábban az osztálytársadalmak történelme során soha nem vallhatott magáénak. Ezért mindennél drágább nekünk a szovjet nép barátsága, mert a felszabadulást hozta el számunkra, segítséget nyújtott és nyújt az építés minden területén, s amelynek a proletár internacionalizmusból fakadó áldozatvállalását éreztük az 1956-os ellenforradalom legnehezebb napjaiban is. Minden becsületes magyar csakis erre a következtetésre juthat, mivel hazánk sorsa, országunk felvirágzása csakis az általános emberi haladással egybekapcsolva, annak részeként alakulhat kedvezően. Nemzeti érdekeink csakis akkor juthatnak érvényre, ha a proletár nemzetköziség nemes eszméje hatja át minden tevékenységünket. Így szolgálhatjuk legjobban nemzetünk ügyét. A magyar népben mélyen él a proletár internacionalizmus érzése, a Szovjetunió iránti tisztelet és szeretet, a töretlen hűség a munkásosztály nagy nemzetközi ügyéhez. Együtt ünnepelünk történelmet, eszmét, forradalmat a szovjet néppel, a világ népeivel. Saját forradalmunknak tekintjük, jövőnket látjuk történelmében, s boldogító tudat az, hogy együtt, a nagy közös eszme zászlaja alatt menetelünk az emberiség jobb, boldogabb korszaka felé. Kívánunk a sok áldozatot hozó hős szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának sok sikert a kommunizmus építése gigászi feladatainak győzelemre viteléhez! Ünnepség Salgótarjánban Hetvenöt éves az Fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünnepelte tegnap a Salgótarjáni öblösüveggyár. Kiállítások, szovjet filmhét és a világ első győztes proletárforradalmának magyarországi hatásáról rendezett történelmi ankét, sportesemények vezették be a tegnap, november 5- re kitűzött központi ünnepséget. Délután három órakor a megyei József Attila Művelődési Házban rendezett ünnepi gyűlésen megjelent Jediicska Gyula, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Szó- kup Lajos, az ÉVM miniszter- helyettese, Szabó József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjáni bizottságának első titkára, a megyei és országos politikai, társadalmi, gazdasági élet s a fegyveres testületek több ve. zető személyisége. Az ünnepi gyűlés résztvevői melegen üdvözölték dr. Kriska Milánt, a Öblösüveggyár gozója kitüntetést Csáby Imre, a gyár párt végrehajtó bizottságának titkára és Varga Sándor, a szakszervezeti bizottság titkára is. A gyár vezetőinek pénzjutalmat adott át a miniszterhelyettes. Szalai Gáspár, a salgótarjáni pártbizottság első titkára a párt- bizottság elismerő oklevelét nyújtotta át. Végül Varga Gyula igazgató több, mint kétszáz dolgozónak nyújtotta át a Kiváló Dolgozó jelvényt, oklevelet, az ezzel járó pénzjutalmat, további kétszázhuszonöt dolgozónak pénzjutalmat, összesen mintegy háromszázezer forintot. Az ünnepi gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. „Az üveg szépsége” című kiállítás megtekintése után az ünnepi vacsora, majd kultúrműsor következett. Éjjel Írét óráig tartó tánc zárta le as eseményekben gazdag napot. Közép-szlovákiai Szakszervezetek Tanácsának elnökét. Varga Gyulának, a* öw<- üveggyár igazgatójának megnyitó szavai után Szókup Lajos, az ÉVM miniszterhelyettese mondott ünnepi beszédet. Méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év. fordulójának jelentőségét. Elismerő szavakkal emlékezett meg az ország egyik legjelentősebb üveggyárának történetéről, munkásainak harcos múltjáról, az ország gazdasági életének fellendítésében elért érdemeiről a felszabadulástól napjainkig. Ezután a miniszterhelyettes átnyújtotta Batta Jenőnek és Szorcsik Istvánnak, az öblös- üveggyár két dolgozójának a Munkaérdemérem bronz fokozatát. Több más üveggyári dolgozót, köztük nyugdíjasokat, az ÉVM Kiváló Dolgozója kitüntetéssel jutalmaztak. Megkapta az ÉVM Kiváló £>. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója 1
