Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-23 / 277. szám
1989. november 28. szerda NÖGRÁD 3 Az idős közkatona Tsz-ek a reform útján 11. Akire in ég* számítanak Egy karmozdulat és leáll a gép. Az ősz bajuszú kezelő újabb jelzésre vár, hogy indíthassa. Az ő feladata a tele csillék kihúzatása és az üresek visszaeresztése a végnapjaihoz közeledő György- aknán. Arcán végtelen nagy nyugalom. Mozdulatai is ilyenek, ahogy a zsebből cigarettát kotor elő és rágyújt. — Megy a gép Jóska bécsi? — szól be valaki az ajtón. — Menne, ha jeleznének — válaszol, azután egyedül marad. Vajon mire gondolhat? Az öreg bányára, amiből nemsokára elfogy a szén, vagy arra, hogy még másfél év és ö is szegre akasztja a bányász mécsest, nyugdíjba megy? Erre — ha netán megfeledkezne róla — figyelmezteti a teste is, ami könnyebben fárad, mint azelőtt, mart 58 év alatt sokat megért. Vagy talán a gyerekekre gondol? A lakatosra, amelyik nemrég szerelt le, a dukkózó- ra, amelyik most készül a bevonulásra? A lányokra gondol talán? Az egyik már az üveggyárba jár, a másik még iskolás. Hamarosan kell a stáférung. Későn jöttek, de azért felnőnek. Ha van szabad idő és beszélgető partner, akikor téma is kerül. A gépkezelőnek van mondanivalója a régiről és az újról i& Az illegális kommunista pártnak 21 éves korában, 1929- ben lett tagja. Titkos találkozók, a konspiráció különféle módszerei, a fedőnevekkel takart elvtársak utasításai és megannyi epizód. Tagja lett a munkanélküliek bizottságának Kistere- nyéről indult, Baglyason volt a találka, azután csoportban, gyalog vágtak az útnak az akkori megyeszékhelyre, Balassagyarmatra. A céljuk: felkeresni a főispánt, a megye urait és munkát, segítséget kérni. — Emberek nem magukat várják? Az összes utat elálltak erre a csendőrök. — Egy asszony jött Szécsény határánál az mondta. — Majd meglátjuk — válaszoltuk azután mentünk tovább. Egyszer csak egy bokros résznél elénk álltak szuronyt szegezve. —• Hova emberek? — szólt a csendőr. — Megmondtuk. Visszato- loncoltak bennüníket. Tudja sok volt ám a provokátor közöttünk is. így tudhatták meg akkor is, mire készülünk. — Csendőri felügyelet alatt álltam én is szinte végig. Ügy találkoztunk nem egyszer, hogy én a terenyei úton bicikliztem Tarján felé a másik meg onnan jött. Be volt kötve a keze. Amikor összetalálkoztunk, a megadott jelszó elhangzott, akkor adtuk, vettük az utasítást, azután ki erre, ki arra elkerekezett. '— Hires volt ez a kisterenyei csendőr-őrs. Mikor 1982-ben lebuktunk, bevitték bennünket Ott ültek nappal a hites emberek, az esküdteket hívták így a faluban. — Addig nem is volt baj, nem bántottak, hanem estefelé megszólalt a csendőr: — Pista bácsi — János bácsi. maguk el is ballaghatnak most már haza, mert este lesz. — Jó éjszakát tiszthelyettes úr! — még meg is hajoltak hozzá. Aztán mentek, nekünk meg kezdődött és tartóét reggelig. —- Te Jóska «sóit egyszer a detektív. — Miért mar- háskodsz te mindig. Ha elfogadod a mi ajánlatunkat jó dolgod lesz. Lesz munkád, pénzed csak néhány dolgot elmondasz nekünk. — Nem tudok én semmit, amit maguk meg akarnak tudni — válaszoltam. Azután vittek a simítóra. Hogy mi volt sz a simító’ Könnyen kitalálhatja. A talpunkat verték. Az ember agyrázkódást kapott és úgy érezte, mintha cafatokban lógna minden porcikája. Azért csinálták, hogy az ember agya is eltompuljon. Mikor bebörtönöztek), egyes zárkában töltöttem egy évet. Saját ruhámban jártam. A testvéreim vettek váltást, vasárnaponként pedig elvtársnők jöttek beszélőre. A vörössegély ajándékát, könyveket, íróeszközöket hoztak. Amikor letellett az idő nem kaptam munkát. Felügyelet alatt álltam, azután valahogy felvettek a postához, nem kértek erkölcsit Nem tartott soká! A vasúton is dolgoztam, mint pályamunkás, azután meg maszeknál. Élni kellett valahogy. Látja ezért nősültem én későn 34 éves koromban. Nem volt arra időm se, meg módom se korábban. • Együtt tartunk hazafelé az idős kommunistával'. A téma a jelen. A gyerekekről beszél, akik már felnőnek. A házról, amit az úgynevezett bányász sajátház-akcióban épített A munkáról, aminek a folyamatossága csak a felszabadulás óta biztosított szánvára. — Volt-e valamilyen funkcióban? — Huzamosabb ideig nem. Hogy is magyarázzam magának? — szólal meg némi hallgatás után. — Csak három elemit végeztem. Nem olyan világ volt mint mpst. Ezért van egy bizonyos kisebbségi érzésem is. Ezért és talán a sok verés is hozzájárult Dolgozom, párt- munkám mindig van, amit rámbíztak, a múltban ts megcsináltam és most is megcsinálom. Legutóbb beválasztottak a tröszti pártbizottságba és ez azt jelenti, hogy még számítanak rám. — Segélyt egyszer kértem. Mások mondták, kérjek. Baleset ért, beteges volt a feleségem is, azután még a gyerekek ie kicsinyek. Akkor hosszú utánjárásra kaptam kétszáz forintot. — Tavaly — november hetedikén Moszkvában jártam. Azért nem kellett fizetnem. Életemben az volt a legszebb élményem. A kislánynak egy órát, a feleségemnek egy tésztavágókést, meg kapron harisnyát hoztam emlékbe Amikor elbúcsúzunk, korát megtörtségét meghazudtoló fürgeséggel igyekszik hazafelé. Siet a családhoz. Bódé János dig a párhuzamos létezés nem lehet az állandó háború állapota, bőiének kell lenni. Ez mind a győztes szocializmusnak, mind a még tőkés rendszerben élő népeknek érdeke. A győztes szocialista forradalom — egyebek között — a nemzetiségi kérdésnek, a történelemben első valódi meg-, oldásával példát adott a függetlenségükért küzdő népeknek, azóta pedig tettekkel fejezi ki szolidaritását irántuk. A békés egymás mellett élés ma a nemzetközi osztályban: tgyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus pozícióit, és így állandóan közelebb hozza a nemzeti függetlenségnek a gyarmatosítás, a szocializmusnak a kapitalizmus feletti világméretű győzelmét R békés egymás mellett élés politikája államközi viszonyra vonatkozik, és azt jelenti, hogy az államok tudomásul veszik egymást úgy, ahogy vannak, tudomásul veszik azt a kormányt, amely a másik országban hatalmon van. Hogy a társadalmi rendszer milyen, az kizárólag az adott ország lakosságára tartozik, és teljes mértékben belügy. A szocialista országok következetesen tartják magukat ehhez az állásponthoz, az imperialisták viszont éppen a békés egymás mellett élésre való hivatkozással szegik meg magát a békés egymás mellett élést. Jogot formálnak arra, hogy meghatározzák, milyen legyen a társadalmi rend abban az országban, amellyel „hajlandók” együtt élni, sőt, be is avatkoznak annak érdekében, hogy egyes országokban megteremtsék az amerikai értelmezésű együttélés belpolitikai feltételeit. Másfelől nem egyszer halljuk tőlük, hogy fenn kell tar* tani a világom a status quot. Ezen azt értik, hogy a gyarmatok maradjanak gyarmatok, a befolyási övezetek befolyási övezetek, és a kapitalizmus maradjon kapitalizmus ott, ahol még uralkodik, ök tehát beavatkoznak a maguk érdekében, a népeknek viszont meg akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját hazájukban, a saját érdekükből. És ami még ennél is furcsább, és tűrhetetlenebb; az imperialista országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok nem átallanak a Szovjetuniótól, és a szocialista országoktól kérni garanciát arra, hogy a status quo a világon nem változik. így tehát a Szovjetuniótól, és a szocialista országoktól akarnak biztosítékot kapni arra, hogy sehol a világon nem lesz nemzeti függetlenségi harc, és szocialista forradalom. Az imperialisták tehát nem ismerik el, hogy a népek maguk vívják nemzeti függetlenségi harcukat, maguk csinálják a társadalmi forradalmat. Tudják ezt, de nem ismerik el, mert úgy vélik, elfogadhatóbbá teszik a közvélemény előtt a belügyekbe való imperialista beavatkozást, a haladó mozgalmak elleni fegyveres feliepést, ha propagandájukban arra hivatkoznak, hogy egy másik hatalom külső beavatkozása ellen nyújtanak védelmet A békés egymás mellett élés lenini politikájából épp ennek a fordítottja következik. A kommunisták azon a nézeten vannak, hogy a történelmet senkinek nincs joga megállítani. Elutasítanak mindenféle politikai és társadalmi status quot abban az értelemben, ahogyan, azt az imperialisták felfogják. Az osztály- álláspontból az következik, hogy a szocializmus, és a nemzeti függetlenség erői egy tapodtat sem adnak fel a már elfoglalt állásaikból, és nem mennek bele abba sem, hogy a kapitalista rendszer, a gyarmatosítás a status quo címén védelmezni próbálja a maga osztályállásait, és meggátolja a népeket abban, hogy éljenek elidegeníthetetlen jogaikkal. A békés egymás mellett élés politikája magában foglalja a bandungi értekezleten elfogadott öt alapelvet, a Pancsa Sálát, azaz a népeknek a szuverenitáshoz, belügyeik önálló intézéséhez és társadalmi rendszerük szabad megválasztásához való jogát. A Szovjetunió és a többi szocialista ország küzd azért, hogy rákényszerítse az imperialistákra a békés egymás mellett élésnek e teljes és egyedül helyes értelmezését. Emellett a szocialista országok nem títA mezőgazdasági árreform A mezőgazdasági árreform alapvető célja, olyan árszínvonal kialakítása, amely fokozatosan biztosítja a szövetkezetek pénzügyi önállóságát. Közismert, hogy az eddig megvalósított mezőgazdasági felvásárlási áremelést 1968-ban az általános árreform keretében, és ezt követően további árrendezés követi. Jelenleg a mezőgazda- sági árszínvonal alacsonyabb, mint azt a társadalmilag elismerhető költségek indokolnák, az ipari termékek árszínvonala pedig ennél magasabb. Ennek következtében a mezőgazdasági termelőüzemek többsége számára az árbevételek nem teszik lehetővé a termelés zavartalan fejlesztését, bővítését. Ilyen irányú vizsgálatok például kiderítették, hogy az 1966. január elseje előtti árakat figyelembe véve a tsz-ek csak egy kisebb hányada képes a saját bevételeiből gazdálkodását bővíteni, és nem kevés az olyan tsz-ek száma, amelyeknek árbevételeiben még az azonos színvonalú termelés költségei sem térülnek meg. De nemcsak a tsz-ek jelenlegi helyzete, hanem a mezőgazdasági termelés növelésnek anyagi-műszaki megalapozása. az alapvető termeléspolitikai célok megnyugtató érvényesülése, az élelmiszer fogyasztói árak szilárdságának követelménye is igényli a mezőgazdasági árak rendezését Mint a népgazdaság többi ágában, úgy a mezőgazdaságban is az egyik legfontosabb követelmény, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala normális gazdálkodás esetén olyan nagyságú bevételt tegyen lehetővé az üzemek túlnyomó részének, amelyből fedezhetik a folyó termelés kiadásait beleértve ebbe a dolgozónak biztosított kellő nagyságú személyes jövedelmet is, továbbá amelyből jut elegendő erő a társadalomnak is kívánatos termelés bővítésére. Az erűnek megfelelően kialakított árszínvonal — még a legrosszabb földeken gazdálkodó szövetkezetek esetében is — biztosítja a termelés anyagi feltételeit, tehát lehetővé teszi a termeléshez szükséges műtrágya, vetőmag, növényvédőszer, stb. beszerzését, valamint a tuszkolják, hogy nemcsak erkölcsileg, de cselekvőkig is szolidaritást vállalnak a nemzeti függetlenségükért küzdő népekkel. Sohasem avatkoznak azonban abba, hogy a függetlenné vált népek milyen társadalmi rendszert választanak. Ha úgy döntenek, hogy a fejlődés nem kapitalista útjára lépnek, megadják nekik ehhez a tőlük telhető anyagi és erkölcsi segítséget. A békés egymás mellett élés politikájának fő célja egy harmadik világháború katasztrófájának, a két világrendszer nukleáris, és termonukleáris fegyverekkel megvívott háborújának megakadályozása; a béke, az általános és teljes leszerelés. Ilyen háború közepette Sem nemzeti függetlenségről, sem békés gyarapodásról nem lehetne szó. E veszély kiküszöbölése, és a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése tehát a legkedvezőbb feltételeket teremti a népek nemzeti függetlenségi harca számára. M i sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a második világháború után, a szocialista világrendszer létrejöttének, és az erőviszonyok fokozatos eltolódásának hatására, alapvetőig a békés egymás mellett élés viszonyai között győzött sok nép függetlenségi harca és széthullott a gyarmati rendszer. tagok személyi jövedelmednek a társadalom más. hasonló erőkifejtést végző tagjaival azonos, vagy megközelítő szintre emelését. A többi szövetkezetben pedig — a gazdálkodás eredményétől függően — lehetőséget teremt a bővített újratermelésre is. A számítások szerint a tsz-ek 10 százalékéban még a jelentősen megemelt felvásárlási árak sem biztosítanák a termelés bővítésének költségeit, ezért itt továbbra is fennmaradnak az állami támogatás legcélszerűbb, termelést segítő és ösztönző formái. A mezőgazdasági árreform keretében sor kerül a mező- gazdasági termékeknek egymáshoz és a fogyasztói árakhoz, valamint a külkereskedelmi és az ipart árakhoz viszonyított arányainak változtatására is. Általános tapasztalat, hogy a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakulására az árrendszer elsősorban a megfelelő árarányokkal gyakorol hatást. Jelenleg az a helyzet, legalábbis néhány fontos mezőgazdasági terméket tekintve, hogy termelésüket nem a kedvező közgazdasági feltételekkel, hanem egyéb módon biztosítjuk. Ezért az árarány változásoknak szerepük lesz abban, hogy a népgazdasági terv fő termeléspolitíkai célkitűzéseinek megvalósítását biztonságossá tegyék, és a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakítására ösztönözzenek. A mezőgazdaság fő termelési célkitűzései közé tartozik a kenyérgabona hazai termelésből való biztosítása, a hazai takarmánybázis novelese, a zöldségtermelés erőteljes fejlesztése. Fontos, feladat, a szarvasmarhaíe- nyásztés, és ezzel kapcsolatban a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése, stb. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan árváltozásokat szükséges végrehajtani, amelyek — az anyagi érdekeltség élve alapján — a fő célkitűzések megvalósítására ösztönöznek. A mezőgazdasági felvásárlási és fogyasztói árak arányát nagymértékben befolyásolja az a körülmény, hogy a fogyasztói árak, különösen az alapvető élelmiszerek árának szilárdságát biztosítani kell. Ezért a mezőgazdasági felvásárlási árak emelését nem minden esetben és nem azonos mértékben követik majd a fogyasztói árak. Természetesen abban az esetben, ha az indokolt mezőgazdasági árváltozások tartósak, akkor előbb- wtóbb a fogyasztói árak is igazodnak a felvásárlási áriakhoz, de ez minden esetben csak a lakosság életszínvonalának veszélyeztetése nélkül mehet végbe. (Pl. a fogyasztásba azonos szerepet játszó más élelmiszerek árának egyidejű csökentésével.) A rrtezogoadasagr termelés« ben felhasznált ipari eredetű termelési eszközök j ás a mezőgazdasági termékek árának egymáshoz való viszonyát a jövőben az jellemzi, hogy az ipari árak változását követni fogják a mezőgazda- sági árak, tehát ha a mezőgazdaságban felhasznált ipart termékek árja valamilyen oknál fogva emelkedik, akkor az tovább gyűrűzik a mezőgazdasági értékesítési árakra. Ez viszont feltételezi; a mezőgazdasági eredetű termékek szilárd fogyasztói árát csak akkor lehet biztosítani, ha az ipari árak nem emelkednek, illetve az áremelkedésből származó többletköltségek a mezőgazdaság számára valamilyen formában megtérülnek. A mezőgazdasági és a külkereskedelmi árak kapcsolatát a népgazdaság más területeihez hasonlóan az jellemzi majd. hogy a külföldi' piaci hatások, az árakon keresztül az eddiginél jobban érvényesülnek a mezőgazdasági tér« melőüzemeknél is. Összhangban a népgazdaság más területeivel és az általános árreform irányelveivé!, megváltozik a mezőgazdasági árszabályozás rendszere is. A változás lényege az, hogy szűkül a központi űrhatóság által megállapított, rögzített árak köre, és bővül a piaci viszonyok alapján történő szabad megegyezés tárgyát képező árak, illetve a hatóságilag tágaítíb keretek között szabályozott árak köre. Továbbra is központilag meghatározott fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és azoknak a termékeknek, amelyek felvásárlására, — pl. kenyér- gabona, dohány, szarvasmarha, stb. — kizárólag állami vagy más felvásárló szervek jogosultaik. E termék ekn<3 az árat hosszabb időre állapítják meg. A mezőgazdasági termékek egy másik csoportjánál, amelyek fontos közéleflmeaó* cikkek, de jelentős a szabadpiaci forgalmuk is — mint pl. a zöldség-, gyümölcsfélék nagyobb része, a baromfi, a tojás, a bor, stb. — a központi árhatóság csupán tájékoztató árakat állapít meg. És végül a termékek egy harmadik csoportjánál. ahol nem jelentős a központi felvásárlás, az árak a kereslet-kínálattól függően, szabadon változnalc. A mezőgazdasági árreform tehát valóban az új gazdasági mechanizmus egyik központi kérdése, hiszen az árak emelése, az árarányok váiltoeása, az árképzés módosulása megteremtik a szövetkezeti gazdaságok pénzügyi önállóságának jobb feltételeit, és kedvező i lányban befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Dr. Dankovits László . (Folytatjuk) A Vörös Csillag Traktorgyár értékes felajánlások teljesítő, ■ével köszönti a IX. pártkongresszust. A szerelőüzem szocialista munkabrigádjai a terven felüli 2« UE—28 típusú traktorból tizenhetet már elkészítettek. Képünkön: az udvaron sorakoznak ac elkészült ÜK—28-as traktorok (MTI foto — Gárdos Katalin felvétele)
