Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
4 NÖGRAD Nff. Január 28. péntek. Együtt a tagsággal Sikeres tanfolyamok Régi gyakorlat már az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz ben, hogy a tervkészítés előtt a szövetkezet vezetői széleskörű közvéleményku tatást tartanak a tagok, között. Hadd mondhassa el mindenki az észrevételét, javaslatait a közös jövedelem további javításáért. Az elv, a tsz-demokrácia elmélyült alkalmazása, régi és állandó, de az elv gyakorlati megvalósításának módszerei szinte évről-évre változnak. Tavaly még csak a tagok véleményét kérték be a tervkészítés előtt, az idén viszont már arra is lehetőséget biztosítottak, hogy a tagok küldöttei megvédhes- sék a javaslatokat, vitázhassanak a vezetőkkel a közös ügy érdekében. Két bizottság' A szövetkezeti termelési terv előkészítését úgy növénytermesztésben, mint gz állattenyésztésben egy-egy bizottság végezte. A két bizottságban a szakvezetőkön és az illetékes brigádvezetőkön kívül tizennyolc tsz-tag is részt vett, mint a tagság telj es jogú megbízottja. Képviseletet kaptak a bizottságok munkájában a nők és férfiak, idősek és fiatalok, a növénytermesztés és állat- tenvésztés minden területéről. A küldöttek előzőleg megtárgyalták a tagokkal, milyen tapasztalataik vannak a tavalyi munkáikról, milyen növények vetését, álllattfaj^ fák tenyésztését és hizlalását javasolják, mely táblákon helyezzék el a kapásnövényeket, milyen terményeket kössenek még le szerződésileg (a szerződéskötések javát már a szeptember 10-1 küldöttgyűlés elhatározta!), tehát lényegében a szövetkezeti termelés minden lényeges pontja napirendre került Ilyen előzetes tájékozódás és felkészülés után jelentek meg azután a tsz-tagok képviselői a két bizottság ülésén, amelyeken Síraki István főagronőmus, a termelési terv letéteményese elnökölt. Vitás kérdések A növénytermesztés idei tervét megtárgyaló bizottság nyomban egy vitás kérdés tisztázásával kezdte munkáját. Nagy Jánosné, Hegedűs Jánosmé és Fábián István növénytermesztők felvetették, hogy bár a vezetőség igyekezett a cukorrépát egyenlő értékű talajba elhelyezni és a munkáikra is ösztönzőleg hatott a terven felüli termés ötvenszázalékos prémiuma, a termésátlagok mégis igen változékonyak voltak. A sok csapadék következtében egyes területeken alig 120 mázsa termett holdamként, míg a jobb fekvésű helyeken 350 mázsás termést is elértek. Ez nem az ápolási munka minősége közötti különbségekből fakadt, hanem a tagok munkájától független körülményektől. A tsz-tagok javaslatára az idén nagyobb gondossággal jelölték ki a cukorrépa vetésterületét. hogy a terméseredmények ingadozása kizárólag a tagság igyekezetétől függjön. Közös megegyezéssel kijelölték azt a hatvanholdnyi lóherét, amelyet magfogásra hagynak meg, s megegyeztek a burgonya elhelyezésében is. A kertészeti munkákkal kapcsolatosan viszont a vezetőséginek akadtak észrevételei. A vezetőség véleménye szerint a kertészetben dolgozó tsz-tagok nem mindig a leggondosabb munkát végezték és a szedésnél sem jártak el kellő figyelemmel. A bizottság úgy határozott, hogy az idén a kertészetben is a hozamoktól teszik függővé az ott dolgozó tagok jövedelmét. A csapadékos tél miatt élesem felvetődött a vízrendezés kérdése is. Kanyó Ferenc, Fábián István, Hegedűs Antal javasolta, hogy az idén fokozott gondot fordítsanak a vízlevezető árkok tisztítására és a szövetkezet is járuljon hozzá a vízrendezés költségeihez. Ügy határoztak, hogy az állami hozzájárulással egyenértékű összeggel, mintegy ötvenezer forinttal járulnak hozzá, hogy a mélyebb fekvésű szántóföldekről idejében levezessék a talajvizet. Kilenc millió forint A honamtervek összeállításánál vezetők és tsz-tagok egyformán azt az elvet tartották szem előtt, hegy a tsz-nek azt a mintegy kilencmillió forintos bevételét, amely megalapozza a tagok megszokott, szép jövedelmét, biztosítani kell. Ezért terveztek 180 mázsás átlagtermést cukorrépából és az állattenyésztésben ugyanezért szabták meg a tehenenkénti tej hozamot 2600 literben. S a tej hozam növelésével a vita végén Kanyó Mihály, Hegedűs Ferenc és még néhányan, akik előbb aggályukat fejezték ki a tervvel kapcsolatban, ugyancsak egyetértettek. Hiszen a tavalyi tény számok alig maradtak el az idei terv irányszámai tóL A jövedelem, az árubevétel növelése érdekében szabták meg az állattenyésztésben a súlygyarapodás mértékét. Itatásos borjúnevelésnél 26, növendékmarhánál 16, marha- hizlalásnál 28, választási malacnál 20, tenyészsüldőnél 14 és hízósertésnél 17 kilogrammos havi súlygyarapodást terveztek. Egyidejűleg megbeszélték a szaporulati előirányzatot, az elhullást csökkentő módszereket, az értékesítés kérdéseit is. Az állattenyésztés tervének megvitatásánál egyetlen problémásabb kérdés akadt: a hízómarhák gondozói aggódnak, hogy a ráhizlalás mértékével gondjaik lesznek, nőért újabban gondosabban takarmányozott alapanyagot kapnak. Így a súlygyarapodás csak nagyobb gondossággal biztosítható. A vezetőség azonban megnyugtatta az állatgondozókat, hogy a hízómarhák etetéséhez éppen olyan jómdnőségű pillangós takarmányt tudnak biztosítani, mint a borjúne- velőfcnek. Tetszik az új módszer A két bizottság munkája után a tsz főagronómusa hozzálátott a termelési tervek pontos kidolgozásához. S mielőtt az új terv közgyűlés elé kerülne, egy harmadik, tsz- taggal kibővített bizottság megtárgyalja a jövedelemelosztás módozatait is. A növénytermesztési és állattenyésztési bizottságban résztvett munkacsapatvezetők, brigádvezetők már tovább is adták megbízóiknak azokat az irányelveket, amelyeket vezetők és tagok egyformán magukévá tettek. S általános a vélemény, hogy a tsz-demokráciának ilyenforma érvényesítése tovább fokozza a vezetők és a tagok közös felelősségét Lakos György A rétsági járásban 150 analfabétát számoltak össze a múlt évben. Többségük Diósjenőn, Rétságon, Legén- den, Szendehelyen és Szátokon lakik. Diósjenőn 40 analfabéta van, ebből 20 már 50 éven felüli, és ezért már nem is hajlandók iskolába járni. Meggyőzéssel elérték, hogy a másik 20 beiratkozott az alapismereti tanfolyamra. A községi tanács vezetői a falu egyik régi épületét rendbe hozták s itt folyik az oktatás Végh Lászlóné pedagógus vezetésével. A szátoki eredmények is az összefogást dicsérik. A községen kívül lakó cigányok a nagy távolság miatt nem jártak be az iskolába. A gyógypedagógiai gyermek- otthon viszont alig 150 méterre van a lakóteleptő’ Paksi Katalin, az otthon fia tál igazgatónője és a nevelők vállalták az alapismereti tanfolyam lebonyolítását. Ma tízen tanulják a betűvetést a gyermekotthonban. Szendehelyen nyolcán járnak alapismereti tanfolyamra. AU a bál. Kétszáz nyugdíjas nyomdász mulat. Férfiak, nők vegyesen. A nyomda igazgatója és szakszervezeti bizottsága hívta meg őket egy kis légyottra. Néhány „civil” is betévedt közéjük. Nem nyomdászok, nem nyugdíjasok, másféle idegen emberek. Kicsit megbámulják ezeket, aztán hagyják. A teremben kellemes meleg, kellemes szordinós ma- dárcsiripelés, az asztalokon bor, sör■ Ósszecsendül két pohár, összecsendül száz pohár, szép üvegmuzsika. Az arcok már egy kissé pirosak. Hát igen, a vérnyomás... A nyomda igazgatója feláll. Kissé zavarban van a meg- hatódottságtól — Halljuk a Miska gyereket! — szólnak többen is. A Miska gyerek, az igazgató kétszáz mamának és papának tisztelettel jelenti, hogy... „máskor is jöjjenek el szaktársak, mert mi nagyon szeretjük magukat"' Nem változtak a kőtelező tárgyak Kijelölték a szóbeli érettségi tételeket Az 1965—66. tanévi gimnáziumi szóbeli és gyakorlati érettségi vizsgák anyagát, — amely a tételek alapjául szolgál — megküldték az iskoláknak. Ebből a központilag kijelölt anyagból állítják majd össze az érettségi tárgyakat tanító tanárok a vizsgatételeket. A kidolgozásra most egy hónappal több idejük lesz, mint az előző években. Az érettségi szerint az A-tételeket legkésőbb március 15-ig kell a diákokkal ismertetni. A vizsgaanyag előbbrehozott közreadása azonban remélhetőleg azt eredményezi, hogy a tanulók is előbb kapják kézhez a tételeket, s kellő időben hozzákezdhetnek a felkészüléshez. Kötelező tárgyak változatlanul: magyar nyelv és irodalom, történelem, valamint (a matematika. Választhatóan (kötelező egy tantárgy a kö- • '■skezök közül: orosz nyelv, r ásodik idegen nyelv, biológia, fizika és kémia. Arra vonatkozólag, hogy egy-egy tárgyból milyen főbb követelményeket támasztanak az érettségizőkkel szemben, a minisztériumban elmondották: magyarból a jelöltekre mindenekelőtt az a feladat vár, hogy megmutassák tájékozottságukat az irodalomtörténet folyamatában, értékeljék az olvasott műveket művészi és eszmei szempontból, adjanak számot olvasottságukról, irodalmi műveltségükről, előadó készségükről. Történelemből az egyetemes és a magyar történelmi fejlődés ismeretét kell bebizonyítaniok a diákoknak, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális vonatkozásban vizsgálják a fiatalok marxista-leninista történelem-szemléletét valamint azt is hogy gondolkodásukban — történelmi, politikai kérdések megítélésében — hogyan tudják ismereteiket alkalmazni. A harmadik kötelező tárgynál, a matematikánál nem a formális matematikai ismereteket kérik számon, hanem a megértésen alapuló alkalmazást, a gondolkodó képességet Ezért a matematika elméleti tételekhez egy-egy gyakorlati feladat megoldása is csatlakozik. ÁLL A BÁL Csillognak a szemek. Itt már senki sem öreg. A zenekar tust húz, majd valcerba kezd. Feri bácsi 81 éves. Egykor gépszedő volt. Most sötét zakóján vidáman csilingelnek a kitüntetések. Amikor megérkezett, úgy tűnt, valamit keres a földön. Most kihúzza derekát és int élete párjának. — Gyere Jucikám, én csak veled tudok valcerezni. — Jucika hetven éves. Hat gyermeket szült és álmában még most is a betűket szedi. Feri mellett kezdte- Feri akkor már öreg segéd volt, 6 csitri. Szóba se áUt vele. De ötszáz év távlatából is jóságos volt hozzájuk Gutenberg János, a nyomdászok atyja. János-napkor valcereztek először a ligetben. Akkor még a hat gyermek csupán egy szerelmes pillantás volt. Es most újra fiatalok. Mindenki őket nézi, azután mindenki táncolni kezd. Feri bácsi a szünetben azt mondja a pincérnek: „Hozzon fiam három üveg bort a zenekarnak, a jobbikbóV’ Es ha katonatiszt nem is volt, mindenképpen úgy fizet. Az asszonyt legényesen karon kapja és elviszi a büféhez. Bár az asztalnál ajándékba kapnak mindent, 6 itt, a saját pénzén kér „Jucinak” egy pár virslit és egy pohár sört. mint mindig, ha együtt mulatnak. Hangolnak a zenészek■ Odajön hozzájuk Miska, az igazgató és felkéri Juci nénit. — Szép tőled Mihály ■— mondja az asszony. — Mitt- dip rendes fiú voltál. Megérdemlőd ezt a szép rangot, de már bocsáss meg, táncolni azt nem tudsz édes fiam. Olyan öregesen totyogsz. Nézd meg az én Ferimet — s ezzel férje karjaiba libben és táncolnak, mint ötven évvel ezelőtt (soha) MÉSZÁROS OTTÓ dl) Naujochs, te disxnó! Alfred Helmuth Naujocks egyike volt a nácizmus tipikus fenegyerekeinek: mindenre kapható fickó, aki „természetesen” csakis az SS- nél köthetett ki, hiszen Himmler fekete lovagrendje korlátlan lehetőségeket biztosított a Naujockshoz hasonló, nem kis számú kalandor számára. Ez az Alfred Naujocks volt az, aki felkavarta a kedélyeket a nürnbergi tárgyalóteremben. Keitel dühöng A szenvtelenségével tüntető Keitel volt az, aki elsőnek vesztette el uralmát idegei felett, s felugorva a padot verve ordítozott: „Naujocks, te disznó, eladtad a lelkedet!” Mit mondott ez a minden hájjal megkent SS tiszt, aki nürnbergi vallomása után .léhány nappal az amerikai fogolytábor őrségének szeme láttára sétált ki a kapun, s soha többé nem került elő? „1939. augusztus 10-én Heyd- richtől, az SD főnökétől (az SD az SS saját hírszerző és kémelhárító szolgálata volt — a szerk.) azt a parancsot kaptam, hogy készítsük elő a lengyel határ közelében fekvő gleiwitzi rádióállomás megrohanását olymódon, hogy mindenki azt higgye, a tettesek lengyelek. Szükségünk van bizonyítható lengyel túlkapásra a német propaganda és a külföldi sajtó részére — mondotta Heydrich, majd azt is hozzátette, hogy a felszerelést és a részletes utasításokat az OKW-től kapom meg. Itt (ti. az OKW-n — a szerk.) azt a parancsot kaptam, hogy foglaljuk el a rádióállomást és addig tartsuk, amíg egy lengyelül tökéletesen beszélő emberünk mikro- íonba mondja beszédét. Augusztus utolsó hetében felkerestem Heinrich Möllert, a Gestapo főnökét, hogy az utolsó teendőket megbeszéljem vele. Közölte, hogy mindent elrendezett. Augusztus 31-én délben Heydrichtől telefonon megkaptam a titkos jelszót az akció végrehajtására: jelentkezzék Müllemél a konzervekért-” Az OKW említéséért dühöngött, s verte a padot Keitel. A „tisztességes” tábornokok, lám, mibe keverednek! Miért nem a hadsereg hajtotta végre magát az akciót? Lahousen tábornok adta meg a választ nürnbergi vallomásában: „Mi teljességgel soha nem bíztunk a hadseregben, olykor még az SS-ben sem. Csak a Hírszerző Kommandó volt teljes értékű.” .és mosolyog A gleiwitzi sötét provokáció után átdübörögtek a német tankok lengyel földre: megkezdődött a második világháború. Hitler szeptember elsején nagy beszédet mondott a Reichstagban, s ott, miközben ezrével gyilkolták meg a lengyel polgári lakosság tagjait, szemforgató módon kijelentette: „A háború nem asszonyok és gyermekek ellen fog irányulni. A légierő kizárólag katonai célpontok ellen intéz támadást.” Anglia, s Franciaország csak hosszú napok után üzent hadat Németországnak. Hitler azonnal kijelentette: „Ha Anglia és Franciaország hadat is üzent nekünk, ez nem jelenti azt, hogy harcolni is fognak.” Keitel Nümbergben még meg is toldotta führere szavait. Kijelentette: „Stratégiai szempontból nézve a dolgot, Franciaország támadása a lengyelországi hadjárat idején függönybe ütközött volna, de nem igazi védekezésbe. Mivel azonban Franciaország támadása nem következett be, nekünk katonáknak természetesen úgy tűnt, hogy a nyugati hatalmak szándékai nyilván nem komolyak, ha egy ilyen kedvező stratégiai lehetőséget elszalasztottak, semmit sem tettek ellenünk az alatt a négy hét alatt, amikör a német harci alakulatok mind keleten voltak elfoglalva. Ez ismételten alátámasztotta a nyugati hatalmak várható magatartására vonatkozó véleményünket. „Keitel vallomása befejeztével gúnyos mosollyal az arcán, az angol és francia bíró felé fordulva, meghajolt s leült... Jól tudta, hogy kínos-kellemetlen igazságot mondott ki! A furcsa háború A furcsa háború — így nevezték el a nyugati hadszínteret, ahol semmi nem történt. Míg a lengyel katonák felszerelés és kellő fegyverzet híján haláltmegvető bátorságukkal próbálták feltartóztatni az állig felfegyverzett német hadosztályokat, nyugaton a francia csapatokat színészek szórakoztatták ... Keitel Gilbert doktorral beszélgetve, a tárgyalóteremben elmondottakat így egészítette ki: „Ha a külföldi hatalmak nem hátrálnak meg Münchenben, Hitler semmit nem tehetett volna! Mi sohasem hittük, hogy a franciák harcolni fognak. Még csak meg sem próbáltak szembeszállni a Maginot vonalnál álló két hadosztályunkkal. Ügy látszott, hogy a franciák egyszerűen nem akarnak harcolni. Persze, mi sem akartunk. Biztos voltam benne, hogy mindkét részről az emberek félrevezetésére törekednek, s Hitler mindent megkaphat, amit akar-” A tárgyalóteremben Brauc- hitsch, a szárazföldi haderők főparancsnoka kijelentette: „Anglia és- Franciaország hadat üzent Németországnak. Ez a két hatalom nem használta ki azt az időpontot, szemtembert, amikor Németország a leggyengébb volt. Jómagam nagyon kételkedtem abban, hogy ez a két hatalom komolyan elszánta magát a háborúra.” És vajon véletlen, hogy e vallomások után egyetlen kérdése sem volt a nyugati ügyészeknek, bíróknak? Éppen elég volt ezt lenyelni, nem még firtatni, mi hogyan volt. Csak a szovjet ügyész tett fel kérdéseket, mert egyedül ő tartotta fontosnak, hogy a világ megismerje a teljes igazságot. Bixonyos fokig új A háború pokla mind jobban elöntötte Lengyelországot, s a világ is mind jobban rájött: nem lesz itt rcastállás. A német vezetők mind nyíltabban léptek fel népirtó terveikkel. 1939. szeptember 12-én értekezlet volt Hitler különvonatán (Hitler ugyanis tisztes távolból kísérte az előrenyomuló német csapatokat — a szerk.), erről Harlan amerikai ügyész és Lahousen folytatott párbeszédet Nümbergben: „Harlan: Tisztogató akcióról nem volt szó ezen a megbeszélésen? Lahousen: De igen. Keitel és Ribbenitrop megbízta Ca- narist, hogy Ukrajna galíciai részében szervezzen felkelést, amely majd ürügyül szolgálhat a lengyelek és a zsidók kiirtására. Ribbentrop még hozzátette: ezt az akciót úgy kell megszervezni, hogy a lengyel udvarházakat közben felgyújtsák és a zsidókat agyonverjék. Harian: Bizonyos ön abban, hogy ezt Ribbentrop mondta? Lahousen: A legkisebb kétségem sincs. Közvetlenül mellettük álltam. Fel is figyeltem rá, mert a házak felgyújtása és az agy on verés bizonyos fokig újnak számított. Eddig ugyanis csak a likvidálni és az eltenni láb alól kifejezéseket használták.” Mondanunk sem kell, Ribbentrop nem volt elragadtatva Lahousen vallomásától; „te piszok”, sziszegte a távozó Lahousen után. (Következik:-A mi Indiánk”)
