Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-20 / 110. szám
1964. június 20. szomhat NÖGRÄO 5 Nógrádi résztvevők az országos szántóversenyről A KELLEMES MEGLEPETÉSEKRE mindig szívesen emlékezik az ember, így van ezzel Krátki János, a Pásztói Gépállomás traktorosa is, aki az országos szántóversenyen a hatodik helyen végzett. A versenyt megelőző napon negyven traktoros húzott sorsot, melyik parcellán versenyzik. Krátki Já- íosnak a 1-es szám jutott, itt látott munkához másnap Utos traktorával, amely a verseny ideje alatt is nagyszerű segítőtársnak bizonyult. Tudtam, ha a nyitóbarázda sikerül, akkor nyert ügyem van — magyarázza még mindig a verseny izgalmával Krátki János. — Erre négy pontot kaptam... Munka közben aztán arra is rájöttem, hogy nagyon ügyelnem kell a szántásra, mert elmérték a parcellámat, az egyik vége kilencven centiméterrel szélesebb volt, mint a másik... Azért mégis csak sikerült 76,13 pontot összegyűjteni a versenyen. s ez elég volt a hatodik helyhez. Krátki János nem tartozik az újonc traktorosok közé. Hét éve dolgozik a Pásztói Gépállomáson, s most az egyesült cserhátszentiványi Cserhátvölgye Tsz-ben dolgozik. Tagja a szocialista címért küzdő traktorosbrigádnak. Szerénységéért, pontos munkájáért nagy a becsülete a gépállomáson, és a termelőszövetkezetben. Ezen a szántóversenyen azonban nem volt könnyű dolga. Ahogy azt dr. Walter Feurlein, a szántó világszövetség elnöke is mondotta, a traktorosok igen jóminőségű munkát végeztek, jobbat, mint / a korábbi szántóversenyek bármelyikén. Gyulavári Tibor a ludányhalászi Termelőszövetkezet traktorosának igazán nincs szégyell- nivalója. Munkája nem sokkal maradt Krátki János teljesítménye mögött, s ez a csekély különbség bizony már a versenyben a 33. helyre szorította. — Ezért volt rendkívül nehéz a verseny 24 brigádjának dolga — magyarázza Bencze Barna, a Pásztói gépállomás főagro- nómusa, aki az egyedüli pontozó bíró volt Nógrád megyéből. — Krátkit például, aki a hatodik helyet szerezte meg csak tized- pontok választották el a legjobb traktoros teljesítményétől. . . Rendkívül szoros volt a mezőny. MINDEN DICSÉRETET megérdemelnek a verseny rendezői is. A terület kijelölésénél a mosonmagyaróvári mezőgazdasági akadémia hallgatóinak segítségét is igénybevették. — A bíráktól is igen alapos munkát követeltek, — emlékszik vissza Bencze Barna. — Heten vizsgálták csak a szántás mélységét, de külön bíráltuk el a fordítást, a porhanyítást, a korszerű szántási követelményeket vettük figyelembe, amikor az összbenyomás alapján értékeltük egy-egy traktoros munkáját... Kár, hogy Nógrád megyéből mindössze egy embert vontak be ebbe a munkába, holott más megyéket ketten, hárman képviseltek a bírák csoportjában. A VERSENY RÉSZTVEVŐI, a pásztói Krátki János, a ludányhalászi Gyulavári Tibor azóta visszatértek a termelőszövetkezetbe. A verseny rendkívül jó alkalom volt mindkettőjüknek arra, hogy további tapasztalatokat szerezzenek, még eredményesebbé tegyék munkájukat. Vincze Istvánná Nem lehet rá ßityülni! A kísérletben már bevált Az agronómus újabb segítőtársa: a karbamid A mezőgazdaság kémiai annyi karbamid elegendő, egybehangzó véleménye, fegyvertárában egyre sza- mint amennyi pétisó. Al- amely a többi között el- porodnak a jobbnál jobb kalmazása tehát jelentős dönti egy hamarosan épü- harei eszközök. A leltár megtakarítást eredményez lő karbamidgyártó üzem legnagyobb részét a nővé- a szállításnál és a kiszórás- sorsát is. nyi és állati kártevők eile- nál. De ugyanakkor bizo- A kísérletezésre nem ni védőszerek teszik ki. nyos nehézséget is jelent, sokára jó alkalom nyílik, Nem csoda, hiszen szinte mert a feleannyi karbami- az aratás utáni tarlóhán- minden kártevő külön-kü-. dot ugyanolyan egyenlete- tásnál. A karbamid jó táplön védekező anyagot „igé- sen kell szétszórni, mint a fálékot szolgáltat a talaj- nyeí”. De a többi eszköz: a dupla mennyiségű pétisót baktériumoknak, amelyek Ez pedig jobb gépet, munkaszervezést és nem utolsósorban nagyobb figyelmet igényel. (A karbamid egyébként más műtrágyán.t t UIBi IXUM-IVUUJ. VX S0M«6V* val is keverhető, akár por- ... jük, néhánnyal csak most alakú szuperfoszfáttal, akár de^ki személyesen is meggyőződhet a mondottak meg- saiát műtrágyák, tartósítószerek, tápszerek, szérumok, laboratóriumi vegyszerek is egyre több helyet követelnek maguknak. Legtöbbjüket már közelebbről ismerviszont a tarló gyors szétbomlását és humuszkéoző- dést segítik elő. Az ellenőrző táblát ugyanakkor a hagyományos módon kezeljék, s ősszel már minigazságáról. S ez a győződés nemcsak ismerkedünk. Ez utóbbiak káliummal.) közé tartozik a karbamid Azt is tudjuk, hogy az is, ez a sokhasznú, termé- öntözött , földeken jól ada- üzemüknek. de az egész szetben és mesterségesen golható a vízben, s így még mezőgazdaságnak hasznára egyaránt előforduló vegyü- egyenletesebben oszlik szét. --álik. let. Végül szólni kell még egy A természetben, mint a felhasználási formájáról, a szervestrágya egyik alko- permetező vagy levéltrá- tója jelenik meg, s éppen gyázásról. Az új módszer ezért megfelelő adagolás- már sok előnyét bebizonyí- sal növeli a talaj táperejét, tóttá, s most hasonló sike- Már régebben megállapí- reket mutat ezzel a vegy- tották, hogy nagy nitrogén- szerrel is. Hasznossága tartalma miatt nemcsak a nemcsak abban mutatko- föld táplálására, hanem ál- zik, hogy a permetezett latok etetésére is alkalmas, anyag közvetlenül a levél (Az utóbbi években sikeres sejtjeibe jut és a nitrogén ilyen fajta kísérletek foly- azonnal segíti a növeke- tak.) dést, hanem abban is, hogy Ezúttal növénytermesztő- sok növényvédőszerrel ösz- si, pontosabban agrotechni- szekeverhefő, s ez további kai jelentőségéről beszél- munkamegtakarítást eredjünk. Elöljáróban talán ményez. annyit, hogy a fehér színű Kisérleti adatok tömege kristályos anyag vízben jól bizonyítjai gyakorlati szak- oldódik és a levegő ned- emberek igazolják: a vességét könnyen magába- karbamid napjaink mezőszívja. A mesterséges kar- gazdaságának hasznos esz- bamidot amóniából és köze a terméshozamok nöHallgatom a tánczenei koktélt. A Kossuth-rádió sűrűn ismétlődő kedves műsorában nem minden szöveg szikrázik a mély elmésség- től. De most felkapom a fejemet egy mondatra. A „Fütyülök rá” slágerben énekli egy kedves női hang: „és hogyha mozi helyett túlóráznom kell.. .„ Baj van, ha a túlóra már slágerbe vonul, így jelezve természetességét, az élethez tartozását. A magyar ipar jelentős részében a túlóra rendszerré és törvényszerűvé vált. Lassanként ott tartunk, hogy minden negyedév és év végén olyan szokványos újságtéma lesz, mint a tanévnyitás és zárás, az őszi szántás-vetés vagy június végén az aratás... „Három nyolcas" és „ráverés" Miközben minden munkásmozgalmi hagyomány szent emlékként tartja nyilván a nagyapák, dédapák küzdelmét a „három | nyolcasáért, a napi nyolcórás/ munka, nyolcórás pihenés, nyolcórás alvás lehetőségéért, s miközben egész iparágakban haladunk a hétórás munkanap felé ... nem elszigetelt területeken, de más iparágak sokezer munkást foglalkoztató üzemeiben, s nem itt ott, de országos méretekben természetessé vált a, „ráverés,,. Hogy ez a „ráverés” mit jelent, azt mindenki tudja, aki már járt gyárban. Hónap elején, negyedév elején pangást — aztán pedig hajrát, „mindent, ami belefér”, természetesen a dolgozók idejéből és a túlórakeretből. Karácsony túlórából Vannak munkások — nem is kevesen — akik remek fizikai kondícióban és pénzszűkében lévén (utóbbi is megesik) hívei a túlórának s védik, sőt bekalkulálják az év végi kiadás-bevétel egyenlegbe. Beszéltem vasas — feleséggel, aki a karácsonyt a túlórára építette. És ismerek sok munkást, aki örömmel mutatja a cédulát: ebben a hónapban ennyi túlórám volt...» De valahányszor a téma szobakerül, eszembe jut egy Andrea nevű szőke kislány, aki mindig megvárja aput, akármilyen későn megy haza... Az apukák tizenegy vagy tizenkétórás műszakjai ' bizonyára nem használnak a gyerekek gyarapodásának, a nevelésnek, a családi együtt- lét nagyvárosban úgyis elég szűkös óráinak.. N#gy kérdés, kiegyenlíti-e ezt a veszteséget a forint-többlet, ami persze mindig és mindenkinek jólesik ... de — a munkás hosszú távon biztosan megsínyli. A két érdek A következő kérdés természetesen az: miért van túlóra? Egy dunántúli gyár igazgatója (egyáltalán n \n egyedüliként szakmájában) így nyilatkozott az ügyről: „A dolgot nem szabad egyoldalúan felfogni. Nekem tervkötelezettségeim van nak. Devizáról van szó. Úgy hiszem, ez eléggé nyomós népgazdasági érdek!” Nem itt van vajon a kérdés egyik gyökere? Az, hogy sok gazdasági vezető gondolkodásmódjában népgazdasági érdek alatt más értődik, mint ami a munkás érdeke is. Még pontosabban: ebben a gondolkodásmódban a munkás ereje, közérzete, pihentsé- ge, családi élete — gondoljunk csak a túlórázó s a vidékről, nem egyszer száz kilométerről bejáró munkásokra — népgazda- ságilag nem érdekes any- nyira. mint a terv. Pedig állhat-e szemben egymással ez a két dolog? Vajon nem abból kell-e kiindulnunk, hogy egész társadalmi rendszerünk, gazdasági tevékenységünk, minden tervünk a dolgozókért van? Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy ezek a gazdasági vezetők gonoszak, lelketlen emberek lennének! Csak éppen a kevébé bonyolult megoldást választják. Hiszen a túlóra nélküli tervteljesítés valóban nem gyerekjáték. Nem Kolumbusi- tojás Sokszor egész népgazdasági ágak jobb kooperációja kellene hozzá. Anyag- ellátási folyamatosság. Export-import összefüggések előzetes, alapos elemzése. Szállítási módszerek tökéletesítése. Üzemein belül szervezettebb munka ... Sorolhatnám még tpvább, le ez is mutatja, nem Kolumbusz tojása a túlóra nélküli tervteljesítés. Dehát akkor maradjunk abban, hogy ez így volt, így lesz? Mindörökké? Vagy ne beszéljünk róla, csináljuk ahogy eddig, — „fütyülünk rá?„ Néhány esztendő óta beszélünk már róla. Ideje lenne tovább lépnünk. Ez azonban nem képzelhető el a felső gazdasági vezetés, a pártszervek és a szak- szervezetek közös akciója nélkül, az üzemek vezetőinek nagyobb figyelme s a gyári párt- és szakszervezeti szervek keményebb kiállása nélkül! Baktai Ferenc széndioxidból állítják^ elő, velősében, az agrotechnlmagas nyomáson és hőmérsékleten. Életrajzához még egy adatot: nitrogén hatóanyagtartalma 45—46 százalékos, vagyis csaknem _____ ____ _ k étszerese a pétisóénak. Ez tapasztalatokból azt is jelenti, hogy egy te- következtetés kai színvonal emelésében. Bármilyen sok eredmény gyűlt is azonban össze, még mindig kevés a nagyüzemi adat. a gyakorlati leszűrt Hiányzik rület műtrágyázásához fele még a _ tsz-szakemberek Elkészült az új salgótarjáni kenyérgyár. Jelenleg az folyik. A próbaüzemelés után, a gyár — terv szerint 120 mázsa kenyeret süt épület műszaki átadása két műszakban, naponta Figyelmesség! Az Építőipari Vállalat egyik vezetője, jónéhány héttel ezelőtt, diadalmasan közölte: Végre lesz versenytábla az építkezéseken Tudod, mondja, hogy XY elvtárs — s itt megyénk egyik tekintélyes személyiségét említette —, milyen háklis a verseny táblára. Hát most csináltattam pár darabot. Nagyon szépek lesznek, majd meglátod .. ! Teltek a napok, hetek, s vagy másfél hete észre is vettem egy ilyen versenytáblát a Pécskő utcai építkezések bejáratánál. Állványon áll, szabálytalan, romboid alakú fakeretben, amely rendkívül ötletes módon nyitható és zárható. Rajta piros betűkkel, hogy a Nógrád megyei Építőipari Vállalat pont, pont, pont építkezése, átadási határideje pont, pont, pont, vállalás:' pont, pont, pont. Köszönöm, elvtársak, gondoltam magamban, köszönöm a fent meg nem nevezett vezető elvtárs nevében is. Ez aztán a figyelmesség! Most már ha gépkocsin elhalad ez előtt a remekbeszabott, büszkén sárgálló versenytábla előtt, bizton feldobog a szíve a gyönyörűségtől. Kissé nyugtalanított • ugyan, hogy az építkezés nevét, az átadási határidőt és a vállalást pontok helyettesítették, de nem emlékeztem egészen világosan, hogy az illető elvtárs csak a versenytáblára háklis, vagy a vállalásra is kíváncsi. Aztán eltelt egy hét, s egyszer látom, kivették a táblát a keretből. Ahá! — gondoltam —, mégis csak fontos lesz az a vállalás. Biztos most írják rá^ a táblára az építésvezetőségen. Várjunk csak egy kicsikét! De lassan besötétedett, s a táblát mégsem hozták. Másnap, harmadnap in hiába lestem — csak nem hozzák. A keret azóta is ott ásít, üresen az útszélen. Most már azért aggódom, hogy legalább a táblát tennék vissza a helyére úgy ahogy volt. Minek is kellett elvinni! Hiszen a gépkocsiból úgy sem látni, van-e rajta vállalás, vagy sem... Csizi \
