Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-20 / 110. szám

1964. június 20. szomhat NÖGRÄO 5 Nógrádi résztvevők az országos szántóversenyről A KELLEMES MEGLE­PETÉSEKRE mindig szí­vesen emlékezik az ember, így van ezzel Krátki Já­nos, a Pásztói Gépállomás traktorosa is, aki az or­szágos szántóversenyen a hatodik helyen végzett. A versenyt megelőző na­pon negyven traktoros hú­zott sorsot, melyik parcel­lán versenyzik. Krátki Já- íosnak a 1-es szám jutott, itt látott munkához másnap Utos traktorával, amely a verseny ideje alatt is nagyszerű segítőtársnak bi­zonyult. Tudtam, ha a nyitóba­rázda sikerül, akkor nyert ügyem van — magyarázza még mindig a verseny iz­galmával Krátki János. — Erre négy pontot kaptam... Munka közben aztán arra is rájöttem, hogy nagyon ügyelnem kell a szántásra, mert elmérték a parcellá­mat, az egyik vége kilenc­ven centiméterrel szélesebb volt, mint a másik... Azért mégis csak sikerült 76,13 pontot összegyűjteni a ver­senyen. s ez elég volt a hatodik helyhez. Krátki János nem tar­tozik az újonc traktorosok közé. Hét éve dolgozik a Pásztói Gépállomáson, s most az egyesült cserhát­szentiványi Cserhátvölgye Tsz-ben dolgozik. Tagja a szocialista címért küzdő traktorosbrigádnak. Sze­rénységéért, pontos mun­kájáért nagy a becsülete a gépállomáson, és a terme­lőszövetkezetben. Ezen a szántóversenyen azonban nem volt könnyű dolga. Ahogy azt dr. Wal­ter Feurlein, a szántó vi­lágszövetség elnöke is mondotta, a traktorosok igen jóminőségű munkát végeztek, jobbat, mint / a korábbi szántóversenyek bármelyikén. Gyulavári Tibor a ludányhalászi Ter­melőszövetkezet traktoro­sának igazán nincs szégyell- nivalója. Munkája nem sokkal maradt Krátki Já­nos teljesítménye mögött, s ez a csekély különbség bizony már a versenyben a 33. helyre szorította. — Ezért volt rendkívül nehéz a verseny 24 bri­gádjának dolga — magya­rázza Bencze Barna, a Pásztói gépállomás főagro- nómusa, aki az egyedüli pontozó bíró volt Nógrád megyéből. — Krátkit pél­dául, aki a hatodik helyet szerezte meg csak tized- pontok választották el a legjobb traktoros teljesít­ményétől. . . Rendkívül szo­ros volt a mezőny. MINDEN DICSÉRETET megérdemelnek a verseny rendezői is. A terület kije­lölésénél a mosonmagyar­óvári mezőgazdasági aka­démia hallgatóinak segít­ségét is igénybevették. — A bíráktól is igen alapos munkát követeltek, — emlékszik vissza Ben­cze Barna. — Heten vizs­gálták csak a szántás mély­ségét, de külön bíráltuk el a fordítást, a porhanyítást, a korszerű szántási köve­telményeket vettük figye­lembe, amikor az össz­benyomás alapján értékel­tük egy-egy traktoros munkáját... Kár, hogy Nógrád me­gyéből mindössze egy em­bert vontak be ebbe a munkába, holott más me­gyéket ketten, hárman képviseltek a bírák cso­portjában. A VERSENY RÉSZTVE­VŐI, a pásztói Krátki Já­nos, a ludányhalászi Gyu­lavári Tibor azóta vissza­tértek a termelőszövetke­zetbe. A verseny rendkí­vül jó alkalom volt mind­kettőjüknek arra, hogy to­vábbi tapasztalatokat sze­rezzenek, még eredménye­sebbé tegyék munkájukat. Vincze Istvánná Nem lehet rá ßityülni! A kísérletben már bevált Az agronómus újabb segítőtársa: a karbamid A mezőgazdaság kémiai annyi karbamid elegendő, egybehangzó véleménye, fegyvertárában egyre sza- mint amennyi pétisó. Al- amely a többi között el- porodnak a jobbnál jobb kalmazása tehát jelentős dönti egy hamarosan épü- harei eszközök. A leltár megtakarítást eredményez lő karbamidgyártó üzem legnagyobb részét a nővé- a szállításnál és a kiszórás- sorsát is. nyi és állati kártevők eile- nál. De ugyanakkor bizo- A kísérletezésre nem ni védőszerek teszik ki. nyos nehézséget is jelent, sokára jó alkalom nyílik, Nem csoda, hiszen szinte mert a feleannyi karbami- az aratás utáni tarlóhán- minden kártevő külön-kü-. dot ugyanolyan egyenlete- tásnál. A karbamid jó táp­lön védekező anyagot „igé- sen kell szétszórni, mint a fálékot szolgáltat a talaj- nyeí”. De a többi eszköz: a dupla mennyiségű pétisót baktériumoknak, amelyek Ez pedig jobb gépet, mun­kaszervezést és nem utol­sósorban nagyobb figyel­met igényel. (A karbamid egyébként más műtrágyá­n.t t UIBi IXUM-IVUUJ. VX S0M«6V* val is keverhető, akár por- ... jük, néhánnyal csak most alakú szuperfoszfáttal, akár de^ki személyesen is meg­győződhet a mondottak meg- saiát műtrágyák, tartósítószerek, tápszerek, szérumok, labo­ratóriumi vegyszerek is egyre több helyet követel­nek maguknak. Legtöbbjü­ket már közelebbről ismer­viszont a tarló gyors szét­bomlását és humuszkéoző- dést segítik elő. Az ellen­őrző táblát ugyanakkor a hagyományos módon ke­zeljék, s ősszel már min­igazságáról. S ez a győződés nemcsak ismerkedünk. Ez utóbbiak káliummal.) közé tartozik a karbamid Azt is tudjuk, hogy az is, ez a sokhasznú, termé- öntözött , földeken jól ada- üzemüknek. de az egész szetben és mesterségesen golható a vízben, s így még mezőgazdaságnak hasznára egyaránt előforduló vegyü- egyenletesebben oszlik szét. --álik. let. Végül szólni kell még egy A természetben, mint a felhasználási formájáról, a szervestrágya egyik alko- permetező vagy levéltrá- tója jelenik meg, s éppen gyázásról. Az új módszer ezért megfelelő adagolás- már sok előnyét bebizonyí- sal növeli a talaj táperejét, tóttá, s most hasonló sike- Már régebben megállapí- reket mutat ezzel a vegy- tották, hogy nagy nitrogén- szerrel is. Hasznossága tartalma miatt nemcsak a nemcsak abban mutatko- föld táplálására, hanem ál- zik, hogy a permetezett latok etetésére is alkalmas, anyag közvetlenül a levél (Az utóbbi években sikeres sejtjeibe jut és a nitrogén ilyen fajta kísérletek foly- azonnal segíti a növeke- tak.) dést, hanem abban is, hogy Ezúttal növénytermesztő- sok növényvédőszerrel ösz- si, pontosabban agrotechni- szekeverhefő, s ez további kai jelentőségéről beszél- munkamegtakarítást ered­jünk. Elöljáróban talán ményez. annyit, hogy a fehér színű Kisérleti adatok tömege kristályos anyag vízben jól bizonyítjai gyakorlati szak- oldódik és a levegő ned- emberek igazolják: a vességét könnyen magába- karbamid napjaink mező­szívja. A mesterséges kar- gazdaságának hasznos esz- bamidot amóniából és köze a terméshozamok nö­Hallgatom a tánczenei koktélt. A Kossuth-rádió sűrűn ismétlődő kedves műsorá­ban nem minden szöveg szikrázik a mély elmésség- től. De most felkapom a fejemet egy mondatra. A „Fütyülök rá” slágerben énekli egy kedves női hang: „és hogyha mozi he­lyett túlóráznom kell.. .„ Baj van, ha a túlóra már slágerbe vonul, így jelezve természetességét, az élethez tartozását. A magyar ipar jelentős részében a túlóra rend­szerré és törvényszerűvé vált. Lassanként ott tar­tunk, hogy minden ne­gyedév és év végén olyan szokványos újságtéma lesz, mint a tanévnyitás és zá­rás, az őszi szántás-vetés vagy június végén az ara­tás... „Három nyolcas" és „ráverés" Miközben minden mun­kásmozgalmi hagyomány szent emlékként tartja nyilván a nagyapák, déd­apák küzdelmét a „három | nyolcasáért, a napi nyolc­órás/ munka, nyolcórás pi­henés, nyolcórás alvás le­hetőségéért, s miközben egész iparágakban hala­dunk a hétórás munkanap felé ... nem elszigetelt te­rületeken, de más ipar­ágak sokezer munkást fog­lalkoztató üzemeiben, s nem itt ott, de országos méretekben természetessé vált a, „ráverés,,. Hogy ez a „ráverés” mit jelent, azt mindenki tudja, aki már járt gyárban. Hó­nap elején, negyedév ele­jén pangást — aztán pe­dig hajrát, „mindent, ami belefér”, természetesen a dolgozók idejéből és a túl­órakeretből. Karácsony túlórából Vannak munkások — nem is kevesen — akik remek fizikai kondícióban és pénzszűkében lévén (utóbbi is megesik) hívei a túlórának s védik, sőt bekalkulálják az év végi kiadás-bevétel egyenlegbe. Beszéltem vasas — fele­séggel, aki a karácsonyt a túlórára építette. És isme­rek sok munkást, aki öröm­mel mutatja a cédulát: ebben a hónapban ennyi túlórám volt...» De vala­hányszor a téma szoba­kerül, eszembe jut egy Andrea nevű szőke kislány, aki mindig megvárja aput, akármilyen későn megy haza... Az apukák tizen­egy vagy tizenkétórás mű­szakjai ' bizonyára nem használnak a gyerekek gyarapodásának, a neve­lésnek, a családi együtt- lét nagyvárosban úgyis elég szűkös óráinak.. N#gy kérdés, kiegyenlíti-e ezt a veszteséget a forint-több­let, ami persze mindig és mindenkinek jólesik ... de — a munkás hosszú tá­von biztosan megsínyli. A két érdek A következő kérdés ter­mészetesen az: miért van túlóra? Egy dunántúli gyár igazgatója (egyáltalán n \n egyedüliként szakmájában) így nyilatkozott az ügyről: „A dolgot nem szabad egy­oldalúan felfogni. Nekem tervkötelezettségeim van nak. Devizáról van szó. Úgy hiszem, ez eléggé nyo­mós népgazdasági érdek!” Nem itt van vajon a kérdés egyik gyökere? Az, hogy sok gazdasági veze­tő gondolkodásmódjában népgazdasági érdek alatt más értődik, mint ami a munkás érdeke is. Még pontosabban: ebben a gon­dolkodásmódban a munkás ereje, közérzete, pihentsé- ge, családi élete — gon­doljunk csak a túlórázó s a vidékről, nem egyszer száz kilométerről bejáró munkásokra — népgazda- ságilag nem érdekes any- nyira. mint a terv. Pedig állhat-e szemben egymás­sal ez a két dolog? Va­jon nem abból kell-e ki­indulnunk, hogy egész tár­sadalmi rendszerünk, gaz­dasági tevékenységünk, minden tervünk a dolgo­zókért van? Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy ezek a gazdasági ve­zetők gonoszak, lelketlen emberek lennének! Csak ép­pen a kevébé bonyolult megoldást választják. Hi­szen a túlóra nélküli terv­teljesítés valóban nem gye­rekjáték. Nem Kolumbusi- tojás Sokszor egész népgazda­sági ágak jobb kooperáció­ja kellene hozzá. Anyag- ellátási folyamatosság. Ex­port-import összefüggések előzetes, alapos elemzése. Szállítási módszerek töké­letesítése. Üzemein belül szervezettebb munka ... Sorolhatnám még tpvább, le ez is mutatja, nem Ko­lumbusz tojása a túlóra nélküli tervteljesítés. Dehát akkor maradjunk abban, hogy ez így volt, így lesz? Mindörökké? Vagy ne beszéljünk róla, csináljuk ahogy eddig, — „fütyülünk rá?„ Néhány esztendő óta be­szélünk már róla. Ideje lenne tovább lépnünk. Ez azonban nem képzelhető el a felső gazdasági vezetés, a pártszervek és a szak- szervezetek közös akciója nélkül, az üzemek vezetői­nek nagyobb figyelme s a gyári párt- és szakszerve­zeti szervek keményebb kiállása nélkül! Baktai Ferenc széndioxidból állítják^ elő, velősében, az agrotechnl­magas nyomáson és hőmér­sékleten. Életrajzához még egy adatot: nitrogén ható­anyagtartalma 45—46 szá­zalékos, vagyis csaknem _____ ____ _ k étszerese a pétisóénak. Ez tapasztalatokból azt is jelenti, hogy egy te- következtetés kai színvonal emelésében. Bármilyen sok eredmény gyűlt is azonban össze, még mindig kevés a nagy­üzemi adat. a gyakorlati leszűrt Hiányzik rület műtrágyázásához fele még a _ tsz-szakemberek Elkészült az új salgótarjáni kenyérgyár. Jelenleg az folyik. A próbaüzemelés után, a gyár — terv szerint 120 mázsa kenyeret süt épület műszaki átadása két műszakban, naponta Figyelmesség! Az Építőipari Vállalat egyik vezetője, jónéhány héttel ezelőtt, diadalmasan közölte: Végre lesz ver­senytábla az építkezéseken Tudod, mondja, hogy XY elvtárs — s itt megyénk egyik tekintélyes személyi­ségét említette —, milyen háklis a verseny táblára. Hát most csináltattam pár darabot. Nagyon szépek lesznek, majd meglátod .. ! Teltek a napok, hetek, s vagy másfél hete ész­re is vettem egy ilyen ver­senytáblát a Pécskő utcai építkezések bejáratánál. Állványon áll, szabályta­lan, romboid alakú fa­keretben, amely rendkívül ötletes módon nyitható és zárható. Rajta piros be­tűkkel, hogy a Nógrád me­gyei Építőipari Vállalat pont, pont, pont építkezé­se, átadási határideje pont, pont, pont, vállalás:' pont, pont, pont. Köszönöm, elvtársak, gondoltam magamban, kö­szönöm a fent meg nem ne­vezett vezető elvtárs ne­vében is. Ez aztán a fi­gyelmesség! Most már ha gépkocsin elhalad ez előtt a remekbeszabott, büszkén sárgálló versenytábla előtt, bizton feldobog a szíve a gyönyörűségtől. Kissé nyugtalanított • ugyan, hogy az építkezés nevét, az átadási határidőt és a vállalást pontok he­lyettesítették, de nem em­lékeztem egészen világosan, hogy az illető elvtárs csak a versenytáblára háklis, vagy a vállalásra is kíván­csi. Aztán eltelt egy hét, s egyszer látom, kivették a táblát a keretből. Ahá! — gondoltam —, mégis csak fontos lesz az a vállalás. Biztos most írják rá^ a táblára az építésvezetősé­gen. Várjunk csak egy ki­csikét! De lassan besötétedett, s a táblát mégsem hozták. Másnap, harmadnap in hiá­ba lestem — csak nem hoz­zák. A keret azóta is ott ásít, üresen az útszélen. Most már azért aggódom, hogy legalább a táblát ten­nék vissza a helyére úgy ahogy volt. Minek is kel­lett elvinni! Hiszen a gép­kocsiból úgy sem látni, van-e rajta vállalás, vagy sem... Csizi \

Next

/
Oldalképek
Tartalom