Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)
1963-11-13 / 91. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. november 13. Táborozásra gyűjtenek az úttörők Az általános iskolákban vem volt tanítás a pedagógusok értekezlete napján. 42 úttörők azonban elhatároztál;, hogy nem töltik tétlenül a napot. Ki sebb-nagyobb csoportokban járták a várost, nyakukban az úttörő nyakkendővel és gyűjtötték a hulladékot, vitték az iskola udvarára. Én is megfigyeltem egy vagy, fegyelmezett csoportot: felszedtek az utcán minden kis vas , papír, rongy hulladékot, Udvariasan bekopogtattak a lakások ajtaján és kérték a felesleges holmit. Sok gyűlt már nekik össze. Megkérdeztem az egyik gyereket, hogy rniré fogják költeni a pénzt. — Táborozásra a nyáron — feleli. — Na és össze tudtok annyit gyűjteni, hogy mindnyájan mehessetek? — Nem megyünk mindnyájan, csak a kitűnő tanutók. — válaszolja. — És ha te nem vagy kitűnő akkor miért gyűjtőd ilyen szorgalKisiparosnál rendeltünk bútort — írja N. 7.-né, balassagyarmati levélírónk. — A kisiparos a bútort a megállapodástól eltérő minőségben készítettel el. Köteles vagyok e átvenni, vagy ragaszkodha- tom az írásbeli megállapodáshoz? ' Ha a bútort nem olyan rninöségű anyagból és nem úgy készítették el, ahogyan írásbeli megállapodásuk szól, bem köteles átvenni. De ha átveszi, sem esik el törvényes jogaitól. A Polgári Törvénykönyv 305. paragrafusa első bekezdésének a.) pontja értelmében választhat a bútor megfelelő kijavítása, vagy árának leszállítása között. Ha pedig a bútor alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra, másán? — kérdezem. 0 csak csodálkozik. — Hát egyszer én is lehetek az, most négyes vagyok. Meg aztán mi úttörők vagyunk és azt akarjuk, hogy minél több pénz összejöjjön és minél többen mehessenek a nyáron tőlünk. Egyszer majd én is megyek és akkor nekem is jó lesz. ha más is segít ebben. Tetszett a válasz. Percze István rimóci levélírónk azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy tizenöt mázsa szénjáradékot szerinte jogtalanul visz- szavontak tőle. Ugyanis 1963 augusztus 31-én hozzájárulásai kénytelen volt munkahelyét elhagyni, mivel a kistere- nyei bányaüzemnél munkás- szállás nincs, a Rimócra járó bányász munkásjáratot peés meglelelően ki sem javítható, vagy a kijavítás nagyon hosszú időt venne igénybe, joga van a szerződéstől elállni s követelheti a vételár eddig kifizetett részének visszafizetését Ha nem tudnak megegyezni, ügyükben a bíróság dönt. Mi lesz Telem a Fegyelmi eljárás során azonnal hatállyal elbocsátottak — írja K. J.-né salgótarjáni levélírónk. A fegyelmi határozat hatálytalanítása miatt bírósághoz fordvilfam. kinek jár nőtartás? ötvenhárom éves felesegemtől négy éve lakom külön. Gyermekünk nincs, vagyonunk sincs, csak a keresetemből élek. Feleségemnek viszont háza és földje is van. Jár-e neki a nőtartás? — kérdezi Kovács István szécsényi levélírónk. Nem! A házastársi tartásdíj célja a házastárs eltartása, ha az önmagáról betegség, előrehaladott kor, vagy más miatt gondoskodni nem tud. Felesége vagyona, illetve az abból származó jövedelme egy ember létfenntartásához bőségesen elegendő. megszüntették. Éppen erre való hivatkozással 42 mázsa helyett 27 mázsa szenet kapott. Többször reklamált de mindannyiszor elutasították kérését. Munkatársunk érdeklődött a Nógrádi Szénbányászati Tröszt titkárságán az elmaradt illetményszén kiutalásával kapcsolatban. A következő választ kaptuk: „Vizsgálatunk során megállapítást nyert, hogy Percze István, Kisterenye. Újlaki bányaüzem dolgozójának panasza helytálló, mert hiányzó műszakja nines és az elmaradt 15 mázsa 64 kg illet- ményszénre jogosult, melynek utalványát bármikor személyesen felveheti az újlaki bányaiizem bérelszámolási irodáján.” Vincze István a titkárság vezetője bíróság döntéséi» ? Nines-e mód arra, hogy a per befejezéséig munkahelyemen maradjak, hiszen két gyermekemnek kenyeret kell keresnem? dig a kevés létszám miatt Átvegyem-e a rosszul készített bútort ? Mező Sándor kiutalják a visszavont szénjárandóságot A Iára.valóié rémből Izgatásért Tács Ferenc, Salgótarján, Rákóczj út 164. sz. lakos 1953- tól 1963 júliusáig összesen 78 levelet íi’t a különböző politikai lapok szerkesztőihez, melyekben a népi demokrácia és a szocialista államrendszerre becsmérlő, ezek ellen izgató kijelentéseket tett. A leveleket „Kovács Pál" álnéven ír— két év nősnek mondotta ki folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében és 2 évi szabadság- vesztésre ítélte. Figyelembe véve azonban a vádlott büntetlen előéletét, őszinte megbánását, idős korát és beteges állapotát, a büntetés végrehajtását 5 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Sajnos kérésének teljesítőre nincs törvényes lehetőség. Az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozat a fegyelmi eljárás befejezésével nyomban jogerős és végrehajtható, s nincs mód arra, hogy ugyanott dolgozzék. A biróság sem a munkaviszony visszaállítása, hanem a fegyelmi határozat hatályban maradása, vagy hatálytalanítása tárgyában dönt. Hatálytalanítás esetén természetesen kötelesek visszavenni, de addig nem. ta. A bíróság a vádlottat bűKözségfejlesztés - tanulságokkal Számba venni a társadalmi munkát — Okulni érdemes — Átalakítani falvainkat A pásztói járás mindig nevezetes volt arról, hogy nagy gondot fordítottak a községiéi lesztésre. Járdák, utak, középületek épültek. Ezért okozott meglepetést a legutóbbi megyei értékelés, amely azt mutatja, hogy ez- évben a járások között náluk leggyengébb a lársadalmi munka. t’5 forint munkbérték 1963-ban 469 ezer forint társadalmi munkaértéket terveztek. A járás lakosságának a száma 41 ezer fő. Minden felnőtt lakosra körülbelül évi 15 forint társadalmi munkaélték jut. Másfél-két órai munka mindössze. Nagyon kevés. Természetesen ez nem azonos minden községben, mert vannak olyan helyek, ahol ennél nagyobb • értékű munkát végeznek, ezeken a helyeken magasabb a társadalmi munkaérték. De ezzel szemben van olyan község is, ahol egyáltalán nincs társadalmi munkavállalás. Ilyenek Alsótold, Felsőtold, Ko- zárd. Hasznos, Ecseg, Kutasó. Ez már bizonyos mértékig megmagyarázza: miért olyan alacsony a járásban a társa- j dalmi munkaérték. A felső- ! rolt községekben nem azért nincs társadalmi munkavállalás, mintha nem volna valami hasznos feladatuk. Felsőtol- don például a patak medrét kellene szabályozni és parkok, játszóterek létesítésére, utak, hidak építésére, javítására is szükség lenne. Vagy Persze a községfejlesztés első számú gazdája a községi tanács. Az egyik legfontosabb kötelessége a lakossággal megbeszélni a községfejlesztés minden mozzanatát. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Taron, Bujákon a hibás tervezés miatt nem tudnak építkezni, a társadalmi munkásokat más feladatok elvégzésére kellett volna felkérni Legutóbb a járási népi ellenőrzés is vizsgálatot tartott és megállapította: Egyházasden- gelegen még a tervek összeállításához sem kérték a lakosság véleményét. A tervezések sem minden esetben megfontoltak, gyakori, hogy évközben módosításokat végeznek, amelynek következtében megáll a munka és már nem is tudják azt befejezni. A községi tanácsok vezetői sok helyen irodában, a lakosság meghallgatása nélkül terveznek, s lényegesen alacsonyabban, mint ahogyan a lakosság létszáma azt lehetővé teszi. Azt vallják: inkább kevesebbet, hogy az év végén túlteljesítésről számolhassanak be. 30 millió és c közösség A járásnak a jövő esztendőben a községfejlesztésre mintegy 30 millió forint áll rendelkezésére. Ennek célszerű felhasználása, a lakosság társadalmi munkája jelentősen hozzájárulhat a községek átalakításához. Ez a legfőbb cél, hiszen falvainkban még akad elég tennivaló egészség- ügyi, kulturális és más területen is. A járás vezetői és több községi vezető is felismerte már, hogy a községfejlesztési munkára nagyobb gondot kell fordítani. Ennek érdekében megfelelő határozatokat is hoztak, s ha ezeket valóra váltják, akkor a járás újra az elsők közé kerülhet. B. Gy. !Iízm‘ri*aI bossziisá^ok például Bér községben bővítik a villanyhálózatot. Hasznos lett volna az oszlopgödröket társadalmi munkában kiásni, de a köáségi tanács nem kért a lakosságtól segítséget. A terv, terv maradt Csecsén — az előző évektől eltérően — nem terveztek társadalmi munkát, pedig a tervükben Szerepel járda építése, és park létesítése. Bujákon és Taron a községfejlesztés keretében művelődési húz építését tervezték. Az előbbi helyen 98 ezer, az utóbbi helyen 100 ezer forint volt ezekhez a munkákhoz a társadalmi munkafelajánlás. A cél- tűzést nem tudták megvalósítani, mert a területi főépítész, Smid Ferenc kifogásolta a terveket, nem engedélyezte az építést. Ígéretet tett, hogy a terveket felülvizsgálás után még ezévben visszaküldi, de ezt elmulasztotta, így a két községben a felajánlás ellenére a társadalmi munka csak terv maradt. Érdemes egy csokorba szedni. Annyi van belőle, hogy külön-külün is sok bosszúságot okoz e kis telep lakóinak. A feltűnő csak az, hogy tudnak ezekről a szénbányászati trösztben, mi több, a különböző minisztériumokban is. A panasz csak panasz maradt. intézkedés azonban nem történt. Pedig valamennyi megoldása égetően sürgős. Sorrendet nem állítunk, de beszéljenek a tények. Nagy volt az öröm Mizser- fán, amikor átadták rendeltetésének azt a 100 személves munkásszállót, melyet több mint 7 millió forintos költséggel építettek. Örültek a családjuktól távol élő bányászok, hogy korszerű otthont kaptak. A telep lakói is megelégedéssel nézegették a külsejében is impozáns épületet. A derűre azonban hamarosan ború következett. Az épület használatakor orrfacsaró bűz terjeng a munkásszálló és a telep lakóházai között. Azért, mert a derítőt alig 10 méterre, két épület közé építették — azt is hiányosan. A bűz már az étkpz- débe is eljutott. Ki tudja, ki és mikor állítja meg? Már eliött az ide,je — mondogatják régóta a munkások. Az ivóvízellátás Mizserfán is nroblémát ielenf. Megoldására. nagy összeget fordítottak — eddig kevés eredménnyel. Mátraszeléről ugyanis csak hébe-hóba jutnak vízhez. Az elkészült 500 méteres artézikutat sem használják. Miért? Hiányzik a búvárszivattyú és a 40 méter bekötőcső. No. de ennyit már a mizserfaiak se követeljenek. Nem volt elég költséges a kút fúrása? Nem kevesebb, mint I860 ember utazik naponta azokon az autóbuszokon, amelyek Mizserfára közlekednek. Részben munkás.- részben polgári járattal. A bekötőút pedig már olyan állapotban van, hogy az AKÖV 8854/1983-as számú levelében úgy nyilatkozott: ha az 500 méter hosz- szú út .javításáról nem gondoskodnak, kénytelen a járatokat leállítani. Az esős idő a helyzetet csak ronthatja. De ki gondol erre?! A bányatelep lakói félnek, hogy úgy járnak, mint a ka- záriak: körülkerítik a művelődési otthonukat. Ugvanis az épület beázik, a tetőszerkezet korhadásnak indult, a vakolat máris pereg. Ma még 50-60 cserép felrakásával megelőzhetnék a bajt. Nem is kerülne sokba. Majd akkor javítják meg. ha súlyos ezrekbe kerül? Bizonyára. Hiszen a bánya sem lehet szűkmarARCKÉPEK: Á tanácstitkár kerékpártúivá jt ítéltek el . Tóth. .Gyula, Salgótarján, Úttörők útja 7. szám alatti lakos 1063. augusztus 24 napján egy darab 500 forint értékű kerékpárt lopott, amely a BM. Határőrség tulajdonát képezte. Szeptember 9-én egy 450 forint értékű kerékpárt lopott a salgótarjáni főtéri állomásról. Ugyanezen a napon lopott egy 500 forint értékű gyermekkerékpárt is. A vádlott ugyanakkor nem dolgozott, lopások elkövetéséből szerzett pénzből tartotta fenn magát. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat köz- veszélyes munkakerülés és három rendbeli lopás bűntettében ezért öt egy évi szabadság- vesztésre. ítélte és 3 évi időtartamra, a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. A vádlott enyhítésért íellebezett. Nyolc évvel ezelőtt jártam Kutasón Szénást Katalinnál. Nem sokkal azelőtt bízták meg a tanácstitkári teendőkkel. Hallatlan lelkesedéssel nyilatkozott terveiről, ugyanakkor bizalmatlan is volt önmagával szemben: el tudja-e látni, mindazt, amit terveiben maga elé tűzött. Nyolc esztendő telt el azóta. Ő tudja, hogy mennyi munkát, fáradtságot zsúfolhat az ember nyolcszor tizenkét hónapba. Kutasó megváltozott, a kisparasztok szétszórt parcelláit rendezett tsz-gazda- ság váltotta fel, új módszerrel gazdálkodnak már az emberek és kezdenek megtanulni új módon élni is. S ezekben a változásokban a tanács- titkár tevékenysége is testet ölt. S hogy megállja helyét, ahhoz nem volt elég az érettségi. El kell sajátítania az államigazgatás sokrétű ismere-i leit is. Először egy öthónapos tanfolyamon ismerkedett a tudnivalókkal, majd jelentkezett a tanácsakadémiára és vasszorgalommal tanult, hogy magáévá tegye a szokatlan nyelvezetű tankönyvek bonyolult tudnivalóit. Asztalán számokkal telerótt papírlapok, kusza összevisszasága. A költségvetés zárásán munkálkodik. A kérdésre, hogy mi minden szerepel ebben a tervben, készségesen magyarázza: az. ide tartozó két község két, szép kultúrházat kapott a közelmúltban, járdákat, utat is javítottak, most a falu központját formálják. Szép, virágos park kerül a falu közepére. A két új telep villamosítása is folyamatban van. Nagyot fejlődött Bokor és Kutasó az elmúlt csaknem két évtizedben, harmincán új családiházat építettek. Szénást Katalin mindenkit névről ismer, hiszen a falu szülötte. Mint anyakönydve- zetö a kilenc év alatt vagy harminc fiatal párt is útnak indított a családi élet felé. Az emberek gondját, baját, örömét ő is átérzi. Jönnek hozzá családi ügyekkel, jogos, vagy jogosnak vélt sérelmekkel. Sokszor nem is tartozik rá az ügy. amiben segítségét kérik, de mivel nem híve a bürokráciának, amit csak lehet, igyekszik gyorsan elintézni. Újságolja is örömmel, hogy nincs baj ebben a községben, a betakarítást, vetést időben elvégezték, a tojáseladásra kötött szerződésüket is magasan túlteljesítették. Az elmúlt kilenc esztendőben községével szinte eggyé- ferrt az ifjú tanácstitkár. Hivatástudattal vallja ő is magának a lelkesítő célt; szép, nagy gazdasággá fejleszteni faluját, a hajdan elmaradott apró települést. U. M. i Veszélyes pst Isink A nádpalánkot akkor húzták még, amikor a szállá építése kezdődött. Szűk sikátorba terelte a gyalogosokat, igen helyes céllal: a közlekedés biztonsága érdekében. De mert két ember szűkösen fér el egymás mellett anélkül, hogy ki ne tegye ruháját, testét a deszkázatból, nádfonatból kiálló szegek, rozsdás drótok kellemetlenkedésének, az emberek zöme a hatósági tilalom ellenére, a szabad úttesten jár. A kilenc emelet külső építési munkálata immár jóné- hány hónapja veszélytelennek tűnik s a jelek szerint a régi gyalogjáró is szükségtelen a munkálatoknál. A palánk azonban változatlanul áll. ... Illetve éppen az a bö kkenő: ha már állnia kell, akkor miért nem áll? Néhány hete könnyebb szélroham a délelőtti órákban döntötte le. Szinte hihetetlen, hegy balesetet nem okozott, mert akik itt haladtak, szerencséjükre a közlekedési rend kihágói voltak s a dűlő palánk elöl még idejében kiugor- hattak. A palánk ismét helyére került. Gondolhatnánk: megerősödve, szilárdabb alapokon. A forgalom rendje azonban a régi maradt. November 7-én este az ünnepi forgalmú Salgótarjánban, egy hirtelen támadt szélroham végére erős robaj tett pontot. Nem kell találgatni: a palánk hangja volt. Azé az alkalmatosságé, mely hovatovább rendeltetésével ellentétesen súlyos balesetek okozója lehet. Ezekután nem lehet csodálni, ha egyre kevesebben viszik vásárra a bőrüket, s a gyalogosok túlkerülve a palánkon a bírságolás „kisebb” veszélyét vállalják. (Barna)
