Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-13 / 91. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. november 13. Táborozásra gyűjtenek az úttörők Az általános iskolákban vem volt tanítás a pedagó­gusok értekezlete napján. 42 úttörők azonban elhatároztál;, hogy nem töltik tétlenül a napot. Ki sebb-nagyobb cso­portokban járták a várost, nyakukban az úttörő nyak­kendővel és gyűjtötték a hul­ladékot, vitték az iskola ud­varára. Én is megfigyeltem egy vagy, fegyelmezett csoportot: felszedtek az utcán minden kis vas , papír, rongy hul­ladékot, Udvariasan bekopog­tattak a lakások ajtaján és kérték a felesleges holmit. Sok gyűlt már nekik össze. Megkérdeztem az egyik gye­reket, hogy rniré fogják köl­teni a pénzt. — Táborozásra a nyáron — feleli. — Na és össze tudtok annyit gyűjteni, hogy mindnyájan mehesse­tek? — Nem megyünk mind­nyájan, csak a kitűnő tanu­tók. — válaszolja. — És ha te nem vagy kitűnő akkor miért gyűjtőd ilyen szorgal­Kisiparosnál rendeltünk bú­tort — írja N. 7.-né, balassa­gyarmati levélírónk. — A kisiparos a bútort a megál­lapodástól eltérő minőségben készítettel el. Köteles vagyok e átvenni, vagy ragaszkodha- tom az írásbeli megállapo­dáshoz? ' Ha a bútort nem olyan rninöségű anyagból és nem úgy készítették el, ahogyan írásbeli megállapodásuk szól, bem köteles átvenni. De ha átveszi, sem esik el törvé­nyes jogaitól. A Polgári Tör­vénykönyv 305. paragrafusa el­ső bekezdésének a.) pontja értelmében választhat a bú­tor megfelelő kijavítása, vagy árának leszállítása között. Ha pedig a bútor alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra, másán? — kérdezem. 0 csak csodálkozik. — Hát egyszer én is lehetek az, most né­gyes vagyok. Meg aztán mi úttörők vagyunk és azt akar­juk, hogy minél több pénz összejöjjön és minél többen mehessenek a nyáron tőlünk. Egyszer majd én is megyek és akkor nekem is jó lesz. ha más is segít ebben. Tetszett a válasz. Percze István rimóci levél­írónk azzal a panasszal for­dult szerkesztőségünkhöz, hogy tizenöt mázsa szénjára­dékot szerinte jogtalanul visz- szavontak tőle. Ugyanis 1963 augusztus 31-én hozzájárulá­sai kénytelen volt munkahe­lyét elhagyni, mivel a kistere- nyei bányaüzemnél munkás- szállás nincs, a Rimócra já­ró bányász munkásjáratot pe­és meglelelően ki sem ja­vítható, vagy a kijavítás na­gyon hosszú időt venne igénybe, joga van a szerző­déstől elállni s követelheti a vételár eddig kifizetett részé­nek visszafizetését Ha nem tudnak megegyezni, ügyükben a bíróság dönt. Mi lesz Telem a Fegyelmi eljárás során azonnal hatállyal elbocsátot­tak — írja K. J.-né salgótar­jáni levélírónk. A fegyelmi határozat hatálytalanítása mi­att bírósághoz fordvilfam. kinek jár nőtartás? ötvenhárom éves felese­gemtől négy éve lakom kü­lön. Gyermekünk nincs, va­gyonunk sincs, csak a kerese­temből élek. Feleségemnek viszont háza és földje is van. Jár-e neki a nőtartás? — kér­dezi Kovács István szécsényi levélírónk. Nem! A házastársi tartás­díj célja a házastárs eltartá­sa, ha az önmagáról beteg­ség, előrehaladott kor, vagy más miatt gondoskodni nem tud. Felesége vagyona, illet­ve az abból származó jöve­delme egy ember létfenntar­tásához bőségesen elegendő. megszüntették. Éppen erre való hivatkozással 42 mázsa helyett 27 mázsa szenet ka­pott. Többször reklamált de mindannyiszor elutasították kérését. Munkatársunk érdeklődött a Nógrádi Szénbányászati Tröszt titkárságán az elma­radt illetményszén kiutalásá­val kapcsolatban. A követke­ző választ kaptuk: „Vizsgálatunk során meg­állapítást nyert, hogy Percze István, Kisterenye. Újlaki bá­nyaüzem dolgozójának pana­sza helytálló, mert hiányzó műszakja nines és az elma­radt 15 mázsa 64 kg illet- ményszénre jogosult, melynek utalványát bármikor szemé­lyesen felveheti az újlaki bányaiizem bérelszámolási irodáján.” Vincze István a titkárság vezetője bíróság döntéséi» ? Nines-e mód arra, hogy a per befejezéséig munkahelye­men maradjak, hiszen két gyermekemnek kenyeret kell keresnem? dig a kevés létszám miatt Átvegyem-e a rosszul készített bútort ? Mező Sándor kiutalják a visszavont szénjárandóságot A Iára.valóié rémből Izgatásért Tács Ferenc, Salgótarján, Rákóczj út 164. sz. lakos 1953- tól 1963 júliusáig összesen 78 levelet íi’t a különböző politi­kai lapok szerkesztőihez, me­lyekben a népi demokrácia és a szocialista államrendszerre becsmérlő, ezek ellen izgató kijelentéseket tett. A levele­ket „Kovács Pál" álnéven ír­— két év nősnek mondotta ki folytató­lagosan elkövetett izgatás bűn­tettében és 2 évi szabadság- vesztésre ítélte. Figyelembe véve azonban a vádlott bün­tetlen előéletét, őszinte meg­bánását, idős korát és beteges állapotát, a büntetés végre­hajtását 5 évi próbaidőre fel­tételesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Sajnos kérésének teljesítő­re nincs törvényes lehetőség. Az azonnali hatályú elbocsá­tást kimondó fegyelmi határo­zat a fegyelmi eljárás befe­jezésével nyomban jogerős és végrehajtható, s nincs mód arra, hogy ugyanott dolgoz­zék. A biróság sem a mun­kaviszony visszaállítása, ha­nem a fegyelmi határozat ha­tályban maradása, vagy ha­tálytalanítása tárgyában dönt. Hatálytalanítás esetén termé­szetesen kötelesek visszaven­ni, de addig nem. ta. A bíróság a vádlottat bű­Községfejlesztés - tanulságokkal Számba venni a társadalmi munkát — Okulni érdemes — Átalakítani falvainkat A pásztói járás min­dig nevezetes volt arról, hogy nagy gondot fordítottak a községiéi lesztésre. Járdák, utak, középületek épültek. Ezért okozott meglepetést a legutóbbi megyei értékelés, amely azt mutatja, hogy ez- évben a járások között náluk leggyengébb a lársadalmi munka. t’5 forint munkbérték 1963-ban 469 ezer forint társadalmi munkaértéket ter­veztek. A járás lakosságának a száma 41 ezer fő. Minden felnőtt lakosra körülbelül évi 15 forint társadalmi munka­élték jut. Másfél-két órai munka mindössze. Nagyon kevés. Természetesen ez nem azonos minden községben, mert vannak olyan helyek, ahol ennél nagyobb • értékű munkát végeznek, ezeken a helyeken magasabb a társa­dalmi munkaérték. De ezzel szemben van olyan község is, ahol egyáltalán nincs társa­dalmi munkavállalás. Ilye­nek Alsótold, Felsőtold, Ko- zárd. Hasznos, Ecseg, Kutasó. Ez már bizonyos mértékig megmagyarázza: miért olyan alacsony a járásban a társa- j dalmi munkaérték. A felső- ! rolt községekben nem azért nincs társadalmi munkaválla­lás, mintha nem volna valami hasznos feladatuk. Felsőtol- don például a patak medrét kellene szabályozni és par­kok, játszóterek létesítésére, utak, hidak építésére, javítá­sára is szükség lenne. Vagy Persze a községfejlesztés első számú gazdája a községi tanács. Az egyik legfontosabb kötelessége a lakossággal meg­beszélni a községfejlesztés minden mozzanatát. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Ta­ron, Bujákon a hibás terve­zés miatt nem tudnak épít­kezni, a társadalmi munká­sokat más feladatok elvégzé­sére kellett volna felkérni Legutóbb a járási népi ellen­őrzés is vizsgálatot tartott és megállapította: Egyházasden- gelegen még a tervek össze­állításához sem kérték a la­kosság véleményét. A ter­vezések sem minden eset­ben megfontoltak, gyako­ri, hogy évközben módosítá­sokat végeznek, amelynek következtében megáll a mun­ka és már nem is tudják azt befejezni. A községi tanácsok vezetői sok helyen irodában, a lakosság meghallgatása nél­kül terveznek, s lényegesen alacsonyabban, mint ahogyan a lakosság létszáma azt lehe­tővé teszi. Azt vallják: in­kább kevesebbet, hogy az év végén túlteljesítésről számol­hassanak be. 30 millió és c közösség A járásnak a jövő eszten­dőben a községfejlesztésre mintegy 30 millió forint áll rendelkezésére. Ennek célsze­rű felhasználása, a lakosság társadalmi munkája jelentő­sen hozzájárulhat a községek átalakításához. Ez a legfőbb cél, hiszen falvainkban még akad elég tennivaló egészség- ügyi, kulturális és más terü­leten is. A járás vezetői és több köz­ségi vezető is felismerte már, hogy a községfejlesztési munkára nagyobb gondot kell fordítani. Ennek érdekében megfelelő határozatokat is hoztak, s ha ezeket valóra váltják, akkor a járás újra az elsők közé kerülhet. B. Gy. !Iízm‘ri*aI bossziisá^ok például Bér községben bőví­tik a villanyhálózatot. Hasz­nos lett volna az oszlopgöd­röket társadalmi munkában kiásni, de a köáségi tanács nem kért a lakosságtól segít­séget. A terv, terv maradt Csecsén — az előző évektől eltérően — nem terveztek tár­sadalmi munkát, pedig a ter­vükben Szerepel járda építé­se, és park létesítése. Bujá­kon és Taron a községfejlesz­tés keretében művelődési húz építését tervezték. Az előbbi helyen 98 ezer, az utóbbi he­lyen 100 ezer forint volt ezek­hez a munkákhoz a társadal­mi munkafelajánlás. A cél- tűzést nem tudták megvalósí­tani, mert a területi főépítész, Smid Ferenc kifogásolta a terveket, nem engedélyezte az építést. Ígéretet tett, hogy a terveket felülvizsgálás után még ezévben visszaküldi, de ezt elmulasztotta, így a két községben a felajánlás ellené­re a társadalmi munka csak terv maradt. Érdemes egy csokorba szed­ni. Annyi van belőle, hogy külön-külün is sok bosszúsá­got okoz e kis telep lakói­nak. A feltűnő csak az, hogy tudnak ezekről a szénbányá­szati trösztben, mi több, a különböző minisztériumokban is. A panasz csak panasz ma­radt. intézkedés azonban nem történt. Pedig valamennyi megoldása égetően sürgős. Sorrendet nem állítunk, de beszéljenek a tények. Nagy volt az öröm Mizser- fán, amikor átadták rendelte­tésének azt a 100 személves munkásszállót, melyet több mint 7 millió forintos költ­séggel építettek. Örültek a családjuktól távol élő bányá­szok, hogy korszerű otthont kaptak. A telep lakói is meg­elégedéssel nézegették a kül­sejében is impozáns épüle­tet. A derűre azonban hama­rosan ború következett. Az épület használatakor orrfacsa­ró bűz terjeng a munkásszál­ló és a telep lakóházai kö­zött. Azért, mert a derítőt alig 10 méterre, két épület közé építették — azt is hiá­nyosan. A bűz már az étkpz- débe is eljutott. Ki tudja, ki és mikor állítja meg? Már eliött az ide,je — mondogat­ják régóta a munkások. Az ivóvízellátás Mizserfán is nroblémát ielenf. Megol­dására. nagy összeget fordí­tottak — eddig kevés ered­ménnyel. Mátraszeléről ugyanis csak hébe-hóba jut­nak vízhez. Az elkészült 500 méteres artézikutat sem hasz­nálják. Miért? Hiányzik a bú­várszivattyú és a 40 méter bekötőcső. No. de ennyit már a mizserfaiak se követeljenek. Nem volt elég költséges a kút fúrása? Nem kevesebb, mint I860 ember utazik naponta azo­kon az autóbuszokon, amelyek Mizserfára közlekednek. Rész­ben munkás.- részben polgári járattal. A bekötőút pedig már olyan állapotban van, hogy az AKÖV 8854/1983-as számú levelében úgy nyilat­kozott: ha az 500 méter hosz- szú út .javításáról nem gon­doskodnak, kénytelen a jára­tokat leállítani. Az esős idő a helyzetet csak ronthatja. De ki gondol erre?! A bányatelep lakói félnek, hogy úgy járnak, mint a ka- záriak: körülkerítik a műve­lődési otthonukat. Ugvanis az épület beázik, a tetőszerke­zet korhadásnak indult, a va­kolat máris pereg. Ma még 50-60 cserép felrakásával megelőzhetnék a bajt. Nem is kerülne sokba. Majd akkor javítják meg. ha súlyos ezrek­be kerül? Bizonyára. Hiszen a bánya sem lehet szűkmar­ARCKÉPEK: Á tanácstitkár kerékpártúivá jt ítéltek el . Tóth. .Gyula, Salgótarján, Úttörők útja 7. szám alatti lakos 1063. augusztus 24 nap­ján egy darab 500 forint ér­tékű kerékpárt lopott, amely a BM. Határőrség tulajdonát képezte. Szeptember 9-én egy 450 forint értékű kerékpárt lopott a salgótarjáni főtéri ál­lomásról. Ugyanezen a napon lopott egy 500 forint értékű gyermekkerékpárt is. A vád­lott ugyanakkor nem dolgo­zott, lopások elkövetéséből szerzett pénzből tartotta fenn magát. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat köz- veszélyes munkakerülés és há­rom rendbeli lopás bűntettében ezért öt egy évi szabadság- vesztésre. ítélte és 3 évi idő­tartamra, a közügyek gyakor­lásától is eltiltotta. A vádlott enyhítésért íellebezett. Nyolc évvel ezelőtt jártam Kutasón Szénást Katalinnál. Nem sokkal azelőtt bízták meg a tanácstitkári teendők­kel. Hallatlan lelkesedéssel nyilatkozott terveiről, ugyan­akkor bizalmatlan is volt ön­magával szemben: el tudja-e látni, mindazt, amit terveiben maga elé tűzött. Nyolc esztendő telt el az­óta. Ő tudja, hogy mennyi munkát, fáradtságot zsúfolhat az ember nyolcszor tizenkét hónapba. Kutasó megválto­zott, a kisparasztok szétszórt parcelláit rendezett tsz-gazda- ság váltotta fel, új módszer­rel gazdálkodnak már az em­berek és kezdenek megtanul­ni új módon élni is. S ezek­ben a változásokban a tanács- titkár tevékenysége is testet ölt. S hogy megállja helyét, ahhoz nem volt elég az érett­ségi. El kell sajátítania az ál­lamigazgatás sokrétű ismere-i leit is. Először egy öthónapos tanfolyamon ismerkedett a tudnivalókkal, majd jelentke­zett a tanácsakadémiára és vasszorgalommal tanult, hogy magáévá tegye a szokatlan nyelvezetű tankönyvek bonyo­lult tudnivalóit. Asztalán számokkal tele­rótt papírlapok, kusza össze­visszasága. A költségvetés zá­rásán munkálkodik. A kér­désre, hogy mi minden sze­repel ebben a tervben, kész­ségesen magyarázza: az. ide tartozó két község két, szép kultúrházat kapott a közel­múltban, járdákat, utat is ja­vítottak, most a falu központ­ját formálják. Szép, virágos park kerül a falu közepére. A két új telep villamosítása is folyamatban van. Nagyot fej­lődött Bokor és Kutasó az el­múlt csaknem két évtized­ben, harmincán új családi­házat építettek. Szénást Katalin mindenkit névről ismer, hiszen a falu szülötte. Mint anyakönydve- zetö a kilenc év alatt vagy harminc fiatal párt is útnak indított a családi élet felé. Az emberek gondját, baját, örö­mét ő is átérzi. Jönnek hozzá családi ügyekkel, jogos, vagy jogosnak vélt sérelmekkel. Sokszor nem is tartozik rá az ügy. amiben segítségét kérik, de mivel nem híve a bürok­ráciának, amit csak lehet, igyekszik gyorsan elintézni. Újságolja is örömmel, hogy nincs baj ebben a községben, a betakarítást, vetést időben elvégezték, a tojáseladásra kötött szerződésüket is maga­san túlteljesítették. Az elmúlt kilenc esztendő­ben községével szinte eggyé- ferrt az ifjú tanácstitkár. Hi­vatástudattal vallja ő is ma­gának a lelkesítő célt; szép, nagy gazdasággá fejleszteni faluját, a hajdan elmaradott apró települést. U. M. i Veszélyes pst Isink A nádpalánkot akkor húzták még, amikor a szállá építése kezdődött. Szűk sikátorba terelte a gyalogosokat, igen helyes céllal: a közlekedés biztonsága érdekében. De mert két ember szűkösen fér el egymás mellett anélkül, hogy ki ne tegye ruháját, testét a deszkázatból, nádfonat­ból kiálló szegek, rozsdás drótok kellemetlenkedésének, az emberek zöme a hatósági tilalom ellenére, a szabad úttes­ten jár. A kilenc emelet külső építési munkálata immár jóné- hány hónapja veszélytelennek tűnik s a jelek szerint a ré­gi gyalogjáró is szükségtelen a munkálatoknál. A palánk azonban változatlanul áll. ... Illetve éppen az a bö kkenő: ha már állnia kell, akkor miért nem áll? Néhány hete könnyebb szélroham a délelőtti órákban döntötte le. Szinte hihetetlen, hegy balesetet nem okozott, mert akik itt haladtak, szerencséjükre a közlekedési rend kihágói voltak s a dűlő palánk elöl még idejében kiugor- hattak. A palánk ismét helyére került. Gondolhatnánk: meg­erősödve, szilárdabb alapokon. A forgalom rendje azonban a régi maradt. November 7-én este az ünnepi forgalmú Salgótarján­ban, egy hirtelen támadt szélroham végére erős robaj tett pontot. Nem kell találgatni: a palánk hangja volt. Azé az alkalmatosságé, mely hovatovább rendeltetésével ellenté­tesen súlyos balesetek okozója lehet. Ezekután nem lehet csodálni, ha egyre kevesebben viszik vásárra a bőrüket, s a gyalogosok túlkerülve a pa­lánkon a bírságolás „kisebb” veszélyét vállalják. (Barna)

Next

/
Oldalképek
Tartalom