Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-13 / 56. szám
'1983. július 13. nógrádi népújság 5 összehangolásával hidegenhengerelí acélszalaggal nő a termelés az acélárugyárban A Salgótarjáni gyárakból az elmúlt pénteken gördültek ki a második félév első exportszállítmányaival megrakott vasúti kocsik, amelyek a Szovjetunió, Törökország, Olaszország és Bolivia megrendeléseinek gyártott acélszalagokat, mezőgazdasági kéziszerszámokat és üvegárut szállítottak. A Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművéből hetven tonna edzetlen acélszalagot, úgynevezett ká- belpáncél-an-yagot küldtek szovjet megrendelésre. Teheránig írieszti és bolíviai cégek részére összesen huszonöt tonna mezőgazdasági kéziszerszámot küldtek az acélárugyár kovácsoló gyárának dolgozói. A Salgótarjáni Táblaüveggyárból pedig négy vagon ablaküveget küldtek olaszországi megrendelésre. Jelentősebb export gyártmányok szállítását készítik elő a Salgótarjáni Bányagépgyárban, a palacküveggyárban és az acélárugyár szegverő üzemében is. Az egyre növekvő export lehetőségek természetesen sok új és régi probi l’éma megoidását sürgetik gyáraink, üzemeink vezetőitől. Különösen a világpiac, a fejlettebb országokkal való kereskedelmi lehetőségéink megalapozása sürgeti a régi gyártástechnológiák a nem gazdaságos termelési módszerek felülvizsgálását, korszerűsítését. A régi berendezésekkel felszerelt gyárakban valósággal emberfeletti munkát, sok ötletet, gazdag tapasztalatot kívánnak ezek a feladatok, de természetesen az e téren való előrehaladásnak nagyok a le- hetőségei is. Figyelemre méltó a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerészeinek kezdeményezése. Másfél évi üzemeltetés után most került sor először a Salgótarjáni Acélárugyár új hideghengerművének tervszerűit! nagyjavítására. A modern automatikus, évi negyvenötezer tonna teljesítőképességű négyhengeres, és a legfinomabb nemesacélszalagok hengerlésére is alkalmas húsz hengeres berendezés nagyjavításával a hét végén készülnek el. A nagyjavítással egy- időben az egyik régi henger- lőberendezés átalakítása is megkezdődött. A finomacél szalagok megmunkálásának eddigi sorrendje az volt, hogy az elő- hengerlést, majd a húsz hengeres berendezés utáni utóhengerlést, az úgynevezett „vasalást” is a nagyteljesítményű négyhengeres gép végezte el. A hideghengerlés világszínvonalát diktáló kapitalista országok mindegyikében külön hengerlőberendezésen történik az utóhengerlés, ami az előhengerlést végző berendezés jobb kihasználását, végeredményben a gyártás gazdaságosságát segíti elő. A hideghengerészek javaslatára most Salgótarjánban is a legfejlettebb hideghengerlési módszerek alkalmazását készítik elő. A régi hengerműben ugyancsak elő és utóhengerlésre alkalmazott DEMAG típusú berendezést átalakítják: a jelenlegi 35-40 méterről 60 méter húzó sebességre gyorsítják, nagyobb teljesítményű motorfal szerelik fel, átalakítják a nagy acélszalagkarikákat fel és le adó berendezéssé is. Átalakítás után a gyártási folyamatnak megfelelően a húsz hengeres berendezés után helyezik el a régi DEMÄG hengersort, s ez a berendezés végzi majd az úgynevezett utóhengerlést. Ezek után a teljesen automata négyes hengersort csak elő- hengerlésre alkalmazzák s így mintegy huszonöt százalékkal növekszik az új hideg- hengermű teljesítőképessége. A két hengerlőgép munkájának összehangolásával évente kilencven millió forint értékű hidegen hengerelt acélszalaggal gyártanak többet Salgótarjánban. Mindezzel lényegében a világkereskedelemben egyre nagyobb szerepet kapott hidegenhengerelt és hidegen alakítható anyagok még nagyobb exportlehetőségét biztosítják a salgótarjániak. Nagy Ferenc ÉRDEMES MEGISMERNI A permetező-öntöző berendezések kihasználása A párt- és kormány határozat öntözés fejlesztésére vonatkozó részét a megye adottságainak figyelembevételével kívánjuk megvalósítani. Ez igen komoly feladatokat ró a termelő üzemekre, és az irányító szervekre egyaránt. Megyénk termelőszövetkezetei jelenleg tizenkettő esőz- tető, öntözőberendezéssel,, rendelkeznek azofcMiTM dik félévben az ..öntözéses szövetkezetek” száma emelkedni fog. Az öntözés célja, hogy a terméseredményeket állandósítsa, az átlagterméseket növelje, s ezzel a tagság jövedelme emelkedjen. Az öntözés általában nagyobb összegű beruházást igényel a termelőszövetkezetektől, éppen ezért minden ilyen beruházásnál, gazdaságossági vizsgálatot kell végezni. A gazdaságossági vizsgálatnak ki kell térni a következőkre: 1. A befektetés és a megnövekedett ráfordítások után milyen eredményt várhatunk?. .. 2. A hozamnövekedés és a költségemelkedés milyen arányú?.. 3. A befektetés mennyi idő alatt térül meg? Eredményes-e az öntözés? Az öntözőberendezés létesí- sénél az eredményesség egyik legfontosabb feltétele a berendezés megfelelő felhasználása. A berendezés kihasználása annál fontosabb, minél nagyobb a holdankénti beruházási költség és minél kisebb a berendezés élettartama. Az amortációs költségen kívül állandó költségként jelentkeznek a berendezés javításának és karbantartásának költségei is. Az esőztető berendezés átlagos élettartama 25-30 év természetsen gondos, és szakszerű kezelés mellett. A berendezésnél átlagosan az ösz- szes öntözési költség 40-50 százaléka az állandó költség. í&Z ottoI adMik, hogy az esedékes karbantartást, javítást akkor is el kell végezni, ha a berendezés több, vagy kevesebb üzemórával működik. A permetező öntözőtelepeknek évenként 1 200 üzemórán felül kell teljesíteniük ahhoz, hogy a berendezés gazdaságosan üzemeljen. Ez végső soron azt jelenti, hogy naponta minimálisan 12 órás üzemelést kell bevezetni. A teljesített üzemóráknál például évi 200 üzemóra-teljesítés esetén a költség 590 forint, 1 200 óra esetén viszont csak 272 forint. A költségek alakulásából látszik, hogyha kedvezőtlenül használjuk ki a berendezést, az öntözött növényekre, illetve az elért terméseredményekre nagyobb öntözési költség jut. Ezzel veszélyeztetik az öntözéses gazdálkodás jövedelmezőségét. Hogyan növelhetjük a termésátlagot ? Az öntözés összes és állandó költségeinek nagysága, valamint a termelés egyéb költségeinek növekedése következtében az öntözéses termelés csak akkor lehet eredményes. ha az öntözéssel a száraz termeléshez viszonyítva a terméseredményeket jelentősen növelni tudjuk. A terméseredmények növelése az öntözés hatására az egyes növényeknél eltérő. Természetesen a terméseredmények növekedését az öntözésen kívül más tényezők is befolyásolják, mint a talajadottság, a talajművelés, a termesztés technikája, a trágyázás mértéke, stb,\ Ha az alapvető szakmai előírásokat megfelelően betartjuk, a terméseredményeket akár a kétszeresére is növelhetjük. A zöldségfélék közül jól meghálálják az esőztető öntözést :az Aranyföld, a Braunschweigi, a Csurgói, a Győri, a korai a közép, és a késői káposzta fajták, az Adventi-korai és a Vertus őszi kelkáposzták: a Rogli-korai, a Kélcszalonna-kései kalará- bék; az Erfurti-törpe karfiol, a Fehérkerék és a Jánospike- rek feketeretkek; a Cecei és a Bogyiszlói, valamint a Ka- linkó paprikák; a Nanteszi és a Braunschweigi sárgarépák, valamint a Berlini félhcsszú petrezselyem, stb. A megválasztott fajtákon kívül nagy gondot kell fordítani a ’tápanyagellátásra, illetve a tápanyag visszapótlására. Öntözésnél holdanként és évenként 150-200 mázsás szervestrágyát és a száraztermesztésnél adagolt műtrágya mennyiségének a 2-4-sze- resét ajánlatos adagolni. Az öntözött növények esetében a trágyamennyiség nagyobb részét alaptrágyának adjuk. Egy kisebb részét pedig a folyamatos trágyaellátásra tároljuk. Nagy gondot kell fordítani a talajművelésre is. A talajmunka fő célkitűzése — a nedvesség megőrzésén kívül — az öntözéssel megrongált talajszerkezet helyreállítása, a talajhézag térfogatának, a levegő és víz arányának helyreállítása, a talaj felmelegedésének elősegítése. A talajelőkészítés során gondoskodni kell az aprómorzsás magágyról. Növénykultúráktól függően az állomány sűrűségét öntözésnél növelni lehet 15-50 százalékkal. Milyen költségek terhelik még az öntözést ? Az öntözési költségek nagysága elsősorban az öntözőberendezés típusától, a jó kihasználástól és a holdanként kiadott vízmennyiségtlő függ. A különböző esőztető berendezéseknél számításbavett öntözési költségek a következő tételekből adódnak: a berendezés amortizációja, a berendezés javítási és felújítási költségei, vízdíj , az öntözésre való előkészület ( felvonulás, átállás, levonulás), a víz- kiszolgálás (üzemanyag, munkabér, stb.) Az öntözési költségek abszolút nagyságát befolyásolják a berendezés kihasználása. a vízdíj nagysága, a karbantartás szükségessége, az elvégzés módja, anyag igénye, és az üzemi berendezés típusa; a termesztett növények ,a vízfelhasználás, a vízkiemelés, és a kiszolgálás módja, az öntözőberendezés egyedi sajátosságai. E tényezőket figyelembe véve az öntözés költségeit és az általános költségeket számítva az egy holdra eső költség 5000-5300 forint köríti van. Mindent egybevetve: az öntözés körültekintő, szervezést és nagy szaktudást igényel. Ha ez megvan, akkor az öntözés gazdaságos és jövedelmező lesz. Lotharides Imre kertészeti felügyelő MODERN, ÍZLÉSES ÖLTÖZKÖDÉS Legújabb női és férfi modellek: készíttesse ruháit a balassagyarmati SZABÓ KTSZ Női ÉS FÉRFI MÉRTÉKUTÁNI ÜZLETEIBEN Balassagyarmat, Rákóczi út 34. Balassagyarmat, Ipoly u. 1. Szécsény, Rákóczi út 24. sz. KözülHek figyelem! Munka és védőruhák készítését és javítását vállaljuk. i I Aratók között A Balassagyarmat és Patvarc közötti útszakaszon látszólag minden csendes. Gépre, kaszára váró ősziárpa, búzatáblák suhannak el mellettünk. Egyszerre csak mintha óriásira nőtt cserebogár zúgna »felénk. Nem messze aratógépek dolgoznak. Haragos- zöld kukoricatábla takarja előlünk a látást. Ahogy azonban keresztigázolunk rajta, elénkbuk- kan az egyik gép. Csakhamar feltűnik a másik is. Először sebesen forgó motollája emelkedik ki a kalászok közül. Majd megjelenik a Zetor, s kisvártatva kiemelkedik a kalászok tengeréből az egész aratógép. Patvarcon a Lenin Termelőszövetkezetben megkezdődött az aratás. Aratnak már a kombájnok, az aratógépek a Szügyi Tangazdaságban is. Éppen kezdésre érkeztünk. Szerelők kisérték az árpatábla széléig a két aratógépet, kombájnt, hogy ha valami bajuk esnék, azonnal kéznél legyen a segítség.- Több mint 600 hold gabona vár aratásra a tangazdaságban, — tájékoztat Bene István brigádvezető, s közben azt figyeli sikerül-e megjavítani ifjú Petrovecz Istvánnak, a szerelőnek a kombájn láncos felhordóját. Majd zsebébe nyúl a mérőszalagért, s lehajol, hogy ellenőrizze milyen tarlót hagyott maga után a kombájn. Aztán újra magyarázni kezd:- A Földművelésügyi Minisztérium rendelete szerint külön díjazzuk azokat az aratógépkezelőket, kombájnvezetőket, akik rövid tarlóval dolgoznak . . . Magyarnándorban két gép sza- porázza a munkát az ősziárpa táblában.- Már úgy volt a tavasszal kiszántjuk az árpát, olyan gyengének mutatta magát . . . Aztán mégiscsak megerősödött, — mondja nem kis csodálkozással Poroszka János, az egyik kombájn felelős vezetője. Aztán arról beszél, lassan haladnak, gyo- mos az árpa:- Persze, ha egy kicsit többet törődnének velünk, mondjuk . . • célprémiumot tűznének ki, talán jobban is haladhatnánk ... Elnézést kér, segédvezetője szólítja. Fellép a gépre, s indít, hogy szaporábban haladjon a munka. Stefankin Pál és Rozenberg János, a patvarei Lenin Termelőszövetkezet tagjai munka közben Megtelt szemekkel tartály. A ma gyarnándori ifJ5 Poroszka János és Mód József a pótkocsira ereszti az árpát. Beindították a termelőszövetkezeti újító mozgalmat Az Országos Találmnyl Hivatal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a MEDOSZ kezdeményezésére a budapesti XII. kerületi Rozmaring Mezőgazdasági és Kertészeti Tsz-ben alakult meg az első I újítási bizottság és az első három újítás hivatalos beiktatásával itt indították meg 1963 június 14-én a termelőszövetkezetek szervezett újító mozgalmát. Képünkön: Don László; a Rozmaring Tsz- ben bemutatja újítását, a PVC csőrendszeres öntözést.
