Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-08 / 46. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XIX ÉVE. 46. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR _______________1963. JÜNIUS 8. A Z MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kapálnak, kaszálják a lucernát a termeloszövetkezetcklien Kazáron befejezték a kukorica első kapálását A kazán Zöldmező Terme­lőszövetkezetben ezekben a napokban mintegy 120 asz- szony dolgozik a növényi po­fásban. Az 50 holdas burgo­nyavetésnek több mint a fe­lét megtöltögették már és befejezték a közös gazdaság­ban a kukorica kapálását is. Az asszonyoknak egy másik csoportja a cukorrépa táblá­ban munkálkodik. A napokban kiadós eső áz­tatta a kazán határt és a ka­pásnövények gyors fejlődés­nek indultak. Növekedésüket méginkább serkenti az időben végzett növényápolás. A Zöld­mező Termelőszövetkezetben 135 hold az a terület, amelyen kapásnövényeket termelnek. A szövetkezet vezetősége a tél végén úgy határozott, hogy családokra bontják a kapás­növények területét és alkal­mazzák az anyagi érdekeltsé­get is. Ezek a tavaszi napok azt bizonyítják, hogy a szö­vetkezeti vezetők számítása bevált, minden szövetkezeti tag igyekszik a gondjaira bí­zott területet megmunkálni. AZ ÉPÍTŐK... Egy hete múlt, hogy a gyermekiélek, az új gene­ráció szellemi arculatának, jellemének formálóit, épí­tőit. a pedagógusokat kö­szöntötte az ország. Ma azok felé fordulunk, akik­nek keze nyomán iskolák, egyetemek falai emelked­nek a magasba, gyárak, in­tézmények, sokemeletes és családi lakóházak népesül­nek üres térségeken. Különös hangulata van ennek a mainak — az Épí­tők Napjának. Hiszen alig­ha akad az országban gon­dolkodni, érezni tudó em­ber, akinek ne lenne mit szólnia személy szerint is ez alkalommal az építőipar dolgozóihoz. Ezrek és ezrek például már új lakásukban mondhatják együtt Maja­kovszkijjal: „Bizony finom dolog ez a szocialista ... ha­talom.” Van, aki az új, szel- lős, tágas műhelycsa' nokban már csupán emlékezetében őrzi a régi, sötét, porosleve­gőjű hodályt, s ha a gépe fel­zúg, még az is tán az új üzem építőit dicséri ilyen­kor. És van-e melengetőbb látvány, mikor egy új is­kola hatalmas ablakain be­kukkant a nap, jóreggelt kívánva az irkák, könyvek fölé hajló nebulóknak. Nos, aztán ... hát igen, vannak, akik szinte ott állnak az építő háta mö­gött, unszolva őt: „Építs/ Gyorsan, gyorsabban! És mit lehet itt tenni? Már csak ilyen ez az ün­nep: a dicsérő szó közé türelmetlen is vafcyül. Tud­ják ezt az építők is, sőt, nemcsak tudják, de harcol­nak is érte sok-sok évtize­de, hogy építhessenek. Mi­nél többet, jobbat, szebbet építhessenek. Valamikor, kisiskolás koromban, — em­lékszem —, ilyen mondato­kat írtunk a táblára: a kép szép, a kutya ugat, a va­dász lő, a kőműves épít. Ez íródott a táblára, hol makacsul fölfelé, hol lefelé igyekvő ákombákomokkal. Hanem a szomszédunk, a Torma Miska bácsi, mesz- szi környéken hírneves kő­műves bizony nem épített, hanem a munkaközvetítő­ben állt sorban munkáért, meg a munkásotthonba járt mérgelődni az urakra, hol meg tüntetni az utcára osz­tályos társaival. Nos, igen, a kapitalista világban az urak nem hiába tartottak — a vasasokon kívül — tő­lük, az építőmunkásoktól a leginkább. A hatvaneszten­dős építőmunkás szakszer­vezet nagyszerű harcokra és a munkásmozgalom tör­ténetének Pantheonjába bevonult sok harcosára em­lékezik. Harcokra és a har­cok élén járó munkásokra, akik vérüket és életüket adták a jövőért, a mi jele­nünkért. Azért, hogy a kő­műves kanál ne rozsdásod­jon, hogy az építőmunkás építhessen, hogy a harcok túlélőinek és nekünk, utó­daiknak Dunaújvárosunk, Berenténk legyen, hogy fel­magasodhassanak a Borso­di Vegyiművek, a Dunai Cementmű kéményei. De ugyan miért mennénk olyan messzire? Hiszen az Acélárugyár új hengermű­ve, a Romhányi Cserép- kályhagyár hatalmas csar­noka, a salgótarjáni szállo­da, a megyei kórház épü­leteinek vasbetonszerkeze­te, a városban felépült, s létesülő új lakótelepek — sorolhatnám ki tudja med­dig — vajon itt lennének-e nélkülük, a harcos elődök nélkül. Amióta ez az ország megszabadult az uraktól, lám nem nagyon volt ide­je pihenni a kőműves ka­nálnak. Különösen ezidén. Miért? A napokban ta­nácskozás volt a megyei építőmunkások legjobbjai­nak. Itt mondta valaki: Nógrád megyében 1963 — az építők éve lesz. Nem, nem üres szójáték volt ez, a közelgő Építők Napjára gondolva. Sokkal többről van szó. Mert ha az eltelt majd két évtized az új Ma­gyarország építésének esz­tendeje volt, az utóbbi né­hány évet nyugodtan mond­hatjuk Nógrád, s különö­sen Salgótarján újjáépítése korszakának. Ráadásul olyan telünk volt, amilyen csak ritkán láto­gat el hozzánk. Hideg volt azokban a hetekben is — tétlenségre kényszerítve az építőmunkásokat —, ami­kor más években már ví­gan folyt a munka. Meg is van a következménye: 1963-as évben 360 millió forint értékű épitőmunkát kell elvégezni az egész me­gyében. Ebből a 360 millió­ból több, mint 200 hárul az állami építőiparra. Már pe­dig ez utóbbi elmaradása főleg a tél, de egyéb kö­rülmények miatt is, pénz­ben kifejezve 16 millió fo­rint. Ha pedig az elmara­dás elmaradás marad, ez azt jelentené, hogy — az egyszerűbb érzékelhet ős eg kedvéért — nem épül meg négy-öt lakóház, vagy mondjuk a megyei műve­lődési ház úgy marad, aho­gyan most van. Ki az, aki ebbe belenyugodna? Az építömunkások a legkevés­bé! Hírt adtunk arról, hogy nemrég kettős és nyújtott műszakot vezettek be egy sor munkahelyen, csakhogy utólérjék önma­gukat. Sőt, néhány nappal ezelőts hallottuk, hogy a vállalat törzsgárdája — akár a bányászok a téli szénszükség idején — va­sárnapi műszakra mozgó­sítja a dolgozókat. Itt is, ott is elhangzik: „Most a műszaki vezetőkön a sor!” Hiszen nemcsak a meglévő munkaszervezési keretek jobb alkalmazására kell törekedniök, arra, hogy alaposan megszervezzék a második és a vasárnapi műszakot is, hogy lézenge­ni - senkinek se kelljen hasznos elfoglaltság híján. De egyik legsürgetőbb ten­nivaló a gépi berendezések jobb kihasználása, sőt, a le­hetőség szerint újabb és újabb gépek üzemeltetése. Ma, — sajnos —, bár az építőipari vállalatok — akár az állami, akár a tanácsi vállalatról lett légyen is szó — munkaerőhiánnyal küszködnek, a rendelkezés­re álló munkagépek ki­használása mégis az orszá­gos színvonalnak jóval alatta van. Az építőipar dolgozóinak munkája egyike a legne­mesebb emberi tevékenysé­geknek. Az ember alkotás­ra, építésre született, s ezt valósítják ők meg napról napra, a szó legszorosabb értelmében. Munkájuktól szebbek lesznek a városok, községek, falvak, szebbé lesz az egész emberi élet. Ezért a házak építői az emberi boldogság funda­mentumát is rakják. Kö­szöntsük tehát hálával e napon az építőket. S ők meg fogják érteni, ha ebbe a hálába türelmetlenség is vegyül, mert az emberek­ben a boldogság iránti vágy igen erős, elérkezni hozzá nincs elég korán sosem. Csizmadia Géza Képek az Acélárugyárból Ma mar teljes kapacitással dolgozik az íj hideghengermű. Szalai Verát jó) ismerik a gyárban. A fiatal lány nemcsak a mun­kában, a tanulásban is példát matat az ifi dolgozóknak. Most a gimnázium IL osztályát végzi. A képen a húzók »vek készítéséhez asiszólöttfket könzörfil. «a..» iiWT'ii—rvrernsanm .»via Gépek, szövetkezeti tag-ok munkálkodnak a szénabetakaritásnál Etesen, a Haladás Termelő- szövetkezetben a kapások mellett 20 holdon kertészeti növényeket is termelnek és a termelőszövetkezet asszony­tagjai most a hagymát és a petrezselymet tisztítják a gyo­moktól. A szövetkezetben nincs külön kertészeti brigád. A Haladás Tsz szakemberei a növények fejlettségét a gyomosodás mértékéhez képest állapítják meg a munkálatok fontossági sorrendjét és így osztják el naponként a ren­delkezésükre álló munkaerőt. A • növényápoláson kívül megkezdték a közös gazdaság­ban a lucerna betakarítását is. A takarmánynövény gyors, veszteségnélküli betakarítása sokat jelent majd a szövet­kezetnek az állatállomány téli takarmányellátásánál. A mun­kálatokra mozgósították a gé­peken kívül a termelőszövet­kezeti tagokat is. A gépállo­más gépe vágja a lucernát, saját gépük pedig rendekbe--------- —tbé g yűjti. A szövetkezeti tagok állványokra hordják, hiszen az állványos szárítással jelen­tős mértékben növekszik a betakarított takarmány fehér­je tartalma. A karancssági Alkotmány Termelőszövetkezetben 87 hold lucerna termését már betaka­rították. Most az egyéb ta­karmánynövények, a szarvas- kerep, baltacím betakarítása folyik. A háztáji állatállo­mány takarmányozását oly­módon segítik Karancsságon, hogy a betakarításban részt­vevő tagoknak adják a beta­karított pillangós takarmá­nyok 7 százalékát, a réti szé­nánál pedig 10 százalékát. A növénytermesztők a ku­koricát kapálják. A 70 holdas kukoricatábla kapálása befe­jezéshez közeledik. A burgo­nyánál már elvégezték az első kapálást, s a burgonya termő- területének több mint a felén elvégezték a töltögetést is.-------------­S zociális cjifülfműködés N. P. Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese és Szipka József, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vete csütörtökön Moszkvában kicserélte a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kö­zött a szociális ellátás terüle­tén való együttműködésről Eudapesten 1962. december 20-án aláírt egyezmény ratifi­kációs okmányait. Az egyezmény értelmében azok a szovjet állampolgárok, akik Magyarországon és azok a magyar állampolgárok, akik A e§erltáti%eiiti¥áiii gépjavítók becsületbeli ügye a Szovjetunióban laknak, a munkajog, a szociális ellátás és a társadalombiztosítás te­kintetében egyenlő helyzetbe kerülnek a lakhelyükül szol­A Pásztó Gépállomás cser- hátszentiváni brigádja hét község határában tevékenvke- dik. A gépállomás körzetében ennek a brigádnak jutott a legnehezebb terület. A bri­gádhoz tartozó termelőszövet­kezetek sem a legerősebbek, ami még jobban növeli a fe­lelősségüket. A heavek kö­zött később kezdhették a ta­vaszi munkákat a növényápo­lást, az aratógépek, cséplők javítását is. A napokban lezajlott a bri­gádszálláson eav megbeszélés ahol azonban kiderült, hogv nemcsak a természeti ténye­zők játszanak közre az ara­táshoz. csépiéihez szükséges gének kijavításának elmara­dásánál. hanem bizonvos szervezetlenség is. A aémállo- més igazgatója megszemlélte a brigádközDontban folvó ja­vítómunkát. s elmondta az embereknek. hogv sóikkal szervezettebben kell folvtat- niok a javításokat, hogv el­készüljenek határidőre. Ne történjen meg olvan eset mint legutóbb, hogy elment eev vontató Pásztora, a gén- állomás közDontiába deszká­ért. s nem vitt haza semmit. Ebben az esetben hibásak a központban is. Kifogásolt az igazgató néhány már elkészült részjavítást is. Az ecsegiekkel példálódzóit a cserhátszent- ivániaknak, mert Ecsegen példásan folyik a gének ja­vítása. Nyomatékosan felhív­ta a figyelmet a lelkiismere­tes, gondos munkára, s tavalyi esetre hivatkozott mikor bai volt néhány génnel. Nincs an­nak semmi értelme, hoev ösz- szecsaDiák a géneket, s ak­kor esnek szét. amikor a leg­nagyobb szükség van ráiuk. Az anyagi veszteségen túl erkölcsi hatása is van az ilyesminek. A .szerelők érveltek, vitat­koztak. különféle kifogásokat keresltek, hogv ..megmagya­rázzák” a helyzetet. Szerelem- hegvi János, a brigádszerelő méltatlankodott a legjobban, mondván a bírálat a javító- munkások becsületébe váe és az egyébként jogos bírálatra véleménye szerint csak alapos, kielégítő munkával válaszol­hatnak méltóképpen. Ami igaz. az igaz. A bri­gád részére szükséges 5-5 ara­tó és cséplőgép javításával csak abban az esetben ké­szülnek el iúnius 20-ra. ha a hátralévő időben lobban szer­vezik a munkát.. Hiszen nem­csak ezt a tíz gépet kell meg­javítani. hanem egyéb tarto­zékokat is — nem szólva a munkában lévő gének hibái­nak orvoslásáról. Ecsegen ter­ven felül is vállaltak a sze­relők. traktoristák kombájn és cséplőgépjavítást. A cserhát- szentivániaktól azonban csak azt várják, hogy azokat a gépeket javítsák ki becsület­tel. amelyekre a brigádon be­lül szükség les2; Az emberek hallgattak eav darabig, aztán összenéztek. A brigádszerelő tolmácsolta a közös, egy akaratú gondola­tot: a iavitócsoport vállalja, hogv minden kijelölt gép ja­vításával végeznek június 20­Takarmánybetakarítási bemutató Szirákon Takarmánybetakarltási be­mutatót rendezett csütörtökön délelőtt a Sziráki Állami Gaz­daság. A bemutatón részt vettek a környező községek termelőszövetkezeti elnökei és agronómusai. A termelőszö­vetkezeti vezetőkkel Tarczv László, a gazdaság főagronó­musa ismertette a komplex gépesítés módszerével történő betakarítást, a hideglevegős szénaszárító működését, vala­mint az állványos szárítási módszert. A takarmánvbeta- karítás munkafolyamatait nagy érdeklődéssel szemlél­ték a jelenlevők; ifi a génszemlékig. Az embe­rek becsületbeli ügve ez. Hogyan állják szavukat? Rövidesen eldől a földeken. gáló ország állampolgáraival. Az egyezmény július 1-én lép életbe. Tájékoztató a felnőtt dolgozók általános iskolai tanulásáról Az általános iskolai felnőttoktatás célja, hogy mind­azoknak, akik tanköteles koruk alatt nem szereztek az általános iskola nyolcadik osztályának megfelelő végzett­séget, lehetővé tegye, hogy munkájuk, mindennapos el­foglaltságuk mellett tanulmányaikat befejezzék. Államunk nagy áldozatokat vállal azért, hogy minden dolgozó elsa­játíthassa a korszerű általános műveltség alapjait. Salgótarjánban a felnőttek oktatását a dolgozók álta­lános iskolája végzi. Székhelye a Sztahanov úti állami ál­talános iskola. Az 1963—64. tanévre a jelentkezés jelentkezési lappal történik. Jelentkezési lapokat az iskola vezetőségétől vagy az üzemi, hivatali szakoktatási felelőstől, a szakszervezeti oktatási, illetve kultúrfelelőstől lehet igényelni. Az álta­lános iskolába jelentkezhet minden olyan dolgozó, akinek a tankötelezettsége a jelentkezés napjáig megszűnt. Je­lentkezhetnek a háztartásban dolgozó felnőttek, illetve a háztartásban segédkező fiatalok is. A jelentkezés 1963. május 15-től június 30-ig, továb­bá augusztus 25-től szeptember 2-ig történik. A jelentke­zési lapokat az iskolai vezetőséghez, vagy az üzemi, hiva­tali szakoktatási felelőshöz, illetve szakszervezeti oktatási kultúrfelelőshöz kell eljuttatni. A beiratkozásra a hallgatók lehetőleg személyesen je­lenjenek meg 1963. szeptember 2—5-ig, naponta 8—12 és 14 17 óra között. Beiratkozáskor az iskolai előképzettséget, a személyazonosságot és a munkaviszonyt okmányszerűen igazolni kell. A dolgozók Igényeiknek megfelelően az üzemi műve­lődési otthonokban augusztus hó folyamán, heti 4 órai foglalkozással előkészítő tanfolyamokat szerveznek azok számára, akik előző tanulmányaikat régen szakították meg és szükségük van egyes ismeretek felidézésére, ma­tematika, fizika, kémia, magyar nyelv- és irodalom tan­tárgyból. Az előkészítő tanfolyamokra jelentkezni a be­iratás alkalmával lehet. A tanítás szeptember második hetében kezdődik. A Dolgozók Általános Iskolájában az oktatás alaptan­folyamokon, levelező és esti tagozatokon folyik. Az esti tagozatos hallgatók fél évkor beszámolót, év végén vizsgát tesznek. Levelező tagozatra csak jó tanuló nyerhet felvételt, ha családi, munkahelyi körülményei nem teszik lehetővé az esti tagozat látogatását. A levele­ző hallgatók hetenként egy alkalommal látogatják az isko­lát, negyedévenként és fél évkor beszámolót, év végén pedig osztályozó vizsgát tesznek. A dolgozók általános iskolai oktatása ingyenes. A dolgozókat tanévenként három nap tanulmányt szabadság illeti meg. Az iskola osztályai az általános is­kolákban nyernek elhelyezést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom