Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-07 / 98. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 7. Hűség a néphez, hűség a párthoz (Folytatás az 1. oldalról) évben pedig már 8100 fia­tal vesz részt. Ezenkívül pro­paganda előadásokon több mint 10 ezer fiatal tanul. A KISZ-szervezetek életében különösen 1957-ben nagy sze­repet kaptak, és igen hasznosak voltak a munkásmozgalom veterán­jaival, az 1919-es elvtár­sakkal való találkozások. Szeretnénk, ha ezek a ta­lálkozások továbbra is folytatódnának. Az ifjúság világnézete és erkölcse a szocializmust építő munkában erősödik és fejlődik — A fiatalok sokezres tö­mege kapcsolódott be a kü­lönböző termelési mozgalmak­ba. 1960-ban eddig több mint 11 ezer fiatal vett részt a takarékossági mozgalomban. Három év óta 30 millió fo­rintot takarítottunk meg a népgazdaságnak. Ebből az idén, a kongresszusunkra való készülődés lelkesítő hatása­ként 13 millió forint került takarékossági számlánkra. Kü­lönösen büszkék lehetünk a szorospataki bányászfiatalok­ra, akik ebben az évben egy­millió 170 ezer forintot taka­rítottak meg, valamint a sal- gói, jánosaknai, acélárugyári, táljainak silózó-brigádjai di­cséretre méltó eredményt ér­tek el. A gépállomások trak­torosainak országos versenyé­be több mint 110 fiatal trak­toros nevezett be és ért el kimagasló eredményeket. A megye legjobb kombájnosa címét: Sándor József pásztói fiatal szerezte meg 355 hold gabona learatásával. — Az utóbbi három év­ben 430 középiskolásunk vett részt a Hanság le- csapolásában, a DCM épí­tésében, különböző építő­táborok munkájában. A megyei fiatalok több mint 200 ezer facsemetét és su­Az értekezlet résztvevői tűzhelygyári, mátraszőllősi, nógrádi, hugyagi, nógrádsza- káli fiatalokra. — A megyében 62 bányász- és 19 export-brigád dolgozik. A sok jó közül kiemelkedik a mátranováki Kollár János elővájási csapata, és a szoros­pataki Barabás István fejtési csapata. Az export-brigádok közül büszkék lehetünk a Salgótarjáni Üveggyár export­brigádjaira, az Acélárugyár Bartus export-brigádjára, amely a kongresszusi verseny kezdeményezőjeként lépett fel és állandóan 120 százalékra teljesíti tervét. Harmincegy ifjúsági bri­gád hacol a „szocialista munka ifjú brigádja” cí­mért, és eddig hat bri­gád vált ennek birtoko­sává. — Komoly fellendülés ta­pasztalható a mezőgazdasági ifjúsági brigádmozgalomban is. összesen 600 fiatal van 39 brigádban tömörülve, eb­ből 13 brigád országos ver­senyben is részt vesz. Külö­nösen az állami gazdaságok­ban és gépállomásokon szép a fejlődés. A nógrádkövesdi, magyarnáhdori, sziráki, pász­tói állami gazdaságok fia­áron való győzelem szelleme, egyes sportágaknak, különö­sen a futballnak, más sport­ágakkal szembeni előtérbe helyezése. Ezeket a szemlé­leteket meg kell szüntetni és az ifjúsági sportmozgalmat a legszélesebb tömegekre ki kell terjeszteni. — Megyénkben 1957 szep­temberében 6577 KISZ-tag volt. Jelenleg csaknem 15 ez­ren vesznek részt a szerve­zeti életben, akik közül 1333 fiatal tagja, illetve tagjelölt­je a pártnak. Nem kielégítő a leányok számaránya. Bár a megyében körülbelül ugyan­annyi lány van mint fiú, még­is az össztagságnak csupán va­lamennyivel több mint egyharmada nő. Ehhez a helyzethez hozzájá­rult az is, hogy két év óta visszaesett a leánytanácsok és leánykörök munkája, de fő­ként az, hogy a KlSZ-szer- vezetek kevés gondot fordí­tanak arra, hogy tevékenysé­gük vonzó legyen a leányok számára A hozzászólások hángot ültettek el és jelentős munkát vállaltak a 21-es mű- út fásításában. A beszámoló a felsorolt eredmények ellenére leszögez­te, hogy a brigádmozgalom szélesítése még komoly fel­adatot jelent a további idő­szakban. Sok munkaterületen, ahol megvolna a lehetőség ifjúsági brigádok alakítására, vagy a KlSZ-szervezet nem­törődömsége, vagy pedig a gazdasági vezetők helytelen hozzáállása miatt nem ala kultak eddig ilyen brigádok. Éppen ezért javasolta, hogy a második ötéves terv el­ső évében, ahol csak erre lehetőség van üzemekben, bányákban és termelőszö­vetkezetekben, ifjúsági brigádokat kell szervezni. A második ötéves terv alatt mozgósítani kell a fiatalokat egymillió társadalmi munka­óra elvégzésére és 80 millió forint megtakarítására. Vál­laljanak a KISZ-szervezetek védnökséget a salgótarjáni kultúrház és MTH iskola épí­tése felett, 20 tsz-istálló fel­építése felett és 1963-ig dol­gozzák ki a közép-nógrádi regionális vízmű feletti véd­nökség tervét. A kulturális és sportmozgalom — Jól fejlődik a fiatalok érdeklődése a kultúra iránt. Emelkedik a fiatal olvasók száma. A József Attila ol­vasómozgalomba több mint 3 ezer megyénkben fiatal kap­csolódott be, és 1500-an meg­szerezték a mozgalom jelvé­nyét. Az idei megyei felsza­badulási kulturális szemlén 174 művészeti csoport vett részt, a daltanulási mozgalom­ban 78 alapszervezet több mint 3 ezer taggal tevékeny­kedik. Beszélt arról, hogy meg kell' szüntetni a kultúrottho- nok egyes vezetői és az ifjú­sági szervezetek között, fenn­álló nézeteltéréseket. Ebben a munkában az a fő cél, hogy a berendezési lehetőségek 100 százalékos kihasználásával fokozódjék a fiatalok kultu­rális tevékenysége. Az ön­művelés eddig nem alkalma­zott új módszereinek beikta­tásával még több fiatalt kell mozgósítani. Így fel kell len­díteni a kollektív daltanulást, a szellemi öttusákat, irodal­mi pályázatokat és irodalmi esteket, könyvankétokat kell szervezni. — A tömegsport fejlődését szemléltetően bizonyítja, hogy amíg 1956-ban falusi sparta- kiádon alig 4 ezren vettek részt, addig 1960-ban már több mint 10 ezren kapcso­lódtak be ezekbe a verse­nyekbe. Egyre nagyobb teret hódítanak a „béke és ba­rátság” sportünnepélyek, ame­lyeken az idén 5 ezer fia­tal vett részt. Az MHS ke­reteiben 2 ezer fiatal spor­tol. Ezen a területen is van tennivaló. Él még a minden A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár KISZ-titkára: Lugosi Zoltán volt az első hozzá­szóló, aki elmondotta, hogy a fiatalok kongresszusi ver­senymozgalma a gyárban ki­vívta az idősebb dolgozók el­ismerését, és nagy becsületet szerzett az alapszervezet tag­jainak. Beszélt arról, hogy a házasulás előtt álló fiatalok­nak komoly problémát jelent az, hogy vállalatuk a má­sodik ötéves tervben egyet­len lakást sem kap, ami nagymértékben elcsüggeszti a fiatalokat. Bozó Ernő a megyei KISZ- bizottság tagja az ipari tanu­lók helyzetéről beszélt. El­mondotta, hogy az ipari ta­nulók több mint a fele, csak­nem 1250 fiatal tagja a KISZ- nek. Ezek a fiatal leendő szakmunkások ebben • az esz­tendőben 12 ezer társadalmi munkaórát végeztek. Hiba van azonban az egyes kis­iparosoknál foglalkoztatott ipari tanulók KISZ-életéval Nem _ egyszer megállapították ellenőrzések során, hogy egyes kisiparosoknál mint például a balassagyarmati Rusznyák vízvezetékszere­lőnél, és a salgótarjáni Lőwiné fodrásznál túl­munka időben dolgoztat­ják a fiatalokat. Ezek a kisiparosok nem is veszik szívesen, ha ipari ta­nulóik a KISZ-ben akarnak tevékenykedni. Ezen a hely­zeten fokozott ellenőrzéssel, továbbá azzal lehet segíteni, ha a KTSZ-ek és tanácsi vállalatok több ipari tanulót szerződtetnek, mint a kisipa­rosok. Kiss Gyula mátraszőllősi KISZ-titkár hangsúlyozta, hogy a KISZ-nek a párthoz való viszonya dönti el azt, hogy milyen munkát végez­nek a fiatalok. Tapasztalata szerint a jó munkához el­engedhetetlen a párt segítsé­ge. Beszélt arról, hogy 84 KISZ-tagjuk közül 16-an az úttörőcsapatnál dolgoznak mint ifjúvezetők, azzal a céllal, hogy az úttörő korosz­tályból kikerülő fiatalokból minél jobb kiszisták válja­nak. Véleménye szerint a fia­talok azért hagyják ott a falut, mert a falusi irányító szervek még a meglevő le­hetőségek birtokában sem gondoskodnak arról, hogy kul­turális és szórakozási lehető­ségek tekintetében mindin­kább elmosódjék a határ a falu és a város között. Szimcsák Zsuzsa a Közgaz­dasági Technikum KISZ-tit- kára beszélt a középiskolások egy részénél tapasztalható vi­selkedésbeli és öltözködési túlzásokról. Ezeket a jelen­ségeket a kiszen kívüli fia­talok között végzendő nevelő­munka fokozásával lehet meg­szüntetni. A diákok legfőbb feladata a tanulás, és ebben nagy szerepe van annak, hogy rendszeresen és türelmesen segítsék a gyöngébben tanu­lók előrehaladását. Az 5+1-es oktatási forma keretein be­lül egészséges kapcsolat van alakulóban üzemi és közép­iskolai tanulók között, s a továbbfejlődéshez az szük­séges, hogy az üzemi fiata­lok még szívesebben nyújtsa­nak segítséget a szellemi és fizikai munka közti határvo­nal megszüntetéséhez. Holma Miklós nógrádi KISZ-titkár arról beszélt, hogy a jól dolgozó termelő- szövetkezetek jövedelme eléri azt a szintet, amit a fia­talok üzemekben kereshet­nek. Ezért szükséges, hogy minél több fiatallal erősöd­jenek a termelőszövetkezetek. A lányoknak a KISZ-től való távolmaradása azzal is ma­gyarázható, hogy a nők kö­zött és elsősorban szülői be­folyásra erős talaja van még az idealista világnézetnek. Szabó Istvánná a megyei le­ánytanács elnöke ehhez a kérdéshez kapcsolódva, kifej­tette, hogy a leánycsoporto­kon és leánykörökön belül lakberendezési, egészségügyi, szépségápolási előadások rend­szeresítésével, világnézeti elő­adások sűrű beiktatásával, szabó-varró, hímző, kézimun­ka szakkörök létrehozásával könnyebben lehet a lányokat a KISZ-szervezetbe bevonni Zsuffa Miklós mérnök, tiri- besi KISZ-titkár, arról be­szélt, hogy az ifjúsági bri­gádok eredményeinek elérésé­ben sok segítséget nyújtanak a fiatal értelmiségiek, és ez egyben segíti a néhol még fellelhető értelmiség-ellenes szemlélet megszüntetését is. Pothornik József az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KIMSZ harcos munkáját idézte a ma élő fiatalok előtt, és ennek kapcsán elmondot­ta, hogy a munkásmozgalom fejlő­dését ebben a megyében éppen az illegalitásban elő kommunista fiatalok segí­tették elő nagymértékben. Ma a fiataloknak nem kell félni az üldözéstől, a meg­hurcoltatástól, de a termelő- munkában és a politikai kér-, désekben való öntudatos helytállásban bebizonyíthat­ják, hogy méltóak elődeik­hez. Lőrincsik László litkei KISZ-titkár után Jakab Sán­dor az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára kije­lentette, hogy a párt nagy­ra értékeli a megyei KISZ- szervezetek működését, mert az elmúlt három és félév alatt megfeleltek a beléjük helyezett bizalomnak. A né­hány hét múlva kezdődő má­sodik ötéves terv feladatai­nak végrehajtásában még fo­kozottabb szerepe van az if­júságnak. E feladatok ered­ményes végrehajtása attól függ, hogy az ifjúság milyen álláspontot foglal el politikai kérdésekben. A megye ifjúsága felemelt fejjel mondhatja, hogy nem közömbös a párt po­litikája iránt, és érett arra* hogy a nagy célki­tűzések megvalósításában jelentős részt vállaljon. A fiatalok egyre fokozódóbb lelkesedéssel törekedjenek a szakmai- és általános művelt­ség elsajátítására. Tanulják meg azt, hogy úgy kell épí­teni a szocializmtlst; hogy az ma is emelje az általános jó­létet, eközben pedig épül­jön, erősödjék a jövendő. Szkalicki Eszter egyházas- dengelegi KISZ-titkár elmon­dotta, hogy az ő termelőszö vetkezetük még nem is olyan régen nem valami jó hírű volt. De a fiatalok és az idősebbek összefogásával az­óta javult a munka, és fiatal társaival együtt megtalálják számításukat a termelőszö­vetkezetben. A fiatalok rá­jöttek arra, hogy a jobb jö­vőt nekik kell megteremteni és nem várhatnak arra, hogy a sültgalamb a szájukba re­püljön. Gáspár József határőr KISZ-titkár, a falusi KISZ- szervezetekkel való jó kap­csolatról, dr. Portörő Ágnes a balassagyarmati kórház KISZ-titkára az egészségügyi dolgozók KISZ-munkájának fontosságáról beszélt. Majd Egner Gyula a tűzhelygyári KISZ-bizottság titkára java­solta, hogy a Villamos és Ká­belgyár fiataljainak kezdemé­nyezésére üzemükben és má­sutt is fogadják meg a fiata­lok, hogy a második ötéves terv időszaka alatt nem vál­toztatnak munkahelyet. Ez nagyban elősegítené, hogy a jelenleg fennálló fluktuáció megszüntetésével emelkedjék a termelékenység. Horváth József a bala sa- gyarmati járási KlSZ-bizott- ság titkára hangsúlyozta, el kell érni, hogy az ifjúság a szocializmusért mozgalom ölelje fel az egész ifjúságot. Gonda Pál a szécsényi föld­művesszövetkezet KlSZ-titká- ra arról a káros gyakorlat­ról beszélt, hogy a mező- gazdasági technikumot elvég­zett fiatalok túlnyomó része nem a termelőszövetkezetek­ben, hanem a mezőgazdasági jellegű hivatalokban, vagy tanácsoknál helyezkedik el. Ez okozza, hogy a mezőgaz­daság termelőmunkájának irá­nyításában szakemberhiány van. Egner Gyula a tűzhelygyári küldött. Agárdi Anna a Sziráki Állami Gazdaság KISZ-titkára arról beszélt, hogy a fiatal mezőgazdasági értelmiségiek között is a legnehezebb a helyzete a nőknek. Az a helytelen szemlélet uralkodik még ma is sok­szor, hogy a nő mint tech­nikus, vagy mérnök nem alkalmas a mezőgazdasági szakfeladatok elvégzésé­re. Ezt cáfolja nagyon sok fiatal mezőgazdasági női szakember munkája, eredményei és az a szándék, hogy akarnak és tudnak is dolgozni az új társadalmi rendért. Utolsó felszólalóként Gaál József az acélárugyári KISZ-bizottság titkára számolt be az üze­mükben folyó ifjúsági brigád­mozgalomról, s hogy ez a mozgalom egyre szélesedik és mind több fiatal kíván benne részt venni. A második napirendi pont A vita után a küldöttérte­kezlet megválasztotta a me­gyei KISZ-bizottságot, a re­víziós bizottságot és a megye ifjúságának a kongresszusra küldendő képviselőit. Az újon­nan megválasztott KISZ-bi- zottság tagjai: Ádám János, Bacskó János, Balogh Vilmos, Balogh Mária, Bozó Ernő, Eg­ner Gyula, Edőcs József, El­lenbach Istvánná, Farkas Jó­zsef, Fodor István, Gálfi Ár­pád, Gonda Irén, Gáspár Jó­zsef, Havas Péter, Holma Miklós, Horváth József, Jakus Edit, Jánosi Ferencné, Kaszás Ambrus, Kenyeres Pál, Kiss Gyula, Kecskés János, Lőrincz Károly, Matúz József, Molnár Margit, Mócsány Ilona, Ora- vecz Ernő, Óvári Ilona, Ozs- várt Lőrinc, Pleva Istvánná, Rados Ilona, Sándor József. Sólyom István, Szabó István­ná, Szalai István, Szél Fe­rencné, Szimcsák Zsuzsa. Szúnyog Tibor, Torják Ist­ván, Tóth Károly és Zsuffa Miklós. Póttagok: Dudás Ilo­na, Lindberger Attila, Pász­tor Irén, Sütő Sándor, Stblcz Gyula, Székesek Zoltán és Varga István. A megyei re­víziós bizottság tagjai: Huszák Artúr, Magyar Lajos, Nagy Lajos. Schrodt Ernő, Szamosi Lászlóné, Tóth Endre, Vere- bélyi Gábor. A KISZ kong­resszus szavazati jogú kül­döttei: Bartos János, Balogh Mária, Egner Gyula, Havas Péter, Holma Miklós, Kenye­res Pál, Kupcsulik Ilona, Lok- sa Mária, Nádasdi Sándor, Novak György, Ozsvárt Gizel­la, Ozsvárt Lőrinc, Pópity Károly. Szel esik Pál. Tóth Ká- | roly és Zsuffa Miklós. A Oláh Ignácz a nagybátonyi KISZ-bizottság szervezőtitká­ra arról beszélt, hogy az itt- j kongresszus tanácskozási jogú ott fellelhető huligánkodó fia- ; küldöttei: Bozó Ernő. Gonda falókat sem szabad eldobnia j Irén. Horváth József, Horváth a KISZ-nek, ezeknek a neve-1 Ferenc, Kiss Sándor, Lugosi lésével és jó útra’ térítésé- \ Zoltán. Nagy Zoltán, Szabó vei fokozottabban kell fog- j Mária, Szendrődi András és lalkozni. Széles Ferenc, Az é/ss tér* teljesítéséi) munkálkodnak a gépállomások (Tudósítónktól.) Nem egészen egy hónap van hátra az évből, s a talaj- munkákat figyeiembevéve, a gépállomásoknak még igen sok a tennivalójuk. November 20. és 30-a között mintegy 4 ezer hold mélyszántást vé­geztek el, s ez azt jelenti, hogy a hátralévő időben a termelőszövetkezetek igényé­nek, mintegy 12 Ó00 hold mélyszántásnak kell eleget tenni. Az éves terv teljesítésével november végéig 86,7 száza­lékra állnak a gépállomások. Mintegy 51 ezer normál­holdra tehető az a mun­kamennyiség, amelyet el kell végezni a gépállo­másoknak, hogv teljesít­sék éves tervüket. December első napjaiban, a kedvező időjárást kihasznál­va, jó ütemben folyt1 a mun­ka. A bét elején ‘'beérkezett jelentések szerint' vasárnap is dolgoztak a traktorosok va­lamennyi gépállomás körzeté­ben, hogy mielőbb behozzák az időjárás okozta lemara­dást. Előrehaladás történt az el­múlt héten a vetési munká­latoknál is. A gépállomások traktorosai minteg)1 700 ka- tasztzális hold vetést végez­tek. Helyenként akadályozza a folyamatos munkát, hogy a kukoricatörés és a szárvágás vontatottan hálád. Gyorsítani kellene ezt a munkát a mélyszántás mielőbbi elvég­zése érdekében a csécsei, a bokori, a karar.cssági, a sós- hartyáni, a romhányi és a. te­reskei termelőszövetkezetek­ben. Mert a továbbiakban a munka mielőbbi befejezi a rajtuk is múlik. Hiszen a traktorosok többsége helyesen használja ki a rendelkezésére álló időt, különösen a reggeli és az esti órákat, amikor a gyengén fagyott talajon jól hálád a munka. Kalácska Jó­zsef. a tolmács! gépállomás traktorosa például váltótársá­val egy dekád alatt 34 5 mű­szaknormát telesített. Beszélt arról, hogy a2 oktatási és ismeretterjesztő munka módszereiben sok e sablonos, unalmas vonás, ame­lyeket azok színesebbé téte­lével, felfrissítésével kell von­zóbbá tenni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom