Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)
1958-03-29 / 25. szám
1958. március 29. NÓGRÁDI Népújság 3 A közélet tisztaságáért! Ez is törvénysértés! Március 23-án hozta nyilvánosságra a sajtó a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az ország lakosságához intézett felhívását. A rendkívül nagyfontosságú felhívás fokozott takarékosságra, a pazarlás elleni küzdelemre hívja a társadalom minden egészséges erejét. „Az elpazarolt összegek minden egyes dolgozót károsítanak, a megtakarított összegek minden egyes do gozó javát szolgálják, a takarékos gazdálkodás tehát mindenkinek személyes érdeke, s ahhoz minden egyes dolgozó hozzá is tud járulni“ — hangsúlyozza a kormány felhívása. A kormányt, mostani fel- lyvásával, a népi ellenőrzési rendszer megteremtésével és más, a közélet tisztaságát szolgáló rendelkezéseivel az vezérli, hogy minden területen leküzdjük az ellenforradalom átkos örökségét, leküzdjük az ellenforradalmi hangulat által táplált „ ibera- lizmust“, a közösség érdekeivel szembeni felelőtlenséget, hogy olyan, a szocialista tulajdont mindenekelőtt becsülő közvéleményt alakítsunk ki, amely megveti a pazarlókat, a népvagyon vámszedőit, a közösség ellen vétőket. Hogy mennyire „földközelben“ él a felső vezetés, hogy mennyire reálisan fejezi ki a tömegek igényeit, mutatja az a körülmény, hogy rendelkezései találkoznak a legszélesebb dolgozó tömegek felfogásával és azok érdekeivel, ezért készek tevékenyen részt- venni maradéktalan végrehajtásukban. ráfizetnek a konyhán étkező munkások. Érthetetlen eljárás. Mint ahogy azt sem lehet megérteni, miért kell a konyhának 336 kilogramm mákot, tárolnia. Gondatlanság és a dolgozói ügye iránti közömbösség —ez nyilvánul meg az effajta eh járásban. Csakúgy, mint abban a „takarékosságban“- amivel az ellenőrző szervek a nagybátonyi 6-os számú üzemi konyhán találkoztak: 4,65 kilogramm szalonna és 1,40 kilo-; gramm zsír többletje volt a konyhának az ellenőrzéskor, később vajon mennyi gyűlt volna össze?! Ugyan mi magyarázza az ilyen, a dolgozók főztjén való „takarékosságot“ És hogyan számolnak el ezzel a többlettel — teszem azt, ha nem jön az ellenőrzés?! M lyen lelketlen és egyben felháborító közömbösség lehet egyesekben embertársaik iránt?! A fenti 6-os számú konyhán január 29-én és 30-án tartott ellenőrzés a konyhaalkalmazottak közül két dolgozónál talált 20—25 adag, illetve tíz adag sült tésztát, majd egy másiknál ismét tíz adagot. A dologhoz még talá> annyit: ezeken a napokon igen sok dolgozó egyáltalán nem jutott sült tésztához. Nem szándékozunk meghúzni a vészharangot, nem célunk a pánikkeltés e figyelmeztető visszásságok nyilvánosságra hozatalával, de igenis valljuk: akik tudatosan megkárosítják a közösséget, vagy elnézik és közömbösségükkel fedezik azt, méltatlanok bármiféle felelős beosztás betöltésére! Súlyosan elítélendő az a sajnos, elég gyakori jelenség is, hogy különböző kereskedelmi vállalatok a megengedettnél drágábban árusítanak, rontják a minőséget (főleg az italboltok), de nem ritka a súlycsonkítás sem. Nemrégiben húsz húsboltot vizsgáltak felül. A húsz közül hétnél tapasztaltak ádrágítást. 16,60 forint helyett nem egy helyen 19,— forintért, sőt akadt olyan hely is, hogy 23,— forintért adták a marhahús kilóját. A zagyvapálfalvi 44-es sz. italboltnál minőségrontást és árdrágítást együttesen tapasztaltak, a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat 17-es számú boltjában hamisított paprikát hoztak forgalomba. Nemcsak takarékosságról van szó, nemcsak a kereskedelmi visszásságot kell megszüntetni, az élet minden területén fel kell számolnunk az ellenforradalom ama örökségét, ami a közösségi tulajdon iránti közömbösségben, a .korlátlan szabadság“ felfogásában nyilvánul meg; ami — mint rozsda a vasat — kikezdi, ha idejében és kellő határozottsággal nem lépünk fel ellene — a tömegeknek a párt és a kormány iránti bizalmát, ami nemcsak anyagi, de rendkívül súlyos erkölcsi károkat okoz népi demokratikus államunknak, ami megmérgezi a közhangulatot, gátja a közerkölcs egészséges fejlődésének. Fájdalommal jelentjük, hogy SZARVAS VILMOS a Sziráki Állami Gazdaság dolgozója március 23-án 42 éves korában meghalt. Szeretett barátunk és becsületes munkatársunk halála nagy fájdalmat okozott mindnyájunknak, kedves feleségének és kislányának. Ezúttal mondunk köszönetét a temetésen részt- vctteknek, akik fájdalmunkat enyhítették. Sziráki Állami Gazdaság Gyengén működő tsz-ek megsegítése A megye területén mintegy 25 gyenge, illetve tavaly hiánnyal zárt termelőszövetkezet működését vizsgálják felül a következő hetekben. A felülvizsgálásra járásonként brigádot alakítanak, amelyekben a mezőgazdasági szakemberek mellett résztvesznek pénzügyi, könyvelési, műszaki szakemberek. A brigádokban a járási pártbizottságok is képviseltetik magukat. A felülvizsgálás célja, hogy a gyengén működő termjelő- szövetkezeteink munkáját megjavítsák, s a gazdaság menetét helyes irányba tereljék és segítséget adjanak a tagságnak a gazdaságos termelés megteremtésére. E segítség- adással azt akarják elérni, hogy ősszel egy termelőszövetkezetünk se zárjon hiánnyal. Még ma is akadnak olyan funkcionáriusaink és műszaki vezetőink, akik még mindig nem értették meg eléggé a szocialista demokratizmus, a szocialista törvényesség betartásának jelentőségét. Pedig ezek az elvtársak is tanulhattak volna az elmúlt évek törvénysértéseinek káros következményeiből. Az É. M. Nógrád megyei Építőipari Vállalat egyes vezetői a szocialista törvényesség betartásának úgy látszik nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Emellett szól Petrezselyem Balázsné és Vigh Ernőné takarítónők esete is. A vállalat vezetői önkényeskedő magatartással, basáskodó módon alaposan megsértették a két elvtársnő önérzetét és anyagilag is megkárosították őket. Ugyanis a vezetőség a korábbi években úgy döntött, hogy a téli fűtés beálltával — tekintettel, hogy ez idő alatt a munka is jóval több — 150 forinttal növeli a takarítónők Hzetését. Ez egy jó ideig így is volt. Azonban nem tudni, címmel cikket közöltünk, amelyben megírtuk, hogy Jobbágyi község tejtermelő gazdái panaszt tettek, hogy tej feleslegüket tejcsarnok hiányában nem tudják értékesíteni. Cikkünkre a Pest és Nógrád megyei Tejipari Vállalat pásztói üzeme a következő választ adta: mi okból, az 1957—58-as téli fűtés idején a takarítónők többlet munkájukért az őket megillető 150 forintot már nem kapták meg. A vállalat egyeztető bizottsága megvizsgálta a két dolgozó nő panaszát és március 18-án olyan határozatot hozott, mely szerint a vállalat köteles nyolc napon belül visszamenőleg is kifizetni a túlmunkáért járó díjakat. Azonban a vállalat jogügyi előadója visszaélt hatalmával, mert meg akarta mutatni, hogy „csak neki lehet igaza“. Felrúgta a dolgozók érdekeit védő egyeztető bizottság határozatát és megtagadta a dolgozókat jogosan megillető pótdíj kifizetését. Ügy gondoljuk, hogy helyes lesz, ha a vállalat vezetősége mégegyszer megvizsgálja a két takarítónő panaszát és azt úgy oldja meg, hogy az összhangban legyen a szocialista törvényesség betartásával, a dolgozók és a társadalom érdekeivel. Gutter József sürgeti mind Jobbágyi község tanácsát, mind pedig a Ktsz-i, hogy a csarnokunkat vissza- kapnassuk. Eddig azonoan meg semmi eredmeny nincsen. A ütsz nem hajlandó kiüríteni, a községi tanács pedig nem tud odahatni, hogy a Tejipari Vállalat a helyiséget visszakapja. Cikkünk nyomán Ha nem hiszik, győződjenek meg róla.. Köszöntsuk, mi, bányászok „Felszabadulási Hét“-tel április 4-ét! Azzal, hogy a párt és a kormány a szocialista társadalmi rendtől idegen kinövések ellen ilyen nyilvánosan, a legszélesebb dolgozó tömegek segítségét kéri, mutatja az ügy fontosságát, egyben azt is: társadalmi összefogással leküzdhetjük előrehaladásunk é súlyos gátlóját. Sok „nagy üggyel“, de még több „kicsivel“ kell megküz- denünk. Sok kis üggyel, olyanokkal, amelyek látszólag lényegtelenek, de akiket érint, azok szemében igenis nagy dolgok, sőt a legnagyobbak. Nem különösen nagy dolog, hogy a karancslapújtői föld- művesszövetkezeti TÜZÉP-te- lep jelentős mennyiségű íe- nyőárut adott el a Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ- nek, a lakossági keretből és ráadásul kiutalás nélkül; nem nagy ügy, mondhatnák. Ez esetben különösebb „mesterkedés“ sincs a dologban, de mégis valósággal megmásítja a/t a párt- és kormányp.Viti- hál, amely nagyon fontos feladatának tartja az építő lakosság fenyőáruval való ellátását. Nem kell magyarázni, hogy az építő, ha nem kap léiig kész házához megfele’ő faanyagot, hogyan vélekedik „az illetékes szervekről“. Az ilyesmi táplálja az emberekben azt a gondolatot, hogy más van lent, és mást mondanak fent. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a Lakáskarbantartó KTSZ a fenti faanyagot kiutalás nélkül kapta. Az ilyen visszaélések kiküszöbölése tekintetében van nagy jelentősége a kormány legutóbbi felhívásának, amely kimondja, hogy meg kell valósítani a legszigorúbb „ügyviteli és bizonylati fegyelmet“. Ismét „kis“ dolog. Nem ezrekről van szó — de az emberek bizalma sokszor nagyon kis dolgokon múlik. Nézzük a Salgótarjáni Acélárugyár üzemi konyháját. Fűszerféleségét az olcsóbban árusító nagykereskedelmi válla at helyett a kiskereskedelemtől szerzi be. Ezzel nemcsak azt „éri el“, hogy drágábban vásárol, de a lakosság készletét is kisebbíti. Nehéz azt is megérteni, hogy mi vezette a konyha árubeszerzőit abban, hogy a dióbél-szükségletet kilónként nem 36 forintért, az állami kiskereskedelemtő1" szerezte be, hanem 80 forintért — magánostól, a piacról. Hiába, az összeköttetés sok mindent tesz. Például azt is, hogy az ilyen vásárlásokra Elvtársak! Nógrád megye bányászai! Alig pár nap választ el bennünket hazánk felszabadulásának 13. évfordulójától. Még mindannyiunk előtt él az elnyomás szörnyű képe. Emlékezzünk ezekben a napokban mi volt a bányászság helyzete 1945 előtt. Éhbérért dolgoztak. Nem volt biztosítva a mindennapi kenyér. A nógrádi bányászok gyakran hallatták szavukat az elnyomás éveiben. A párt irányításával több helyen szervezetten léptek fel, az átkos hajsza, a kizsákmányolás ellen. Emlékezzünk ezekben a napokban a hős ka- rancslejtősi bányászokra, akik nem élhették meg harcuk diadalát. Homokban hevert az ország. A nélkülözés tetőfokra hágott, ám az emberek mégis ezekben a napokban tudták az életet becsülni. A szivekbe öröm költözött. Amit nem sikerült megvalósítanunk hosszú évtizedeken át. most ajándékba kapuk. Megszűnt a kizsákmányolás, szabad lett a nép. Azé ’ett az ország, aki két kezével építette. A legdrágábbat, a szabadságot kaptuk a szovjet hadseregtől. Erre emlékezzünk most a hála melegével, valamennyien, nógrádi bányászok. Tizenhárom évvel ezelőtt lett hazánk szabad. Hosszú köteteket lehetne írni az azóta elért eredményekről. Az elmúlt évek alatt megnövekedett élet- színvonalunk. A nehéz munkák Kormányunk takarékossági felhívása igen nagy visszhangra talált az üzemekben. Felkerestük Erdősi Jánost, a Salgótarjáni Szolgáltató Vállalat vezetőjét és megkértük, mondja el terveiket. — Számtalan olyan terület van még üzemünkben, ahol még nem tettünk meg mindent az olcsóbb termelésért. Az egyik a vasárnapi szállítás. Margit- táróra és Újlakra szállítunk munkásokat. Ezenkívül Salgótarjánból folyik az utasszá- lítás. Szeretnénk ezt a három zömét gépesítettük, új korszerű lakótelepeket, iskolákat, kultúrotthonok sokaságát építettük. Országépítő munkánkat, a nép államát szerették volna megdönteni 1956. októberében külföldi segítséggel, a volt kizsákmányolok hada. Aljas tervük nem sikerült, Hála a Szovjetuniónak, a baráti segítségért, amely hazánkat másodszor is felszabadította. Az ellenforradalom után a nógrádi bányászok ismét bebizonyították a bányák mélyén hűségüket népi államunkhoz. Elsők voltak pártunk vezetésével a termelés megindításáért folytatott harcban. Szép eredménnyel büszkélkedhetünk. Múll évi eredményeink alapján esélyesek vagyunk a SZOT és Minisztertanács vándorzászlajára. Azonban korántsem tettünk meg mindent. Számtalan erőforrásunk föltáratlan. Igen nagy feladataink vannak a minőség megjavításában, az önköltség csökkentésében. A mohorai Kossuth Termelőszövetkezet mint ismeretes az ellenforradaldm alatt feloszlott, s a múlt ősszel újjáalakult. Az ősz folyamán szorgalmas munkával sikerült minden talpalatnyi földet fel- szántaniok, úgy, hogy a tavasz beköszöntésével azonnal elkezdhetik a munkákat. Kijavították a gépeket, így a szövetkezet Zetora üzemkévillamos járatot megszüntetni és vasárnap csak karbantartás (csille összeszedés) folyna. Ha ez sikerül, akkor a vasárnapi létszámunk jelentősen csökkenne. Az alagutakat ajtókkal látnánk el s így a mozdonyszemélyzeten kívül 75 forgalmi őr szabadulna fel, akiknek vasárnap dupla bért fizetünk. Akadályozza azonban a terv megvalósítását a Vasötvözetgyár vasárnapi anyagszállításra. A második kiaknázatlan területünk a kisterenyei szénFelszabadulásunk tizenharmadik évfordulóját köszöntsük méltóan. Ünnepeljük szabadságunk születésnapját, felszabadulási héttel, tovább növelve eddig elért eredményeinket. A mennyiségi tervteljesítés mellett központi feladatunk legyen a jobb és olcsóbb szén- termelés. Fordítsunk több figyelmet a biztonságos szén- termelésre. Felhívunk minden becsületes, hazáját szerető dolgozót, hogy csatlakozzon a felszabadulási hét mozgalmához. Hisz- szük, hogy derék bányászaink most is, mint már annyiszor, tovább öregbítik a nógrádi bányászok hírnevét. Köszöntsük méltóképpen hazánk felszabadulásának tizenharmadik évfordulóját. Torják János. a bányászszakszervezet területi bizottságának elnöke Pothornik József, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója pes állapotban várja a tavaszi vetések elkezdését. A tavaszi vetőmagvak, árpa, zab, tavaszbükköny, lóhere, lucerna a szövetkezet rendelkezésére állnak. A szövetkezetiek elkészítették a melegágyakat is, amelybe a magvakat már elvetették. Ebben az évben 15 kh területen termelnek dinnyét, 3 kh területen dohányt. osztályzó és meddőürítő pálya. A két területen dolgozók munkaidejüknek csak 50 százalékát használják ki. A két munkaterületet most összevonjuk s így 13 fő felszabadul. A kísérleti üzemeltetést a napokban megkezdjük. Nem kevésbé jelentős a gépkocsikisérők felszámolása Sehol az országban nincs kísérő, csak nálunk. Felszámolásával közel 35 fővel tudjuk csökkenteni létszámunkat, ami évi félmillió forint megtakarítást jelent. „A felszabadulás után, még pedig pontosabban 1948-ban az akkori Tejipari Vállalat Jobbágyi községben egy teljesen korszerű, kicementezett hűtőmedencével és vízvezetékkel ellátott tejgyűjtő csarnokot létesített. Ebben a csarnokban történt a tej gyűjtése, illetve felvásárlása egészen 1956. október végéig, amikor is a begyűjtési tömény megszűnésével Jobbágyi községben a tej felvásárlása, illetve begyűjtése megszűnt. így a községben levő tejgyűjtő csarnokot ideiglenesen szüneteltette a vállalat. 1956 november elejétől 1958 január végéig egyáltalán nem volt tej Jobbágyiban. A községi tanács a tejgyűjtő csarnok helyiségét a községben levő KTSZ asztalos részlegének utalta ki festőműhely céljára. Most, január végén újból jelentkeztek gazdák, akik a tej feleslegüket a Tejipari Vállalatnak adnák át. Sajnos azonban gyűjtőcsarnok hiányában a felvásárlást beindítani eddig nem tudtuk. A pásztói tejüzem már január vége óta állandóan Más, megfelelő helyiség pedig jelenleg nincsen a községben, ami tejgyűjtőcsamok céljára megfelelne. De ha lenne is, annak az átalakítása — hogy az korszerű csarnoknak megfelelő legyen —, több mint 10 000 forintba kerülne a vállalatnak, akkor amikor a községben korszerű csarnok-helyiség van. Beláthatja a szerkesztőség is, hogy a népgazdasággal ellentétes költségkiadás lenne egy új csarnokra súlyos összegeket beruházni. Itt a községi tanácsnak kéne belátással lenni és megérteni a t, hogy az élelmiszeriparnak fontosabb hogy megfelelő helyisége legyen — különösen mikor az rendelkezésre is áll —, mint egy festőműhelynek, melynek egy más helyiség is megfelel, nem szükséges betonozott, vízvezetékes csarnok. Kérjük a szerkesztőséget, hogy a fentiek alapján hasson oda Jobbágyi község tanácsánál, hogy a csarnok-helyiségünket a Tejipari V. visszakaphassa és a tejfelvásárlást újból beindíthassa!“ Várjuk a tanács válaszát! Ahol a népszerű fényképezőgépeket" gyártják A szerelőcsarnok. Itt állítják össze a szakemberek az Exakta Varexet és alaposan ellenőrzik, mielőtt a vevők kezébe kerülne. Ezzel is öregbítik az egész világon elismert Drezdai Ihagee A. G. gyártmányainak hírnevét a német dolgozók. 0 Szolgáltató Vállalat takarékossági terveiből Most már az időn a sor
