Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)
1957-01-30 / 8. szám
1957. Január 30. NÓGRÁDI Népújság Továbbra is együtt maradnak az ifjúsági bányászbrigádok- Fiatal nógrádi csapatvezetők tanácskozása Salgótarjánban A Nógrád megyei Fort ad almi Ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Intézőbizottságának kezdeményezésére vasárnap, három hónap után először ismét tanácskozásra gyűltek össze Salgótarjániban a szénmedence ifjúsági csapatainak vezetői. Október 23-a előtt a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél 44 fejtési ifjúsági brigád dolgozott és az értekezleten megjelent fiatal csapatvezetők száma most is meghaladta a negyvenet. A bevezetőben Oravecz Ernő, a MFISZ Ideiglenes Intézőbizottsága elnöke a tanácskozás egyik legfontosabb feladatául azt jelölte meg. hogy meghatározzák: újra működjenek- e ifjúsági brigádok. Tanyai Ferenc, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Termelési Osztályának vezetője beszámolója elején elemezte az október utáni eseményeket, majd részletesen foglalkozott az ifjúsági brigádok tevékenységével, feladataival. Elmondotta, hogy a szénbányászati tröszt mindig építhetett a fiatal bányászpk eredményeire. A múlt év harmadik negyedében például 1Ö 500 he- helyett 25 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. Jelenleg is nagy részük van abban, hogy megdőlt egyes borúlátóknak az az állítása, hogy a szénmedence még az év végéig sem éri el a napi 900 vago- nos termelést. Ezek a pesszimisták szombaton világos választ kaptak azzal, hogy a bányászok újabb csúcseredményt elérve reggel hat óráig 982 vagon szenet küldtek felszínre. A termelés azonban már rendszeresen meghaladná az 1000 vagont is, ha Mizserfán, Kazáron és Zagyván elegendő ürescsillét kapnának a bányászok, Tanyai Ferenc hangsúlyozta, hogy a szénibányászati tröszt most még inkább támaszkodni kíván az ifjúsági brigádokra és azt kéri tőlük, hogy az elmúlt két hónap alatt felvett több mint 2000 új bányászt fogadják csapatukba, oktassák, neveljék őket és szerettessék meg velük a bányát Tartsák szem előtt azt is, hogy minden csille szén. amellyel többet termelnek, a gyárakban öt-hat munkanélküli foglalkoztatását teszik lehetővé. Szóvátette még a munkafegyelem megszilárdításának ügyét és azt kérte: legyenek ebben is példamutatónk, hogy ne legyen egyetlen olyan üzem sem, mint Ménkes, ahol sokan két órával hamarabb jönnek ki a bányából. Kaposvári Ferenc Ifjúsági csapatvezető jelentette, hogy ifjúsági brigádja ezután is együtt marad és már nyolc olyan embert fogadtak csapatukba, akik még nem dolgoztak a bányában. Paál István fiatal vájár hangsúlyozta, hogy szeretettel, türelemmel kell foglalkozni a fiatalok politikai nevelésével, hogy nemcsak a bányában, hanem a közéletben is megállják a helyüket. Ifj. Sándor János brigádja megbízásából a következőket jelentette ki: többet fogunk termelni, mint október előtt. A tanácskozás részvevői elhatározták, hogy az ifjúsági brigádok továbbra is együtt haladnak és példamutatóan kiveszik részüket az új bányászok neveléséből és minden erejüket latba vetik azért, hogy a termelés régi színvonalát minél hamarább elérjék. START ■li Indulás a hegyről. Ilyenkor még nem lehet tudni, ki, hogyan ér el a lejtő végére. Egy biztos: akárhogyan érik is el a meredek végét, pár perc múlva mindenki újra startol. A bányaüzemek szak szervezeti vezetőinek tanácskozása Salgótarjánban A nógrádi szénmedence bányaüzemeinek szakszervezeti vezetői pénteken tanácskozást tartottak Salgótarjánban Az értekezleten több 17—19-es mozgalmi munkás, volt illegális kommunista is részt vett, hogy tapasztalataiknak átadásával segítse a szakszervezeti élet kibontakozását. Torják János, a bányászszakszervezet tröszt bizottságának elnöke az időszerű feladatok megvalósításáról tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az üzemi bizottságok jobban támaszkodjanak a bizalmi hálózatra és vegyék igénybe a szakszervezeti mozgalom régi harcosainak segítségét. A dolgozókkal ismertessék a szakszervezet programját és részletesen foglalkozzanak a bérkérdésekkel. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók a végzett EGY NYILHTKOZHT cs ami mögötte vatu Szerkesztőségünket az alábbi nyilatkozat leközlésére kér- ték fel * Alulírott, Kollár Ernő mérnök, mátranováki munkavállaló az 1956. október 23-a utáni ellenforradalommal kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot teszem: Ismeretes előttem a történte.* után. hogy a békésen induló tömegtüntetés milyen változáson ment keresztül, illetve hogyan fajult ellenforradalommá. Ismerem, hogy az ellenforradalom milyen károkat okozott hazánkban. Éppen ezért a magam részéről sajnálom, hogy december 10-lg tevékenyen rásztvettem a Nógrádi Szénbányászati Tröszt úgynevezett „központi munkástanács”-ban, amely részt vállalt az ellenforradalom Nógrád megyei irányításából. Tevékenységemet megbántam, szeretném munkámmal bebizonyítani, hogy tevékenységem félrevezetésen, tévedésen alapult. Elsősorban kérem a mátranováki bányaüzem dolgozóit, akikkel együtt dolgoztam az ellenforradalom előtt, majd külör Mátranovák községi dolgozókat — akik Jól lsmerr»»k, hiszen gyermekéveimet itt töltöttem — és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt valamennyi dolgozóját, hogy tekintsenek el elkövetett hibáim felett és továbbra is úgy kezeljenek, mint bányász szülök gyermekét, aki becsületes, szorgalmas munkával bebizonyítom, hogy érdemes tagja vagyok népi demokratikus államunknak. ígérem, hogy a Jövőben hasonló eset nem fordul elő és minden tevékenységemmel a szocializmus építésén munkálkodom. Salgótarján, 1957. január 2. Milyen tények, következte tések vannak e nyilatkozat mögött? Kollár Ernő 1939-ben került a bányához. Volt csillés, majd vájár. Megismerte a bányászmunkának nemcsak a fortélyait, hanem minden nehézségét, súlyát. Apja 37 évet dolgozott bányában. A múltban, a bányabárók idején Kollár Ernő a saját bőrén érezte a kizsákmányolást, a megalázást. 1949-ben viszont megadatott számára, hogy előkészítőre, majd a nehézipari egyetemre kerüljön. 1953-ban mérnöki diplomával a zsebében tért vissza Mátranovákra az egyszerű vájárból lett mérnök. Rövid időn belül a mérnökség vezetője lett. A bán. ászok bíztak Kollár Ernőben. Köztük nőtt fel, értük is tanult. November elején az üzem munkástanácsába választották be, majd — mint a nyilatkozatból kiderül — a trösztnél működő úgynevezett „központi munkástanácsnak“ is a tagja lett. Ez a törvénytelenül működő tanács igen alaposan felelős a sztrájkok szervezéséért, a párt- és szovjet- ellenes uszításért, a salgótarjáni vérontásért. Kollár Ernőt, céljait, módszereit illetően néni lehet egy kalan alá venni a tanács többi tagjaival. De akkor miért dolgozott mégis együtt a tanács többi tagjaival? Az ellenforradalom őt, mint Kollár Ernő olyan műszakit, akiben megbíznak a dolgozók, a saját szekerébe igyekezett fogni. Kollár Ernő pedig megtévedve — ha átmenetileg is — szem elől tévesztve bányász származását, a belehelyezett bizalom kötelező voltát — nevével is fémjelezte a törvénytelenül működő szervezetet. Szóval, Kollár Ernő akarva- alcaratlanul már elindult azon az úton, melyen sokan a mi megyénkben is végigmentek. Ennek az útnak a végén pedig a régi tőkés-földesúri rendszer visszatérése áll — s haladtak rajta olyanok, akik ennek megvalósulását segítették, hajtották végre. Kollár Ernő problémája nem egyedüli. Szép számmal vannak jószándékú, de megtévesztett emberek, akik a fel- világosító szó, a tények hatására döbbennek rá előbb vagy utóbb, hová ment volna az a szekér, amelynek rúdját ők is húzták. Persze most azután vannak, akik nem tesznek különbséget megtévedt, hibáikat belátó emberek és tudatos ellenforradalmáról* között, s mind a kettő /ellen egyforma módszereket akarnak alkalmazni. S ez a nézet itt-ott még fokozottabban jelentkezik, ha értelmiségiről van szó. Sajnos Kollár Ernő esetében is ez történt: egyszerűen megkapta a felmondólevelet. Amikor azonban azt a nováki bányászok nem helyeselték, ügyét újból felülvizsgálták — s most továbbra is régi helyén dolgozik. Most azonban már rajta áll, hogy munkájával, tevékenységével félreérthetetlenül bebizonyítsa: nyilatkozata, tévedésének felismerése őszinte. Mindennapos élete, munkája legyen ennek bizonyítéka. Végeredményben: az értelmiség számára eddig sem volt és a jövőben sem lesz iga- zabb út, mint munkálkodni a munkásosztály igazi, valódi érdekeiért: a jólétért, a szocializmusért. A munkásosztály útja — az értelmiség útja is! A megtévedteket pedig határozott, tényeken alapuló felvilágosító szóval térítsük vissza a helyes állásponthoz, munka arányában megkapják jogos bérüket, de akadályozzák meg a jogtalan kifizetéseket és a visszaéléseket is. A hozzászólások során csaknem mindegyik felszólaló foglalkozott a szakszervezeti tagsági díjak rendezésével és az új tagok szervezésével. Néhány (helyen már a tagoknak több mint 70 százaléka kifizette (hátralékát, de általában in. kább a vontatottság jellemző erre a munkára. Sándor János, a szakszervezeti tröszt bizottság tagja elmondotta például, hogy a dolgozók várakozási állásponton vannak. Ezért a funkcionáriusoknak határozott választ kell adni a dolgozók kérdéseire, bogy tisztába jöjjenek a szakszervezet tevékenységével, feladatával. Ahol még nem alakították meg, újra fel kell állítani az egyeztetőbizottságokat, amelyeknek legfőbb kötelessége őrködni a törvényesség betartása, a dolgozók jogainak megvédése fölött. A bányászok érdekeinek megfelelően a szakszervezeti funkcionáriusok járjanak el az üzemvezetőségnél a jelenlegi elhanyagolt munkakörülmények megjavítása dolgában és legyenek ebben következetesek. Sok szó esett még a közvetlen termelési feladatokról, amelyekkel kapcsolatban az a határozat született, hogy az üzemi bizottságok rendszeresen javaslatokat tesznek a munka rejtett tartalékainak feltárására. A tanácskozáson így máris felvetődött, hogy az októberi események során a lakótelepre került csillék ösz- szegyűjtésével javítsák meg a külszíni szállítás munkáját. Kaposvári Ferenc, a mizserfai UB elnökhelyettese például megemlítette, hogy ötven csillét lehetne munkába állítani, csak kerék kellene hozzá. Ami hátráltatja a széntermelés növelését Á téli, hidegebb időjárás jobban igénybe veszi a külszíni gépeket, valamint azok kezelőinek is lényegesen nehezebb a munkája. Fokozottabban érvényes ez az idei télre, amikoris a késő’ őszi hónapokat, a rendkívüli események miatt nem lehetett a gépek rendbehozatalára, kijavítására és megfelelő anyagok beszerzésére kihasználni; így a Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeinél — bár eddig észrevehető hiányok és gépmeghibásodásból eredő termeléskiesés még nem mutatkozott — a gépészet igen nagy nehézségekkel küzd. A legnehezebb a helyzet a külszínen és ott is elsősor. ban a zagyvái és kisterenyej vontatásnál, ahol hiányzik s még 1954 évben megrendelt 10 darab tartalék villamosmozdony-motor. Ezeket a motorokat még a múlt év október végén kellett volna megkapni. Számos sürgetésünkre és utánajárásunkra a Ganz Villamossági Gyár ígéretet is tett, hogy ebben a hónapban elkészít négy darabot és a hiányzó hat darabot február—március hónapban is legyártja. Az inászói és forgácsi üzemek ürescsillével való ellátása is nehézségekbe ütközik. Reméljük, hogy ez a kérdés február 15-ig megoldódik, mert ígéretet kaptunk a tatabányai bányagépgyártól, hogy az 1956. évben le nem szállított 400 darab csillét eddig az időpontig megkapjuk; A kisterenyei, mizserfai körzetben igen sok 5 tonnás talbókocsi vár javításra. A javításhoz azonban nem kapjuk meg a DIMAVAG-tól és a Magyar Acélárugyártól a már hónapokkal ezelőtt feladott rendeléseinkre sem a szükséges rugóanyagot. A Pálfalvi Bányagépgyár is ígéretet tett a talbók javítására. azonban ott is anyaghiány miatt nem a kellő ütemben folyik a munka. A rugóanyagokat már sokszor sürgettük, eredmény nélkül. A bányagépek közül elsősorban a szivattyúhiány okoz nehézségeket, bár a mizserfai üzemnek a közelmúltban 4 darab szivattyút a katalini vízbetörésnek 3 darab szivaty- tyút tudtunk biztosítani, mégis elengedhetetlenül szüksé. ges, hogy a múlt év végén le nem szállított szivattyúkat sürgősen megkapjuk. Erre vonatkozólag ígéretet kaptunk a KGM lent járt munkatársától. A szivattyúk javítását is fokozott ütemben végezzük, sőt 18 darab szivattyút a kisszi- vattyúgyárba szállítottunk be javítás céljából és ezen kívül a tartalékalkatrészek beszerzése is folyamatban vám A sodronykötél-hiány átmenetileg enyhült, miután a budapesti és miskolci gyáraktól, valamint külföldről is néhány szállítmány már beérkezett. A Csepeli Vasművek is megkezdték a víz és kompresz- szor nyomócsövek szállítását, de ezen a téren még nagyon kritikus a helyzet, mert a tröszt semmiféle tartalékkészlettel nem rendelkezik és az üzemeknél is nagyobb hiány van csövekben. Ugyancsak nagy a kábelhiány is. E téren még csak komoly ígéretet sem kaptunk, egy-két kisebb tételtől eltekintve. A tekercselési anyagok hiánya a motorok javítását késlelteti. Hengerelt vasáruban is hiányaink vannak. Ez elsősorban a beruházási munkákat késlelteti, másodsorban az üzemi javításokat is. gondolunk itt elsősorban a szoros- pataki 2 tonnás csillére stb. Az elektródahiány átmenetileg enyhült, viszont a hegesztéshez szükséges oxigén és dis- sous gáz ellátásban többször van zavar-. /összegezve: a következő két-három hónapban az elő* zőekben felsorolt gépi berendezések és anyaghiányok lényegesen megnehezítik a gépészet munkáját, reméljük azonban, hogy széntermelésünk fokozott emelkedésének hatására a többi üzem is folyamatosan növeli termelését és így a szükséges gépi berendezéseket, illetve anyagokat időben megkapjuk. MAGYARFI KÁROLY, a tröszt gépészeti osztályának vezetője; Köszönjük nektek füfeki gyermekek Fülekről szeretetcsomagok érkeztek Salgótarjánba. A körülbelül 1500 csomag nagyrésze névre szóló a füleki VIII. osztályos tanulók ajándékai 'közül. Az ország más észébe szóló küldeményeket postán továbbítja a megyei bffetatási osztály. A csomagok írószereket, ruhaféléket, édes. ségeket, cukorkát, sokoládét tartalmaznánk. A megajándéffeo- zott gyerekek nevében ezúton is köszönetét mlondunk a füleld tanulóknak* A? elsők között már 1949-ben megalakult Rimóc községben a termelőszövetkezet. Akkor 13 dolgozó paraszt, főleg újonnan föld- hözjuttatottak, volt cselédek, summások választották a közös gazdálkodás útját. Kezdetben szépen fejlődtek, gyarapodtak — s 51 elején már 70 tagot számlált a rimóci Kossuth. S akkor jött, amire sem a tagság, sem a vezetőség nem számított. A felsőbb szervek egymás után olyan intézkedéseket hoztak, hogy a tagság keze ökölbe szorult, s minden kedvük elment a munkától. Mereven, semmibevéve az adottságokat határozták meg a vetéstervet. Nagy mennyiségű birkát erőszakoltak a tsz-re. bár mindenki tudta, hogy tartásukhoz sem szakemberük, sem takarmányuk,, férőhelyük nem volt. Hullott is az állat szép számmal. Napról-napra züllött a tsz, léptek ki a tagok. 1955—56- ra már csak 16-an maradtak — félmillió forint adóssággal az államnak; Újra ti tiösös úton, Tsz alakult Rimócon owwoooaooooooooooc Igaz. a legutóbbi gazdasági évben már javulásnak indult a helyzet. 114 ezer forintra emelkedett a tsz vagyona, egy munkaegység értéke pedig 52 forint volt. Az október-novemberi hónapokban az ellenforradalom is megindította támadását a- tsz ellen. Ennek, valamint a régi sok hibának következményeként december 20-án a tagság kimondta a szövetkezet felosztását. De alig telt el egy hónap, január 24-én este ismét összejöttek azok, akik tudják, hogy nem a szövetkezés, a társulás volt a rossz, hanem egész gazdaságpolitikánk hibáiból következett a tsz leromlása. Így. aztán az előkészítő munka nyomán akkor este, megalakult az új tsz Új élet néven. Jelenleg 13-an vannak, ebből 8 régi, 5 pedig új tag. Ez a tizenhárom főből álló kollektíva határozottan vallja, hogy lehet és kell is jól gazdálkodó szövetkezetét létrehozni, ahol a dolgozó parasztok megtalálják számításukat. Meghányták- vetették, hogyan gazdálkodott a Kossuth, milyen tapasztalatokat kell onnan átvenniük. Lelkes munkakedvükön, hozzáértésükön kívül az ad nekik bizonyságot, hogy a kormány megvédi és támogatja a szövetkezeti mozgalmat, meg hogy a jövőben a különböző merev intézkedések nem árthatnak a tsz-nek; Az újonnan alakult tsz tagsága már nagy vonalakban tervet is készített. Úgy tartják — igen helyesen — hogy semmiféle gazdálkodás nem lehet eredményes tervszerűség nélkül. Jelenleg 160 kh szántó- terület, 11 üsző, 1 tehén, 10 anyakoca, 1 apaállat és 8 süldő a vagyonuk. Az ősszel már elvetették a kalászosokat, pillangósuk is van elegendő. Most mérik fel, hogy milyen területen lesznek majd képesek a kapások munkálatait időben és jó minőségben elvégezni. Megkezdik a trágyakihordást is, felveszik a kapcsolatot a gépállomással, hogy munkájuk minél eredményesebb legyen. Az állatállományt illetően azon a nézeten vannak, hogy inkább kevesebb legyen, de jó minőségű. Mint mondják, olyan legyen, hogy bárki megnézhesse! Úgy intézik például, hogy őszre már legyen hízójuk. Fiatal, saját nevelésű állatokból akarják megteremteni szarvasmarha-állományukat. . i ;;; S sorolják a terveket, elgondolásokat. ízlelik az önálló munka ízét, látják, hogy mit akarnak, milyen eredményre számíthatnak. Hogy meglesz-e mindaz, amit terveznek? Meg, mert hozzáértő, bátor emberek vannak a tsz-ben, akik a közös vagyon megvédését és gyarapítását legszemélyesebb ügyüknek tekintik. OOOOOOOOQQQQOOOOOOOOOQOOOOOOGOOOOOOOOOOQOQŰOOOQQOOQOOOOOQOOOOOOOOOOOOOQQOOOQOOO* 3
