Szabad Nógrád. 1955. március (11. évfolyam. 18-26. szám)

1955-03-16 / 22. szám

I 8 SZABAD ISOGRAD 1955 március 16. ÚJ TAVASZI HARCRA KÉSZEN... HÍREK A nógrádi határt még hó borítja, s még téliesen némáik a hegyek, de új tavaszra készül már az élet, és új tavasztól jön már üzenet. Űj harcra készül az ember, s a gépek, az új kenyérért, az új tavaszon, s e pezsdülő, nagy harci készültséget úgy érzem, szónélkül nem hagyhatom. Gépállomások udvarán a gépek glédában állnak kijavítva mind, s boldogan nézik, akik javították, és Tóth elvtárs is vidáman kacsint. A harcra jól felkészültek Keszin már, ,,Alig várjuk, hogy induljunk néki, és szántson-vessen minden javított gép! Induljon minden traktor földre, ki!“ így győz az ember télben és tavaszban, új harcban, a vidámabb életért, hogy egyre több legyen az asztalunkon a mindennapi, drága jó kenyér. Antalfy István Az olcsó könyvtár sorozat­ban kiadásra kerül Boccaccio: „Dekameron”-jának 24 leg­szebb novelláját tartalmazó „Novellák” című könyve, vala­mint Verne Gyulától: „Dél csillag”-a című könyv. Megje­lenik még Déry Tibortól: a „Két emlék”, Illés Bélától: a „Honfoglalás” (I—III.). Jókai Mórtól: „És mégis mozog a föld”, Kovái Lőrinctől: „A nagy virradat“ (I—II-ig) című könyv. Mesterházi Lajos: „Ta- nuság”-ja, Móricz Zsigmond: „Kerek Ferkó”-ja, Szabó Pál­tól: az „Uj föld’ (I—II-ig), Ve­res Pétertől: a „Három nem­zedék” és a „Szolgaság”. Jó­zsef Attila összes versei, Kár­mán József válogatott művei és a „Köszöntő” című díszes kiállítású antológia. ■A A bujáki színjátszócsoport vasárnap, hétfőn és kedden adta elő a „János vitéz” cí­mű daljátékot. A csoport más községekben is bemutatja majd a darabot. A Lehet boldogulni a fiatalokkal Nem megy az olyan könnyen falun, elvtársak — jelentette ki az érsekvadkerti tanácsházban folytatott beszélgetésünk során Kordics elvtárs tanácselnök. Majd így folytatta. — Én még ilyen fiatalokat nem láttam, mindig csak a tánc, meg a tánc kellene nekik. A másik tény­kedésük meg törni, zúzni min­dent. Ott van a nagy szép rá­dió, nem is az övék, hanem a község kultúrcsoportjáé, de már azt is összetörték. Biztosí­tottunk nekik DISZ-helyiséget, melyet már tönkretettek. De bezáratom, ha továbbra is így megy! Most már az a kérdés, Kor­dics elvtárs, kit ért a község kultúr csoportja alatt?..-. S miért csak a helyiség bezárásá­ban látja az egyetlen kivezető utat a jelenlegi állapotból? Erre bizonyára nem tudna vá­laszolni. A fiatalok életerejét nem le­het egy ajtóbezárással elnyom­ni, úgy is feltörné. Ide egészen más kell — nevelés. A DISZ- fiatalok fegyelmezetlen maga­tartásáért elsősorban a párt- szervezet, de maga is felelős, Kordics elvtárs, mert nem tö­rődtek velük, magukra hagyták őket és most a felelősség vál­lalása helyett — a fegyelem helyreállítása érdekében — ra­dikális módszereket választ. Ha nem akarják, hogy a fia­talság a kocsmázás, a züllés út­jára térjen, nem szabad a DISZ-szervezet ajtaját bezár­ni, sőt sarkig ki kell nyitni, hogy minél többen jöjjenek oda a fiatalok. Foglalkozni kell ve­lük, s a bennük rejlő virtussá- got — kellő nevelés mellett — a szocializmus építésére kell fordítani. Kordics elvtárs elmondotta azt is, hogy a Kalot-ba kellett fegyelemnek lenni. Sajnos, Kordics elvtárs nem látja a két szervezet közötti különbséget és az abból adódó fegyelmet. Nagy a különbség. A Kálót ve­zetői nem sajnálták az erejüket népbutító propagandájuk ter­jesztésére. Minden szabad ide­jüket a fiatalok között töltöt­ték, mert látták bennük a jövő nemzedéket. Ha Kordics elv­társ is többször ellátogat a DISZ-helyiségbe, foglalkozik a fiatalokkal — s vele együtt a többi vezetők is — az eredmény nem maradhat el. Persze ehhez akarat és türelém kell. Lehet az érsekvadkerti DlSZ-fiata- lokkal dolgozni. Bizonyítja az is, hogy az őszi silózási ver­senyben jó munkájuk jutal­mául világvevő rádiót kaptak. Jelenleg 35 DISZ-tag vesz részt a Petőfi-iskolán. Lehet boldo­gulni ezekkel a fiatalokkal, csak az kell, hogy a község tö­megszervezeteinek vezetői a párt politikájának megfelelően neveljék a fiatalokat. Legyen ez a nevelés társadalmi, vonják be a község idősebb, tapasztal­tabb embereit is, hogy a fia­talság eleget tudjon tenni tör­ténelmi hivatásának, az új tár­sadalom felépítésében. Márkus Erzsébet Megyei DISZ-bizottság. A FALU GAZDÁJA — Hova. hova szomszéd? — A tanácsra me­gyek Pistához. — Panaszra? — Arra hát. Teg­nap !kaptam egy le­velet, hogy hibázik a multhónapi adóm­ból . ■. pedig kifi­zettem azt egy fil­lérig ... no, de majd a Pista elintézi. — A’ bi? el.. A varsányi ta­nácsháza előtt hal­lottam ezt a kis párbeszédet. De szerte a faluban fültanúja lehet az ember a fentiekhez hasonló beszélge­tésnek. „Megyek a tanácsra „Pistá­hoz1’, ,Majd a Pista elintézi”, „ . ■ .Pista érti a módját min­dennék ...“ S az emberek nem véletlenül, ha­nem meggyőződés­ből mondják e sza­vakat, mert „Pista” azaz Szita István a varsányi tanács el­nöke valóban szí­vén viseli a község lakóinak ügyes-ba­jos dolgait. Egy éve irányítja a község tanácsát. Szereti őt a falu népe. Csak úgy egyszerűen Pis­tának szólítják, hisz itt született, falu­béli „gyerek”. Bíz­nak benne. S a biza­lom nem kis aján­dék. Ezt Szita Ist­ván is tudja. Úgy dolgozik, hogy rá­szolgáljon erre. Szorgalommal, fá­radhatatlanul. a fa­luért, az emberék­ért ... De vajon mit tett eddig a faluért, hogy ilyen nép­szerű és hogy eny- nyire szeretik — kérdezhetné valaki- S bizony bármily furcsán is hangzik: semmi különöset. Igen, Szita István még nem tett külö­nöset a faluért. Nem vitt véghez rendkívüli tetteket. Soha nem írtak róla az újságok. Olyan ember, akiről azt mondják: minde­nütt ott van, ahol éppen kell. Mindig ott és azon a bajon segít, ahol a leg­szükségesebb. Mindennapos ven­dég a tejbegyüjtő helyen, naponta meglátogatja a ter­ménybe gyűjtőt, a földművesszövet­kezet boltját, rak­tárát. Megnézi, hol mi a hiba, s hogyan lehetne segíteni azo­kon, milyen áru hiányzik az üzlet­ből, s mit kell a legsürgősebben megrendelni, hogy a varsányiak ne érezzenek szükséget semmiből. Gyakran ellátogat a helyi Dózsa tsz-hez is. Részt vesz a szövet­kezet közgyűlésein, javaslataival, taná­csaival segíti a TSZ munkáját. Aki a tanácsházán kere­si, az ott találja meg őt. Nemcsak meghallgatja ha­nem el is intézi a panaszokat. S mindebben nincs semmi külö­nös. Szita István a varsányi tanács el­nöke igazi gazdája falujának. Jól sikerült filmzene hang­versenyt rendezett az 1954-től 1955-ig bemutatott szovjet fil­mek legnépszerűbb dalaiból, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat, március 12-én este a megyei tanács dísztermében. Közreműködtek Chmely Ödön és Mózes Géza tánczenekarai. Szente Ákos rádió énekes és Havrány Elemér füttyszóló­val. A A salgótarjáni „November 7” filmszínház ünnepi előadást tart 18-án este 6 órakor, ame­lyen N. P. Grebeskova szov­jet filmszínésznő a műsorra kerülő „Baráti becsület” cí­mű szovjet film egyik fősze­replője is résztvesz. ★ 90 ezer forintos beruházással új földművesszövetkezetet kap Varsány község. A község la­kói az épület felépítésében 10 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Az alapzat­hoz szükséges követ a Varsá­nyiak már kitermelték. összekötő út épül Nagybá- tony és Katalin-telep között. A földmunkálatokat már elvé­gezték. Az útat. még az idén átadják a forgalomnak. * A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat üzemi bizottsága ne­vében Schuyer Gyula mű­szaki vezető ismertette az új kollektív szerződést. A válla­lat dolgozói egyhangúlag és megelégedéssel fogadták el az új kollektív szerződést. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének sal­gótarjáni bélyeggyűjtő köre 19-én, szombaton délelőtt 10 óraikor nyitja meg a városi tanács kis tanácstermében bé- lyepkiállítását. Kiállításra ke­rülnek a Szovjetunió bélyegei. Virágokat, állatokat ábrázoló, sport és gyermeknapi bélyegek és 10 éves fejlődésünket meg­mutató magyar bélyegek. A ki­állításon a posta-bélyeg törté­neti fejlődését a bélyeggyűj­tés ágazatait és módjait is megismerhetik a látogatók. A kiállítás 20-án este 6 óráig lesz nyitva. Megtekintése díj­talan. ___________ SÜ TŐ-FŐZŐ TANFOLYAM Karancskesziben az MNDSZ szervezésében sütő-főző tan­folyamot indítottak, Scheier Kálmánná vezetésével. A be­lépéskor minden tag 5 forin­tot fizetett. Az összegen Tar­jám Istvánná, a tanfolyam választott beszerzője megvá­sárolta a főzéshez szükséges anyagokat. 18 fővel indultak és a harmadik héten már 35-en tanulták a főzést. Az MNDSZ- asszonyok hetenként egyszer jönnek össze és a sütött, vagy főzött ételeket közösen fo­gyasztják el. Elcserélném Pálfalvai Coloniai lakásomat szoba, konyha és gyümölcsös, Tarjáni szoba, kony­háért. Eesetleg privát lakásért is illetékesekkel. Cím az Ingat­lankezelő Vállalatnál. Mázolási munkákat vállal el­sőrendű kivitelben vállalatoknak és magánosoknak vidékre is. Salgótarjáni Vegyesipari Válla­lat. Salgótarján, Rákóczi út 84 Tel-: 12 — 28. Sz-PéOfft&T Budapesti Vasa s—Salgótarjáni Bángása /:í Budapesten a népligeti Vasas­pályán folyt le a két csapat kö­zötti találkozó, melyen a Salgó­tarjáni Bányász fiai igen lelke­sen játszottak, s közelebb álltak a győzelemhez, mint a fővárosi együttes. A vezetést ugyan a Vasas szerezte meg, de Csáki hatalmas bombagóllal egyenlí­tett, majd nagy fölényt harcolt ki a salgótarjáni csapat, s Csáki átadásából Opova gólt lőtt. me­Salgótarjáni Vasas-Békéscsabai Épitők 2:9 (1:0) Salgótarjánban, a Bányász­pályán rendezték meg a két csa­pat találkozóját, melyet mintegy 1000 néző nézett végig. A Vasas: Czuder — Válóczi, Csincsik, Rákóczi — Badics, Schott — Csete, Tóth, Nagy, La- hos, Alföldi összeállításban kez­dett. Mindjárt a kezdés után jó támadásokat vezetett a hazai csapat, de csatárai nem igen ér­tették meg egymást és így nem tudtak komoly helyzeteket ösz- szehozni a vendégek kapuja előtt. Nagyon meglátszott, hogy ebben az összeállításban nem teljes értékű a Vasas. Tóth egy­általán nem találta helyét a csa­társorba, s nem vette ki részét az összekötő feladatainak ellátá­sából. A csatársorban Rigó hiá­nyát nagyon megérezte a csapat. Tóth nem volt olyan előkészítő és jól harmonikázó összekötő, mint Rigó szokott lenni. A jobb­szélső helyén játszó Csete sem volt teljes értékű harcos, .így azután nem is ment úgy a csa­patnak a játék, mint ahogyan kellett volna. A közvetlen véde­lem: Czuder, Válóczi, Csincsik és Rákóczi igen jól játszottak. Min­dent elkövettek, hogy a csapatuk A Nagyba tonyi üveggyár 5:0. Szép játékkal biztos győzelmet aratott az otthon játszó bányász együttes. Zpálfalvi Bányász —Zpálfalvi Épitők 2:0. Meglepő jő játékkal győzték le szomszédos versenytársukat a bányászfiúk. Forgácsi Bányász —St. Vörös Meteor 4:0. Biztos győzelmet ért el a For­gácsi együttes. St. Tűzhelygyár—St. Erőmű 3:0. nógrádmegyei labdarugó bajnokság legutóbbi fordulójának eredménye Bányász — St. Sportverseny a DISZ II. kongresszusa tiszteletére A DISZ megyebizottság a DISZ II. kongresszusa tiszteletére a megye középiskolai DlSZ-szerve- zetei részére „Kongresszusi Ku­pát’ írt ki labdarúgásban és női röplabdában. A kongresszusi sportverseny célja, hogy az If­júsági Szövetség II. kongresszu­sa alkalmából minél több közép- iskolás fiatal kapcsolódjon be a sportolásba. Tavaly nagy küzdelem után a megyei elsőséget labdarúgásban a balassagyarmati Tanítóképző csapata, női röplabdában a salgó­tarjáni Gimnázium csapata nyer­te el. A megyebizottság kezde­ményezése nagy lelkesedésre ta­lált. Olyan kis iskolák, mint a Balassagyarmati Mezőgazdasági lyet a játékvezető meg is adott, azonban a Vasas játékosok rek­lamálása és a partjelző megkér­dezése után visszavont. A mérkőzésen hatalmas lelke­sedés, nagy játékkedv és lendü­let jellemezte a salgótarjáni csa­patot. Különösen Oláh és Szojka volt kitűnő a tarjáni csapatban, de a többi játékos is kitűnő já­tékot nyújtott, s a győzelmet megérdemelték volna. gólt ne kapjon. A vendégek tá­madásait jól rombolták, sőt igen sokszor előre is törtek egy-egy támadás vezetésénél. Az első félidőben inkább me­zőnyjáték folyt, mert a védelmek igen jól látták ej feladataikat. A gól a félidp közepén esett, ami­kor is egy jól beívelt labdát Al­földi középre húzódva a hálóba segített. A vendégcsapat balhát­véde súlyosan megsérült az első félidőben, s így a játékidő na­gyobb részében tíz emberrel játszottak a békéscsabaiak. A második félidőben már a Vasas támadott többet, de a jól védő békéscsabai kapuvédő sok esetben a gólnak látszó labdákat is védeni tudta. Lahos hatalmas fejesgóljával szemben azonban ő is tehetetlen volt, s az a felső kapufáról vágódott a hálóba. 2:0. Ezután úgy beszorította a Vasas az ellenfelét a kapujához, hogy azok négy perc alatt négy­ízben csak szögletre tudtak men­teni. Gólt azonban már nem tu­dott egyik csapat sem elérni. így a mérkőzésen biztosan és meg­érdemelten győzött a Salgótarjá­ni Vasas 2:0 arányban. Sokkal eredményesebbnek bi­zonyult a tűzhelgyári csatársor, mint a vendégek csatárai. St. Dózsa — Jobbágyi Vasas 3:0. Meglepetés a Dózsa győzelme Jobbágyiban. St. Vasas II. —Kisterenyei Bá­nyász 3:2. Nagy küzdelem után a salgó­tarjániak bizonyultak eredmé­nyesebbnek. Baqlyasi Bányász — Salqói Bá­nyász 1:0. Saigon is győzni tudott a Bag- lyasaljai Bányász csapata. Technikum és a Szécsényi Mező- gazdasági Technikum örömmel jelentették, hogy részt kívánnak venni a kongresszus kupáért fo­lyó küzdelemben. A megyében csupán egyetlen középiskola a Pásztói Közgazda- sági Technikum közölte, hogy „különböző nehézségek miatt nem tud résztvenni a verseny­ben. Érdekes megjegyezni, hogy ta­valy Is éppen ez az Iskola volt az egyetlen, amely nem volt haj­landó résztvenni az ugyanezek­ből a sportágakból megrendezett megyei banjokságon. Vajon mi lehet ennek az oka? Havas Péter DISZ megyebizotság FELHÍVÁS A Salgótarjáni Bányász Sport­kör vezetősége ezúton is felhív­ja a sportszerető közönség fi­gyelmét, hogy a sportkör által rendezendő mindenféle labdarú­gó mérkőzésre 1955. évre bér­letjegyet bocsát ki. A bérletje­gyek árai a következők: Lelátó tagoknak 144.— Ft, nem tagoknak 188.— Ft. Korzó tagoknak 96.— Ft, nem tagoknak 120.— Ft. Állóhely tagoknak 48.— Ft, nem tagoknak 60 Ft. A bérletek igénylése március 15-től 16 — 19 óra között a Sal­gótarjáni Bányász Klub helyisé­gében, melynek árát két részlet­ben is fizethetik. Az első rész­letet a bérlet megváltásakor, mig a második részletet június 12-ig kell befizetni. Külön felhívja a vezetőség azoknak a figyelmét, akik ed- diq is lefoglaltattak helyet, hogy most már bérlettel biztosíthatják maguknak a megszokott helyei­ket a mérkőzéseken. S. BÁNYÁSZ VEZETŐSÉG ÖKÖLVÍVÁS A kétnapos küzdelemben külö­nösen kitűnt Szerémi Andor a Salgótarjáni Bányász egyik leg­jobbja, ki pehelysúlyban orszá­gos bajnok lett. Ez a nagytehet­ségű fiatal ökölvívó az itt elért eredményével immár negyedszer nyerte el az országos bányász­bajnok címet, s így a versenybi­zottság neki ítélte oda a legkép­zettebb ökölvívó címért járó szép tiszteletdíjat. Szerémi Andor az ifjúsági ökölvívó válogatott keretnek is tagja, és most nagy szorgalom­mai készül a további versenyek­re, a Pécsett megtartandó 3 na­pos országos egyéni ifjúsági ökölvívó bajnokságra. Ugyan­csak ezen a versenyen indul majd Balcza Lajos, aki a bányász­ifjúsági ökölvívó bajnokságban nagy váltósúlyban ugyancsak bajnok lett. A versenyen a salgótarjáni bá­nyász versenyzők .a következő eredményeket érték el: Váltósúlyban: Oláh István, kis- váltósúlyban: Balogh Sándor, kö­zépsúlyban: Vanó József és nagyközépsúlyban Garádi Gyula országos bánvász bajnokságban másodikok. Botos Tibor és Kiss Zoltán pe­dig 3. helyezettek lettek. A versenyen elért szép ered­ménnyel a salgótarjáni ökölví­vók országos viszonylatban csa­patversenyben 24 ponttal az el­ső helyen végeztek. Falusi aszialitenísz­VITM'IIJ A balassagyarmati Járásban rendezték meg az asztalitenisz Falusi Kupa csapatversenyt, melynek eredményei a követke­zők: A felnőtt férfiak csoportjában 1. Drégelypalánk csapata lett. 2. Ipolyszög, 3. Dejtár. 4. Szügy. A férfi ifjúsági csapatok ver­senyében 1. Drégelypalánk, 2. Mohora, 3. Szügy, 4. Dejtár csa­pata lett. A nők csoportjában az ifjúsá­giaknál 1. Drégelypalánk csa­pata lett. A verseny hiányossága volt, hogy több falusi sportkör bene­vezés után nem jelent meg a versenyen. Azonban a verseny így is színvonalas volt, s külö­nösen kitűntek a drégelypalán- kiak, akiknek 3 csoportban is sikerült az első helyet megsze­rezni. A falusi általános iskolák sportversenyeiről A minőségi sport fejlődése nagymértékben attól függ, milyen az utánpótlás. Ha az utánpótlás kérdéséről beszélünk, elsősorban az iskolák sportéletét kell meg­vizsgálnunk. Az egyik hatalmas terület, mely az utánpótlás ki­apadhatatlan forrása az általá­nos iskola. Nem érdektelen szem. ügyre venni, hogyan is folyik a falusi általános iskolások sport­élete, s milyenek az eddigi ta­pasztalatok? Amikor a falusi általános is­kolások sportversenyeit meg­szervezték. két csoportra osztot­ták az iskolákat. Az egyik cso­portba a sportkörrel rendelkező a másik csoportba a sportkörrel nem rendelkező iskolásokat so­rolták. A falusi általános iskolák­ban csak ott alakulhatott sport­kör, ahol rendelkezésre állt fe­dett gyakorlóhely, bizonyos mennyiségű sportszer, és a sport­ban járatos tanító. Sajnos meg kell álapítanunk: falusi általános iskoláink zöme nem rendelkezik sportkörrel. így azok az általános iskolák, amelyekben sportkör működik, jobb sportolási lehetőséggel ren­delkeznek, mint azok. amelyek­ben nincs sportkör, azért más versenytervet dolgoztak ki az Oktatásügyi Minisztériumban a két részre osztott általános isko­láknak. A sportkörrel rendelke­zők részére döntően torna, atlé­tikai versenyeket írtak ki, de ezenkívül kispályás kézilabda­versenyek Is szerepeltek. Lényegesen nagyobb tömege­ket mozgattak meg és sokkal je­lentősebbek voltak a sportkörrel nem rendelkező falusi általános iskolák versenyei. Ezek részére atlétikában írtak ki versenyeket, s úqv készítették el a ver­senykiírást, hogy a tantervi anyagból került ki a gyakor­lat! anyag, ígv az egyes versenyszámokra a tanulók a testnevelési órák kere­tében készülhettek fel. nem kel­lett tehát többletmunkát végez­niük. Ez a módszer jól bevált. A postaversenyek formájában lebonyolított atlétikai versenyek nagy tömegeket mozgattak meg. Az iskolák nagyrésze felismerte a versenyek jelentőségét és a ne­hézségek — létesítmények, ver­senyszerek. stb. hiánya — elle­nére sikeres versenyt rendeztek. Itt tűnt ki, hogy az iskolák je­lentős részében a testnevelést az oktató-nevelő munka fontos ré­szének tekintik. Az eddigi sikerek mellett azonban nem szabad megáll- nunk, mert az eddigieknél sok­kal nagyobb gonddal, még jobb és még eredményesebb munkát lehetne felmutatni. Meg keli ál­lapítanunk, hogy sok iskola azért nem ren­dezte meg versenyét, mert az igazgató megfeledkezett a versenykiírásról, nem hívta fel a testnevelési ok­tatók figyelmét a verseny fon­tosságára. Persze itt a megyei, a járási oktatási osztályok na­gyobb ellenőrzése válik szüksé­gessé, mert bizony volt olyan járás is, ahol semmiféle támoga­tást, vagy ellenőrzést nem ad­tak a verseny megrendezésénél az iskolának. Voltak olyan helyek is, ahol csak akkor gondoltak a ver­senyekre, amikor a OM már sür­gette a jelentéseket. Tornában a sportkörrel nem rendelkező falusi általános is­kolák versenyeit nem rendezték meg az elmúlt évben. Most azon­ban már folynak az előkészüle­tek, s májusig le is kell bonyo­lítani e sportág versenyeit is. A falusi általános iskolák sportversenyével az a cél, hogy elősegítsék a falvak sportjának fellendítését. A másik cél. hogy az általános iskolai tanuló­ifjúság mind nagyobb tö­mege versenyszerűen foglal­kozzon a sporttal, s a tanuló ifjúság egyre nagyobb számban kapcsolódjon be a rendszeres sportolásba. Ennek következtében jobban biztosít­ható az utánpótlás minőségi sportunk számára. Az eddig lezajlott általános iskolai versenyek arról tanús­kodnak, hogy nagyon sok függ egyes személyektől. Sok helyen, ahol meglehetősen mostoha kö­rülmények között kellett dolgoz­ni, sokkal jobbban megszervez­ték és rendezték meg a verse­nyeket, mint olyan községekben, vagy járásokban, ahol a lehető legjobb feltételek álltak rendel­kezésre. Ahol jó szervező mun­kát végeztek, nem is maradha­tott el az eredmény. Sajnos, a községedben kevés az olyan tanító, aki ért a sporthoz, éppen ezért szük­séges, hogy a helyi sport­szervek sokkal nagyobb tá­mogatást, segítséget nyújt­sanak. A falusi általános iskolák sportversenyeinek tapasztalatai jól mutatnak rá azokra a hi­bákra, amelyek gátolják a még eredményesebb munkát. Az ér­tékes tapasztalatok birtokában ebben az évben újult lendülettel lehet hozzáfogni a versenyek további szervezéséhez és azok lebonyolításához. SZABAD NóGRAD Az MDP Nógrádmegyei Párt­bizottságánál« lapja Felelős kiadó: Hajdú ózse* Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi-u. 92. "'elefon: felelős szerkesztő 14—41 Ipari rovat 14«—40 Mezőgazdasági rovat 14—42 Belpolitikai rovat 14—43 Kiadóhivatal-vezető 17—21 Kiadóhivatal 16—21 Szikra Lapnyomda Burlanest. VII! Rökk Szilárd-n P Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom