Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-05 / 35. szám
4 SZABAD A 04. RÁD 1954 május 5 Hetvenezer forint forgalom az első nap Diásjenő. április 29. Lanyha tavaszi szellő nyargal végig a község hosszú utcáin, s meglobogtatja az új áruház felé siető asszonyok kendőjét. Előbb csak egy páran jönnek, de nem telik bele félóra, s már egy egész tömeg áll az új áruház előtt. Izgalom, és mozgolódás. ami érthető is... Alig telik el egy negyedóra és Kormos András diósjenői dolgozó feleségével már hozza is ki a szép rózsás tűzhelyet az áruházból. — Nagyon hiányzott egy ilyen áruház — mondja Kormos elvtárs — ezelőtt Vácra és Balassagyarmatra kellett utazni, ha valamit akartunk Kikerülnek a motorkerékpárok és kerékpárok az új Kisáruházból. Az e napon megnyitásra kerülő kisáruház ötéves tervünk a kormányprogramm újabb alkotásai közé tartozik. A 700.000 forintos költséggel felépült kisáruház közel 2 millió forint értékű árukészlettel áll a fogyasztók rendelkezésére. Megyénk eddig legnagyobb és legkorszerűbb áruháza. 9 óra. Megkezdődik az ünnepélyes aktus. Szécsényi Gyula, elvtárs. a SZÖVOSZ szervezési főosztályának helyettes vezetője sok sikert kíván a kisáruház további működéséhez. Hova- nyecz Béla tanácselnök elvágja az ajtón kihúzott nemzetiszínű szalagot és átadja az áruházát rendeltetésének. Mint megbolygatott méhkas, úgy tolong a tömeg a kisáru- házba.n. Megtalálni ott fejlett iparunk által termelt ösz- szes árucikkeket, konfekciót, textilárut, rövidárut, lábbelit, vegyiárut. üvegárut, vas- és papírárut, továbbá élelmiszereket stb. venni, most pedig itt van helyben. Csurján Lajos ács sem megy haza üresen. Felkerül a taligára az új tűzhely és boldogan elindulnak hazafelé. 12 darab tűzhely volt az első készlet és egy órán belül mind elfogyott. De nemcsak a tűzhelyek, hanem a három motorkerékpár, kerékpárok, szövetáruk, cipők és sok sok egyéb közszükségleti cikk. Az új áruház megnyitásának első napján 70 ezer forintot forgalmazott. A kisáruház ellátja a Rétsági járás dolgozó parasztjait. Államunk minden támogatást megad a falu dolgozóinak élet- színvonaluk emeléséhez. Ennek a másik oldala azonban, hogy minden dolgozó paraszt állam- polgári kötelezettségének eleget tegyen, adóját és beadási kötelezettségét időben rendezze. Csak akkor kerül a dolgozók asztalára, több és jobb élelmiszer, csak akkor lesznek árucikkekben gazdag áruházak. (—kiss—) Május 5: a szovjet sajtó napja Néhány adat a szovjet sajtóról A Szovjetunióban jelenleg 8195 újságot adnak ki. amelynek példányszáma eléri a 39.8 milliót. Jellegüket tekintve a szovjet újságok a következőképpen oszlanak meg: össz- szövetségi, köztársasági. határterületi, területi, autonom köztársasági, városi, kerületi és üzemi újságok. A forradalom előtti Oroszországban az újságok 90 százaléka orosz nyelven jelent meg. 1913-ban az újságok csak 24 nyelven jelentek meg kilenc' külföldi nyelvet is beleértve. A Szovjetunióban ma már az újságok 119 ját érdekeik kifeje A Moszkvai ..Pr4vd*”-saiióliombinát korszerűen berendezett nvomdáiában Szemion Anviszimov mester ellenőrzi az első lappéldányokat. nyelven jelennek meg. A köztársasági területi és kerületi újságokat kérdéseikkel a többségükben a lakosság anyanyelvén írják. unióban mintegy zőjét látják és ezért 1500 folyóirat jelefordulnak leveleik- nik meg. kel legkülönbözőbb Hatalmas pélJa" dányszámban jelennek meg a szak- és folyóiratok is, mint például a „Voproszi pokhoz. A központi köztársasági határKülönösen gyors területi és kerületi fjiozofii“ (A filozó- ütemben nő a köz- újságok csupán fja kérdései) „Vop- ponti lapok száma. 1952 első kilenc hó- roszi isztorii'1 (A így például a „Prav- napjában mintegy történelem kér- da“ és a „Komszo- 2.5 millió levelet dései), „Szovjet- molszkája Pravda“ kaptak. Ezek közül szkoje kinő“ példányszáma az csaknem negyedmii- szovjet film). (A A szovjet szocia1939-es évhez viszo- lió érkezett a Prav- nyítva csaknem két- da szerkesztőségébe. körtársaságokszeresére emelke- A Szovjetunióban nak külön folvóira- dett. ezenkívül számos tax vannak. Csaknem minden köztársasági, területi és A lapok különö- helyi sokszorosított sen nagy figyelmet újság jelenik meg. szentelnek az olva- A Szovjetunióban határterületi széksókkal való kapcso- minden előfeltétel helyen kiadásra ke- lat megszilái’dításá- meg van ahhoz, rül egy-egy irodaira. A kommunista hogy a legsokolda- m; as művészeti alpári XIX. kongresz- lábban kielégítsék manach. Emellett szusát megelőző a dolgozók széles ré- kinapokban a Pravda legeinek politikai és ‘“kerülnek több mint 12.000 le- kulturális igényéit velet kapott az or- is. Ebben nagy sze- szág minden részé- repe van a szovjet koltoc bői. A szovjet em- folyóiratoknak. Je- berek a sajtóban sa- lenleg a Szovjet a írók és műveinek gyűjteményes kiadványai is. ******************************************** JÓKAI MÓR HALÁLÁNAK ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA A napokban betértem egy vidéki könyvtárba. Nem voit szükségem, hogy megkérdezzem. mit olvas a falu apraja- nagyja. Mindenki Jókait kölcsönzött. Azt gondoltam, halála ötvenedik évfordulójának közelgő ünnepe ébresztette fel az emberekben az érdeklődést. Percek alatt megtudtam, hogy tévedtem. De ez a csalódás nem okozott fájdalmat. Olvas a falu! Neip divat többé, hogy a Jókai-kötetek ott díszelegnek a ..jobb családok“ könyvespolcain és hónapokon keresztül senki sem olvassa. Régen, ha jubileumot ünnepeltek, színes szavak hömpölyögtek végig az országúton. S utána mi történt? Hadd feleljek rá a krónika szavaival: „A jubileumi lárma után fagyos csend borult Jókai köré: úgy látszik, ebben a legutolsó ünnepi ábrázolásban marad meg az utókor számára. Evek múlnak el anélkül, hogy számottevő kritikus leírná a nevét. Műveit most is olvassák még, a könyvtárakban úgyszólván hozzáférhetetlenek az alkotásai, de az olvasók mindinkább az alacsonyabb néposztályokból kerülnek ki. Nem divat már Jókait olvasni, könyvei előnyös lakásdisszé válnak a polcokon: hallgatólagosan kialakult a vélemény, hogy írásai bizonyos korhatáron túl élvezhetetlenek“. Ennyit mond a múlt, de a Jókai halála óta eltelt ötven évből a légutóbbi évtized már igazolta hogy a nagy író népszerűsége nem divat, melynek tegnap mindenki hódolt, holnap pedig már a feledésbe merül. Az író és hírlapíró Jókai hosszú út után jutott el a halhatatlanságig. Jókai a negyvenes években már messze jutott a komáromi nemesi háztól. A komáromi gimnáziumot a pozsonyi líceum. majd a pápai református kollégium követte. A félénk gyermeket átalakította az Idegen város, az új társaság, elsősorban és döntően a pápai barát. Petőfi Sándor. A következő állomás a kecskeméti református főiskola, ahol nemcsak a joggal, hanem az alföldi parasztváros népével is megismerkedett. Itt leste el „a népiélek teremtő hatalmának titkait“. Szorgalmasan gyűjtötte az anekdotákat. Nevét az ország 1846-ban ismerte meg, apróbb elbeszélései révén, amelyek a „Divatlapban“ láttak napvilágot. Az „Életképek“-ben megjelent elbeszélése (Napeán sziget) elnyerte Petőfi tetszését. Az üdvözlés nem váratott magára: „Fölléptél. Ez engem megújít, Hogy sorompók közt ketten állunk, Most, barátom, küzdjünk, hadd legyen Győzelmünk, vagy vitéz halálunk.“ Ettől az időtől kezdve felújult Petőfi és Jókai barátsága. Talán ennek köszönheti, hogy búcsút mondott a jogi pályának és elindult, hogy tollával segítse azt a törekvést. amely mozgatója volt történelmünknek. Bátorhangú cikkei, az Életképek szerkesztése bizonyítják, hogy helye a márciusi fiatalok között volt. akik látták, hogy a haladás és függetlenség kérdését nem lehet á húzódó reformországgyűlésen megoldani. Forradalmi változásra van szükség és ez a forradalmi ifjúság Petőfi körül csoportosult. Ehhez a programúihoz csatlakozott Jókai is. 1848 március 15-én Petőfi és Vasvári mellett a nép élére állt. De nem tudott kitartani a márciusi ifjak eszméje mellett. 1849-ben követte ugyan a kormányt Debrecenbe, de itt újságírói tollával sürgette a szabadságharc abbahagyását. A békepárt újságírója lett. Osztálya volt az, mely visszatartotta a következetes, forradalmi kiállástól. De tévedését belátta, és a világosi fegyver- letételig Kossuth Lajost hűségesen szolgálta. A kormányt követte Debrecenbe és Aradra. Utána sorsa semmiben sem különbözött a többi bujdosóétól. A Bükk nyújtott számára menedéket, majd sikerült felvétetni őt az amnesztiát kapottak névsorába. De mi lett az ország sorsa? A bécsi kormány kegyetlen és megtorló intézkedéseket hozott, amely áldozatokat követelt. Az önkényuralom a függetlenség kivívásán kívül az ország kapitalista fejlődését is megakadályozta. A „mindenható“ Bach Sándor „az álló katonasággal, az ülő hivatalnokokkal, a térdeplő papokkal és a csúszó-mászó titkosrendőrökkel“ állt a fejlődés útjába. Ebben a helyzetben Jókai megtalálta a helyes utat és éhren tartotta a forradalom hagyományait az ötvenes-hatvanas években írott „politikai regényeivel“, amelyekben a közelmúlt, a reformkor eseményeit eleveníti fel, de saját korához akar szólam általuk és kitartásra, bizakodásra buzdít. 1853-ban az „Egy magyar nabob“, 1854-ben a „Kárpátig Zoltán“ c. regényei bizonyítják ezt. Az elnyomás alatt fejlődik ki Jókai írói egyénisége. Nemcsak regényeiben, hanem az újságok hasábjain, az élclapokban, ha burkoltan is, de hirdeti, hogy az önkényuralom bukása elkerülhetetlen. Gazdag fantáziája elvisz bennünket némelyik re. gényében a technika csodálatos világába. (A jövő század regénye). Későbbi műVéiben a magyar kapitalizmus kialakulását és problematikáját festi le és leleplezi a nemzetellenes erőket, amelyek az osztrák elnyomással szövetkeztek. (A szerelem bolondjai. Aranyember, Fekete gyémántok). Ismerője a természetnek és ennek, köszönheti, hogy a ha?ai tájakat. a Balatont, a Hortobágyot, Kecskemét környékét úgy tudta megrajzolni, hogy az olvasót ráébresztette a haza sze- retetére. A kiegyezés után írta számunkra legmaradandóbb regényét, a Kőszívű ember fiait (1869), mely méltó arra, hogy a szabadságharc legragyo- góbb hőskölteményének nevezzük. Idézi a nemzet dicsőséges napjait és szembeszáll azokkal, akiknek az az elvük, hogy a „föld fte mozogjon, hanem álljon“. Életművének utolsó regényei közül a Rab Ráby (1879), a hűbéri világ rothadtságát tárja fel, a Gazdag szegények (1890), a dolgozó nép életrehivatottságát, egészséges felfogását ábrázó'* ja, a Sárga rózsa pedig (1892) a parasztság iránti nagy ro- konszenvéről ad hű képet. A Kőszívű ember fiainak megírásától kezdve Jókai politikai pályája változatos. Eleinte lapjában, a 48-as eszmék mellett következetesen kitart, később Tisza Kálmánnal — a pártvezérével — is vitába bocsátkozik. Gazdasági függetlenség és nemzeti hadsereg létrehozása is szerepel választási programmjában. Felismeri, hogy ehhez meg kell szerezni a kispolgárság és a budapesti munkásság támogatását,'de nem látja a politikai végcélt. így következed be, hogy 1875-ben Tiszától várta a nemzet megsegítését és megbékült Ausztriával, de soha nem távolodott el attól a gondolattól, amelyet a nemzeti díszkíadásban megjelent végszóban fejez ki: „Éljen, viruljon, legyen dicső és szabad az én imádott nemzetem.“ írói és újságírói munkássága alatt megjelent műveinek tekintélyes mennyiségét eléggé érzékelteti a következő újsághír: „Kiszámították, hogy ha Jókai írásait normális betűkkel a bécsi országúira másolnák, háromszor lehetne az országúira oda-vissza leírni: az összes betűk sora mintegy 700 km lenne.“ Külföld is ismerte és ismeri: Zola Emil francia író véleménye legyen számunkra példa: „Hazájának dicsőségét és szerencsétlenségeit. reményeit és bánatait írta meg regényeiben. Nagyon meg tudom érteni, hogy honfitársai mennyire imádják és szeretik. Kossuth Magyarország Hérosza, Petőfi Pin- dárja, Jókai a Homérja. Egy fiatal nemzet, mely félévszázados történelmének egy lapjára három ilyen nevet tud felírni, méhében nagy termékenység csíráit rejti, amelyek biztosítják jövőjét.“ Szakái Imre Kellemes ünnepi délután A május .elsejei sportműsort * lced- vtezőtlen icíöjárasra való tekintette-! 2-án. vasárnap récééi 10 árától a ké_ ső délutánié’ tartották me? « Főié. ren. a városi teniszpályán is a sal- gó aifiár» Bányász pályán. A délelőtti sportműsoron szer epeit igen «agy érdeklődés mellett a Bányász—pályán a pépflpari technikum fiainak torn*. MHK és tréfás-talajtorna gyakorlatai. Ezt követte a Salg. Vasas*-Sálg. Bányász vívóinak bemutatója. A Főtéren a Salg. Bányász Ökölvívói tartowak bemutató. mérkőzéseket. A tenniszpfdyán pedig férfi és női röplabda mérkőzések folytak. Dákján már 1 óra! or labdarúgó mérkőzést játszott a Rákóe-'i-úti állta János isiből a úttörő . csap at a\ a SzJ.a- hanov-éti ált. isk. Ért törőivei. Fr.t a mérkőzést a Rákóczi-úri úttörők nyerték meg 2:0 arányiban és így ők kapták meg az' MTSB ajándékát,, egy íutbahabcját. Ezt a Kövérek—Soványak labdarúgó mérkőzése követte, mely 1:1 arányú döntetlen eredmény - nyel végződött. Majd a Salgótarjáni Bányász úttörő tornászcsap a tar esti; iogtatta tudását a nagyszámú közönség elő*! nagy sikerrel. Ezután- a közgazdasági gimnázium leány tanulóinak sikeres b uz o gánygy a korlat a következett'. A közön-ség tetszése közben folyt le ezután mintegy 10 motoros részvételével a labdarúgó pálya- körüli ügyességi motorverseny: melyet Gyöngyösi József nyert, 2. Lon- g-auer, 3. Kronberger lett. ú.zitfán ke; rü t sor az NB II-e« Salg. Vasas és Miskolci Építők labdarúgó mérkőzésére. A mérkőzés szünetében a gép; ipa-i technikum fiainak igen jól s-i; került asztal ugró gyakorlatait nui; tat ák be Szentgyörgyi laivír vezető; sével. Ugyanakkor az M.SZT rendezésében a legfiatalabbak ügyességi versenyét a lepényevést, a kötélhúzást és a zsákfraílrtá-st bonycKtóttá áj ie a gyerekek legnagyobb örömére. A sportműsor végén igen kellemes délután emlékével hagyta -.1 a Sa!g; Bányász sportpálya területét a nagy- száenú szurkoló és szórakozni vágy$ salgótarjáni közönség. Diósgyőri Vasas—Salgótarjáni Bányász 2:0 (1:0) Május 2-án a Salgótarján? Bányász Diósgyőrben, a Diósgyőri Vasas csapata eben mérkőzött. A két csapat találkozója iránt igen -magy volt az érdeklődés. Ez érthető >s. hiszen a •két szomszédos rivális mérkőzése már a felszabadulás óla lejátszott mérkőzéseken is jó sportot és ba- talmas küzdelmet hozott. így volt ez most is. ezen a mérkőzésen. A hazai csapat valamivel többéi támadott a salgótarjániaknál, de a Bányász ritka támadásai is- elég'' veszélyesek voltak. Azonban a kazlai csatárok jobban ki tudták használni helyzeteikéi, mint a salgótarjáni csatárok, s vgv biztosan győztek a Diósgyőri Vasasok. Az első félidőben nagy harcot vír volt a diósgyőri csatársor a salgór tarjáni ' védelemmel és sikerült if ne!ök egy gv-H elérni. Mir ebben a játékrészben is volt helyzetük a sai.- gótanjám' csatároknak, de n-am volt gaki ezeket a helyzeteket értékesítse. A második félidőben azután a vendégek előtt több gólhelyzet adódon, de hiúba, nem tudlak kiegyenlíteni. Ezzel szemben a diósgyőriek még egy gólt értek el és így 2;0 arányú di/Á;győri győzelemmel végződött ez a találkozó. y^larjáni Vasas—Miskolci [piték 7:1 (2:8) Gyönyörű májusi időben készülődtek a csapatok a ®ail.gótay ám Bányász pályáján erre a találkozóra. Mintegy 1500 néző várta kíváncsian a mérkőzést, hiszen a salgótarjániak csapatában Válóczi bal hát véd és Radies bakszélső sérült volt,. így kíváncsiak voltak, hogyan áll ki a tarjául együttes. A Vasasnál Dömötör játszott balhátvédet és Altföldi volt a balszélső, s helyet kapott a csatársorban Tóth is. Kezdés után a miskolciak veszélyes lefutását Czudor csak nehezen tudta menteni. Majd az ellentámadás után Nagy jó labdáját' szerencsével védi a miskolciak kapuvédője. \ játék elég változatos. A Vasas lelkesen, a vendégek igen szépen játszanak. Az első félidő közepén Nagy ssréo lövése akadt meg a hálóban. 1:0. Nem sokkal később Bodon labdája csak kevéssel kerüli el a felsősarkot. A hazaiak fergeteges támadásai után Tóth mintegy 25 méteres hatalmas lövését szedi be a miskolci kapus. A félidőig1 már nem tudták Az eredményt triégyáilitózíatni egyik csapat játékosai sem. A második félidőben a vendégek nem bírják az iramot és a Vasas csatárai szép támadások után egymásután érik el a további gólokai. Nagy. Alföldi, Bodon, Csele és Nagy lövi a további gólokat. A vendégek védelmi hibából szépíteni tudtak. s igy 7:1 arányú salgótarjáni győzelemmel végződöd ez a találkozó. A mérkőzés folyamán igen fóti eredményesen játszott a Salgótarján# öíöefog-at. A fedezet-sorról azonban már ez nem mondható el. A két fedezet. Fenyvesi és Larve;ár erőn,létéivel van baj. hangár kissé el is vaia hízva. így nem mindig sikeresen ment fel a levegőbe. De mindkét fedezet leadásai igen sokszor élteméihez mentekEzen a hibán kef! a legsürgősebben segítem. A védetem és a csapat legjobbja Gsincsik vojt.. Igen jókor lépett közbe és tértölelő rúgása, valamint íme sei igen nagy hasznára volt csapatának. Meg kell még. arról is emlékeznünk, hogy igen sportszerűt lenül járt el hangár az egyik összecsapásnál, a rná-sodik félidőben, amikor a mis. kolciak jobbösszekötője betartott neki.. Ugyanis ő- megfeledkezett magádról és ezt a • sportszerűtlenséget rögtön tör«- lesiztette, egy .csattanó? pofonnal, melyet azután a' miskolciak játékosa sem hagyott megtöri at latiul, hauen* hátulról jól megrugta.- a .tesas fedezetet Ez a miskolciak .oec’jjé e volt. m-ert a jobbossá eköt őt a iátékvesefő leküldte a pályáról. Ennél az esetne! mindkét játékost le kellett volna küldeni a játéktérről, mert mindkatten súlyosan vétettek a sportszerűség ellen. Egyébként a mérkőzést Babesä játékvezető az első félidőben igém jól. a másodikban már formán kívül vezette. Kövérek—soványak 1:1 Kedve« hallgatóink! A magyar sport újabb világraszóló sikert aratott. Arról van szó ugyanis, hogy válogatott labdarúgóink egyiptomi túrájuk során megbeszélték Na- gib tábornokkal, hogy ottani oktató kőrútjuk fejében május elsejei ünnepségeinkhez néhány vagon meleg levegőt és napfényt importálnák az egyiptomiak hazánkba. Ezt a kereskedelmi szerződést az utolsó pillanatig titokban tartottuk, mert attól féltünk, hogy a küldött szállítmány nem érkezik meg ideiében. Bizony, még április •'•»>.án is vacogó fogakkal álltunk. a Keleti pályaudvar perionján és fázósan húztuk össze té- likabátunkat, amikor a megafon szokott értelmetlenségével elbő- dült és jelezte, hogy a Kairó—Budapest között közlekedő gyors tehervonat néhány perc múlva megérkezik. Mindenki fellélegzett. Valóban néhány perc múlva begördült a bárányfelhőkbe burkolt szerelvény és mi várakozók izgatottan rohantunk a leblom- bált vagonokhoz, hogy felnyissuk azokat. A többit ugyebár tudják kedves hallgatóink? Másnap már egyenlően szétosztottuk a megérkezett mete gkontinenst és a felvonuláshoz már derűs. tavaszias időben indultak üzemeink országszerte. Most itt állunk a STÉCÉ stadion lelátóján. ahol két nulla híjján kétszázezer ember dörgő tapsviharában vonul pályára a két csapat, hogy _ megkezdődjék a soványak és kövérek között meghonosított nemzetközi labdarúgómérkö- zés. A labdával együtt ott gurul a kövérek csapata a zöld pázsit közepén, hogy Pohos Ernő csapat kapitány- jelére sorb a állj on és harsány éljenne! üdvözölje a közönséget. A soványak ezalatt a MÁV-től kölcsönzött ólomsúlyokat kötözik t? Ipaikra, nehogy az időközben támadt gyenge szellő elvigye Őket a pályáról, majd ök fs elhelyezkednek, s Kancsal Tivadar játékvezető sípjelére megkezdődik a mérkőzés. , Az első leli dobén a soványak támadnak. Nyakigláb Ede, a soványak centere végigfut a pályán. elesik, miután összeakadt jobb és bal lábának kibogozását 5 percen belül sem tudja elvégezni. a bíró hosszabbítást ítél. Egv rrőtéijés labda Cinoúr Ödön kapust átröpíti a hálón. A szünet sérv kötők igazgatásával telik eU A második félidőbe* feljönnek a kövérek. Igen sok a les. A kövérek ugyanis leülnek a gyepre és onnan lesik a labdát. Ballon Elek a kövérek bal- hátvédje egy sovány akció során lerúgj* Nyamvadt Henriket, akit több részletben szállítanak el a pályáról. A megítélt tizenegyest Cinege érvényesíti. Mint utóbb kiderül. Hájas Péter, a kövérek kapusa * szemei körül elhelyezkedő zsírpárnák miatt nem látta a labdát. Az eredmény ezek után nem változott, mert * kövérek libegőse ha- nyattlökte a rohamozó sovány csatárokat, akik viszont jól állták ellenfelük támadásait, melyek legtöbbször saját lábaikon akad., tak el. Szerintem az 1:1 eredményr igazságos volt, mert a kövérek többet támadtak. a soványak viszont inkább támogatták egymást. Még beszámolhatnék a S E S E mérkőzésről is. de ez senxit sem érdekel, mert a SE SB 7:1 -re győzött. Különb enrs én ^sak NB 1-es nívójú mérkőzéseket közvetítek, a kisebbeket meghagyom Takács Bandinak. SZEPEGÖ GYÖRGY bemondó Május 7-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartja megnyitó előadását Salgótarjánban a mozi melletti térén a „Vidám Cirkusz“. Ittartózkodásuk ideje alatt fellépnek az artista művészek több kiváló számaikkal: bűvész, zsonglőr, akrobata, tornász és gladiátorok. Jegyek péntek délután 4 órától válthatok a cirkusz pénztárában. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrídnwjyei Pért t>i7»«sáqáii3l< lapla Felelős kiadó: B«tdü József Szerkesztőség és klacfóhlvata Sa!qó*irián, Rákóczi o. 91. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipart, mezőgazdasági és kultörrovat 52. kiadóhivatal «36 Szikra fcapnyomda Budapest, Rőtek Szilárd-utca 8. T. wj K-Seaár MiúMw