Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-05 / 35. szám

4 SZABAD A 04. RÁD 1954 május 5 Hetvenezer forint forgalom az első nap Diásjenő. április 29. Lanyha tavaszi szellő nyargal végig a község hosszú utcáin, s meg­lobogtatja az új áruház felé siető asszonyok kendőjét. Előbb csak egy páran jönnek, de nem telik bele félóra, s már egy egész tömeg áll az új áruház előtt. Izgalom, és moz­golódás. ami érthető is... Alig telik el egy negyedóra és Kormos András diósjenői dolgozó feleségével már hozza is ki a szép rózsás tűzhelyet az áruházból. — Nagyon hiányzott egy ilyen áruház — mondja Kor­mos elvtárs — ezelőtt Vácra és Balassagyarmatra kellett utazni, ha valamit akartunk Kikerülnek a motorkerékpárok és kerékpárok az új Kisáruházból. Az e napon megnyitásra ke­rülő kisáruház ötéves tervünk a kormányprogramm újabb al­kotásai közé tartozik. A 700.000 forintos költséggel felépült kis­áruház közel 2 millió forint értékű árukészlettel áll a fogyasztók rendelkezésére. Megyénk eddig legnagyobb és legkorszerűbb áruháza. 9 óra. Megkezdődik az ünne­pélyes aktus. Szécsényi Gyula, elvtárs. a SZÖVOSZ szervezési főosztályának helyettes vezető­je sok sikert kíván a kisáruház további működéséhez. Hova- nyecz Béla tanácselnök elvágja az ajtón kihúzott nemzetiszí­nű szalagot és átadja az áru­házát rendeltetésének. Mint megbolygatott méhkas, úgy tolong a tömeg a kisáru- házba.n. Megtalálni ott fej­lett iparunk által termelt ösz- szes árucikkeket, konfekciót, textilárut, rövidárut, lábbelit, vegyiárut. üvegárut, vas- és papírárut, továbbá élelmisze­reket stb. venni, most pedig itt van hely­ben. Csurján Lajos ács sem megy haza üresen. Felkerül a taligá­ra az új tűzhely és boldogan elindulnak hazafelé. 12 darab tűzhely volt az első készlet és egy órán belül mind elfogyott. De nemcsak a tűzhelyek, ha­nem a három motorkerékpár, kerékpárok, szövetáruk, cipők és sok sok egyéb közszükség­leti cikk. Az új áruház meg­nyitásának első napján 70 ezer forintot forgalmazott. A kisáruház ellátja a Rét­sági járás dolgozó parasztjait. Államunk minden támogatást megad a falu dolgozóinak élet- színvonaluk emeléséhez. Ennek a másik oldala azonban, hogy minden dolgozó paraszt állam- polgári kötelezettségének ele­get tegyen, adóját és beadási kötelezettségét időben rendez­ze. Csak akkor kerül a dolgo­zók asztalára, több és jobb élelmiszer, csak akkor lesznek árucikkekben gazdag áruhá­zak. (—kiss—) Május 5: a szovjet sajtó napja Néhány adat a szovjet sajtóról A Szovjetunióban jelenleg 8195 újsá­got adnak ki. amely­nek példányszáma eléri a 39.8 milliót. Jellegüket tekintve a szovjet újságok a következőképpen oszlanak meg: össz- szövetségi, köztársa­sági. határterületi, területi, autonom köztársasági, városi, kerületi és üzemi újságok. A forradalom előtti Oroszország­ban az újságok 90 százaléka orosz nyelven jelent meg. 1913-ban az újságok csak 24 nyelven je­lentek meg kilenc' külföldi nyelvet is beleértve. A Szov­jetunióban ma már az újságok 119 ját érdekeik kifeje A Moszkvai ..Pr4vd*”-saiióliombinát kor­szerűen berendezett nvomdáiában Szemion Anviszimov mester ellenőrzi az első lap­példányokat. nyelven jelennek meg. A köztársa­sági területi és ke­rületi újságokat kérdéseikkel a többségükben a la­kosság anyanyelvén írják. unióban mintegy zőjét látják és ezért 1500 folyóirat jele­fordulnak leveleik- nik meg. kel legkülönbözőbb Hatalmas pél­Ja" dányszámban je­lennek meg a szak- és folyóiratok is, mint például a „Voproszi pokhoz. A központi köztársasági határ­Különösen gyors területi és kerületi fjiozofii“ (A filozó- ütemben nő a köz- újságok csupán fja kérdései) „Vop- ponti lapok száma. 1952 első kilenc hó- roszi isztorii'1 (A így például a „Prav- napjában mintegy történelem kér- da“ és a „Komszo- 2.5 millió levelet dései), „Szovjet- molszkája Pravda“ kaptak. Ezek közül szkoje kinő“ példányszáma az csaknem negyedmii- szovjet film). (A A szovjet szocia­1939-es évhez viszo- lió érkezett a Prav- nyítva csaknem két- da szerkesztőségébe. körtársaságok­szeresére emelke- A Szovjetunióban nak külön folvóira- dett. ezenkívül számos tax vannak. Csak­nem minden köztár­sasági, területi és A lapok különö- helyi sokszorosított sen nagy figyelmet újság jelenik meg. szentelnek az olva- A Szovjetunióban határterületi szék­sókkal való kapcso- minden előfeltétel helyen kiadásra ke- lat megszilái’dításá- meg van ahhoz, rül egy-egy irodai­ra. A kommunista hogy a legsokolda- m; as művészeti al­pári XIX. kongresz- lábban kielégítsék manach. Emellett szusát megelőző a dolgozók széles ré- ki­napokban a Pravda legeinek politikai és ‘“kerülnek több mint 12.000 le- kulturális igényéit velet kapott az or- is. Ebben nagy sze- szág minden részé- repe van a szovjet koltoc bői. A szovjet em- folyóiratoknak. Je- berek a sajtóban sa- lenleg a Szovjet a írók és műveinek gyűjteményes kiad­ványai is. ******************************************** JÓKAI MÓR HALÁLÁNAK ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA A napokban betértem egy vidéki könyvtárba. Nem voit szükségem, hogy megkérdez­zem. mit olvas a falu apraja- nagyja. Mindenki Jókait köl­csönzött. Azt gondoltam, halá­la ötvenedik évfordulójának közelgő ünnepe ébresztette fel az emberekben az érdeklődést. Percek alatt megtudtam, hogy tévedtem. De ez a csalódás nem okozott fájdalmat. Olvas a falu! Neip divat többé, hogy a Jókai-kötetek ott díszelegnek a ..jobb családok“ könyvespol­cain és hónapokon keresztül senki sem olvassa. Régen, ha jubileumot ünne­peltek, színes szavak hömpö­lyögtek végig az országúton. S utána mi történt? Hadd fe­leljek rá a krónika szavaival: „A jubileumi lárma után fa­gyos csend borult Jókai köré: úgy látszik, ebben a legutolsó ünnepi ábrázolásban marad meg az utókor számára. Evek múlnak el anélkül, hogy szá­mottevő kritikus leírná a ne­vét. Műveit most is olvassák még, a könyvtárakban úgy­szólván hozzáférhetetlenek az alkotásai, de az olvasók mind­inkább az alacsonyabb néposz­tályokból kerülnek ki. Nem di­vat már Jókait olvasni, köny­vei előnyös lakásdisszé válnak a polcokon: hallgatólagosan kialakult a vélemény, hogy írásai bizonyos korhatáron túl élvezhetetlenek“. Ennyit mond a múlt, de a Jókai halála óta eltelt ötven évből a légutóbbi évtized már igazolta hogy a nagy író nép­szerűsége nem divat, melynek tegnap mindenki hódolt, hol­nap pedig már a feledésbe merül. Az író és hírlapíró Jó­kai hosszú út után jutott el a halhatatlanságig. Jókai a negyvenes években már messze jutott a komáromi nemesi háztól. A komáromi gimnáziumot a pozsonyi lí­ceum. majd a pápai reformá­tus kollégium követte. A fé­lénk gyermeket átalakította az Idegen város, az új társaság, elsősorban és döntően a pápai barát. Petőfi Sándor. A követ­kező állomás a kecskeméti re­formátus főiskola, ahol nem­csak a joggal, hanem az alföldi parasztváros népével is meg­ismerkedett. Itt leste el „a népiélek teremtő hatalmának titkait“. Szorgalmasan gyűj­tötte az anekdotákat. Nevét az ország 1846-ban ismerte meg, apróbb elbeszélései révén, amelyek a „Divatlapban“ lát­tak napvilágot. Az „Életké­pek“-ben megjelent elbeszélé­se (Napeán sziget) elnyerte Petőfi tetszését. Az üdvözlés nem váratott magára: „Fölléptél. Ez engem megújít, Hogy sorompók közt ketten állunk, Most, barátom, küzdjünk, hadd legyen Győzelmünk, vagy vitéz halá­lunk.“ Ettől az időtől kezdve fel­újult Petőfi és Jókai barát­sága. Talán ennek köszönheti, hogy búcsút mondott a jogi pályának és elindult, hogy tollával segítse azt a törek­vést. amely mozgatója volt történelmünknek. Bátorhan­gú cikkei, az Életképek szer­kesztése bizonyítják, hogy he­lye a márciusi fiatalok között volt. akik látták, hogy a ha­ladás és függetlenség kérdését nem lehet á húzódó reform­országgyűlésen megoldani. Forradalmi változásra van szükség és ez a forradalmi if­júság Petőfi körül csoporto­sult. Ehhez a programúihoz csatlakozott Jókai is. 1848 március 15-én Petőfi és Vas­vári mellett a nép élére állt. De nem tudott kitartani a márciusi ifjak eszméje mel­lett. 1849-ben követte ugyan a kormányt Debrecenbe, de itt újságírói tollával sürgette a szabadságharc abbahagyását. A békepárt újságírója lett. Osztálya volt az, mely vissza­tartotta a következetes, forra­dalmi kiállástól. De tévedését belátta, és a világosi fegyver- letételig Kossuth Lajost hűsé­gesen szolgálta. A kormányt követte Debrecenbe és Arad­ra. Utána sorsa semmiben sem különbözött a többi bujdosóé­tól. A Bükk nyújtott számára menedéket, majd sikerült fel­vétetni őt az amnesztiát ka­pottak névsorába. De mi lett az ország sorsa? A bécsi kormány kegyetlen és megtorló intézkedéseket ho­zott, amely áldozatokat köve­telt. Az önkényuralom a füg­getlenség kivívásán kívül az ország kapitalista fejlődését is megakadályozta. A „minden­ható“ Bach Sándor „az álló katonasággal, az ülő hivatal­nokokkal, a térdeplő papokkal és a csúszó-mászó titkosrend­őrökkel“ állt a fejlődés útjába. Ebben a helyzetben Jókai megtalálta a helyes utat és éhren tartotta a forradalom hagyományait az ötvenes-hat­vanas években írott „politikai regényeivel“, amelyekben a közelmúlt, a reformkor ese­ményeit eleveníti fel, de sa­ját korához akar szólam álta­luk és kitartásra, bizakodásra buzdít. 1853-ban az „Egy ma­gyar nabob“, 1854-ben a „Kár­pátig Zoltán“ c. regényei bi­zonyítják ezt. Az elnyomás alatt fejlődik ki Jókai írói egyénisége. Nemcsak regé­nyeiben, hanem az újságok hasábjain, az élclapokban, ha burkoltan is, de hirdeti, hogy az önkényuralom bukása elke­rülhetetlen. Gazdag fantáziája elvisz bennünket némelyik re. gényében a technika csodála­tos világába. (A jövő század regénye). Későbbi műVéiben a magyar kapitalizmus kialaku­lását és problematikáját festi le és leleplezi a nemzetelle­nes erőket, amelyek az osztrák elnyomással szövetkeztek. (A szerelem bolondjai. Aranyem­ber, Fekete gyémántok). Isme­rője a természetnek és ennek, köszönheti, hogy a ha?ai tája­kat. a Balatont, a Hortobágyot, Kecskemét környékét úgy tud­ta megrajzolni, hogy az olva­sót ráébresztette a haza sze- retetére. A kiegyezés után írta szá­munkra legmaradandóbb regé­nyét, a Kőszívű ember fiait (1869), mely méltó arra, hogy a szabadságharc legragyo- góbb hőskölteményének ne­vezzük. Idézi a nemzet dicső­séges napjait és szembeszáll azokkal, akiknek az az elvük, hogy a „föld fte mozogjon, ha­nem álljon“. Életművének utolsó regényei közül a Rab Ráby (1879), a hűbéri világ rothadtságát tárja fel, a Gaz­dag szegények (1890), a dolgo­zó nép életrehivatottságát, egészséges felfogását ábrázó'* ja, a Sárga rózsa pedig (1892) a parasztság iránti nagy ro- konszenvéről ad hű képet. A Kőszívű ember fiainak megírásától kezdve Jókai poli­tikai pályája változatos. Eleinte lapjában, a 48-as esz­mék mellett következetesen kitart, később Tisza Kálmán­nal — a pártvezérével — is vi­tába bocsátkozik. Gazdasági függetlenség és nemzeti had­sereg létrehozása is szerepel választási programmjában. Felismeri, hogy ehhez meg kell szerezni a kispolgárság és a budapesti munkásság tá­mogatását,'de nem látja a po­litikai végcélt. így következed be, hogy 1875-ben Tiszától várta a nemzet megsegítését és megbékült Ausztriával, de so­ha nem távolodott el attól a gondolattól, amelyet a nemzeti díszkíadásban megjelent vég­szóban fejez ki: „Éljen, virul­jon, legyen dicső és szabad az én imádott nemzetem.“ írói és újságírói munkássá­ga alatt megjelent műveinek tekintélyes mennyiségét elég­gé érzékelteti a következő új­sághír: „Kiszámították, hogy ha Jókai írásait normális be­tűkkel a bécsi országúira má­solnák, háromszor lehetne az országúira oda-vissza leírni: az összes betűk sora mintegy 700 km lenne.“ Külföld is is­merte és ismeri: Zola Emil francia író véleménye legyen számunkra példa: „Hazájának dicsőségét és szerencsétlensé­geit. reményeit és bánatait írta meg regényeiben. Nagyon meg tudom érteni, hogy honfi­társai mennyire imádják és szeretik. Kossuth Magyaror­szág Hérosza, Petőfi Pin- dárja, Jókai a Homérja. Egy fiatal nemzet, mely félévszázados történelmének egy lapjára három ilyen nevet tud felírni, méhében nagy termékenység csíráit rej­ti, amelyek biztosítják jövő­jét.“ Szakái Imre Kellemes ünnepi délután A május .elsejei sportműsort * lced- vtezőtlen icíöjárasra való tekintette-! 2-án. vasárnap récééi 10 árától a ké_ ső délutánié’ tartották me? « Főié. ren. a városi teniszpályán is a sal- gó aifiár» Bányász pályán. A délelőtti sportműsoron szer epeit igen «agy érdeklődés mellett a Bá­nyász—pályán a pépflpari technikum fiainak torn*. MHK és tréfás-talajtor­na gyakorlatai. Ezt követte a Salg. Vasas*-Sálg. Bányász vívóinak be­mutatója. A Főtéren a Salg. Bányász Ökölvívói tartowak bemutató. mér­kőzéseket. A tenniszpfdyán pedig férfi és női röplabda mérkőzések folytak. Dákján már 1 óra! or labdarúgó mérkőzést játszott a Rákóe-'i-úti áll­ta János isiből a úttörő . csap at a\ a SzJ.a- hanov-éti ált. isk. Ért törőivei. Fr.t a mérkőzést a Rákóczi-úri úttörők nyerték meg 2:0 arányiban és így ők kapták meg az' MTSB ajándékát,, egy íutbahabcját. Ezt a Kövérek—Sová­nyak labdarúgó mérkőzése követte, mely 1:1 arányú döntetlen eredmény - nyel végződött. Majd a Salgótarjáni Bányász úttörő tornászcsap a tar esti; iogtatta tudását a nagyszámú közön­ség elő*! nagy sikerrel. Ezután- a közgazdasági gimnázium leány tanu­lóinak sikeres b uz o gánygy a korlat a következett'. A közön-ség tetszése köz­ben folyt le ezután mintegy 10 moto­ros részvételével a labdarúgó pálya- körüli ügyességi motorverseny: me­lyet Gyöngyösi József nyert, 2. Lon- g-auer, 3. Kronberger lett. ú.zitfán ke; rü t sor az NB II-e« Salg. Vasas és Miskolci Építők labdarúgó mérkőzé­sére. A mérkőzés szünetében a gép; ipa-i technikum fiainak igen jól s-i; került asztal ugró gyakorlatait nui; tat ák be Szentgyörgyi laivír vezető; sével. Ugyanakkor az M.SZT rende­zésében a legfiatalabbak ügyességi versenyét a lepényevést, a kötélhú­zást és a zsákfraílrtá-st bonycKtóttá áj ie a gyerekek legnagyobb örömére. A sportműsor végén igen kellemes délután emlékével hagyta -.1 a Sa!g; Bányász sportpálya területét a nagy- száenú szurkoló és szórakozni vágy$ salgótarjáni közönség. Diósgyőri Vasas—Salgótarjáni Bányász 2:0 (1:0) Május 2-án a Salgótarján? Bányász Diósgyőrben, a Diósgyőri Vasas csapata eben mérkőzött. A két csa­pat találkozója iránt igen -magy volt az érdeklődés. Ez érthető >s. hiszen a •két szomszédos rivális mérkőzése már a felszabadulás óla lejátszott mérkőzéseken is jó sportot és ba- talmas küzdelmet hozott. így volt ez most is. ezen a mérkőzésen. A ha­zai csapat valamivel többéi táma­dott a salgótarjániaknál, de a Bá­nyász ritka támadásai is- elég'' veszé­lyesek voltak. Azonban a kazlai csa­tárok jobban ki tudták használni helyzeteikéi, mint a salgótarjáni csa­tárok, s vgv biztosan győztek a Di­ósgyőri Vasasok. Az első félidőben nagy harcot vír volt a diósgyőri csatársor a salgór tarjáni ' védelemmel és sikerült if ne!ök egy gv-H elérni. Mir ebben a játékrészben is volt helyzetük a sai.- gótanjám' csatároknak, de n-am volt gaki ezeket a helyzeteket értékesítse. A második félidőben azután a ven­dégek előtt több gólhelyzet adódon, de hiúba, nem tudlak kiegyenlíteni. Ezzel szemben a diósgyőriek még egy gólt értek el és így 2;0 arányú di/Á;győri győzelemmel végződött ez a találkozó. y^larjáni Vasas—Miskolci [piték 7:1 (2:8) Gyönyörű májusi időben készülőd­tek a csapatok a ®ail.gótay ám Bá­nyász pályáján erre a találkozóra. Mintegy 1500 néző várta kíváncsian a mérkőzést, hiszen a salgótarjániak csapatában Válóczi bal hát véd és Ra­dies bakszélső sérült volt,. így kíván­csiak voltak, hogyan áll ki a tarjá­ul együttes. A Vasasnál Dömötör játszott balhátvédet és Altföldi volt a balszélső, s helyet kapott a csa­társorban Tóth is. Kezdés után a miskolciak veszélyes lefutását Czudor csak nehezen tudta menteni. Majd az ellentámadás után Nagy jó labdáját' szerencsével védi a miskolciak kapuvédője. \ játék elég változatos. A Vasas lelkesen, a vendégek igen szépen játszanak. Az első félidő közepén Nagy ssréo lövése akadt meg a hálóban. 1:0. Nem sokkal később Bodon labdája csak kevéssel kerüli el a felsősarkot. A hazaiak fergeteges támadásai után Tóth mintegy 25 méteres hatalmas lövését szedi be a miskolci kapus. A félidőig1 már nem tudták Az ered­ményt triégyáilitózíatni egyik csapat játékosai sem. A második félidőben a vendégek nem bírják az iramot és a Vasas csa­tárai szép támadások után egymás­után érik el a további gólokai. Nagy. Alföldi, Bodon, Csele és Nagy lövi a további gólokat. A vendégek vé­delmi hibából szépíteni tudtak. s igy 7:1 arányú salgótarjáni győze­lemmel végződöd ez a találkozó. A mérkőzés folyamán igen fóti eredményesen játszott a Salgótarján# öíöefog-at. A fedezet-sorról azonban már ez nem mondható el. A két fe­dezet. Fenyvesi és Larve;ár erőn,létéi­vel van baj. hangár kissé el is vaia hízva. így nem mindig sikeresen ment fel a levegőbe. De mindkét fe­dezet leadásai igen sokszor élteméi­hez mentekEzen a hibán kef! a legsürgősebben segítem. A védetem és a csapat legjobbja Gsincsik vojt.. Igen jókor lépett közbe és tértölelő rúgása, valamint íme sei igen nagy hasznára volt csapatának. Meg kell még. arról is emlékeznünk, hogy igen sportszerűt lenül járt el hangár az egyik összecsapásnál, a rná-sodik félidőben, amikor a mis. kolciak jobbösszekötője betartott neki.. Ugyanis ő- megfeledkezett magádról és ezt a • sportszerűtlenséget rögtön tör«- lesiztette, egy .csattanó? pofonnal, melyet azután a' miskolciak játékosa sem hagyott megtöri at latiul, hauen* hátulról jól megrugta.- a .tesas fede­zetet Ez a miskolciak .oec’jjé e volt. m-ert a jobbossá eköt őt a iátékvesefő leküldte a pályáról. Ennél az esetne! mindkét játékost le kellett volna kül­deni a játéktérről, mert mindkatten súlyosan vétettek a sportszerűség el­len. Egyébként a mérkőzést Babesä játékvezető az első félidőben igém jól. a másodikban már formán kívül vezette. Kövérek—soványak 1:1 Kedve« hallgatóink! A magyar sport újabb világraszóló sikert aratott. Arról van szó ugyanis, hogy váloga­tott labdarúgóink egyiptomi túrájuk so­rán megbeszélték Na- gib tábornokkal, hogy ottani oktató kőrútjuk fejében május elsejei ünnepségeinkhez né­hány vagon meleg le­vegőt és napfényt im­portálnák az egyipto­miak hazánkba. Ezt a kereskedelmi szerző­dést az utolsó pilla­natig titokban tartot­tuk, mert attól féltünk, hogy a küldött szál­lítmány nem érkezik meg ideiében. Bizony, még április •'•»>.án is vacogó fogakkal áll­tunk. a Keleti pályaud­var perionján és fá­zósan húztuk össze té- likabátunkat, amikor a megafon szokott értel­metlenségével elbő- dült és jelezte, hogy a Kairó—Budapest kö­zött közlekedő gyors tehervonat néhány perc múlva megérke­zik. Mindenki felléleg­zett. Valóban néhány perc múlva begördült a bárányfelhőkbe bur­kolt szerelvény és mi várakozók izgatottan rohantunk a leblom- bált vagonokhoz, hogy felnyissuk azokat. A többit ugyebár tudják kedves hallga­tóink? Másnap már egyenlően szétosztot­tuk a megérkezett me­te gkontinenst és a fel­vonuláshoz már de­rűs. tavaszias időben indultak üzemeink or­szágszerte. Most itt állunk a STÉCÉ stadion lelátó­ján. ahol két nulla híjján kétszázezer em­ber dörgő tapsvihará­ban vonul pályára a két csapat, hogy _ meg­kezdődjék a soványak és kövérek között meghonosított nemzet­közi labdarúgómérkö- zés. A labdával együtt ott gurul a kövérek csapata a zöld pázsit közepén, hogy Pohos Ernő csapat kapitány- jelére sorb a állj on és harsány éljenne! üdvö­zölje a közönséget. A soványak ezalatt a MÁV-től kölcsönzött ólomsúlyokat kötözik t? Ipaikra, nehogy az időközben támadt gyenge szellő elvigye Őket a pályáról, majd ök fs elhelyezkednek, s Kancsal Tivadar já­tékvezető sípjelére megkezdődik a mérkő­zés. , Az első leli dobén a soványak támadnak. Nyakigláb Ede, a so­ványak centere végig­fut a pályán. elesik, miután összeakadt jobb és bal lábának ki­bogozását 5 percen be­lül sem tudja elvégez­ni. a bíró hosszabbí­tást ítél. Egv rrőtéijés labda Cinoúr Ödön ka­pust átröpíti a hálón. A szünet sérv kötők igazgatásával telik eU A második félidőbe* feljönnek a kövérek. Igen sok a les. A kö­vérek ugyanis leülnek a gyepre és onnan le­sik a labdát. Ballon Elek a kövérek bal- hátvédje egy sovány akció során lerúgj* Nyamvadt Henriket, akit több részletben szállítanak el a pályá­ról. A megítélt tizen­egyest Cinege érvé­nyesíti. Mint utóbb ki­derül. Hájas Péter, a kövérek kapusa * szemei körül elhelyez­kedő zsírpárnák miatt nem látta a labdát. Az eredmény ezek után nem változott, mert * kövérek libegőse ha- nyattlökte a rohamozó sovány csatárokat, akik viszont jól állták ellenfelük támadásait, melyek legtöbbször saját lábaikon akad., tak el. Szerintem az 1:1 eredményr igazsá­gos volt, mert a kö­vérek többet támad­tak. a soványak vi­szont inkább támogat­ták egymást. Még beszámolhatnék a S E S E mérkőzésről is. de ez senxit sem érdekel, mert a SE SB 7:1 -re győzött. Kü­lönb enrs én ^sak NB 1-es nívójú mérkőzése­ket közvetítek, a kisebbeket meghagyom Takács Bandinak. SZEPEGÖ GYÖRGY bemondó Május 7-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartja meg­nyitó előadását Salgótarjánban a mozi melletti térén a „Vi­dám Cirkusz“. Ittartózkodásuk ideje alatt fellépnek az artis­ta művészek több kiváló szá­maikkal: bűvész, zsonglőr, ak­robata, tornász és gladiátorok. Jegyek péntek délután 4 órától válthatok a cirkusz pénztárá­ban. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrídnwjyei Pért t>i7»«sáqáii3l< lapla Felelős kiadó: B«tdü József Szerkesztőség és klacfóhlvata Sa!qó*irián, Rákóczi o. 91. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipart, mezőgazdasági és kultörrovat 52. kiadóhivatal «36 Szikra fcapnyomda Budapest, Rőtek Szilárd-utca 8. T. wj K-Seaár MiúMw

Next

/
Oldalképek
Tartalom