Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-24 / 32. szám

A SZABAD NOG «AI) 19ö4 április 24. A Román Népköztársaság a villamosítás útján A Román Népköztársaság ^ nemzetgazdaságának egyik legfontosabb szektora a villamosenergiai és elektrotech­nikai ipar, amely az elmúlt évek során hatalmasat fejlő­dött. A Román Népköztársaság kormánya az első ötéves terv (1951—1955) előkészítésének idején kidolgozta az ország vil­lamosításának széleskörű ter­vét. Ennek a tervnek az a fel­adata, hogy viszonylag rövid idő alatt felszámolja azt a sú­lyos örökséget, amelyet a múlt rendszer hagyott maga után energia-ellátás terén. A villamosítási terv kidol­gozásáig Románia villamos erőműveinek beépített ereje 740.000 kw volt, ebből azon­ban mindössze 600.000 kw volt felhasználható, mivel a beren­dezések elavultak voltak. Az ország városainak és falvai­nak mindössze 11 százaléka rendelkezett villannyal. Ro­mániának több mint 13.000 köz­sége van, de ezek közül alig 450-be vezették be a villany- világítást. A régi rendszerben az elek­trotechnikai ipar szinte nem is létezett, mindössze néhány rosszul felszerelt kis műhely működött. Ezek a műhelyek ugyanekkor rossz minőségű és egymástól eltérő villamos fel­szereléseket gyártottak. A villamosítási terv létre­jöttétől eltelt három év lefor­gása alatt a villamosipari és elektrotechnikai szektorokban jelentős eredmények születtek. A villamosenergiaterm^lés év­ről évre emelkedett 1953 vé­gén már elérte az 1955-re ter­vezett mennyiségnek kb. 70 százalékát. 1951 és 1953 között nagy eredmények születtek az új villamos vízi- és hőerőművek munkatelepein. 1953-ban üzem­be lépett a moroeni villamos vizierőmű. Továbbfolytatód­tak a munkálatok a bicazi „V. I. Lenin“ villamos vizierőmű munkálatain is. Ez az erőmű lesz a villamosítási terv leg­nagyobb építkezése. Rövidesen működésbe lép két másik vil­lamos hőerőmű, 1954 végérq pedig egy új nagy hőerőmű kezdi el működését. Mindezek az erőművek a lehető legmo­dernebb berendezésekkel ren­delkeznek. 1951 és 1953 között, tehát mindössze három év alatt, több községet villamosítottak, mint a múlt rendszer kormányzásá­nak 70 esztendejében. Ugyan­ekkor villamosítottak 500 szé­lűt, 600 cséplőgéppel és 100 más szérűbe bevezették a vil­lanyvilágítást. A z elmúlt évek folyamán " ' jelentős mértékben ki­fejlődött az elektrotechnikai ipar, amely a múltban egyál­talán nem működött. Számos elektrotechnikai ipari válla­lat épült fel. Az elektrotechni­kai '.par termelésének fejlő­dése kitűnik az alábbi szám­adatokból: 1948 1949 1950 100% 240% 420% A villanymotorok termelé­sének színvonala 1953-ban 60- szor volt magasabb, mint 194B- ban, a transzformátorok ter­melése pedig 23-szorosára nö­vekedett. A z elektrotechnikai ipar * "rl fejlődése és a villamos- energiatermelés fokozása le­hetővé tette a nemzetgazdaság néhány olyan fontos iparágá­nak kifejlődését, amelytől köz-; vétlenül függ a lakosság élet- színvonalának emelkedése. Az elektrotechnikai gyárak ma már nemcsak fontos be­rendezéseket gyártanak villa­mos erőművek és távvezetékek számára, nemcsak szénipari és kőolajipari, vasipari, gépipari, faipari, stb. villamos berende­zéseket, hanem villanymoto­rokat és villamos berendezése­ket a könnyűipar és élelmi­szeripar számára, általában a tömegfogyasztási termelés fej­lesztésére. Az elektrotechnikai ipar ma már a mezőgazdaság számára is szállít generátoro­kat, kábeleket, cséplőgépmoto­rokat, villamos szivattyúkat stb. Az elmúlt évek során a tö­megfogyasztási villamossági 1951 1952 1953 725% 1100% 1300% cikkek termelésének volumene is jelentősen emelkedett. így pl. 1953-ban 4.2-szer több vil­lanyégőt gyártottak, mint 1948- ban. A különféle apró villany­felszerelések termelése 430 százalékkal emelkedett 1948-cal szemben, az akkumulátorok gyártása pedig 280 százalékkal növekedett ugyanezen évvel szemben. Hasonlóképpen fo­kozódott a villany vasalók, rá­diókészülékek, rádióhangszó- sók, asztali lámpák, világító testek, világítócsövek, stb. gyártása. A z elektrotechnikai ipar ^ fejlődése, valamint a villamosenergiát szolgáltató üzemek beépített erejének nö vekedése, — új erőművek lét­rehozásával és a régi erőművek működésének megjavításával — lehetővé tette a háztartási energiafogyasztás fokozódását is. 1953-ban a háztartási villa- mosenergiafogyasztás majdnem 30 százalékkal emelkedett 1950-nel szemben. A kormány legutóbbi intézkedése, amely mintegy 30 százalékkal csök­kenti a villamosenergiafogyasz­tási díjakat, megteremtette az energiafogyasztás jelentős nö­vekedésének előfeltételeit. Amerikai övezet New-Yorkban Irta: D. Zaszlavszkij Az árak nőttön nőnek z óceánontúli politikusok át akarják ültetni az amerikai életformát Európába. Egyelőre azonban a nvugatber- lini életformát ültetik át Amerikába. Az ember azt hi- hetné, hogy New Yorkban be­vezették a megszállási statú­tumot. mert a várost máris kft övezetre — nyugatira és kele­tire — osztották. Grace asszony nem gondolt erre, amikor Londonból az Egyesült. Államokba utazottt. Mint a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség képviselő­je kelt át az óceánon, hogy résztvegyen a nők helyzetével foglalkozó EN SZ-bizottság munkájában. New Y orkban azután megtudta, hogy csak a keleti övezet meghatározott utcáin mozoghat szabadon. Az övezet térképét közölte a „New York Times“ című lap. A térkép megjelöli azt az övezetet, ahol a megtűrt kül­földiek ideiglenesen lakhat­nak, járhatnak az utcákon és bemehetnek az áruházakba. Az övezet határain túl még az an­gol Grace asszony sem tehet egy lépést sem. Az utcán sem mehet át azon a helyen, ahol az övezethatár húzódik. Figyel­meztették. hogy a tilalom meg­szegése kellemetlen következ­ményekkel járhat ránézve. Ezek szerint New Yorkot hi­vatalosan, ország-világ előtt, reális vasfüggönnyel két részre osztották. Egyik részében meg­tűrik a külföldieket, a másik része meg rezerváció az ame­rikaiak számára, akiknek ren­dőrileg tilos érintkezniök a külföldiekkel. Mint ismeretes, az Egyesült Államokban rezervációnak ne­vezik azokat a körülkerített területeket, ahova Amerika ős­lakóit, a maradék indiánokat űzték. New York jórészét ma a tisztavérű amerikaiaknak fenntartott rezervációvá tették. Grace asszonynak tilos oda bemennie, nehogy, isten ments, haladó eszméket terjeszthes­sen. Az amerikaiak számára fenn­tartott rezervációk gondolatát a demokratikus eszméktől, a demokratikus kultúrától való mérhetetlen félelem szülte. Az egész haladó emberiség minél szélesebb kulturális cserére törekszik. Az Egyesült Álla­mok azonban minél jobban el akarja választani egymástól a népeket — amerikai vasfüg­gönnyel. frace asszony a New York nyugati, amerikai öve­zetében él ő amerikaiak erköl­cseit és életformáját csak tá­volból szemlélheti. Ez lealacso­nyítja a newyorkiakat. A new- yorki kapitalista sajtó azonban nem érzi ezt a lealacsonyítást. Már mindenhez hozzászokott! A newyorkiak kénytelenek beletörődni az új rendbe. Nem ők az urai városuknak. A hó­dítók kezében van a hatalom. ,.Ki igázott le benneteket, ti szegények?“ — kérdik az öve­zetekre osztott város lakóitól szánakozóan a külföldiek. „A veszett wisconsini szenátor“ — válaszolnak a leigázottak pana­szosan. Valóban, ilyen az Egyesült Államok legújabb története. Az Egyesült Államok vissza­tér azokhoz a régi időkhöz, amikor sziuindiánok rohanták meg a komancsokat, s az utol­só mohikánok skalpolták az utolsó delawarokat. E harcias törzsek leszármazottai ma bé­késen élnek a reverzációkban, s az utolsó mohikánok gyári fésűkkel és pipákkal keresked­nek. McCarthy, a veszett wis­consini szenátor ellenben el­foglalta Washingtonban a Ca- pitoliumot (ott van a kongresz- szus), s most New York békés lakosságát kergeti rezerváció- ba. A mccarthysták megszál­ló hatóságként új rendet ho­nosítanak meg New Yorkban. Mulatságos bohózatnak tű­nik ez a történet, pedig ez a keserű és szégyenteljes való­ság. Az amerikaiak a világ nevetségének tárgyává teszik legnagyobb városukat. agyján, ha a wisconsi- niak csak saját szükség­letükre létesítenének rezervá­ciókat. Csakhogy, ha rajtuk múlna, a világ minden népét szögesdrót mögé kergetnék. Szerencsére nem rajtuk mú­lik, s így, a gyáva emberek szokásához híven, ott erősza­koskodnak és önkényeskednek, ahol érzik, hogy büntetlenül tehetik. A „Daily Mirror“ című an­gol burzsoá lap érdekes rajzos diagrammot közölt. A brit gazdaságot jelképező kis em­berke rogyadozva*hurcol a vál­lán egy óriási zsákot, a „védel­mi kiadások terhét“. Aláírás — 1950. Az emberke 1952-ben már szinte a földig görnyed terhe súlya alatt, 1953—54-ben pedig a háborús kiadások már a földhöz lapítják: „Könyör­göm, ha ez így folytatódik, rövidesen nem leszek, s nem lesz kit megvédeni“, mondja az emberke a labouristák és a konzervatívok felé fordulva, akik a rajzon az előző és a je­lenlegi angol kormányt sze­mélyesítik meg. E keserű irónia kifejezésre juttatja az angol közvélemény széles köreinek az ország sú­lyosbodó gazdasági helyzete miatti aggodalmát. A vezető körök „védelem“ ürügyével fegyverkezési hajszát folytat­nak. Az angol kormány nem­rég közzétett „Fehér könyve“ után ítélve a háborús kiadások jövőre csaknem elérik az 1640 millió fontsterlinget, vagyis 3 millió fontsterlinggel felülmúl­ják az idei katonai előirányza­tot. „Életünk a gazdasági haló­dás felé halad, mert a „véde­lem“ a nemzeti jövedelem mind nagyobb részét emészti fel..írta nemrég a „Rey­nolds News“ című angol lap. A fegyverkezési hajsza egyre súlyosbítja az angol gazdaság helyzetét. A dolgozók életszín­vonala gyors iramban süly- lyed. Évről évre kevesebb élet­bevágóan fontos árut — első­sorban élelmiszert — impor­tálnak. Angliában mindmáig jegyre adják a húst, a zsírt, a vajat, a margarint, a sajtot és a szalonnát. A kiskereskedelmi árak évről évre emelkednek. A „Daily Herald“ adatai szerint az árindex 1947 óta 40 száza­lékkal, sőt az élelmiszereknél 70 százalékkal nőtt. A „Tribüne“ című burzsoá lapban ezeket az adatokat ol­vashatjuk: két év alatt a ke­nyér 25 százalékkal, a sertés­hús 62 százalékkal, a sajt 85 százalékkal, a liszt 68 száza­lékkal, a vaj 33 százalékkal, a tej 27 százalékkal, a tojás 37 százalékkal, a cukor 25 szá­zalékkal, a burgonya pedig 33.3 százalékkal drágult. De már azelőtt is állandóan emelkedtek az élelmiszerárak. Ezzel szemben a munkabérek színvonala messze elmarad az áremelkedéstől. Az egyszerű angol ember sehogysem jön ki keresetéből, annál is inkább, mert a lakás, a fűtés, a világí­tás és a közlekedés egyre töb­be kerül. Nem csoda, hogy a dolgozók a legszükségesebb fo­gyasztási cikkeket sem tudják mind megvásárolni Ez még a burzsoá sajtó adataiból is ki­tűnik. A „Reynolds News“ Shawcross labourista képviselő nyilatkozatára hivatkozva azt írja, hogy 1953-ban az 1950; évinél hetente 2 millió tucat­tal kevesebb tojást és 15 ezer tonnával kevesebb vajat fo­gyasztott a lakosság. „1952-ben — írja a „Daily Worker“, — az angolok két és félszer keve­sebb vajat fogyasztottak, mint a háború előtt“. A tejfogyasztás négy év alatt ebben az évben volt a legalacsonyabb. Bármilyen kevés vajat, húst és margarint adnak is jegyre, sok angol a magas árak miatt még ezt a kis mennyiséget sem tudja megvásárolni. Tavaly no­vemberben 13.5 millió sajt-, 8.2 millió margarin-, 7.1 millió zsír-, 1.9 millió vaj- és 800 ezer hús jegyesáru maradt meg. Áremelkedés, a lakosság vá­sárlóképességének rohamos csökkenése, az életszínvonal katasztrofális süllyedése — ezek az angol fegyverkezési hajsza közvetlen következmé­nyei. MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉP U EGVESÜLT ÁLLÁSÚIM a mezőgazdasági termelés részaránya a nem­zetgazdaság össztermelésében a háború előtti évekéhez viszonyítva, 1945-től 1949-ig 11 szá­zalékról 5 százalékra esett, A búza vetésterülete 1952-ben, 1949-hez ké­pest 2,480.000 hektárral csökkent. Az amerikai kormány azt követeli a farmerektől, hogy 1954- ben a többi között a gabona vetésterületét is csökkentsék, mégpedig 1953-hoz viszonyítva 6,400.000 hektárral. 1945-ben a gazdaságok 27 százalékának se igaerő, se traktor nem állott rendelkezésére; traktort mindössze a farmok egyharmada ve­hetett igénybe s csupán a farmok 6 százaléka aratott kombájnnal. Az állam 1953-ban feleannyi összeget költött a mezőgazdaság szükségleteire, mint 1950-ben. Tizenöt év alatt 1.5 millió kis- és közép­farmergazdaság ment tönkre. 1935-től 1950-ig a bérlő farmerek 52 százaléka volt kénytelen felmondani bérletét. A farmerek reáljövedelme 1952-ben 1947-hez képest 30 százalékkal, 1953- bar. további 16 százalékkal csökkent. \ SZOVJÍTUM a gabonavetésterület 1952-ben 5.3 millió hek­tárral volt nagyobb, mint a háború előtt, 1953- ban pedig 1952-höz képest 1,400.000 hektárral növekedett. A márciusi párt- és kormányhatározat ér­telmében 1954-ben és 1955-ben a gabonavetés­területet elsősorban a kazahsztáni és az Altáj- határterületi szűzföldek és parlagon heverő földek hasznosításával, 13 millió hektárral nö­velik. 1940-től 1950-ig a traktorgyártás 3.8-szere- sére, a kombájngyártás 3.6-szeresére emelke­dett. 1953-ban 8950 gépállomás 970.000 traktorral és 255.000 kombájnnal segítette a kolhozpa­rasztokat a föld megművelésében és a beta­karításban. A szovjet állam 1953-ban több mint 15 mil­liárd rubelt fordított a mezőgazdaság fejlesz­tésére. A kolhozok és kolhozparasztok jövedelme 1953-ban a különböző kormányintézkedések (adóleszállítás, a termékek átvételi árának emelése stb.) eredményeként több mint 13 mil­liárd rubellel növekedett. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL 1954 április 26-tól május 2-ig ÁLLANDÓ A\Ü$ORSZÁMOK: Kossuth-rádió: 4.30: Hírek. Időjárás­jelentés. — 5.00: Falurádió. — 6.00: A $zabad Nép mai vezércikke. — 6.30: Színházak és mozik műsora. — 7.00: Hírek. Időjárásjelentés. —■ 7.30: Nap­tár. — 8.20: Műsorismertetés. — 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 12.00: Hírek. Tdőjárásjelentés. — 14.00: Idő­járása és vízállásjelentés. — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 20.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. — 22.00: Hírek, ídőjárásielentés. — 24.00: Hírek. Idő­járásjelentés — 0.10: Vízjelzőszolgá- lat. — 0.15: Műsorzárás. Petőfi-rádió: 6.30: A kis iskolások műsora. — 6.40: Torna. — 11.30: Mű­sorzárás. — 23.00: Idegennyelvű víz- jelzöszolgálat. — 23.05: Műsorzárás. HÉTFŐ: Kossuth-rádió: 5.50: Vasárnapi spo-leredmények. — 8.30: Zenekari muzsika. — 9.20: Orosz nyelvlecke az általánosiskola Vili. osztályának. — 9.40- A Gyermekrádió műsora. — 10.10: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 10.30: Óvodások műsora. — 13.05: Magyar puszták dalai. — 13.30: Szórakoztató zene. — 16.00: Most légy okos Domokos! Hiúsági feiörő — 16.25: Műsor az úttörők zenei szak­köreinek. — 16.40; Dalok. — 17.10: A fö!dművelés keletkezése. — 17.25: ..Madá-lakzi” — cimbalomművek. — 17.40: A burán. Kovái Lőrinc elbeszé­lése. — 18.00: Fúvószene. — 19.00: Magyar népdalok és táncok. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdé­seire. — 20 10: Jó munkáért — szép muzsikát! — 22.’0: Tíz perc külpoli­tika. — 22.?0: Hazánk zenei életéből. — 23.30: Strauss: Keringőszvit. Petőfi-rádió: 6.50: Keringők. —■ 14.40: Népek zenéje. — 17.20: Aljosa gyermekkora. Ifjúsági rádiójáték. — 17.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.10: Parasztok. Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Zelk Zoltán és Simon István vs«*sei. — 18.30: Nagy mesterek mfí- veiből. -- 19.00: A moszkvai rádió összeállítása — 19.30: Donizetti operáiból. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Az előadóművészét mesterei. — 21.00: Gombás fertőzések a bőrön. Előadás. — 21.10: Tánczene. — 22.00: Népdalok és láncok. KEDD: Kossuth-rádió: 10.40: Először a Föld korul. Előadás. — 11.00: Indulók és táncok fúvószenekarra. — 11.30: Ta­lálkozás. Szovjet szerelmes versek. -- 11.40: Hangszeres népi muzsika. — 14.55: Magyar népdalok. — 16.00: A Gye-mekrádió műsora. — 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: Zenés irodalmi műsor. — 18.00: Tánc­zene. — 18.30: Hangos Újság. — 19.00: Egy falu — egy nóta. Ajándék- műsor. - 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Köz­vetítés a Madách Színházból: Egy magyar nyár. A darab egy fiatal magyar orvos küzdelmes éleiét mu­tatja be. Az író a Horthy-rendszer legnyomorúságosabb időszakába, a gazdasági válság éveibe vezet el ben­nünket. Megmutatja, hogyan találja meg az orvos az egyetlen megoldást, a néphez vezető utat. — 23.00: MI történt a nagyvilágban? — Utána kb. 23.20: Vita arról, amit hallot­tunk. Petőfi-rádió: 6.50: Verbunkosok és csárdások. — 16.10: Szórakoztató lene. — 17.15: Beszélő atlasz: Indo­kína. — 17.30: A Sztálinvárosi Bartók Béla Kultúrház népi zenekara játszik. — 18.19: Egy csepp olaj, egy csepp vér. Előadás. — 19 00: A moszkvai rádió összeállítása — 20.20: Tánc­cene. — 21.99: Klasszikus operettek. SZERDA: Kossuth-rádió: 8.30: Szerelem, sze­relem . . . ToKi Horváth Gyula és zenekara játszik. — 9.00: Mi történt a nagyvilágban? — 9 05: Szórakoztató zene. — 9.20: A könyv története. — 9.40: Daltanulás. A Gyermekrádió műsora. — *9 30: Óvodások műsora. — 12.15: Hangos Újság. — 12.50: Operett- és filmzene. — 14.25: Úttörő- híradó. — 14.45: Népi zene, népi kó­rusok. — 15.40: Könnyű zene. Ifjú­sági kórus. — !6.00: Chicago I88ü. Majoros István rádiójátéka. — 16.40: Kedves hallgatóink! Levelekre vála­szolunk. — 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.00: I fiú figyelő. Vita a boldogságról. — 19.00: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 19.30: A virágzó mezőgazdaság útján. — 20.10: Kodály műveiből. — 20.50: Jókai Mór élete és művei. I. „A halhatatlan Jókai. ’ Jókai Mór, a nagy magyar mesemondó halálának 50. évforduló­jára sorozatot indít a rádió, amelyben bemutatja a nágv író legszebb alko­tásait. A bevezető előadás megismer­tet bennünket Jókai Mór életével és munkásságával. — 21.30: Jó munkáért szép muzsikát. Ajándékmüsor. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20: Tánczene. — 22.50: Tavaszi csokor. Kónya Lajos versei. — 23.00: Előadó­művészeink műsorából. Petőfi-rádió: 6.50: Reggeli zene — 14.50: Tíz perc tudomány. — 15.00: Huszka Jenő és Fali Leó operettjei­ből. — 17.25: A dollár álarc nélkül. Előadás. — 17.40: Fiúk. Elbeszélés. — 18.00: Kamarazene. — 18.30: Film­zene. — 19.00: A moszkvai rádió összeállítása. — 19.30: Fúvószene. — 19.40: Sportbíradó. — 20.00: Etmen d'Albert „Hegyek alján*’ című operája» CSÜTÖRTÖK: Kossuth-rádió: 8.30: Reggeli hang­verseny. — 9.20: Soha többé. A Gyer- mek-ád'ó műsora. — 9.40: Tavaszi dalok A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Magyar népdalok. — 10.30: Beszélő atlasz: A Kongó. — 13.30: Színes népi muzsika. — 14.25: A Rádió Gyermekujság műsora a kis iskolásoknak. — 15.10: Vásárhelyi Magda Liszt müveiből zongorázik. — 15.30. Tymiirjazev, a nagy orosz biológus. Előadás — 15.45: Mägyai mezők virágai. A Gyermekrádió mű­sora. — 16.00: Toldi estéje — 16.44: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 17.10: Jó munkáért szép muzsikát. — 17.45: Külpolitikai kér­désekre válaszolunk. — 18.00: Szív küldi szi/nek szívesen. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.40: Válaszo­lunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20. «0: Zenés irodalmi tarkaest. Magyar és külföldi költők versei, írásai a munkásosztály nemzetközi összefogásáról, a régi és mai május elsejék.- ól. — 22.20: A magyar rádió szimfonikus zenekarának hangver­senye. Petőfi rádió: 6.50: Szovjet filmzene. — 16.30: Zeneszerzői arcképek. A Gyermekrádió műsora. — 17.25: Mit •<el 1 tudni a selyemhernyótenyésziés- -Ől. — 17.40: Részletek Sárközi Sze- /’istyei asszonyok című daljátékából. — 19.00: A moszkvai rádió összeállí­tása. — 19.40: Szórakoztató fúvós­zene. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Színes magyar muzsika. — 21.30: 800 millió ... — 22.00: Részletek szovjet operettekből PÉNTEK: Kossuth-rádió: 8.30: A magyar nép­hadsereg szimfonikus zenekara ját­szik. — 9.20: Sárga rózsa. Részle­tek Jókai Mór regényéből. — 9.40: Tarka bokréta. Zenés részletek a Gyermekrádió műsoraiból. — 10.30: Nyíljatok virágok, óvodások műsora — 10.50: Az okos Mackó. A Gyermek­rádió műsora. — 11.00: A magyar rá­dió népi zenekara játszik. — 12.35: Fúvószenekari táncok és indulók. — 13.00: Részletek Lehár Cigányszere­lem c. operettjéből. — 16.20: Elké­szülni . . . Vigyázz . . . Rajt! Fia­talok sporthíradója. — 16.40: Magyal muzsika. — 18.00: Sosztakovics: Hat kórusköltemény. — 18.45: Nemzet­közi kérdések. Előadás. — 19.00: Jó munkáért — szép muzsikát. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kér­déseire. — 20.10: Tegnaptól — hol­napig. Esti krónika. — 21.00: A ma­gyar rádió szimfonikus zenekara ját­szik. — 22.50: A nép nevében. — 23.00: Éjjeli zene. Petőfi-rádió: 16.00: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 16.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.00: A költő és a muzsika. Előadás. — 17.45: Népszerű operettnyitányok. — 18.10: 1919 május 1. Fehér András előadása. — 18.50: Török Erzsi Bar- tók-dalokat énekel. — 19.00: A moszk­vai rádió összeállítása. — 19.30: Len- szkij-ária. Elbeszélés. — 19.50: Fú­vószene. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Kovács Imre zenekara játszik. SZOMBAT: Kossuth-rádió; 5.00-tői 14.00-ig: Él­jen május 1! Zenés irodalmi műsor. Helyszíni közvetítés és tudósítások a május 1-i ünnepségekről. — 14.00: Népművészek hangversenye. A leg­jobb népi énekesek és népi együt­teseink miitatják be művészetüket eb­ben a műsorban. — 14.40: Forradalmi dalok. — 15.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.00: Ünnep. Zenés iro­dalmi műsor. — 18.09: A moszkvai rádió összeállítása. — 18.30: Május­fától ... A felszabadulás óta elhang­zott rádióoperettek zenéjéből állított össze a rádió egy színes csokrot a legszebb számokból. — 20.20: Tarka­barka. Vidám, táncos, zenés műsor. — 0.10: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.30: Balettzene. — 15.00: Operarészletek. — 16.20: Mo­zart katnaraműveiből. — 16.40: Ma­gyar kórusművek. — 17.00: A Pál- utcai fiúk. Molnár Ferenc regényét rádióra alkalmazta Hárs László. I. rész. — 17.45: Magyar szerzők dalai­ból. — 18.00: Tánczene. — 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.10: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 20.20: Világjáró Kőműves Kele­menné. Képes Géza összeállítása. — 21.00: Népdalok a Viharsarokból. — 22.00: Májusi éj . .. Részletek Rim­szkij-Korszakov operájából a Moszk­vai Nagyszínház művészeinek elő- aaasaDaa VASÁRNAP: Kossuth-rádió: 6.00-tól 8.00-lg: Reg­geli zene — 8.15: Egy falu — egy nóta. Ajándékműsor. — 9.00: Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10 10: Csinn-Bumm! A Aiagyar Rá­dió Gyermekcirkusza. — Iw.üö: Épülő szép hazánk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Május király­nője. Zenés mesejáték. — 14.20: A ma­gyar rádió énekkarának hangverse­nye. — 15.00: Szív küldi szívnek szí­vesen. — 16.00: Szabadság, szerelem. A magyar rádió irodalmi folyóirata. — 17.00: Tánczene. — 17.40: Kincses Kalendárium. — 18.40: Ha még nem tudná . .. Rádiólexikon. Uj műsort indít a rádió. Faluról, városról egy­aránt kérték a hallgatók olyan is­meretterjesztő műsor megindítását, amelyben a legkülönbözőbb termé­szettudományos, technikai, orvosi, művészeti kérdésekre kapnak választ A leghozzáértőbb szakemberek vála­szolják meg a hallgatók kérdéseit. Ebben a műsorban például a követ­kező kérdések szerepelnek: Mi a lexikon? Hogyan jut el a hang a rádióhallgatóig? A vegyi gyomirtás. — 19.15: Szórakoztató zene. — 20.10: Jót nevettünk . . . Humoros összeállí­tás. — 21.40: A vasárnap sportja. — 22.10: Magyar operettekből. Petőfi-rádió: 8.00: Reggeli muzsika. — 9.00: Falurádió. — 9.30: Miska bá­csi lemezesládája. — 10.10: Délelőtti muzsika. — 11.00: Népek muzsikája — 11.30: Dallal, tánccal. — 13.00i Klasszikus operettek. — 14.00; Művészi lemezek. — 15.00: Robin; on szigetén; Előadás. — 15.20: A rragyar rádió népi zenekara játszik. — 16*00: Verdi ODeráiból. — 16.40: Pál-utcai fiúk. Molnár Ferenc regényét rádióra ah kalmazta Hárs László. II. rész. 19.10: A moszkvai rádió összeállí­tása. -----19.55: Tánczene. — 20.30: Ma gyar operakettősök. — 21.30: Szó* rakoztató muzsika. — 22.00: Zene' kari hangverseny.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom