Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-28 / 95. szám

7 SZABAE9 !V(K(;r1d 1933 november 28. ÉRDEMES ZÖLDSÉGFÉLÉKRE SZERZŐDNI Még néhány nap és megyénk legtöbb községében befejeződ­nek az 1953—54. gazdasági év­re szóló zöldségtermelési szer­ződéskötések. Termelőszövetke­zeteink és a-z egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok megelé­gedéssel vették tudomásul azo­kat az óriási kedvezményeket, amelyeket kormányunk, a szer­ződéskötésre önként jelentkezők részére biztosított. Nagy Sándor, a szurdokpüs­pöki Béke tszcs növénytermeszté­si brigád vezetője papírt, ceruzát fogott a kezébe és kiszámította, hogy a MEZÖKER-rel leszerző­dött 12 katasztráiis hóidról mi­lyen jövedelemre számíthat a csoport: Les zerzödött Nyers­Kész­Tiszta­Beadandó szabad Zöldségféle: te rület: bevétel: kiadás: jövedelem: menyiség: árusítás VSräshaeyma I kh 13.500 1.900 11.600 Ft 40 q 25 q Uborka 3 kh 10.200 3.000 7.200 Ft 90 q 30 q Kései kalaráb 2 kh 8.800 3.600 5.200 Ft 160 q 60 a Kései kelkáposzta 3 kh 40.500 5.100 35.400 Ft 180 q 90 q Bimbóskel 3 kh 34.800 5.100 29.700 Ft 60 q 30 Q összesen 12 kh 107.800 18.700 89.100 Ft 530 q 235 q a 12 holdról köze! 90 lezettségüket a megállapított séf segíti elő.* ezer forint tiszta jövede.me lesz a csoportnak és csaknem 800 métermázsa zöldáru kerül a dol­gozók asztalára, ..,4 szerződéskötésnél igyekez­tünk az elsők között lenni, mert tudtuk, ha egyszer valamelyik terményfeleslegből kitelik a ke­ret. azt már nem termelhetjük szerződésre — mondotta a cso­port elnöke, Juhász József e v- társ — a legtöbb kezdvezményl pedig éppen mi, a városellátó zöldövezeti tszcs-k élvezzük a szerződéses kerti növények ter­mesztésénél. Az 1953154. évi szerződéses zölds égtermesztés lebonyolításáról szóló BKM ren­delet lehetővé tette a pásztói, salgótarjáni és szécsényi járá­sok termelőszöveke zetei _ számá­ra, hogy a terménybeadási köte­búzalvlogramm egyenérték alap­ján zöldségfélék beadásával is teljesíthessék. Mi é'ünk is ezzel a lehetőséggel, mert kormányunk a falvak dolgozóinak boldogu­lását, életszínvonalának emelé­A zöldségféle: Zöldborsó, zöldbab, vöröshagyma Korai karfiol, vörös káposzta, uborka, petrezselyem Korai kel. kései karfiol és kalaráb. sárgarépa Paradicsom, zöldpaprika, korai káposzta, kése*’ kel Fejeskáposzta, kései Az ingyen vetőmag, a beadási kedvezmény, a kamatmentes termelési anyaghite! és a ked­vező átvéteti árak mellett való­ban számottevő ez, amire a Béke-termelőcsoport idejekorán felfigyelt, mert: 100 kg-jának egvenértékc búzakg ban kifejezve: 50 40 50 Érdemes tehát igyekezni a szerződéskötésekkel, amíg az engedélyezett keret ki nem telik, mert ezután csak azokra a zöldségfélékre lehel szerződést kötni, melyekre a MEZÖKER szerződéskötő aktívái a jelentke­zéseket elfogadják. A beszolgál­tatás alóli terülefmentesítést )s csak azokra a féleségekre tud­ják már biztosítani, amelyeket a keret még megenged. November 25-ig megyénkben 27 tszcs és 2503 egyéni gazdál­kodó kötött termelés: szerződést különböző zöldségfélékre. Az ed­dig megkötött szerződések alap­ján 1472 katasztráiis holdat mentesítettek a beadási kötele­zettség alól. A tájékoztatás cél­jából 19 gazdagyűlést tartottak, a megyében 244 termelő kapott, hitelbe műtrágyát. 108 termelő­nek adtak szerves trágyára ka­matmentes készpénzhitelt. 94 szerződött részesült meghitele­zett gépszántásban, 9 öntözéses kertészet kap kedvezményes ön- töizővízdij-előleget, közel 40.000 forint kerül kamatmentesen meghitelezett művelési készpénz- előleg formájában szé*osztásra és eddig 14 tsz a palántás nö­vényekre jelentős összeget, a kipalánfálások eredményes el­végzéséhez. Érdemes tehát szerződést köt­ni a MEZÖKER-rei, mert igen szép jövedelemhez jutnak azok a tsz-ek és egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok, kik ki­használják a kedvező alkalma: a zöldség'ermelési szerződés megkötésére. Dolgozó parasztok! Kövessé­tek a dejtáriak, paiotásiak és hét- halmiak példáját,' kössetek mi­nél előbb és minél többet terme­lési szerződést. Saját jóléteteket, a. fogyasztók több és jóminőségű áru ellátását biztosítjátok ezzel és nagymértékben e'ősegítitek szénmedencénk, fejlődő ipartele­peink lakossága életszínvonalá­nak emelését. Gazdag állatállomány a dejtári József Attila tsz-bcn KJ. állattenyésztés a népgazdaság szerves része. Fel­lett növénytermelés megfe'elő állatállomány nélkül el sem kép­zelhető. Ugyanis a megfelelő á!_- latálíománv iudia csak bztosí- tafíi a növények által kivont tápanyag visszapótlását az ál­taluk termelt istállótrágya- mennyiséggel. Az állati termé­kek igen fontos népélelmezési cikkek is. Például a tej, hús, tojás stb. A dejtári József Aííi'a tsz. megértve az állattenyésztés igen nagy jelentőségét és az ebből származó egyéni és népgazda­sági jövedelmet, a ísz-gazda- 6ágban igen szépszámú állatál­lományt rendezett be. A tsz a növekedő állatállomány elhelye­zése 'céljából egv nagvferiedei- mű. modern istállót építtetett « régiek kiegészítésére. A TSZ SZARVASMARHA- ALI.OMANYA 53 darabszámot kitevő állatból áll. Ebből 23 te­hén. amely biztosítja a tagok tejeli áfását. A tej egyrészét a piacon értékesítik, amely a tsz számára pénzbeli jövedelmet eredményez. Hat, rövidesen !e- el'ö üsző. 21 növendék, a tehén- állománynak megfelelő egy apa­állat és egv szopós bika gaz­dagítja a szövetkezet állatállo­mányát. Tráeryatermeiésük a nö­vénytermesztés számára úgy­szólván nélkülözhetetlen. A jó­minőségű és legnagyobb tömeg­ben rendelkezésre álló istálló- trágya a növénytermesztés fej­lesztésének, a termésátlag eme lésének alapja. A legelőzött te­hén után 80—100, az apaállat után 100, a növendékek után pedig 40—60 mázsa istáltótrá- gyát lehet számítom évente Tehát a tsz szarvasmarhaállo- mánya évente 4140 mázsa, azaz negyvenegy és félvagon istálló­ira gvá: termel, amely közepes istállótrágyázás esetén elegendő 11.9 kataszteri hold főidre, amely kai holdanként 30—40 százalékos termésemé.kedést eredményez. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás erősen gépesített üze- mei sem nélkülözhetik a lova­kat. A mezőgazdaságban a ló kiegészíti a gépek munkáiét a talajművelés, a növényápolás és a szállítás terén. A tsz lóállo­mánya 9 párból áll. A mező- gazdasági termelésben vannak olyan munkák, amelyeket gazda­ságosan és jól csak igaerővel végezhetünk el. Igen értékes a ló trágyája is. Mint heves trá­gyát különösen kertészeti üze­mekben hasznos, a melegágyak készítéséhez. Egv igásió évente, körülbelül 60—100 mázsa trá­gyát szolgáltai 18 ló után eb­bén az esetben évente 1800 má­zsa istállótrágyát számíthatunk, amely 9 kh. föld közepes istálló- trágyázásához elegendő. Dicséreireméító a csoport ser­tésállománya is, amely 106 da­rabbá! áll. Ebből 40 anyakoca, 2 apaállat, 10 növendékkoca, 14 növendékkan. 25 sü’dő, 15 pe- dyg hízó. Ebben az évben a tsz 80 darab sertést adott el. mely­ből 63.000 forint pénzbeli jöve­delme lett. NÉPGAZDASÁGUNK szá­mára a juhtenyé'ztés is fontos tenyésztési ág. A József Attila tsz 149 juhha! is rendelkezik. Mezőgazdasági jelentősége leg­inkább abban domborodik ki, hogy úgyszólván semnrböl ter­me! értéket. Az esztendő nagy­részét, 200—250 napot iege'őn tölti. A más. állatok számára már értéktelen legelőket értéke­sítik vele. Té'en pedig a külön­böző sza'mák, pelvvák és rosz- szabb minőségű szénák képezik fakarmányozásának a’aoiá*. Trá­gyája a szarvasmarháénál 25— 30 százalékkal értékesebb. A deitári József Attila tsz-ben al­kalmazzák a juhokná’ a két­évenkénti háromszori éltetést is. A tsz csaknem teljes egészé­ben b-fitosltotta már a téli ta­karmányt valamennyi á!!a‘a ré­szére, Ha a7. érsek vadkerti gép­állomás Vztosíija a tsz számára az ígért silózógéoet. akkor tel­jes egészében képes mege’dani ezt a íe'adafát. A tsz vala­mennyi állatfajtánál bevezette az egyéni takarmányozást, amelynek előnye, hogv mindé*»-“ egves áliat termelésének meg­felelően része'ü! az abrak- és egyéb takarmányozásból. Bősé­ges és o’csó tejtermelést télen nehezebben érhetünk el, mint nváron. Azonban ha jómfnő'égü széna, vizdús takarmány kellő mennyiségben rendelkezésre ál ianak és a teheneket epyedi'eg íakarmánvozzuk. télen is lehe­tővé válik a gazdaságos tejter­melés. A téli takarmányozást úgv kell megszervezni, hogv változatosságban é« minőségben a nyári takarmányozást megkö- zei'tse. Ezt «zolgái’ák a fómirő- ségíí szénák, s'lótakarmánvok. répafélék bőséges etetése. Arra törekedjenek, hr.gv szénából fe­lenként és naponként legalább 6—8 kTogrammot etethessenek Vizenyős takarmányokból az élő­súly 8—!0 százalékát, sza'ma-. nolvva'é'ék"! ped'g bőven *e- telő tehenekbe' túlzott mérték­ben ne etessenek. A TOVÁBBI FELADAT a tsz számára az állattenyésztés terén a fejlett módszerek a'kalmazá- sa, a szovjet példák alapján a minél nagyobb termelékenység elérése és ezzel egyidöben a tsz-tagok életszínvonalának emelése, szebbé, jobbá és kultu­ráltabbá való tétele. (cene) Minden erővel a mélyszántás mielőbbi befejezéséért A dolgozp nép életszínvona­lának állandó emelése vált gaz­daságpolitikánk alapvető fel­adatává. E feladat megoldása érdekében most a legsürgősebb, legfontosabb teendőnk: a mező- gazdaság termelésének fellendí­tése. A termelés fokozásának egyik alapvető feltétele az is, hogy minden munkát időben, s jó minőségben végezzünk el. Nem mindegy, hogy mikor és hogyan vetnek el termelőszövet­kezeti és egyéni dolgozó pa­rasztjaink. Megyénk dolgozó parasztjai november 11-én teljesítették ve­téstervüket, sőt termelőszövetke­zeteink és dolgozó parasztjaink túlteljesítették 5—6 százalékkal a tervet és így megyénk is fel­sorakozott az első megyék közé. Ez lehetővé tette, hogy már két hét óla fokozatosan m'nden erőt az őszi mélyszántásra, a tava­szi vetésű növények jó termé­sének e fontos feltéte'ére fordít­sunk. Meg kei! azonban mon­dani, hogy eddig az őszi mély­szántás nem haladt kellő ütem­ben, ezt bizonyítja az a tény, hogy november 20-ig megyei v i- «.zonylatban 37 százalékban tel­jesítettük mélyszántási tervün­ket. Mindössze pár nap áll ren­delkezésünkre ahhoz, hogy a mi­nisztertanács határozatának megfelelően, e hó végéig befe­jezzük a mélyszántást. Az el­múl: öt napban (15—20 kö­zött) a megyében a pásztói já­rás haladt legjobban a munká­íordítsanak arra, hogy milyen a traktorosok ellátása. Ebben most még 6ok gondatlanság is tapasztalható. A mélyszántásra nagyobb gondot keli fordítaniok községi tanácsainknak is, mert ezt a munkát dolgozó parasztjaink egy része nem igen végzi el. Meggyőző munkát kell végezni azért, hogy a trágyát ne ta­vasszal, hanem most össze! hordják ki és szántsák alá jó mélyszántással. A tanácsoknak különösen nagy munkát kell vé­gezniük azért, hogy megismer­tessék az őszi mélyszántás elő­nyeit, ismertessék a mélyszán­tás segítségéve! eiért lényege­sen magasabb terméseredménye­ket és egy út tat arra is figyel, meztessék a dolgozó paraszto­kat. hogy a mélyszántás elvég­zését a minisztertanács kötele­zően előírja. Meg kell értetni dolgozó pa­rasztságunkkal, hogy saját ma­gának árt az, aki most a mély­szántást halogatja é.s helyette például fuvarozást vállal. A mélyszántás elmulasztása jó- néhány mázsa termény elfecsé- relését jelenti. Az őszi. mély­szántással igyekezni kell, mert ha beáll a hideg, „az eke ki­fagy a földből”. Az őszi mélyszántás, a trá­gyázás teljesítése a kormány­programra megvalósításának, a mezőgazdasági termelés növelé­sének, az egész nép életszínvo­val, ahol 11.2 százalékkal nő- na,a S}'0TS javításának egyik fontos feltétele. Ezért, minden vélték a felszántott terület nagyságát. Megyénk gépállomásainak együttes teljesítménye azonban nem kielégítő. Nagy feladat vár a gépállomásokra azért, mert az őszi mélyszántást a gépjaví­tással egyidöben kell elvégezni. Mindebből nyilvánvaló, hogy a munkát jól meg kell szervezni a gépállomásokon. Biztosítani kell a dolgozóknak a meleg ru­hái, továbbá a meleg ételt és italt. Ha ezeket biztosítják gép­állomásvezetőink, akkor a trak­torosokon, a gépállomás veze­tőin és minden dolgozóján mú­lik a siker. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának dol­gozói a jövőben fokozott gondot erővel arra kell törekedni, hogy helyrehozzuk eddigi mulasztá­sainkat, hogy mielőbb teljesít­sük az őszi mélyszántás! ter­vünket. Krcsma Pálné, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője MEGJELENT a ..PÁRTÉPITÉS’* novemberi száma, amelv közli: A Magyar Dolgozók Párti a Köz­ponti Vezetőségének 1953 október 31-i határozatát. A Politikai Bizottság beszámolóiál (Rákosi Mátyás elvtárs beszédét), a KV 1953 június 28-i határozatainak végrehajtásáról. A KULÁK ÖRÜL ENNEK A környező bányatelepek, falvak egyes „nagybendőjű” asszonyai cs férfiai az ,,árukapcsolat megjavítása'’ jelszó alatt megpróbáltak kuláskosdit játszani — vérszemet kaptak a könnyű, de annál aljasabb haszonszerzésre: a spekulációra. Gondolták, e munkában nem kérgesedik meg a tenyér, nem fájdul meg hátuk, lábuk. A haszonszerzés lázától fűtve, levonatoznak az alföldre s amikor v;sszakerülnek, a 150 forintos kukoricának 300—350 forint lesz az ára. Szeny- nyes üzérkedés ez. S ezek a „nagybendőjűek”, minden szemrebbenés és lelkiismeretfurdalás nélkül a kukorica árának emelése, a munkásasszonyok kizsákmányolása árán próbálnak kövérre hízni. E kövérre hízási törekvés­nek utóvágre is az lesz a vége, mint ..az ökör és a béka” meséjében: addig pöffeszkednek, míg végül szétpukkadnak. A munkásasszonyok tesznek arról, hogy szétpukkadjanak. Termeiüszivetkzeteiiik jövedelmének fokozása a gyümölcs- és sziileiepítés útján A kormány programijának elhangzása után sorba jelentek meg olyan intézkedé­sek. határozatok és rendeletek, amelyek a termelőszövetkezetek és azok tagságának jobbmódba juttatását és az elkövetkezendő években jövedelmük áttandó emelését biztosítják. Ez vonat­kozik éppúgy a pénzjövedelem­re, mint a természetbeni része­sedésre. Ezért óriási kedvezményt, nyújt államunk a mezőgazda­sági termelőszövetkezeteknek, amelyek gyümölcsöst, vagy sző­lőt telepítenek. A gyümölcs- oftványokat, vagy gyökeres dugványokat teljesen ingyen adja a-z állam a telepítő terme­lőszövetkezeteknek. A már bete­lepített gyümölcsösök kipusztult oltványainak pótlására pedig 20 éves hosszúlejáratú hite t biztosít, amelynek visszafize­tését is csak 6 év múlva kel! megkezdeni. De akkor az olt­vány már teremni kezd. A telepítés, az elültetés vég­rehajtásának költségeire szintén hosszúlejáratú hitel áll rendel­kezésre. Azonkívül hat évig adómentességet kérhetnek és hat évig minden beadási kötele­zettségtől mentesek azok e te­rületek, ame'veket betelepítettek, sőt a fiatal fák között termelt növények után eines beadási kötelezettség. Nagy dolog az is, hogy megszüntették a négysze­res, ötszörös szorzószámot. úgy. hogy most egy kataszteri gyü­mölcsös egy holdnak, egy kát. hold szőlő pedig ugyancsak egy holdnak számít. J\ 6ZŐ13 telepítésénél, ha a föld forgatását (rigoliro- zásáf), te'epítését a , termelő- szövetkezet kézi erővel maiga végzi, akkor kötött talajon kát holdanként 3500 forint, homo­kos, laza talajon pedig 2500 fo­rint pénzbeni támogatást ad az állam, anélkül, hogy a tsz-neis vissza kellene azt fizetni. A szükséges oltványokat, 6irna és gyökeres vesszőket éppen úgy. mint a gyümölcsfáknál, az ál­lam teljesen ingyen bocsátja a tsz rendelkezésére. Ezenkívül adómentességet és beadási kö­telezettségtől való mentességet is élveznek a telepítést rende­sen elvégző termelőszövetkeze­tek, Ezt a támogatást legjobban akkor hasznosíthatják a tsz-ek, ha a rendelkezésre bocsátott gyümölcsfákat mielőbb, még a tél beállta előtt szakszerűen e - ültetik, az őszi telepítést legké­sőbb december hó 15-ig befeje­zik. Ezzel kapcsolatban a leg­első féadat. hogy a kijelölt te­rületet, amilyen mélyen osak tudják, felszántják és utána a sorokat és a fák helyeit 16 ki­jelöljék, hogy mielőbb a göd­rök kiásásához hozzáfoghassa­nak. ‘T’eki.ritve, hogy az idő eür- _ _ get, így azt is meg lehet csinálni, hogy csak a öorokat, kb. 2 méter sávban, szántják fel, s a kijelölés után azon­nal hozzáfognak a gödör ásá­sához. A gödröt ajánlatos 70 centiméter mélyen és 120x120 centiméter szélességben kiásni és utána mindjárt a földet vtsszaíapátoíni a gödörbe úgy, hogy a felsőtalaj (ha jó föld) a gödör aljára és az altalaj a gö­dör tetejére kerüljön. Ültetés­kor aztán csak annyi földet kell kapával kihúzni, mint meny­nyire a megmetszett gyökérze’t- nek szüksége van. A "gyökere­ket úgy kell megmetszeni, hogy a vastagabb gyökerekből körül­belül egy centimétert metszünk e, vagyis friss metszi apót ej­tünk. és csak a törött, sérült, vagy száraz, esetleg beteg gyö­kereket vágjuk le, az egészséges részig. A vékony, úgynevezett hajszáIgyökereket nem szabad bántani. Metszés után a gyöke­reket érett marha ír ágy ás-agya- gos pépbe, habarcsba alaposat! bemártogatjuk és pár percnyi szikkadás után el is kell ültet­ni olyan mélyen, mint ahogy az a faiskolában volt, — (ez rend­szerint követ’.en az oltás alatti rész. — Ügyelni kell, hogy a gyökérzet a napnak, szélnek egy percig sem legyen kitéve, mert ez a megeredést kétsé­gessé teszi. Mind a túl mély, mind a túl magasan ültetést a fa szenvedi meg, sínylődni fog s ez a későbbi években a rend­szertelen és alacsony termés- eredményben, valamint a ía gyenge növekedésében fog meg­nyilvánulni. Az ültetés után azonnal kö­tözzük be a fák törzsét, (dróí- hálóval, náddal, napraforgószár­ral, dohánykaróval, vagy papi­rossal), nyúlrágás ellen földdel kupacoljuk fel, hogy a gyöke­rek télen védve legyenek. Amint a faiskolából a fák megérkeznek, azonnal vermel­jük el, hogy az ültetésig, a ki­száradástól, tönkremenéstő! megóvjuk. A szállítás alatt a kiszáradt oltványokat ajánlatos egy-két napig vízben áztatni és csak utána vermelni, vagy ültet­ni. Ha az olíványkötegek fa­gyosak lennének, akkor előbb fagymentes helyre vigyük és pár nap után, amikor a fagy kiengedett bontsuk ki és ver­meljük, vagy ültessük el. A vermelésnél is védekezni kell 3 nyu’.ak ellen. S zövetkezeteink vezetői, ne feledjék, hogy az őszi ül­tetés egyévi nyereséget jelent és. megtakarítják vele a tavaszi beiszapolást, beöntözést. Soltz Gábor, megyei kertészeti és szőlészeti agronómus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom