Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)

1951-08-25 / 35. szám

* SZABAD NOQRAD 1551 augnartus 25. Emlékezzetek nagybá<onyi bányászok! Kiállítás, amely arról tanúskodik, hogy sokan elfelejtették a múltat A Magyar Munkásmozgalom Törté- hete címmel a Munkásmozgalmi Inté­zet augusztus lö-töl 19-ig az Alkot­mány tiszteletére kiállítást rendezett a nagybátonyi kultúrházban. A kiállítás végigvezette a dolgozókat a magyar nép évszázados küzdelmein, az 1437-es Budai Nagy Antal, az 151-1- cs Dózsa György szervezte parasztlá- v.adás történetén, megismertette az 1818-as szabadságharc történetével a magyar proletariátus harcával, amit az ország elnyomói, kirablói a hazai és a külföldi tőkések ellen folytattak. A kiá’lítás résztvevői különösen sokat időztek az 1919-es dicsőséges Tanács­köztársaság történetét bemutató képek előtt. Meghatódott örömmel ismerték föl Rákosi e]várs«t, a Tanácsköztár­saság népbiztosát, Landler Jenő elvtársat, a Vörös Hadse­reg főparancsnokát és szinte az egész magyar nép büszkesége benne van ftaamuelli elvtárs szemében, amikor beszámol Lenin elvtársnak, az orosz nép nagy szocialista forradalmi veze­tőjének a magyar kommunisták szer­vezte győztes Tanácsköztársaság ese­ményéről. A magyar kommunisták nem tanul­tak e’eget az orosz nép példájából- A parasztok között nem osztották föl a földét, a kislét,szánni Kommunista Párt nem egyesült, de beleolvadt, a munkás- osztály ügyét eláruló Szociáldemokrata Pártba- E belső okok és a tőkés or­szágok fegyveres beavatkozása foly­tán elbukott a dicsőséges Tanácsköz­társaság. A magyar nép lörlénetének legragyogóbb napjai voltak ezek: a proletárok voltak az ország gazdái, a. népé vo't a hatalom — kommunisták vezették a tőkések és a földbirtokosok helyett az orszá­got. A Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-fasizmus 25 éves elnyomó uralma következett. A szociáldemokrá­cia, nyíltan elárulja a magyar népet: Lever megköti hírhedt paktumát gróf Bethlen István miniszterelnökkel. A kommunisták néni adják fc! a harcot, Rákosi elvtárs szervezi a magyar nép felszabadító küzdelmét. A Horthy-fa­sizmus bosszút áll 1919-ért: a dolgo­zók mérhetetlen nyomorban sínylőd­nek. Rákosi elv társat letartóztatják, de helyébe újra ezrek állnak csata­sorba. ída'lai, Fürst elvtársikkal vé­gez a tőke oszit.álybírósága. Rózsa Fe­rencen, Ságvári Endrén, Sönhercz Zol­tánon a sor és ki tudná felsorolni a névtelen hősök százait, ezreit? Nem volt hiábavaló a harc: a diadalmas október gyermekei, a szovjet katonák kivívták számunkra a szabadságot. Élni tudtunk a szabadsággal. A ki­állítás további résv.o erről bőszé'. A proletariátus diktatúrájának megszilár­dulásával czier akadáh-on ugyan, az ellenség minden gáncsoskodáxa ellené­re, az út töretlenül felfelé visz — a szocializmus épül hazánkban- A békés építés korszaka következik. A kiállítás igen értékes és mély ha­tást gyakorolt a kiállítást megtekintő dolgozókra. Jekkel József awt írta az ®nlékkönyvbe, hogy a kommunisták felszabadulás előtti bátor harca őt is még keményebb helytállásra lelkesíti A vájártanulókat is keményebb mun­kára, még lelkesebb tanulásra ösztönzi a kiállítás tanulsága. De a kiállítás látogatottsága arról is beszélt, hogy a nagybátonyi dolgo­zók gyorsan elfelejtették a felszaba­dulás előtti proletár élet keservét, nyomorúságát, 4 napon keresztül mind­össze 650-eu látogatták meg a kiállí­tást. Sokkal többnek kellett volna- Ep ez a kiállítás legfőbb feladata., hogy einlckeztesse a dolgozókkal, mi volt a múlt és hogy így fényesebben lássák a jövő nagyszerűségét A nagybátonyi Dózsa-telejien csinos bányász családi házak épültek. Az új bányászváros építése is egyre gyorsabb ütemet vesz. Az ötéves terv során még 2200 két- háromszobás munkáslakás készül a nagybátonyi szénbányák dolgozóinak. Az ú,j központi iskola 8 világos tanter­mével, a hatalmas kultúrpalota, amely nagyságra legnagyobb lesz az épülő város épü'etei közül, a gyönyörű köz­ponti park. a nagy üzletházak, az új vasútállomás, a bekötőutak, a posta, mind-mind azokért, a dolgozókért lesz, akik a felszabadulás előtt csak nyo­mort és munkanélküliséget ,,kaplak“. A kiállításon a „régi szép idők“ iemlé'eként bemutattak egv-néhány fizetési jegyzéket, amire a dolgozók fizetésüket kaptáik. Az 1936-os évben Zeuser Vilmos fize­tése 30 pengő volt. De miután Zeuser Vilmos fizetése nem fedezte a család­nak egyik fizetéstől n. másikig terjedő idő a'atti szükségleteit, élelmiszerszük- '.'gletüket IVcisz Adolf clclmiszcrtá­rában hitelre szerezték be. így fize­téskor Zeuser Vilmos gyakra nüres borítékot kapott. Fizetését tartozás­ként vonták le. De vájjon emlékezik-e erre a Zeuser család? De nemcsak a Zeuserék éltek így. Ez volt a proletá­rok sorsa. Es ma? Nagy István szo­rospataki vájár új lakást épített. Fel- szabadulás e'őtt a, párbér és az előleg levonása után nem egyszer üres borí­tékkal ment haza. Es Nagy Pál (Ist­ván fia), tavaly Bükkszéken, az idén Kéviz fürdőben pihente ki a, bánya­munka fáradalmait. Hasonló volt Gu­lyás István felszabadulás előtti élete. Most ő is házat épített. Megváltozott az élet Nagybátony- ban. N.agv utat tettünk meg, de még nagyobb ál! előttünk. Az út nem sima, nem göröngynélküli. Sok nehézséggel van tele, de érdemes dolgozni. De ki ne dolgozna Nagybátonybfla is öröm­mel a 2200 bányászlakásért ? Az új kultúrpalotáért? De hogy igazán tudjunk harcolni az előttünk álló fela­datok megvalósításáért tudnunk kell, hogy honnan indultunk el- Úgy kell dolgoznia, a pártszervezetnek, hogy amikor a nagybátonyi bányák dolgo­zói leszúrnak a föld mélyébe, érezzék: amikor becsülettel helytállnak a terme­lés frontján, azért harcolnak, hogy ne kapjanak többé a zeuscrvilmosok fi­zetéskor tizes borítékot, hogy az új bá­nyászváros minél e’öbb felépüljön. Mi szükséges ehhez? Szén, sok szén, több mint amennyit eddig termeltünk! A beiskolázás sikeréért Szeptember első napjaiban dolgozó népünk gyermekei ismét elindulnak az iskolák felé, hogy éljenek az Alkotmány, ban biztosított jogukkal és harcba men jenek — Sztálin elvtárs tanítása nyomán — a tudomány erődjének bevételére. Eddig soha nem látott tömegekben indul el az ifjúság a tudományok erődjének a megvívására, Felemelt ötéves tervünk káderszükség, létének a biztosítása és dolgozó népünk kulturális színvonalának a felemelése olyan irlentős feladat, hogy az összes érdekelteknek: nevelőknek, tanulóknak, szülőknek, társadalmi szerveknek egyaránt a legkomolyabban kel! felkészülniük az úi tanévre. Pártunk és dolgozó népünk elvárja, hogy mindenki világosan lássa a feladatokat és ennek megfelelő elszánt akarattal induljon neki az 1951—53. tanévnek. Ha az eddig végzett előkészítő munkát mérlegre tesszük, akkor meg kell állapí­tanunk, hogy bíztató körülmények között indul meg az új tanév megyénk iskolái­ban. Általános iskoláinkba júniusban a tanulók 97.38 százaléka iratkozott be, ami jobb az országos átlagnál (94.5 százalék1. Ezzel az eredménnyel azonban nem lebe, tünk megelégedve, mert el kell érnünk, hogy a hiányos 2.62 százalék is ott le­gyen szeptemberben az. iskolák padjai, ban. De még ezen is túl kell mennünk. Kivétel nélkül be kell vinnünk iskoláink­ba azokat a tanköteles koron túl lévő tanulókat is, akik még nem végezték cl az általános iskolát. Eddig 473 túlkoros tanuló iratkozott be megyénkben, de elég jelentős azoknak a száma, akiket még nem tudtak meggyőzni nevelőink a to. vábbtanulás fontossságáról. Sok iskolánkban mechanikusan kezel­ték ezt a kérdést, megelégedtek azzal, hogy önmaguktol jelentkeztek a túlkoros tanulók beiratkozásra, vagy esetleg az iskola hirdetőtáblájára teltek ki beirat, kozási felhívást. A póibeiratásokig neve. lőinknek a párt- és tömegszervezetek segítségével meg kell értetniük minden túlkoros tanulóval, hogy saját érdekén kívül hazafias, szocialista kötelessége is a továbbtanulás. Elsősorban a szécsényi járásban kell fokozni, mert ott a leg. gyengébb az általános iskolai beiratkozási eredmény. Meg kell értetni megyénk minden egyes tanulójának és szülőjenek azt az intelmet, amit Járó Dóra tollából olvashatunk a Szabad Nép e hó 18-i szántában: „Súlyosan vét népköztársaságunk tör. vénye és saját gyermekének érdeke ellen az a szülő, aki nem Íratja be az általános iskola magasabb osztályaiba gyermekét. Ha tanácsaink éberen örködnek a tör­vény megtartásán, ha a pedagógusok és a szülői munkaközösségek megmagyarázzák minden szülőnek e törvény óriási fontos, ságát a szocializmus építése, a béke meg­védése szempontjából — nem. kétséges, hogy iskoláztatási tervünket e téren is teljesíteni fogjuk.” Középiskoláink első osztályaiba csak. nem 100 százalékban beiratkoztak a fel­vett tanulók, de a magasabb osztályoknál már lemorzsolódás mutatkozik. Ez azért súlvos jelenség, mert hiányt jelent a szakkáderek képzésében és ezzel hátrál, tátják felemelt ötéves tervünk pontos teljesítését. Ha így nézzük n kérdést és ha világosan látjuk, hogy népgazdasá­gunknak nem félbemaradt egyéniségekre, van szüksége, akkor jogosan mondhatjuk, hogy kárt tesz népgazdaságunkban az a vállalatvezető, aki tanulmányait be nem fejezett ifjakat alkalmaz és az a szülő, vagy tanuló, aki enged a pillanatnyi ke. reseti lehetőség csábításának. Megyénkben főleg a közgazdasági kö­zépiskola tanulóit fenyegeti a lemorzso. lódás veszélye, de más középiskolákban is van hasonló jelenség. A miniszter, tanács rendelete kimondja, hogy nem szabad alkalmazni tanulókat a nyári szü­net leteltével. Vájjon hogyan látja épülő szocializmusunknak feladatait a zagyva- pálfalvai üveggyár személyzeti felelőse, Mede elvtárs, aki azt mondotta, hogy Ponyi Julianna tanulót szeptemberben el fogja bocsátani, hogy eleget tegyen a rendeletnek, de októberben újra alkal­mazni fogja? Vagv milyen szemléletük le. ltot tervgazdálkodásunkról a salgótarjáni TÜZÉP-vezetőinek, akik azt mondották, hogy majd jogi szempontból fogják a rendeletét tanulmányozni. És ugyanakkor nem látják a kérdés politikai, gazdasági cs kulturális jelentőségét? Egyetemre jelentkezett tanulóink közül is jó néhányan nem jelentek meg a fel­vételi vizsgákon, mert időközben alkalma, zást nyertek. Külön rá kell itt mutatni, hogy mind az egyetemről, mind a közép­iskolákból lemorzsolódók nagyobb része leány. Ez azt igazolja, hogy megyénk leányai még csak a jogok élvezése terén akarják kihasználni a számukra biztosí­tott egyenjogúságot, de ugyanakkor nem akarnak a kötelességek teljesítésében is a férfiakkal egyenlően osztozni. Középiskoláink nevelőinek — párt- és tömegszervezetek segítségével — komoly felvilágosító munkát kell végezniök, Látó. gassanak meg minden lemorzsolódó ta­nulót és ha szükséges, ismételjék meg a családlátogatást mindaddig, amíg el nem érik, hogy az egyéni érdek felett győzedelmeskedik a közösségi érdek és a pillanatnyi anyagi érdekek felett a tudo­mány iránti vágyakozás. Tanulóinknak pedig be kell látniok, hogy az augusztus 27-től szeptember 1-ig tartandó póíbeiratkozásokon és egyetemi pótfelvételeken való megjelenésük haza­fias kötelességük, mert az előttünk álló hatalmas feladatokat, csak beiskolázási tervünk maradéktalan teljesítésével való. síthatjuk meg. Dr Szálkái Zoltán középiskolai előadó Hét éve szabadult fel Románia AUGUSZTUS 23-A a román nép leg­ragyogóbb ünnepe, az az ünnepnap, ame­lyen a dicsőséges Szovjet Hadsereg fel­szabadította Romániát; az a nap, ame. lyen a Kommunisták Romániai Pártjától vezetett hazafias erők megdöntötték a fa­siszta Antoncscu-diktaturát. „Románia felszabadítása a Szovjet Hadsereg által nemcsak országunk nem. zeti felszabadítását jelentette — mon­dotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára, miniszter­elnökhelyettes —, hanem megteremtette a kellő körülményeket, az összes előfelté­teleket az uralkodó osztályok — a földes, urak cs tőkések — leverésére, lehetővé tette a nép harcának kibontakozását, megóvta országunkat az imperialista ha­talmak fegyveres intervenciójától, lehe. tővé tette a néphatalom gyors kifejlődé­sét és az áttérést a népi demokratikus rendszerre, amejy a proletáridktatura egyik formája.” Romániában csupán a tervgazdálkodás első kétév ében az ipar 2.4-szeres nőve. kedést ért el 1948-hoz viszonyítva, többet, mint a kapitalisták negyedszázados ural. ma alatt. Az egész iparban a globális termelési tervet 1951 első hat hónapjá­ban 107.8 százalékra teljesítették. Ez 131.7 százalékát teszi ki az előző év ha. hasonló időszaka termelési színvonalának. Az országhan a béke és a szocializmus nagyszerű építkezései emelkednek: a Duna—Fekete-tenger csatorna, a békási V. I. Lenin vízierőmű, a Scanteia Háza nyomdaipari kombinát. Növekednek és kiszélesednek a régi vállalatok, tíz és tíz új gyár és üzem, hő- és vízierőmű épül. A TERVREVETT lakásépítkezéseken kívül (az ötéves terv alatt 2,800.000 négyzetméternyi területen 43 milliárd lej értékben! az állam támogatást nyújt a munkásoknak, tisztviselőknek és techni. kosoknak abban is, hogy saját házat épít­hessenek maguknak. 300.000 lejig ter- iedő kölcsönt kaphatnak egyénenként, házhelyet bocsát rendelkezésükre és ol­csóbbá teszi számukra az építőanyagokat, stb. 24 új GTÄ létesült. A Párt által irá­nyított dolgozó parasztság erőfeszítése, a munkásosztály testvéri segítsége, a Párt és a kormány által kifejteit hatalmas szervező munka nagyban hozzájárult az idei különösen gazdag termés eléréséhez. Az őszibúza átlagtermése Romániában hek táronként 1350 kg-s színvonalat ért cl, vagyis 165 százalékot a tavalyi átlagter­méshez viszonyítva, A traktorok száma az év első hat hónapjában 1660-nal emelkedett. A kollektív gazdaságok termése — mint a Draganesti kollektív gazdaság (Teleorman tartomány) hektáronkénti több mint 3000 kg-s termése, a prahova. tartományi,, Brazda Noua”, a szörény- tartományi „Duna”, az argestartományi „A szocializmus hsjnalhasadása” kol. lektív gazdaság, ahol az ősziárpa átlagos termése 3150—3930 kg volt hektáronként és azok a nagy előlegek, amelyeket a jól dolgozó kollektív gazdasági tagok kap­tak, megmutatják a szegény, és középpa­rasztoknak a kollektív gazdaságba való egyesülés hasznát és értelmét és arra ösztönzik őket, hogy önszántukból lépje­nek ők is arra az egyedüli útra, amely a boldogsághoz és bőséghez vezet. Ebben az évben 450 ezer embert ra. gadlak ki az írástudatlanság sötétjéből, amelyben az elmúlt rendszer tartotta őket. Rendkívül megnőtt a különbözőfokú iskolák, kultúrotthonok, könyvtárak, nyomtatványok stb. száma. Románia felszabadulásának hetedik évfordulójára sok üzem dolgozói vállal­ták a szeptember 15-i len-feladatok, nak augusztus 23-ra való megvalósítását. Ezzel lehetővé válik az évi tervnek 11 hónap alatti végrehajtása. Örömmel és büszkeséggel vette tudomásul az ország dolgozó népe az aninoszai bányászok vát. lalását. akik elhatározták, hogy a „Bá­nyász Nap” tiszteletére 5500 tonna szenet termelnek terven felül. A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG dől. gozó népe minden erejét a szocializmus építéséért és a haza megerősítéséért folyó hazafias harcnak szenteli, megerősíti nemzetközi kapcsolatait, amelyek a Szov­jetunió vezette szabad népek családiába egyesíti, szorosabbra vonja a nemzetközi szolidaritás kapcsolatait a világbékéért cs a szocializmusért harcoló népekkel, megerősíti Pártját, népi demokratikus államát, s mindezzel új és nagy lépéseket tesz a szabadság és a boldogság útján, amelyet a népek nagy barátja, védelme­zője, Sztálin nyitott meg számára 1944 augusztus 23-in. FILM A HŐS SZOVJETEMBEREKRŐL Csodálatos az a gazdagság; az. a sok­féleség; amejlyel a szovjet filmművé­szek1 megragadják a Nagy Honvédő Háború hősi témáját! A most beniuts­R emer tab omolt — az „iíj Éles süvöltés száll száz és száz torokból. Náci köszöntés módjára, magasan feiek fölé emelt kezek merednek az égnek. Mintha „Heil Hitler”-! üvöltené- nek. A szószéken egy ember őrjöng. f „A sors mindig küldött olyan férfiakat, akik mertek felelősséget vállalni és tudták vezetni a német népet — ordítja a szónok. Csak mi, németek ment­hetjük meg Európát. Porosz rendszer nélkül semmiféle rend nem képzelhető el Európában. Helyre kell állítani a német katona becsületét!“ Az ember azt hihetne, hogy valami Hitler idejéből való filmről van sző. Pedig nem így van. A szónok neve: Otto Emst Remer, a cselekmény szín­helye a mai Nyugat-NémetOrszág. Remer hírhedt német náci. 3944 július 20-án ő fojtotta el a Hitler elleni tiszti összeesküvést. Ezért az .„érdemért“ őrnagyból egyenesen tábornokká nevezték ki. A Führer ;.megmentő je“ .ma a nyugat-németországi neofasiszta „Birodalmi Szocialista Párt“ vezetője. Az angol-amerikai megszálló hatóságok tudják, hogy miért tűrik, sőt ser­kentik Römer SS-le,génveit. Remer tábornok valójában — akárcsak Schu­macher — tartalék ,,lovacska“, amelyet adott esetben fel lehet használni. Hátha valamikor szükség lesz rá. A német nép nagy 'részének azonban meg van erről a maga véleménye. .jUjra felütötte a fejét a fasizmus Nyugat. Németországban“,- — állapítja meg maga a nyugatnémetországi Essener Ta­geblatt. — és Römer tábornok „az új Hitler“ szerepében tetszeleg. Ez va­lóban pontos meghatározás és egyben utal az újonnan feltűnt ^Führer“ jövőjére is. Hiti er tt tásra kerülő szovjet film: a Szétosztó, pol bősei (Asszonyhűség); ismét új ol. dalról ábrázolja a szovjet katonák har­cát. Szevasztopol hősi város. 'Amikor a szovjetemberek1 a háborútól legtöbbet szenvedett városokról beszélnek: Sztá­lingrád és Lening'rád nevei mellett em­lítik Szevasztopol nevét ia. Nyolc hó­napig tartották kemény és véres har­cokban a város védői. S amikor nvols hónap után feladták ;.a földet; melyen egykor Szevasztopol állott“; — emelt fővel hagyták el vérrel öntözőit part­jait. Fegyvereik becsületén nem esett csorba; mindvégig teljesítették1 köteles­ségüket. Zarhi és H'ejfie; a Viharos alkonyat ée a Kormány tagja című hatalmas fil­mek alkotói rendezték; Paszfcuhova és Krjueskov játsszák a főszerepét ennek a kiemelkedő filmnek, melyből a szov­jet emberek ereje és legyőzhetetlenség« sugárzik. A filmet augusztus 25—27-én mutat­ják be Salgótarjánban. IGAZAT BESZELEK Monica Felton aki mint a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség különleges bizottságának tagja, végigjárta a demokratikus Koreát. Angliába való vissza*-:*kiv/.é.se mán sajtókonferencián leplezte le az amerikai intervenciósok gazteiteit. Ní-vi sokkal ezután a parlamentben és a sajtóban dühödt hajszát •»- c! ltot 1 r* k ellene. Dalton, munkás, párti n ir.isztcr megparancsolta, hogy Felton asszonyt zárják ki a Stevengc város Építkezés! lveyesü létéi»ó'j. amelynek elnöke volt. Felton asszony üldözése a világ minden táján felháborodást kel­lett. Ar alábbiakban részleteket közlünk Gordon Sheffor angol új­ságíró T-iteraturnaja Gazetában meg jelent beszélgetéséből Monica Fel tonnái. IKOR VISSZAÉRKEZTEM KO. BEÁBÓL. rengeteg angol szak- szervezeti. politikai, kulturális szerve­zet és nőszövetség fordult hozzám az­zal o kéréssel, hogy mondjam el benyo- mdsaimat. 'Egyszerű angolok riadtan érdeklődtek: mit csinálnak Koreában az <5 nevükbenf Londonban, Anglia és Skócia min. ben városában, ahol előadást tartottam a koreai báborvról, a hallgatóság el­borzadva hallgatta a. tiszta igazságot. Népünk kezdi megérteni, hogy az ame. rihai bombázók elpusztították Korea városait, falvait, embereit, asszonyok, gyermekek millióit és eltörölték a föld- színéről azokat az építkezéseket, ame­lyeket a koreai ncp büszkeségére. l'Jíö w után, a felszabadulás óta alkottak o demokratikus Koreában. Azoknak, akik az igazságot akarják megmondani a népnek Angliában, igen sok nehézségekkel kell megküzdeniük, mert míg a rádió- és sajtópropaganda egyszerre milliós tömegekre hat, mi legfeljebb néhányszor emberhez for­dulhatunk. JVIIXCS OLYAN 'ANGOL ASZ. *■ ’ SZONY, aki a koreai szörnyű­ségek láttán ne éretné e szörnyűségek súlyút. Megtagadnám az emberiséggel szemben fennálló kötelezettségemet, ha Koreából hazatérve — bármi áron — nem igyekeznék minden eszközzel, fel­nyitni honfitársaim szemét. Anglia és a világ minden tájáról, magánszemé­lyektől és szervezetektől, számos olyan levelet kapok, mely az egyszerű embe. rek együttérzéséről és erkölcsi támo­gatásáról biztosit. Sok asszony levelét az egész család aláírja és valamennyien szerencsét kívánnák munkámhoz. Dalton miniszter parancsa, mely el. mozdított állásomból, általános elége­detlenséget keltett. Számos szakszerve- zeti szövetség tiltakozott már ellene. En. természetesen sajnálom., hogy félbe kellett szakítanom munkámat, de tu­dom, hogy kötelességeim tovább foly­tatni a békeharcot. Mi, angolok, mindég büszkék voltunk sajtószabadságmkra. A Bolyán Jogok Megvédéséhiiek Nemzeti Tanácsa nem­régiben az én ügyemmel kapcsolatban nagygyűlést hívott össze Londonban( amely tiltakozott ennek a jognak meg- sertése ellen. Azokon a gyűléseken, me­lyeken megkérdezték, hogy megsegíti-e a Szovjetunió Koreát, elmagyaráztamj hogy a koreaiakkal mélységesen együttérző Szovjetunió a benemavatko- zás politikáját folytatja, hogy a béke megőrzése érdekében elejét vegye a konfliktus kiszélesedésének. Az álta­lam felsorolt tényeknek mindenütt nagy hatása volt. A FEGYVERSZÜNETI TAR- GYALASOK megkezdésekor mindenfelé azzal a kérdéssel fordultai» hozzám, hogyan segíthetné az angol nép a koreai népetf Sokan élele,m-t gyógyszer, ruhanemű küldését sürget­ték. Az angol nép együttérzésére igen jellemző annak a fiatal angol hadifo­golynak a levele, melyet én hoztam el az édesanyjának. „Esek az emberek semmivel sem tartoznak nekünk —írja. — Nekünk varrnak velük szemben le- róhafatlan adósságaink. Tegyetek meg minden lehetőt ennek az esztelen hábo- rúnák megszüntetése érdekében; hogy mielőbb hazatérhessünk. Az angol és amerikai hadifogolytáborban békebi- zottsögokaf szerveztek. Mindent meg. teszünk, hogy biztosítsuk a bekét az emberiség számára, amely még a múlt háború sebeit sem heverte ki — és hogy ez a béke. örök clctü legyen,'1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom