Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)

1949-09-01 / 35. szám

A BEGYŰJTÉS ÉS A KULÁK er Rákos i1: „....Társadaktiunkban egyre inkább visszaszorítjuk és felszámoljuk a kizsákmányoló osz­tályokat. Társadalmunk ezzel pár. huzamosan egyre inkább két — egymással szövetséges, egymással baráti viszonyban álló — osztály­ból: a munkásságból és a dolgozó parasztokból áll! Hogy ez mennyire Így van, megmutatkozik most a falvakban fo'yó versenyszerű begyűjtésnél. Elmondhatjuk, hogy az idei be­gyűjtési mozglomból né pl demokráciánk újabb Jelentős győzelme születik meg. Ehheiz * győzelem. hez szorosan hozzátartozik az is, hogy az eJmult évben erősen meg­szilárdult demokráciánk, még szi­lárdabb lett a munkás-paraszt szö­vetség, ezenbelül a munkásosztály vezető szerepe. Egyre visszaszorul, uak a falusi kizsákmányolok és bekövetkezett a középparasztság fordulata is az új népi államhatalom leié. Ma már ezek az állapotok ural. kodnak megyénk egész területén és amikor a begyűjtés ünnepi nap­jaiban bárki ellátogat a falvakba, lépten.nyomon találkozik e fordulat eleven bizonyítékával. Soha nem volt tapasztalható, hogy iiycn tel­kesedé», ilyen kőtetességtudat sar­kalttá volna dolgozó parasztságun­kat államával szemben, mint ma* Megyénk parasztsága büszke tudattal adja be sőt túlteljesítve ajánlja fej gaboná­ját abban a tudatban, hogy min. uen szemmel hozzájárul az 5 éves terv sikeres eindításához. M«iél inkább válik a begyűjtés fcizéíes fhözgá’Ommá,"’ minél inkább retje«ti«6zí minden becsületes dol­gozó parasSl, annál inkább tesz 'akadályozó lépést a lába alól talaj, vösrtétf kólák. Ott, hol a párt­szervezetetek nem állanak élő­képpen az ellenőrzés fokán, már meg is mutatkoznak a hiányossá­gok: Beregien például maguk a ka­likók is résztvesznek a begyűjtési ngitacióban. Kis- és középparasz- lh-k3f~~gyc®tek meg a begyűjtés szükségességéről (!), ők azonban maguk a beszolgáltatásnak még" a inai Traptg sem tettek eleget. A pártszervezetet félrevezették az­zal, hogy hangos szavakkal kiabál­tak a begyűjtés érdeke mellett, a pártszervezet pedig mindenkit fL. leijőrzött, csak éppen a kulákságot Bem. Ott van azonban a szépéi járás­fan Nagybörzsöny község, ahol cd. tíig liagyták a földeken a levágott rozsot, amig az csirába nem ment. !Akkor is csak úgy szállították Se, amikor erélyesen fel lettek szólítva. Majd 70 százalékban használhatat­lan lett a rozs. Mindjárt fölsorolhatjuk' példának is rétsági járásból Terecske közsé­gét isi ahol egy ismert demokrácia ellenes- léniák, névszerint Pppcsa László, egy-csanjó gazon kivül — ■42 hold-földje után — egyetlen fezem gabonát sem adott az állam- háztartásnak. JV-szécsényi járásban Hollókő községben, a párttitkár, — aki egyúttal csépiési ellenőr is m- lehetővé tette a falu ku- lákjának, hogy elsőnek csépelje el g tesisäiÄMt a g^párlalí A gépgyár dolgozói sseptem- |tar első hetében termelési akti­ján tárgyalják meg ezokat a. problémákat, amelyek a 3 éves tery sikere 3 befejezése Jcörfü jniltafkoznak. Az üzem ezzel is lehetővé akarja tenni azoknak a kötelezettségeknek teljesítését, amelyet a vele páros munka- Ifersenyben álló kecskeméti göP* gyárral szemben vállalt Ezen a |er?hel‘f4 aktíván választják meg az országos újító és élmun- kw§h9BgT'??i«5HS i», gyilkolnának le könyörtelenül a tőkésekkel és földes urak kai szö­vetségben. Mondanunk sem kell, hogy ezek­nek az áldatlan állapodnak a ^megjavítását a falvak nincstelen parasztjai kizárólag a párt- szervezettől várják. Ha azonban pártszervezeteink nem kellő éberséggel, hanem könnyeü- műen, felületesen tartják kezük­ben a kuíákok korlátozását, dol­gozó népünk, nincstelen parasztja­ink el fogják veszíteni irántuk a bizalmat. Vidéki párta zervezete'micneb tad- niok ke», hogy a fcrfákságnak a spekulálása és sjSíxHíasa közel sem megerősödésüket és hatal­mukat bizonyítja, hanem, amint Sztálin elvtáfa mondotta: „Az éle. tök végét járó osztályok nem azért állanak ellent, mert erősebbek let­tek, ndnt mi, hanem azért, mert szocializmus gyorsabban nő, mint ők és ők gyengébbekké válnak, mint ml. És épen ezért, mert gyen­gének érzik létük utolsó napjait, kénytelenek minden erővel, min­den eszközzel ellenállni.” A szabi járás 71, Vámos nikola 128 százalékká teljesítette a terménybegyőjtést Megyénk északi részén még zúg­nak a cséplőgépek * egymásután kerülnek zsákba a búzaszemek. A csépiési munkálatok után lendület­tel folyik a begyűjtés is. A begyűj­tés mindvégig versenyszerűen folyik Járás-járással, köz»ég-községgel ver­senyez, hogy mielőbb eleget tegyen minden dolgozó paraszt beszolgál- tatási kötelezettségének. A múlt hét szombatjáig a be­gyűjtési versenyben a szobi járás áll az első helyen 71 százalékos teljesítéssel. Utána következik a rétsági járás 62 százalékkal, majd a szécsényi járás 40 százalékkal. Ez­után zárkóznak fel egymás mellé a sziráki és Salgótarjáni járások Szin­tén 50—50 százalékkal. A községek közötti versenyben Nőtincs után, amelyik országos viszonylatban is második helyen áll, Vámosimikola 128, Ipoly- rlamásd 120. Piliriy 112, Szécsény- felfalu 109, Tésa 106, Ösagárd 100, •Ilorpáes 95 százalékos begyűjtési arányban sorakoznak fel. Az egyéni beszolgáltatásban a muh héten legmagasabb teljesít­FepsSésüak egyetiilli titka a politikai oktatás Szárúkon a földmívesszövetke- zetben a demokratizálás előtt a kulákok ültek. Ma már azok vannak a vezetésben, akik tény­leg odavalók, dolgozó parasztok. Ez már megmutatkozik az egész földmívessEövetkezet éle­tében. Teljesen átrenovált üzlet- helyiségük van Szebbnél-szebb, jobbnál-jobb árukkal megtömve. Mintának lehet odaállítani az egész megye szövetkezetei elé. Egész nap rádió szórakoztatja a vásárló közönséget, a forgalom ma már magasra emelkedett, — Most tervbe vették könyvtár felállítását. Fejlődésük legfon­tosabb fokának a politikai okta­tást tartják, amit minden héten rendszeresen elvégeznek. ményt ért el Pál Mátyás kiesi etcsi bányász, aki 60 százalékben tett elege a begyűjtésnek. Utána Henkó Já­nos hatholdas gazda 400, majd Ke­mencén Juhász József 348 százalék­ban. A községek között ross* helyet foglal el a begyűjtési versenyben Egyházasgerge 36, Mihálygerge 30. Ké iiodony 22 százalékkal. Tarlóhántásban a szobi járás van a» élen, ahol már ezidáig 85 száza­lékban törték fel a tarlót. Ifjúsági nagygyűlésen szerepel Salgótarjánban ’ a Honvéd Míívészepüttes szeptember 6-án Nagy napja lesz szeptember 6-án Salgótarján ifjúságának. Este 6 órakor az acélgyárban nagygyűlés keretében tárgyalják meg Rákosi elvt&r* a VIT záróünnepélyén el­mondott beszédét, valamint leszöge­zik azokat a tennivalókat, amelye­ket Salgótarján ifjúságának a béke megvédésével végre kell hajtani, A gyűlést a MlNSz rendezi. Erre az alkalomra városunk ifjai1 meghívták Szabó József honvéd vezérőrnagy bajiárf'at és a 80 tagúi Központi Honvéd együttes^ amely, a VIT-en a második díjat nyerlek! A művészegyüttes »Most szép bon** védnek lenni« című műsorszámmaí; fogja gyönyörködtetni a Salgótar* jani ifjakat. «Pártunknak kössöahöijük" Kaszás Ava» József és Monod Ferenc kísterenyei bányászok a Galyatetőn üdülnek, ahol nagyon jól érzik magukat. Tudják, hogy fezt csak megfeszített munkával, b Párt és Rákod elvtárs segítségé, vei értük el. Kaszás elvtárs ki is hangsúlyozza hozzánk irt tevéié­ben: Kérem az összes bányász eiv. társakat, hogy tömörüljenek brű» gádba, fel a harcra a többterme« lésért, hogy minél több elvtársi! küldhessenek üdülni.” Monod elv­társ így írja: „Az ellátás kitűnő és ezért az üdülésért köszönetét mondok a népi demokráciának é^ nagy Pártunknak.” Még itt is a kulák •.. A kísterenyei bányaüzemnél cfolgozik Kazinczi Ferenc mátra- Saelei bányász. Az ottani párt- szervezetnek elpanaszolta, hogy házának teteje düledezöben van és sem pénze, sem fizikai ereje annak kijavításához nincsen Só­tér Béla, Kurcsik Kazárt István, Lengyel András, Surányi Pál, Szeberényi József, Szomszéd Ist­ván n. és Vaspál Mátyás vállal­ták, hogy Kazinczi Ferenc há­zát rendbehozajk, amit a multi héten végre is hajtottak. A ház javításával foglalatom kodé bányászokat a szomszédban! laké kulákok körülvették és azt kérdezgették, hogy mennyiére vállalták el a háztető újjáépíté­sét. Amikor este saját szemük­kel meggyőződtek róla, hogy, Kazlnczi a javításért nem ílzea tett semmit, szégyenkezve 6da- logtak haza. A falvak orvosi ellátása Ukrajna falvaiban 3 ezer orvosi segélyhely van, több, mbit a há­ború elölt. Minden évben új kór­házakat, ambulanciákat és szülő­otthonokat építenek. Az idén Is száznál több kórház épült, amely­nek költségei 14 millión felüli tíz­szöget tosznak ki A falusi lakossá­got szolgáló egészségügyi azé« mélyzet létszáma is állandóan nö­vekszik. Az idén végzett orvosi főiskolások közül 2 ezernél töbcet irányítanak a falvakba.1 Csernylkofi dolgozói megígérték, hogy szép-, fernher 1-ig újabb 12 falusi kórha­zat és 32 segélyhelyet hft'yezjjelc üzembe. I termelékenységet emeljék elsősorban a bányaüzemeknél alakult brigádok , ** sar& A Szovjetunió dolgozói vasár­nap ünnepelték a széncsata hőseit. Veiül? együtt ünnepeltek az Újlak: bányaüzem dolgozói is. A zászlók­kal és jelszavakkal feldíszített Kotyháza bányatelep kerthelyiségé, ben tartották meg a bányásznapot. A pálfalvai bányász színjátszók és a Szíj' zenekar szolgáltatta r kuL íunnf:sort, Bányaüzemeinknél, ahol a munka megszervezése, a termelés menete a brigádmozigalom fejlett klalaku. lását teszi szükségessé, valóban a kollektív munka az, amely elősegí­ti a termelés emelkedését, az ön. .költség csökkentéséit. Az elmúlt hetekbe® egész sor üzemnél új bri­gádok alakultak meg, amelyeknek tagjai megértették a 3 éves terv teljesítésének, illetve túlteljesítésé­nek fonosságát. Ezek a brigádok már konkrét feladatokat vállaltak. Pontosan meghatározták, hogy mennyit tel­jesítenek, illetve előirányzatukat mennyivel teljesítik túl a termelés emelése, a robbanóanyag, a fa és egyéb ddgok megtakarítása terén és a pala csökkentésénél. Azonban ezeknek a terveknek végrehajtá­sát most kezdték meg brigádjaink és ezek a tervek csak akkor érnek majd valamit, ha végre is hajtják, és — hacsak valami előre nem lát­ható természeti aikalály közbe nem jön — törekszenek annak megvaló­sítására. A tnizseríai bányaüzemnél már egyszer az egész bánya bri­gádban dolgozott. Mindamellett, hogy ez nem helyes, a kiértékelés­nél kiderült, hogy jóval alatta ma­radtak a kitűzött célúknál. Akkor feloszlattuk az összes brigádokat és a többi brigádokkal is úgy fogunk eljárni, ha nem fejlesztik a br;gád. ;ze!!emet, nem képezik magukat ;;-’;tikailag és indokolatlanul nem '.ejjesítil? a vállalt kötelezettsége­det. A dolgozók államában pedig a jó munkának nem marad el az eredménye. Az elmúlt hetekben a legjobbakat jutalmaztuk meg és így lesz ez a jövőben Is. Per. sze, ez nem azt telenti, hogy a bri­gádok egy-két erősebb csákány- ütés után jutalomban fognak ré­szesülni, Á brigá<Joj?ual? tgindep téren komoly munkát kel végez­niük. Példát kell mutatniok a dol­gozóknak minden; vonalon. A brigádcsapatoknak törekedniök kel orra, hogy a jól bevált munka­módszereiket ne csak a maguk munkahelyén alkalmazzák, hanem átadják a többieknek is. Példát kell mutatni a munkahelyen való váltásban, a szállítóvágatok rend. bertartása, a munkahelynek rendes átadása terén is, hogy a következő csapat is tudjon termelni. Mindezek eíéréséhez feltétlenül szükséges, hogy a brigád tagjai el ső sorban politikailag képezzék ön­magukat, igyekezzenek minél töb­bet elsajátítani az élenjáró elmé­letből, hogy aztán az üzem dolgo­zóinak megmagyarázhassák miért kell többet termeini, hogyan lehet könnyebben dolgozni. Az ő felada­tuk, hogy tanulmányozzák éa fel­használják a szovjet bányászok munkamódszereit és továbbadják az üzemekben. Az újonnan megalakult brigádok átitat bekÜdött jelentésekből kitű­nik, hogy a brigádok között páros, munkaverseny egyedül csak Rákos­ié jtösafcnáhan folyik és ez a moz­galom bányaüzemeinknél teljesen el van laposodva. Fei téliénél ki kell szélesíteni ezt a mozgalmat és az egészséges versenyszellem ki­alakításával hozzájárulni a kitűzött eredmények eléréséhez. Nem be­szélnek ezek a jelentések még ar­ról sem, hogyan kívánják a brigá­dok termelékenységüket emefc’, munkájukat könnyebbé termi. Pe­dig újításokkal, észszerűsílésekkel lehet és kell a munka termelékeny- régét emelni. A szocializmus fej— építésére irányuló munkánk »ka­rének egyik alapvető kelléke, hogy a munka termelékenységét a k.ipi- talizmuséná. magasabbra emeljük. „A munka termelékenység — mondotta Lenin — ez végered« menyben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfon­tosabb, a legfőbb dolog.... A kapita­lizmust az győzheti le véglegesen* és az fogja is véglegesen legyőz­ni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb termelékeny, ségét hozza létre.” Az ujitók, <3 munkások ragadjanak meg mindent alkalmat, hogy új munkamódsze­reiket széles körben elterjesszék, munkatársaiknak átadják. Hiányzik a szállítómunkások brigádmozgai. ma is, pedig enélkül bajos egész- séges, jó versenyszellem és mun­kamenet kialakítását elképzelni a bányákban. Az üzemi bizottságok, a terme­lési felelősök pedig jelentős gorit- dot fordítsanak ezekre a kérdések­re. A munkásosztály elvárja tő­lük, hogy minden igyekezetükkel és tudásukkal elősegítsék a veri. senymozgalom kiszéle&ítasét, (2a ne hanyagolják el úgy a kérdése­ket, mint Rónabányán, ahol az él- munkások névsorát késve küldték be. Vájjon mit fognak az üzem dolgozói ahhoz. szóW, ha emiatt senki sem lesz éhmtnkásnak minő­sítve?.... Kötelességünk, hogy ál­landóan, napróLnapra tudomására hozzák a csapatoknak, mennyi az előirányztuk, mennyit teljesítettek idáig, tehát a torvet részleteiben ismertessék a dolgozókkal Az ország a miénk, mindannyföä felelősek vagyunk a terv teljesíté­séért, tehát mindamnyiunknak kefl tudni, hogy mennyi esik rája, hogy ellenőrizni tudja önmagát, hogy könnyebbé tegyük a muru kánkat, olcsóbbá a termeiéit és to­vább erősítsük a dolgozó nép ha> tűim át. Tanyai Ferenc Salgótarjáni Szénbányák KV' termelési feipkj^. gabonáját, arra hivatkozva, hogy '< első akar lenni a beszolgáltatásban. • Mondanunk sem kell, kiriákspeknlá-! ■ •Cid nyilvánult meg abban, hogy ■ mindenkit megelőzzön a csépiés- ban és beszolgáltasson, hiszen ák_ ■ kor őt az 5 forintos beszoigáttatá- p si jutalék Hiteti meg. Ilyenformán a kis- és középparasztság később , jutott a csépléshez, elesett az 5 forintos beszolgáltatást jutaléktól Nem is kell mondanunk, hogy az éberség legnagyobb hiánya mutat­kozott meg ezeken a helyeken elv- társaink körében és a kulák ki­játszva az ellene hozott rendszabá- 1 lyokat, magas hasznot élvezett a dolgozó parasztság rovására. Ugyancsak arí éberség hiánya ; mutatkozott meg Szalmatercsen, ahol a titkár eívtárs, amikor arra ' a kérdésre, hogy hogyan áB a ku- ' Iákokkal, így válaszolt: ,,Én jót­állók a községben minden ku­likért.” Erre csak azt tudjuk mon­dani: ha a kulákoknak sikerülne hatalomra jutníok, tudjuk jól, 1 hogy száz meg százezer munkást

Next

/
Oldalképek
Tartalom