Szabad Nógrád, 1949. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1949-06-23 / 25. szám

Kemény csapás as ötödik hadosztályra Versesben lapnak e!öüzető-gyijlc^ Hajdúszoboszlón »Tarolnak a farién! dolgosék w—wa———bmpmwi^wmhiwhmhwwí V. évfolyam, 25. szám ÁRA 60 FILLÉR .1949 Júaltió 23. „Megvétijjük g békéi“ Nem jobboldali szociáldemokra­ták, szemforgató munkásárulók és troikisia szervezetek, csoportok megtévesztő jelszava ez, hanem a világ dolgozóinak százmillióját emelik fel szavukat a háborús gyúj­togatok és imperialista hatalmak ellen. Nem először történik meg, hogy munkások, parasztok, értelmi­ségiek, ifjak és nők kiállnak a béke ügye mellett. Paris és Prága, de számtalan egyéb felvonulások és tüntetések, tiltakozó levelek és táviratok arról tesznek tanúbizony­ságot, hogy milyen hatalmas a béke tábora és ereje és hogy ma nem »üzlet* háborús gyujtogatónalq jlenni, A háborús veszély nem önmagától »int m ég, hanem a profitjukat féhö, a gazdasági válság rohamosan kö­zelgő veszélyét elhesegetni akaró pmerikai tőkések »munkája« nyo­mán fokozódott. Számukra hátbor­zongató tudat, hogy a Szovjetúnió és a népi demokráciák építik a maguk új, magasabb, szilárd társa­dalmi formájukat és utat mutatnak tíz elnyomás avult szenvedő dolgo­zóknak is­De nem lesz a háborús veszély önmagától kisebb sem. Padja azt a magyar nép is, hogy a békéért to­vább kell folytatni a harcot- Az az ötszáz kiddött és azok a küldjöldi delegátusok, akik az elmúlt héten tanácskozásra gyűltek össze Huda- pe ton, alapos é< csalt an ós választ adtak mindazoknak, akik ügy gon­dolták, hogy nálunk lehet keres­kedni háborús, öldöklő szerszámok­kal, hogy a magyar népet még egy­szer be lehet ugratni egy öngyilkos, nemzet puszii, ő háborúba. Azok a munkások- patasztok és haladó ér­telmiségiek- akik ma országunk ha­talmának tulajdonosai a saját bőrü­kön tapasztal ők, mit jelent egy borzalmas pusztító háború és min­den erővel, tudással az új, népi demokratikus haza megvédésére áll­nak ki. Nem kétséges, az sem volt i He­mes hatással az imperialistákra és szekértolóikra, mikor a békeéite- kezlet résztvevői hosszasan, szívből jövő lelkesedéssel ünnepelték c béke legjobb őrét és mindannyiunk tanító mesterét; Sztálin elvtár sat. I Hágóstul mutatja ez is, hogy sem magyar, sem a világ többi dol­gozói a békéért folytatott hutcukat nem választják el a Szovjetúnió harcától, lument szorosan felzárkóz­va mögéje, a szovjet nép irányítá­súval védik otthonukat, békéjüket­Mi magyar kommunisták nem be­csüljük le vagy túl az ellen,ég ere­jét', de tudjuk, hogy fontos felada­tokat kell megoldanunk a békéért folylutott harc megnyerése érdi ké­ben- Mindenekelőtt erőiket item kí­mélve kell küzdettür.k az imperia­lista kémek és ügynökök ellen- Minden vonulón gazdasági, politikai és katonai erőnk növelését kell szerttelikl tartanunk. A kapitalista ideológia álhazafias-ágának behato­lásával szemben növelnünk kell a nemzeti egységet, az igazi hesafisá- got a szovjet hazajiság példtíja nyo­mán. legfontosabb feladataink közé tartozik a Szovjetúnió vezette béketábor mellett, való töreti n ki­állás­H arcunkban. küzdelmünkben olyan hatalmas, tapa-ztall Patt ve­zeti a magyar népet, mint a Ma­gyar Dolgozók Pártja. Nem lehet vi’ás, ka továbbra is a kommunis­ták pártja és a magyar nép vezére, Ftákosi Mátyás elvíárs útmutatásai szerint haladunk, megnyerjük a békéért folytatott harcot, megvédjük eddigi eredményeinket cs épülő szocializmusunkat, az imperial stak gyűlöletétől és pusztító szándékai­tól! 1 tikos megbeszélések Utó és Castíglione között Az áruló jugoszláv trockijista Lancia vezetője, Tito, megbeszélése- két folytatod a nemzetközi politiká­ban már hírhedtté váít olasz mág­nással, Catigliohe gróffal. Az egyik amerikai hírügynökség beszámolt arról, bogy a jugoszláv diktátor 9 Kóma és Belgrad közötti közeledés­ről tárgyalt. Costiglione nagystílű kalandor, «ki 70 éve ellenére is vállalkozó szellemének teljes birtokában van. Trieszti születésű, de Becsben nőtt fel s ott vérévé vált a Habsburg momrehia koncepciója. Fő működési teruléte a Dima— Balkán térség volt, de csápjait Németország felé is nyújto­gatta. Számos európai országban ionnak iparvállalatai és rész­vényese számtalan más vállalat­nak• Costiglioue a megbeszélésekkel kapcsolatban így nyilatkozott: — Nincs módomban, hogy a Tito vrd folytató* t legutóbbi beszélgeté­séül tartalmára vonatkozóan bármit I- mondjak* Erre szavamat kellett adnom* Szavam megszeg'sével min­dent elronthatnék. Ez a néhány mondat is bizonyítja, hogy Castiglioiie és Tiló között nemcsak gazdasági, de politikai megbeszélések is folytak. Castiglion^ küldetése eredménnyel járt, mert néhány nap óla Kómában az a hír kering, hogy Sforza, olasz külügy­miniszter belgrádi utazása küszöbön áll- "Washingtoni hírek szerint a;$ amerikai külügyminisztérium közve­títői szerepet vállalt az ola-z kül- ügymiiüszter látogatása érdekében. Castiglioiie titkolódzása ellenére is közölt annyit, hogy Tito helyzete rendkívül súlyos Jugoszlósiiában s nagy örömmel fogadta a látogatást? mert ked­vező lehetőségeket Iát. arra v*o- nulkozoan, hogy Olaszországhoz~ de általában az egész Nyugat­hoz való kapcsolatát új bázisra helyezze. CastiglJone koncessziókat kíván sze­rezni magának a jugoszláv nyers anyagok kiaknázására, fára, bauxil- ra stb. Ez a terv megértésre talált Titónál, aki a maga részéről viszont igénybe akarja venni a ravasz trie szí i üzletember kapcsolatait. Ennyi az amerikai hírügynökség közleménye. Nem hosszú, de ^zűk^ szavúságival is mutatja, milyen mélyre süllyed Tito az imperialista mocsárban, hogyan árusítja ki a jugoszláv nép kincseit s ezzel együtt szabadságát a monopolkapitalisták­nak. A végső szót azonban a jugo­szláv nép fogja kimondani. Még szorosabban a hatalmas Szovjetunió mellett A megyei aktíva mindenben egyetért és támogatja a Központi Vezetőséget a troékista kémbandák felszámolására irányuló munkájában vj u i\eiuu' Szombaton Salgótarjánban az acélgyár színháztermében megyei aktíva-ülésen vitatták meg az MDP funkcionáriusai a választási munka tanulságait, a Párt előtt álló fel­adatokat és a Központi Vezetőség határozatát a Pártbl behajtóit aljas trockista kémek leleplezéséről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Az aktívaülés előadója Simó “elvtárs, központi kiküldött volt. Beszédéhez hatalmas létszámmal szóltak hozzá a megyei és járási titkárok . és más vezető funkcioná­riusok is. Minden felszólalásban mélységes felháborodással és gyű­lölettel ítélték e! a Pártba befurako­dott árulókat. A felszólalások vfez- szatükrözték azt a ragaszkodást, ami megyénk dogozőjt, valamint a Párt funkcionáriusait a Szovjet­unióhoz, a népek nagy barátjához, Sztálin elvtárshoz, valamint Rákosi Mátyás elvtárshoz, a magyar, nép nagy vezéréhez köti. Az aktívaülés az alábbi határozati javaslatot hozta: HATÁROZATI JAVASLAT A Magyar Dolgozók Pártja Nóg- rád Hontmegyei Aktívája június 1&- án tartott ülésén foglalkozott a Párt Központi Vezetősége által a Párton belül leleplezett trockista kémszervezet tagjaival kapcsolaío san foganatosított intézkedésekkel. A megyei aktíva lelkesen egy emberként támogatja Központi Ve zetöségür.ke'i a trockisták, kémek elleni harcában és teljes egészében egyetért a velük kapcsolatosan ho­zott intézkedésekkel. Teljes biza lommal,'töretlen hittel áll a Megyei Aktíva Központi Vezetőségünk, Rákosi elvíárs mögl%t és fegyelme­zetten. kommunista egységben kö­vetjük a Párt politikai irányvonalát. A kapott információból rendkívül sokat tanultunk és minden erőnkkel rajta leszünk, hogy Pártunkon be iül az osztályéberséget fokozzuk és leküzdjiink minden akadályt, amely a szocializmus építése útjában áll. A Megyei Aktíva tudatában van an­nak, hogy nemcsak félszabadulásun­kat, hanem eddigi eredményeinket is annak a hatalmas támogatásnak köszönhetjük, melyet a nagy barát. Szovjetuniótól kaptunk. Az aktíva ki­fejezi mélységes ragaszkodását a nagy Szovjetunió iránt, s további munkájában még sokkal inkább, mint eddig, támaszkodni fog a di csó'séges Kommunista (bolsevik) Párt tapasztalataira. A Megyei Aktíva, amikor a nagy Szovjetunióhoz, a nagy Sztálinhoz való ragaszkodását fejezi ki, leszö­gezi, hogy mindazok, akik a nagy dicsőséges Szovjetunióval szemben ellenségesen viselkednek, nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a magyar népnek Is ellenségei. A nép eltensé geivel pedig, bárhol legyenek is fel­találhatok, ingadozás nélkül, mint «fenséggel kell elbánni. A Megyei Aktíva megállapítja, hogy a megye területén a pártfe­gyelem és az éberség vonalán ko­moly hiányok tapasztalhatók. Fel­hívja a Megyei Bizottságot és az összes pártszervezetek figyelmét hogy minden pártszerűtlen megnyil­vánulást, magatartást toroljon meg s tegye lehetetlenné ezen keresztül, hogy klikkek, frakciók keletkezze­nek pártunkon belül. Éljen a nagy Szovjetunió! Éljen a világ dolgozóinak tanítója és a béke legkövetkezetesebb har­cosa; Sztálin elvtárs! Éljen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen Pártunk, a magyar nép nagy vezetője: Rákosi Mátyás elv­társi Nógrád-Hontmegyei Aktíva. A megyét aktívaülé.st Oczel Já­nos MDP megyei titkár elvíárs sza­vai zárta - be. Majd hosszantartó vi-j hares és lelkes taps, valamint éíjen-j zéssel fordult az aktivaüiés a Szov­jetunió, Sztálin és Rákosi Mátyási elvlársak felé, arai bizonyította hogy még szilárdabban* meg hfisé gesebben és még nagyobb bizalom­mal tekintenek funkcionáriusaink a Központ; Vezetőség felé, aminek éién ott áll szeretett nagy vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. Meiei a cséplési miiÉálatÉrá!-Az eredményes lermésbeadásnak alapja a csépié» jó végrehajtása, Ezért az Országos Közellátási Hiva­tal az állami terménybegyiijtési ren­delet kiadása után szabályozta az 1949. évi'cséplési is. A csépié» szer­vezeti felépítése lényegében azonos a tavalyival* A rendelet szerűit mindenki kö­teles gabo,iáját (búzát, rozsot, ár­pát és zabot) cséplőgéppel legké­sőbb 19(9 szeptember 15-ig elesé- pelni- Kézierővel csépelni csak ak­kor szabad, ha a községben cséplő­gép nincs, vagy ha a csépeltet*» kévekötő vagy zsúpszahna céljából akar rozsot csépelni, de ebliez is szükséges . a közellátási felügyelőség engedélye, melyet a községi elöl­járóságon keresztül kell , kérni. A rendelet előírásai az előcséplésre is vonal kozák­Gabonalap nélkül a csépiéit meg kezdeni nem szabad. A cséplés in<-g kezdése eiőlt, tehát minden csépel tetőnek fel kell váltani gabonáját A rendelet szerint a csépeltei» gazda i»s felelős a valóságnak meg felelő cséplési eredmény bejegyzé­séért. Az arató- és csépi űr észt termé­szetijen kell kiszolgáltat*ti. A c-é peltelő gabonását csak azzal a cséplőgéppel csépelteüieti i1, ame­lyet részére kijelöltek. A rendelet részletesen szabályozza a cséplőgép felelős vesetőjének ko telességeit is. Eszerint a cséplőgép tulajdonosa, vagy bérlője köteles gépéi üzembe h tarjain és a meg* állapított cséplésrész ellenében csép­ié t vállalni. A felelős vezető köte­les esküi vagy fogadalmat tenni. A cséplc3 megkezdését, befejezését valamint, ba más községije átmegy a cséplőgép, a községi elöljáróság­nak be kell jelenteni* A gubonac^éplés és kazaloz&s együttes mHnkája fejében a c»épl<AfB«pkAsoknalK ideértve a két etetőt is, a következő re zes béreket kell fizetniük: ele­vátor használata mellett az elcsépelt fezem termelés 5*5 százalékát, elevá­tor használata nélkül 6 százalékát. A cséplésnél alkalmazott traktor­vezetőt és a gépészt a géptulajdo* nosnak, a natukav álla lók ,1 ereseié*! tol függetlenül* kiiiöu az aK‘[>!)#( tlí.i akkui kell díj a zni: Segéd traktorvezető (futó) az e*f-i csépelt termény O.i százalékát kap juj Ha a traktorvezető (gégész) a t^ép-! iőgepnéi előforduló k Ü ny ve lé> £j munkát is végzi, további 0-1 s»áza*| lék illeti meg. Az aratássá! és csőplésnófl alkalmazott női uuntks- 1 vállalókat a részkereset eloszlásánál háromé negyedrésze* maukuvállsióknak k#»>1 tekinteni- A csépiéti munkáknál foglalkoztatott etetők, az egész ré^ szegeknél 1.0 százalékkal magasabb' százalékban részesednek. A csépié^ géptuluj(Ionos tartozik minden e^ép-» lesi idényben az etetők részére 1—í munkaruhát Coveráll )udni. A cséplési részmunkátokra vonata kozó) rendeijkezések az Á Ibi mi gazdasági Központ kezelésében lévő ‘'Cséplőgépeknél foglal korlaton ittifaj ka vállalókra és az állami gépéi !•>-: mások traktorvezetőire, segéd* rak* tor vezetői re nem vonatkozik. EtfekJ re a reájuk votiatko/.ó kollékttVt szerződés rendelkezéseit kell alkat a mazni. Gábonaaeiuftek héresép- téséaek «(végzéséért a következő cséplési ré#z jár: Maga «»járó gépeknél, h t az dt.e»ti4j anyagot a csépel le tő gazda adja, 3.f százalék, ha a cséplőgép tubái doiidtf adja, 4.6 százalék. Nem magányáig gépeknél, ka az üzenj anyagot a rséj pel tető adja és a vom áfásról :-g gondoskodik, 2-6 százalék, tia tu üzemanyagot a cséplőgéptuiajdonW adja, dé a vontatásról a csépelte gondoskodik, 41 százalék, ha a« üzemanyagot a eséplogéptalajdoúid adja és a vontatásról is goudokkó* cíik, 4.6 százalék. A megállapított lw* re «éplés«, ©ééa legmagasabb és egyben iegaiisc?»- nyabb résznek tekintendő,' ettől etc térő bcrcséplési részt követek*/ vagy elfogadni nein szabad. A géptulajdono6 abban as esetben,’ ha szál ui a fel vonót is alkalmaz, ,W ismertetett ■ cséplési részen felül to­vábbi 0.5 százalék cséplési számúim fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom