Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-02-20 / 8. szám
nő Családi hetilap XXXIX. évfolyam Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota Megbízott szerkesztőségi titkár: Bertha Éva Grafikai szerkesztő: Ordódy Dénes Szerkesztők: Friedrich Magda (külpolitika), H. Zsebik Sarolta (belpolitika), Könözsi István (fotóriporter), L Kovács Erzsébet (tördelöszerkesztö), Nagyvendégi Éva (belpolitika), N. Gyurkovits Róza (belpolitika), N. Zácsek Erzsébet (belpolitika), Prikler László (fotóriporter), Tóth Edit (olvasószerkesztő) Kiadja a Szlovák Nőszövetség KB Zivena Kiadóvállalata. 812 64 Bratislava, CsI. armády 4 Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Stúrova 12 Telefon: 596 84, 596 78 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Megrendelhető: bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél Előfizetési díj negyedévre: 39 Kcs Külföldi megrendelések: PNS Ústredná expedicia a dovoz tlace, 81 5 05 Bratislava. Gottwaldovo nám. 6 Magyarországon előfizethető bármely postahivatalban és kézbesítőnél és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), 1900 Budapest, XIII., Lehel út 10/a Előfizetési díj negyedévre: 169 Ft egy évre: 676 Ft Csekkszámlaszám MNB 215-96-162 A SUTI 6/28 engedélyével. Nyomja a Kelet-szlovákiai Állami Nyomdaipari Vállalat, 042 67 Kosice, Svermova 47 Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. • Címlapunkon: A dzseki és a nadrág leírása a 21. oldalon lalálhaló Prikler László felvétele Lapzárta: 1990. február 1-jén A Szlovák Nemzeti Tanács ülésével tulajdonképpen befejeződött Szlovákia legfelsőbb törvényhozó testületének átalakítása. Huszadik ülésén 19 új képviselőt választott, a mostanin további 42-t. Az új képviselőket a politikai pártok és a polgári mozgalmak javasolták úgy, hogy az SZNT összetétele megfeleljen a politikai helyzetnek (a megválasztottak közül tizenkilencet a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, illetve a Független ségének és az NF KB Elnökségének javaslatára megvonták a mandátumot. Ezek között van Fábry István, Horváth István, Krocsány Dezső, Pompos Erzsébet és Sárközi Gizella. Ezután a politikai pártok és polgári mozgalmak javaslatai alapján 42 új képviselőt választottak. Az új képviselők között nyolc magyar nemzetiségű van. Bauer Győzőt (113. sz. választókerület, Snina) a CSKP, Csáky Józsefet (134. sz. választókerü-Megújult az SZSZK törvényhozó testületé Magyar Kezdeményezés, nyolcat a CSKP, hetet a Kereszténydemokrata Párt, kettőt a Szabadságpárt, egyet a szabad szakszervezetek javasoltak, s egy jelölt pártonkivüli volt). Három hely még betöltetlen, ezekről a következő ülésen döntenek. Jozef Őirotnák alelnök bejelentette, hogy január 11 -ig 26 képviselő mondott le, köztük Magyar Izidor és Nagy Kázmér. További 19 képviselőtől az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának, a Demokrata Párt Elnöklet, Eperjes) a Szabadságpárt, Csekes Erikát (93. sz. választókerület, Rimaszombat), Grendel Lajost (79. sz. választókerület, Fülek), Kovács Lászlót (1 9. sz. választókerület, Somorja). Nagy Lászlót (17. sz. választókerület, Nagymegyer) és Pirovits Lászlót (145. sz. választókerület, Királyhelmec) a Független Magyar Kezdeményezés, illetve a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, Hamerlik Rudolfot (20. sz. választókerület, Galánta) pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom jelölte. Ülésezett az SZNSZ KB Elnöksége 1990. február 1-jén ülést tartott Pozsonyban az SZNSZ KB új, januárban kiegészített Elnöksége. Figyelembe véve az Alkotmány 4. pontjának törlését, pártonkivüliekkel, illetve más pártok tagjaival egészítik ki az Elnökséget. A tanácskozáson megvitatták az SZNSZ rendkívüli kongresszusának előkészületeit, valamint a tagsági bélyegek értékének elosztását. Jóváhagyták, hogy az alapszervezetek meghagyják a 80 %-ot, a 20 %-ot pedig a járási bizottságok alapjára utalják. Ezenkívül megtárgyalták az SZNSZ apparátusának átszervezésére tett javaslatot is. • 1990. február 2-án az SZUSZ KB-n találkoztak azokkal a nőszövetségi funkcionáriusokkal, akiket 1968—70-ben kizártak az SZNSZ soraiból. Az SZNSZ KB elnézésüket kéri a 21 évi sérelmekért, és meghívja őket a rendkívüli kongreszszusra. Köztük vannak a volt elnökségi tagok: Irena DuriSová elnök, Emília Sedláková alelnök, Mária Tvaroiková, a Slovenka főszerkesztője, Jelana KaSiőková, Elene VároSová és az SZNSZ KB Elnökségének további tagjai, járási funkcionáriusok és a lapok szerkesztői. Érdekvédelmet minél gyorsabban — mondja Guy STANDING társadalomtudós, a svájci Nemzetközi Munkahivatal (IILS) munkatársa — Standing úr. Ön a női foglalkoztatottság problémakörének szakavatott ismerője; három könyvet írt e témakörben. Hogyan jellemezné a nők foglalkoztatottságában jelenleg megnyilvánuló tendenciákat? — Talán a hetvenes éveknél kezdeném, amikor világszerte növekedett a munkanélküliség. Akkoriban az volt a jellemző, hogy elsősorban a nőket bocsátották el. Ők voltak a marginális, azaz a pályaszélre szorított dolgozók. A nyolcvanas években viszont alapvetően megváltozott a helyzet. Kilencven ország statisztikai adatait vizsgálva megállapítottuk, hogy valamennyiben emelkedett a nők foglalkoztatottsága, ugyanakkor sok helyütt csökkent a férfiak munkafolyamatban való részvétele. A nyugati országokban a férfiak és a nők munkanélkülisége közötti eredendően nagy különbség a minimumra csökkent, sőt az is előfordul, hogy a férfiak munkanélkülisége nagyobb méreteket ölt, mint a nőké. Mindebből arra következtethetnénk, hogy a nők foglalkoztatottságát illetően egy kedvező vonulat tanúi vagyunk. Ám ez csupán annak a következménye, hogy alapvetően megváltozott a munka jellege. A nők foglalkoztatottságának növekedése elsősorban ott tapasztalható, ahol alacsonyan bérezett részmunkát kell végezni! Tehát a rugalmas foglalkoztatottság növekedése komoly veszélyt jelenthet a dolgozók, de főképp a nők számára a kilencvenes években, mert ha ezzel egyidejűleg nem növekednek a bérek is, az bizony az életszínvonal hanyatlását eredményezné. A jövőre nézve ezért nagyon fontosnak tartom, hogy olyan szervezetek alakuljanak, amelyek épp a rugalmas munkahelyeken dolgozók érdekeit védenék. S ahogy már elmondtam, épp ezeken a munkahelyeken sok a nő. — Kutatásaiban mennyire érintette a nők foglalkoztatottságának kérdését a szocialista országokban ? — Vannak információim. — Elképzelhető, hogy a jövőben nálunk is romlik majd a bizonyos értelemben mindig is a társadalom szélére szorított csoportok (nők, nyugdíjasok, kisgyerekes anyák, stb.) szociális helyzete. Ön szerint milyen hatása lesz ennek a nők foglalkoztatottságára ? — Úgy gondolom, ebben az esetben még fontosabb, hogy érdekvédő szervezetek alakuljanak a marginális csoportok védelmére, s minél gyorsabban. Ami pedig a nők foglalkoztatottságát illeti, korlátozni kell a nők megkülönböztetését a munkahelyeken, és lehetővé kell tenni számukra, hogy kamatoztathassák képességeiket, tehetségüket. S nem utolsósorban biztosítani kell számukra is a munkahelyi előmenetelt. — Köszönöm a beszélgetést. LÁM PL ZSUZSANNA nő 2
