Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-07-11 / 29. szám
m >*' 31 ||®f§ A SZERZŐ ÉS BÍRÓ BÉLA FELVÉTELEI ., wmß i ■ v;." tiSBs A komáromi (Komárno) Menti Múzeum minden évben régészeti ásatásokat a hajógyári a\ar temetőben. A feltárómunka 1979-ben kezdődött. Az ásatások során eddig 142 későavar sírt tártunk fel. ezek közül eddig 59 volt a gazdag lovassír. A sírokba az avar társadalom előkelő, gazdag nemesi rétege temetkezett, s páratlanul gazdag leletamaguk ma a kárpát-medencei a\arság legszebb leletegyüttesei közé tartozik. A belső- és közép-ázsiai eredetű avar nép 568 körül szállta meg a Kárpát-medence sík vidékeit, s birodalmuk egészen 803-ig állt fenn, ekkor Nagy Károly frank uralkodó badai mértek rá döntő csapást. Komáromban. a Csallóköz keleti csücskében, a Nagy-Duna és a Vág-Duna összefolyásánál az első avar sírokat 1909-ben találták, s azóta immár nyolc temetőt ismerünk városunk területéről. A hajógyári avar település temetőjében az előkelő lovassírok mellett természetesen ott találjuk az eltemetett nők és gyermekek sírjait is. A lovassírok voltak a leggazdagabbak, ezeket ásták a legnagyobbra és a legmélyebbre. A sírok többségét a későavar kor uralkodó tájolási módjának megfelelően F.NY-DK-i irányban tájolták, a halottakat háton fektetve. oldaluk mellett kinyújtott karokkal helyezték a sírba. A lovassírok esetében a harcos mindig a sír jobb oldalán feküdt, mellé fektették kedvenc bátaslovát azonos tájolásban. A lovassírok esetében jól megfigyelhetőek voltak az eltemetett és lova fölé épített fa sírkamrák, melyeket nyilván deszkákkal fedtek le. A temető lovassírjainak további érdekessége, hogy azokban nemcsak férfiak, hanem nők is nyugszanak, ebből arra lehet következtetni. hogy a későavar korban a nemesség körében a nőknek (a harcosok feleségeinek) is kijárt a lóval való temetkezés. Sőt nemcsak nekik, hanem néhány esetben a gyermekeiknek is. Az avar kori kiterjedt állattartás bizony ítékai a sírokból előkerülő állatcsontok. A csontokat túlvilági eledelként helyezték a sírokba, általában az eltemetett lábánál találjuk őket. akárcsak az agyagedényeket, leggyakrabban s/arvasmarha, juh és a különféle szárnyasok csontjait (házityúk, kakas, lúd) tették a sírba. A temető legszebb leletei természetesen az előkelő lovassírokból származnak. 1 vek közül is kiemelkednek az aranyozott, pompásan díszítőt! öv- és lószerszámdíszek. A díszes fegyveröv az avar korban természetesen nem járt mindenkinek, csak az arra 7. 2 3. 4. 5. 6. Avar lovassír feltárása Kisebb griff-fej alakú lószerszámveretek a 36. sírból A 36. sír griff-fej alakú lószerszámdisze Bronzból készült rozettás veretek A 81. női lovassír aranyozott mellboglár-párja A 12. sír ember és oroszlán küzdelmét ábrázoló nagyszíjvége érdemes társadalmilag kiemelt családok férfitagjainak. A díszes öv ugyanis már messziről elárulta viselőjének rangját, gazdagságát. A hajógyári temetőben talált vereteken nagyszámú ember- és állatábrázolás látható, de igen gyakoriak a növénymintás darabok is. Az ötvösművészeti alkotások közül kiemelkedik például a 12. sír sasos övveretc. vagy ugyanennek a sírnak oroszlános nagyszíjvége. A lószerszá mveretek legszebb darabjai közé tartoznak a díszes falerák, ezek a ló fejkantárját ékesítették. A 36. sír griff-feje. sok párhuzammal kötődik a híres nagvszentmiklősi kincs sasfejeihez is. Az 1987. évi ásatás igazi meglepetései közé tartoznak a 103. sír páratlanul szép oroszlánfejekkel díszített veretéi. Ezek a leletek jelenleg egyedülállóak a közép-európai avar kori leletanyagban. E gazdag, nemesi középréteg sírjaiban gyakoriak a különböző fegyverek: szablyát. lándzsát, szekercét, íjat-ny ilat találtunk bennük, továbbá széles talpalójú vaskengyeleket, vasszablyákat, hevedercsatokat és itatóvödröket. A komáromi múzeum az idén novemberben egy időszaki kiállításon tárja a nagyközönség elé e temető legszebb leletanyagát, ezzel is érzékeltetve városunk egykori területének a későavar korban betöltött kiemelkedő stratégiai szerepét, az egykori avar katonai központ jelentőségét. Dr. TRI CE’S SÁNDOR nő 13
