Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-05-09 / 20. szám

IRODALMI FEJTÖRŐ 5. A század első felének legnagyobb magyar kritikai realista írója a Szatmár megyei Tisza­­csécsén született 1879-ben. Szülőfaluját a boldog gyermekkor, a paraszti jólét és a természet közelségének boldog szigeteként idézi vissza önéletrajzi müvében: „Énnekem Csécse maradt a tündérsziget, ahova mindig visszavágytam, ahol engem mindenki szere­tett .. Kitűnő érettségije után a debreceni teoló­gia hallgatója, majd egy félév után átiratko­zik a jogi karra. 1900-ban jog-, majd böl­csészhallgató Pesten. Otthagyja az egyete­met, és különböző hivatalokban, újságoknál kap állást. A Kisfaludy Társaság megbízásá­ból három nyáron át járja szülőföldje falvait, népdalokat, népmeséket gyűjt. 1908-ban a Nyugatban jelenik meg a Hét krajcár című novellája, s ez egycsapásra elismert íróvá teszi. Ady is lelkesen üdvözli, ekkor kezdődik barátságuk, amely egyre mélyebbé, teljeseb­bé válik. Érthető, hogy az írót a paraszti élet és általában a vidék helyzetének problémái foglalkoztatják, s nemcsak azért, mert élmé­nyei elsősorban ezekhez a témákhoz kötik, hanem a századelő hangulata miatt is. A hol idilli, hol lírai ábrázolásban megjelenített fa­lusi valóság mögött az életben hatalmas dráma feszüjt. A paraszti valóságból Írónk a drámaiságot érezte meg először, s mint ahogy Ady a lírában, ő a prózában a maga belső nyugtalanságát ugyancsak felfokozott, túlhevitett kifejezésmóddal érzékeltette. Első, nagyobb szabású művében, a Sára­ranyban a kor legégetőbb kérdését, a nagy­birtok és a szegényparasztság harcát ábrá­zolja. A regény alapgondolata, hogy a pa­rasztság tele van tehetséggel, de ez nem juthat felszínre, mert hiányzik hozzá a mű­veltsége : az arany elvész a sárban. Egészen a társadalmi ellentétek gyökeréig ásott le, hogy megmutathassa az ország bajainak igazi okát, és épp ezért volt kénytelen a valóság nehezebb, izgatóbb színeit, vagy épp a levegő valóságos fülledtségének fokát érzékeltetni. Távlatot keresett a társadalmi haladásnak, s bemutatta, milyen kisszerű, provinciális erők képesek ezt'megadályozni. Erről szól következő regénye. Az Isten háta mögött is, de már nem falusi, hanem kisvá­rosi környezetben. Első korszakának művé­szileg legjobb regénye, A fáklya, különösen kiélezi a jobbra törő ember és a magyar valóság kegyetlen viszonyai közt feszülő konfliktust. A Tanácsköztársaság bukása nehéz vál­ságba sodorja. Ekkor fordul a gyermekkor felé, hogy Légy jó mindhalálig című gyönyörű regényében a gyerek vergődését úgy írja meg, mint kora szegényeinek sorsát is fino­man szimbolizáló példázatot. Azonban sohasem tudott lemondani nagy írói szenvedélyéről: a társadalomábrázolás­ról. A húszas évek közepétől a századelőt olyannyira jellemző dzsentri — amely a hú­szas években újra nagyobb szerephez jut — s a dzsentrivilág érezhető haláltusája izgatja. Ezt Írja meg a Kivilágos kivirradtigban. S még nagyobb erővel ábrázolja a dzsentri tragiku­mát az Úri muri hősének, Szathmáry Zoltán­nak sorsában, aki hiába próbál kitömi osztá­lyából, osztálya törvényei kegyetlenek, s el­pusztítják. Mint ahogy a kapitalista törvé­nyek is — a gazdasági világválság éveiben vagyunk — megoldhatatlan feladatok elé állítják a Rokonok cimü regény hősét. Hatalmas regénytrilógiája, az Erdély, több mint másfél évtizedig íródott, s irodalmunk legnagyobb történelmi regénykísérletének tekinthetjük. Az 1932-ben megjelent Barbá­rok című novelláskötetének címadó novellája a civilizációtól érintetlen népi világot mutatja be hitelesen, megdöbbentő realitással. A Betyárban, talán legindulatosabb regényé­ben, nyíltan föllézad az elnyomott szegény­paraszt, és támad, mert elviselhetetlen életét akarja megbosszulni. Munkássága új témakörrel bővül: egy lágymányosi proletárlány életén keresztül megismeri a külvárosi szegények világát. Eb­ből az élményanyagból születik meg az írói tökéletességgel megírt Árvácska. A negyve­nes évek elején pedig a Rózsa Sándor írásá­ba kezd. Dózsáról tervezett regényét már nem valósíthatta meg, 1942-ben meghalt. A korszak legnagyobb íróját követői, a népi írók és munkások, parasztok tömegei kísérték utolsó útjára. Kérdéseink: 1. Ki az író, és mi a címe híres önéletraj­zának? 2. Melyik regényében szerepei Túri Dani, ez a szenvedélyes, nyers erőtől duz­zadó parasztfigura ? 3. Az író melyik regényéből idézünk ? „Mikor a kedvesanyám bement a városba vásárolni, akkor nem kellett kimenni a tehén­nel. Akkor a tehén bent maradt az istállóban, adni kellett elibe takarmányt Vöt szép csalá­mádé. Csőre pedig ilyenkor egyedül nekilátott, hogy kitakarítsa az egész házat Hü, csak úgy igyekezett a kis keze, sepert, minden zugot kikotort, és felmázolta a földes talajt a szobá­ban. így húzgálta a kis tenyerét oly egyenlete­sen, a sárgaföldes sarat hogy annak nem volt szabad csíkosnak lenni, jaj isten ments, hogy egy tenyérhúzás meglátszódjék." Kérjük versenyzőinket, hogy válaszaikat a fejtörő szelvényével, postai levelezőlapon vagy képeslapon küldjék be címünkre: Nő szerkesztősége, Leninovo námestie 12, 812 03 Bratislava. Beküldési határidő: la­punk megjelenési dátumától számított 10 nap. A kérdésekre hibátlan választ adók közül három megfejtőt sorsolunk ki, és további ötöt azok közül, akik mind a hat fordulóban helyes válaszokat adtak kérdéseinkre. Hasz­nos időtöltést, jó szórakozást kívánunk! A levelezőlapra írják rá: Irodalmi fejtörő. Rejtvényünk fő so­raiban a 85 éve el­hunyt Jókai Mór öt művének címét fejt­hetik meg. Készítette: K. Gy. 15. számunk rejtvé­nyének helyes megfej­tése : A magány út­vesztői, Fekete su­garak, Szalamandra, Napköve. Sorsolással könyvet nyert: Tasnádi Ilona, Köbölkút (Gbelce). Gaal Sándorné, Ipoly­ság (Sahy), Vajai Ilona, Ekecs (Okod), Berta Edit, Kisgéres (Maly Horeá), Ladányi Zsu­zsanna, Kalász (Kla­­sov). Jelenleg Jókai-reg. Magy. fe­jedelem­ség Táncmulat­sággal kap­lomb ► * Gyomnö­vény Fészket épít Jókai-reg. ▼ Magy. hu­morista, konferan­szié Állati fekhely ▼ csolatos Világtalan .. Vörös Mátyás, költő Zeusz felesége Nagyobb csomó Madridi napilap francia költő (► ▼ ▼ ‘ T‘ T ’ Sorokat rajzol a füzetbe Szitál ► T ▼ Tetszőle­ges számú Jókai reg. | Afrikai-T V‘ Korkép közepe! Sebet ejt a kígyó Francia város Ouó, névelővel Énekhan-S±. Magy. iró, Tibor ... Vegas Ugyefo­gyott, te­hetetlen T A Volga mellék­folyója T Gallium Trikó darab! ► V , Vízbe merít Félig rekedt! ► * Finom tea -falat, kevéske ennivaló ▼ t Jókai regénye Nem érdes T Szellem, kísértet Mérték­egység­rendszer ► Alkotó­művész Gyümölcsíz Sí verseny szám ► V “ Angol sor ... Lanka (Ceylon) ► ▼ Spanyol aki. Szőlő fajta Egykori is­kolafajta Hús fűsze­res lével W ▼ Tercett Tizenegy Bécsben ► ▼ Harmad­rész! Isa betűi keverve ► f Zambi­ában van! ► Római aprópénz ► Azonos betűk ► ▼ Svéd autógyár ► ▼ Továbbá Orosz Jolán Római számok I Lángol Bárium iskolát el­végez. be­fejez (ki. szó) ► ▼ ▼ ▼ Szófaj ► < Önhittség Jókai regénye ► nő 19 (oz / py)

Next

/
Oldalképek
Tartalom