Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-09-27 / 40. szám
TÁJOLÓ KÖNYV Hagyomány és megújulás A második világháború, pontosabban 1948 után újraszerveződő, újrainduló csehszlovákiai magyar irodalom első seregszemléje az Új hajtások című anatológia volt 1954-ben, amely a „haimadvirágzás" első négy-öt évében jelentkező írókat, írójelölteket sorakoztatta fel. A gyűjtemény versei és novellái mellett egyedül Csanda Sándor két dolgozata képviselte az irodalomtudományt és az esszéirodalmat. Az éles szemű Fábry Zoltán rögtön föl is figyelt a jelenségre: „Egy műfajból egyetlenegy nevet felvonultatni (méghozzá kétszer is) antológiái lehetetlenség. Ha nincsenek többen, akkor az antológiajelleget megőrzendőn, a Csandatanulmányod elmaradhattak volna. És tényleg nem lennének többen?...(...) Az eszszéírók hiánya vagy kisszámú jelentkezése érdekes szifnptóma: 1938-ig itt és Magyarországon valóságos esszéiró-nemzedékről lehetett beszélni." A Fábry által hiányolt esszé az elmúlt négy évtized során végül is irodalmunk egyik legerősebb, a lírával és a szépprózával egyenrangú műfajává vált. Ezt igazolja az a napokban megjelent gyűjtemény is, amely Hagyomány és megújulás címmel Szeberényi Zoltán válogatásában az imént említett időszak legjobb, gondolataiban és világérzékelésében legizgalmasabb csehszlovákiai magyar esszéit kívánja felmutatni. Szeberényi Zoltán előszavát idézem: „döntően az esszé és az esszébe oltott tanulmány műfajára támaszkodik, de a kép teljessége érdekében szerepeltet a magvasabb cikkektől a szigorúan adatolt tanulmányig minden rendű és rangú írást, ami CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR ESSZÉÍRÓK 1948-1988 Hagyomány A és megújulás _L MADÁCH valamilyen formában jellemezni képes irodalmi és tudományos gondolkodásunk sajátosságait, eredményeit." A Hagyomány és megújulás dolgozatai három nagyobb témakört — a szülőföld vonzáskörét, Íróink irodalmunk hagyományaihoz való viszonyát, valamint az irodalmi kapcsolatok és a műfordítás kérdéskörét — ölelik fel. A gyűjtemény egyes dolgozatainak igényességét színvonalát illetően már szerzőik — Csanda Sándor, Dobos László. Duba Gyula. Fábry Zoltán, Fonod Zoltán, Forbáth Imre, Gál Sándor, Koncsol László, Kulcsár Ferenc, Rácz Olivér, Rákos Péter, Szeberényi Zoltán. Tőzsér Árpád, Turczel Lajos és Zalabai Zsigmond — neve is biztosítékot jelent. Azt azonban, hogy kik és milyen írások maradtak ki a válogatásból, korai volna megítélni, hiszen annak egyelőre csupán első kötetét tarthatjuk kezünkben. A „harmadvirágzás" elméleti-kritikai visszhangja, valamint a csehszlovákiai magyar kultúra és tudományosság további területeiről vett témakörök várhatóan a válogatás jövőre megjelenő második kötetében lesznek olvashatók. Ám annyi már most bizonyos, hogy egy rendkívül fontos, talán irodalmunkról alkotott véleményünkön is módosító, azt kétségtelenül árnyaltabbá tevő gyűjtemény első kötetét tarthatjuk most kezünkben. TÓTH LÁSZLÓ „Tudjátok-e, ki vagyok?" Rónay László Tersánszky Józsi Jenő kérdését idézte, amikor címet adott könyvének. A kis kötet a budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kozmosz Könyvek sorozatában jelent meg. Hétszáz példányt vett át belőle a Madách Könyvkiadó. A könyv Tersánszky születésének századik évfordulója alkalmából jelent meg, emlékezve, emlékeztetve a hírneves író életművére, pályafutására. Sok íróról mondják, hogy különös, társaitól elütő természetű, magánakvaló. Hát persze, az író, ha valamirevaló, akkor rendhagyó is. Mint Tersánszky. Az író az erdélyi Nagybányáról indult, onnan hozta magával regényhőseinek nagyrészét. Festő szeretett volna lenni, de szerencsére megtalálta leghitelesebb kifejezési formáját: az Írást. Meg kell hagyni, szorgalmasan dolgozott. Több mint félszáz müvet hagyott ránk, köztük remekműveket. Osvát indította útjára a Nyugatban a kilencszázas évek elején. Első kiugró sikere a „Viszontlátásra, drága" című háborús regénye volt. Maga Ady is dicsérte, a magyar irodalom legértékesebb háborús regényének minősítette könyvét. Ha Tersánszky pályája nem is volt egyenletes, sok elismerést kapott: Baumgarten-dijat, Kossuth-dijat és a Munka Érdemrend aranyfokozatát. Ha örült is mindezeknek Tersánszky, nem hiszen, hogy fontosnak tartotta, öt egyedül az emberek érdekelték, az emberek közül is a törvényen kívül állók, a csavargók, a társadalom alsó szintjén hányódó szegénylegények, jókedvű és agyafúrt csibészek, mint a kissé saját képére formált Ka kuk Marci. E legnépszerűbb müvét sorozatban írta, összegyűjtve 1942-ben jelent meg két kötetben. Rónay László: „Tudjátok-e, ki vagyok" című könyve a Tersánszkyról szóló bírálatokat, nyilatkozatokat, a vele készítet interjúkat, illetve a róla írt dolgozatok legjellemzőbb részleteit gyűjtötte egybe. De van a könyvben írói önvallomás is. Aki szereti az író müveit, aki érdeklődik alkotó módszere, élete, bolyongásai felől, föltétlenül olvassa el Rónay Könyvét. Tersánszkynak csodálatosan színes élete volt: ha úgy adódott füttyművészként lépett a közönség elé. máskor zenekarával keltett feltűnést, amelynek ő volt a furulyása. Az is megtörtént, hogy énekszámait gitárral kísérte a rádióban stb. A könyvben többek között Ady, Móricz Zsigmond, Ignotus, Schöpflin Aladár, Kodolányi János, Nagy Lajos írnak Tersánszkyról. A legérdekesebbek azonban a megemlékezések. így például Zelk Zoltáné vagy Féja Gézáé. DÉNES GYÖRGY KIÁLLÍTÁS Formatervezés itthon és külföldön Bratislavában, a Technika Házában két héten át tekinthették meg az érdeklődök azt a nemzetközi kiállítást, amelyen hat szocialista ország — Bulgária, Kína, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és hazánk — formatervezői mutatták be, hol tart országaikban ez az ipari-művészeti ágazat. Természetesen elsősorban a hagyományos könnyűipari ágazatok kiváló termékeiből kaptunk ízelítőt. A textil-, a bútor-, az üveg- és kerámiaipar legszebb, általában díjazott alkotásaiban gyönyörködhettünk, de egyéb, így a fogyasztási cikkek is bemutatásra kerültek. Szép vonalú porszívók, konyhai robotgépek, fényképezőgépek, rádiók, lemezját-FELVÉTELÜNKON SZOVJET TERVEZÉSŰ KONYHA/ROBOTGÉP szók, magnók és ezek kombinációi, kerékpárok, motorkerékpárok, néhány jármű és autómodell... Az ipari formatervezés az utóbbi évtizedekben már a gépiparban és műszeriparban is meghonosodott. Számos gépipari tervezőintézetben jöttek létre például nálunk is ipari formatervező központok, hogy a munkakörnyezet jobbítását-szépítését a megtervezett gépek már formájukkal, külsejükkel is szolgálják. A szocialista társadalom is elfogadta azt a tételt, hogy a forma, a külső szerves része a termék minőségének és tudományos-technikai színvonalának, tükrözője a társadalom anyagi és szellemi csiszoltságának, meghatározója a termék kulturáltságának, és harmonikus részét alkotja a környezetnek. A munkaeszközök formája nem vészit fontosságából az automatizáció, a robotok korában sem, hiszen ezek az új gépek újabbnál újabb feladatok elé állítják a képzőművészeket. Nem mindegy ugyanis, hogy például egy operátor munkakörnyezete milyen, mennyire esztétikusak és praktikusak egyszerre az öt körülvevő vezérlőpultok, s az sem mellékes, hogy egy automata gépsor undorító gélemként terpeszkedik-e egy csarnokban, vagy látványnak is szép láncolatot alkot. A presovi VÚKOV külön formatervezési központot hozott létre a robotizált munkahelyek komplex esztétikai megtervezése céljából. Ugyanakkor a szerszámok, a műszerek formatervezése sem befejezett folyamat, hiszen továbbra is szükség lesz fogóra, kalapácsra, kézi fúróra ... Mert a javítást, a karbantartást, a szabadidei fúrást-faragást a jövőben sem robotok végzik majd, hanem emberek, akik szeretik a kézhez álló munkaes zközöket. A formatervezés a szocialista országokban nem egymástól függetlenül történik. Vannak területek, ahol konkurálnak egymással a tervezők, más területeken pedig közösen formálják-alakitják a közízlést és a környezetet. Elsősorban az ipari termelés humanizálása, az emberi alkotóerő növelése érdekében, de azzal a céllal is, hogy gazdaságilag kedvezőbb helyzetbe kerüljenek ipari termékeink a világpiacon. ^ GYURKOVITS RÓZA HANGVERSENY Bratislavai Zenei Ünnepségek Az idei. 24. Bratislavai Zenei Ünnepségek rendezvénysorozata szeptember 29-én kezdődik, de már azt megelőzően is alkalmuk lesz a koncertlátogatóknak néhány hangversenyt meghallgatni. Ezek közül a Szlovák Filharmónia Suchon-estjét emelem ki, amelyet a zeneszerző 80. születésnapja alkalmából rendeznek szeptember 25-én. Magára a fesztiválra számos hazai és külföldi művész és együttes kapott meghívást. Lehetetlen felsorolni valamennyiüket, a műsorban tallózva (mely még változhat is!) csupán néhány eseményre, szereplőre hívom fel olvasóink figyelmét. Szeptember 30-án este a Strasbourg-! Filharmóniai Zenekar ad hangversenyt Strauss, Roussel és Saint-Saens müveiből. Az est karmestere az osztrák Theodor Guschlbauer. Október 1-jén délelőtt a Stockholmi Új Kamarazenekart hallhatjuk, a szólista Christian Bergqvist svéd hegedűművész. Este a Szlovák Filharmónia Lutoslawski, Elgar és Beethoven egy-egy művét adja elő Lehel György vezényletével. Természetesen idén is találkozhatunk a Bohdan Warchal által vezetett szlovák kamarazenekarral, tervek szerint október 4-én és 11 -én lépnek föl. Tavaly hiába vártuk Magyarországról az Amadinda ütőegyüttest, meghirdetett koncertjük elmaradt. Reméljük, most, október 5-én valóban láthatjuk-hallhatjuk őket. A Szombathelyi Szimfonikus Zenekarral adnak közös hangversenyt. A karmester az NSZK- beli Eötvös Péter. Ugyanaznap este a könynyebb műfaj hívei élvezhetik Lehár, Kálmán, Strauss, Lecocq. Offenbach, Millöcker dallamait szovjet, bolgár. NDK-beli és hazai előadóművészek tolmácsolásában. Október 7-én az angol The Hilliard Ensemble olasz, angol, spanyol és francia reneszánsz muzsikát játszik. A Liverpooli Királyi Filharmóniai Zenekar október 9-i koncertjét, amelyen Britten, Brahms és Dvorák művei szerepelnek, Libor Pesek vezényli. A Zenei Ünnepségek záróhangversenyén, október 13-án a Szlovák Filharmónia Zene- és Énekkara lép föl. Az osztrák Alexander Rahbari vezényletével Moyzes-, Mozart- és Orff-darabokat adnak elő. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan a fesztivál idején több operaelőadás és számos más rendezvény (kiállítások, filmvetítések stb.) lesz. Vidéki városokban is tartanak majd koncerteket, így Kassán (Kosice), Nyitrán (Nitra) és somorján (Samorin) is. A Zenei Ünnepségek iránt minden évben óriási az érdeklődés, mindig akadnak olyan hangversenyek, amelyekre szinte alig lehet bejutni. Az érdeklődök a Szlovák Nemzeti Színház jegypénztárában próbálkozhatnak a jegyváltással. BERTHA ÉVA nő 18
