Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-12 / 3. szám

százaléka. (Az l.-ben 40, az olajfűtésűben 20 százalék.) A fűtöház 82-töl üzemel. Azóta rossz benne a lift. Állítólag már tervezve is rosz­­szul volt, nem is akarta átvenni a vállalat. De már Prágában van a megrendelés, csak bízni kell, ki kell várni, jönnek s megjavítják. Addig maradnak a talicskák. A salak kihordása persze közönséges talicskával nem könnyű munka. Az egysze­rű jármű a sáros, havas udvaron leragad s gyorsan tönkremegy. Két éve nincs is jó talicska egyik fűtőházban sem. A fűtők azt mondják, két éven át kérték mindhiába a vállalatot. Egészen a legutóbbi munkaérte­kezletig. Az értekezlet után két nappal lett talicska. Porelszívó berendezés a IV-esben a kez­detek óta nincs. A vállalat ideiglenes meg­oldásként fabrikált egyet. A múlt május­ban azonban azt is leszerelték, merthogy jönnek a kivitelezők, s pótolják, ami 82- ben elmaradt. De csak októberre értek oda. így a tájékozatlanabb lakók a nyáron át képesek voltak a Slovnaftra meg a kedvezőtlen nyári széljárásra gyanakodni, hogy rendszeresen besavanyítja még az ő városuk levegőjét is. Honnét tudhatták vol­na, hogy csak a IV. fűtőházban piszkálgatja időnként a fűtő a tüzet! S mert nincs szűrőberendezés, nemcsak a korom, a ké­ményen át elszálló szénmonoxid is több olyankor. A IV. fűtőházban a szén nagy része ugyancsak a fedetlen udvaron áll. A por­szén, bár ezek a gőzkazánok porszén eltü­zelésére alig alkalmasak. A négy közül két kazánra ráférne a generáljavítás, egyet már kicseréltek, egyet kicsit megjavitgattak. Pe­dig a gyártó szerint tíz évig bírniuk kellett volna. — Sorra ki vannak égetve mind. Hiába! — mondja a csoportvezető. — Ez pedig a fűtök hibája. Most is elcsaptunk egy fűtőt egyik napról a másikra. Azelőtt megint egyet. Ivászat, csavargás, a kazánok kiége­tése, ezek a fő bűnök. De felelősségre vonás nincs. Aztán a végén így állunk. Nyakunkon a tél, s még az sincs, aki fűtsön! November végén járunk Alig múltak el a veröfényes őszi napok. Még nincs tél. A hőmérséklet legfeljebb éjszaka süllyed egy-két fokkal a nulla alá. A lakók mégis rendszeresen panaszkodnak. És nemcsak a meleg víz miatt. Meleg sincs a lakásokban. A szélsőkben, a IV. fűtőház körzetében például két hét óta nem emel­kedik a szobahőmérséklet 18 fok fölé. — Miért rendszeresek a panaszok? — Miért? Miért? Mert képtelenek va­gyunk kifűteni a lakásokat! — mondja Zsol­dos Ferenc fűtő. — Tessék megnézni a táblázatot, az az előírást mutatja. És át lehet lapozni mellette a munkanaplót is. Az meg a valóság. • — Ma reggel hat órakor például plusz két fok volt kint a hőmérséklet. Az annyit jelent, ugye, olvasom a táblázatból, hogy nekünk 62,5 fokos vizet kellett volna kien­gednünk a csövekbe. Ehelyett csak 34 fokos vizünk volt, itt áll bejegyezve a napló­ba, tessék. Délelőtt kilenc órakor plusz négy fok volt ott kint, s nekünk negyven fokos a kimenő vizünk. Pedig az előírás szerint ötvennyolc egész négynek kellett volna lennie. — Ha mínusz tizenkét fok van ott kint, kilencven fokosra kell a kimenő vizet fel­­melegitenünk, hogy legalább huszonkét fo­kos meleg legyen a lakásokban. Hühü! Kilencvenfokos kimenövíz! Négy éve va­gyok a vállalatnál, kilencfokos vizet még nem mértem! Át lehet lapozni a munka­naplókat! Legfeljebb ötvenöt fokig tudtunk felmenni. Annál többet ebben a fűtöház­­ban képtelenség elérni. Most nézzük meg a táblázatot. Ötvenöt fokos kimenő víz plusz hat fokos kinti hőmérséklet mellett érvényes. — Mért nem tudunk nagyobb meleget csinálni? Túl vagyunk terhelve. Itt a kettes­ben három kazánunk van. Olajra működ­nek. Egy kazán száz lakásegységet tud kifűteni. Nálunk négyszáznyolcvan van rá­kapcsolva, plusz a bölcsőde-óvoda, a szol­gáltatások háza, a könyvtár és a zeneisko­la. A víz meg gyorsan lehűl a körforgás alatt, a csövek alig vannak szigetelve. Télen például meg lehet látni, merre vezetnek, mert elolvad felettük a hó. — Aztán csak csörög a telefon, átkozód­­nak a lakók, hogy mi a nyavalyát csinálnak maguk ott... Jönnének el egyszer a fűtő­házakba s néznének körül! Reménykedünk ? Császár József, a Lakásgazdálkodási Vállalat igazgatója: — Nincsenek elhanyagolva Somorján a fütöházak. Ki mondott ilyent?! Van részleg­vezető, van szakszervezet, van hol kérni akár talicskát, akár a ventillátorok megjaví-Hogy miért panaszkodunk?! KONOZS! I. felv. tását. A kazánokat pedig fokozatosan javít­juk. Nyolcvanegytől, hogy a vállalatot igaz­gatom, két új kazánt szereltünk be az egyes fűtőházba. A kettesben májusban cseréltünk ki egyet, a hármasban tavalye­lőtt egy nagyteljesítményűt. A négyesben tavaszra lett egy új kazánunk, a többivel pedig ott sincs probléma ... Nehezen bol­dogulunk a kivitelezőkkel, mert ők velünk nem kötnek szerződést. A munkát elvállal­ják, aztán örülhetünk, ha valamikor szakíta­nak is ránk időt. Egy éve van két új kazá­nunk. Nem rajtunk múlott, hogy elkéstünk a beszerelésükkel. A magasépítő vállalatot mi nem vonhatjuk felelősségre! — A szenes kazánjaink eredetileg való­ban nem porszénre vannak konstruálva. De mi csak olyan szénnel tüzelhetünk bennük, amilyen szenet a raktárakból kapunk. Az igénylésünket mi minden évben leadjuk. Májustól pedig a járási pártbizottságot is rendszeresen tájékoztatjuk, és kérjük a jobb minőségű szenet. — Persze, vannak már újabb kazántípu­sok, amelyek egyenest a porszén égetésére készültek. Egyelőre azonban még csak az iparban. A régi típusú szenes kazánok pedig könnyen sérülnek. Szakad a szalag, amely a szenet viszi beléjük, mínusz tizen­két foknál a gumi elreped. Ha tégla vagy más, nagyobb darab hulladék kerül a szén közé, az adagolórostély elakad. A lakókat azonban mindez nem érdekli. Igazuk van. Ők megfizettek a melegért! További igazgatói válaszok: Kapacitás­­probléma nincs, inkább korábban voltak túlfűtve a II. fűtöház lakásai, míg rá nem kapcsolták a zeneiskolát, könyvtárat stb. Minden a tervek szerint történt; Az I. számú fűtőház környékén a levegő időn­ként csípős. A kazánok helytelen működte­tése miatt van. Túlnyomás keletkezik ben­nük, s jön ki a füst. Hja, fűteni is tudni kell! A vállalat mindent megtesz annak érdeké­ben. hogy a szükséges pótalkatrészeket időben beszerezze; A fűtők helyzetén az előírások értelmében igyekszik javítani. — Mit jelent ez? — Munkanehézségi pótlékot fizetünk. A nehézségi pótlék 1983-ban ötven fillérről egy koronára emelkedett. Az éjszakai mű­szakot külön honoráljuk. A fűtőkre terve­zett bérmennyiséget minden évben kime­rítjük, sőt. A tervezett átlagbérkeretet ed­dig még minden évben túlléptük. Utána lehet nézni, ezt mind dokumentálni tudjuk! — A jövőre nézve pedig egyfajta brigád­­rendszerű javadalmazást tervezünk, hogy a fűtök maguk oszthassák el maguk között a mozgóbért. Az alapbéreken természetesen mi nem változtathatunk. — Hogy a fűtöházakban milyen körül­mények uralkodnak, az egyedül csak az ott dolgozókon múlik. Kicsit többet is tehetné­nek azért, hogy szebb is legyen a környeze­tük. Nyáron például kimeszelhettek volna, mert volt arra is idejük! De a dolgozók esztétikai érzékének a fejlesztése érdeké­ben már tettünk mi is. Hogy mit? Politikai és szervezési intézkedéseket foganatosí­tottunk. — S a lakók? Lesz meleg szobájuk a télen? — A szénmennyiséggel föl vagyunk ké­szülve. A minőség az más kérdés. A mi lakótömbjeink és hozzájuk a fűtőházak mí­nusz tizenkét fokig állják a hideget, ennyire vannak tervezve. Ha nagyobb tél jön? Ak­kor tartalékkazánokat kell beállítanunk ... Reménykedjünk? KOCSIS ARANKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom