Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-09-09 / 37. szám

TÁJOLÓ KALENDÁRIUM Szeptember 9-e a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe. 1866. szeptember 9-én halt meg Czuczor Getgely költő és nyelvész, a magvar romantikus irodalom egyik kiemelke­dő alakja. 1906. szeptember J4-én született Karel Hof man cseh festőművész. 1891. szeptember 15-én született Agatha Christie angol írónő, a detektivregény műfajának kiemelkedő művelője. KÖNYV Pontyok a Wehrmachtnak A kötet címadó novellájában tulaj­donképpen fügét mutat a Wehr­machtnak Ota Pavel, az 1973-ban, negyvenhárom évesen elhunyt kiváló cseh elbeszélő és sportújságíró. Az öreg zsidó a németek csehországi megszállásáig családjával együtt a halászatból élt. A nácik uralma alatt elveszti halastavát, őt pedig elhurcol­ják. Elhurcoltatása előtti éjszakáján lehalássza a tavat, minden pontyot kifog, s elrejti a veremben. Megmenti családját az éhhaláltól, bosszút áll a megszállókon. Nyugodt szívvel indul a haláltáborba. Ez a szatirikus él, ez az ellenállás adja a kötet alaphangját, amelyben a legjobb cseh írók — Bozena Némco­­vától kezdődően egészen a legfiata­labb, az 1932-es Pavel Francouzig — katonaelbeszéléseit gyűjtötték egybe. A kiadvány egy évszázadot ölel fel. Ez alatt csaknem minden írónemzedékre jutott egy háború, mely — érthetően — egyetlen író lelkében sem maradt visszhangtalanul. Az 1848—49-es szabadságharc, az 1866-os oszt­rák-porosz háború, az első és a má­sodik világégés valamennyi írót mé­lyen megrázta, s ki szatirikus éllel, ki komolyabban tárta a világ elé ítéletét a vérengzésről, az értelmetlen pusztu­lásról, a hódító háborúról és a kegyet­lenkedésekről. Köztük — a már emlí­tetteken kívül — olyan kiváló elbeszé­lők, mint Ján Neruda, Alois Jirásek, Frána Srámek, Ivan Olbracht, Jaroslav Havlicek, Ladislav Fuks. Élvezettel ol­vashatjuk Jaroslav Hasek két humo­reszkjét. vagy Karel Capek elbeszélé­sét. Meglepetést jelent — a magyar olvasók körében eddig inkább költő­ként ismert — Jirí Wolker lírai hang­vételű elbeszélése, az llda. Jó olvas­mány Ján Weiss A próféta című elbe­szélése. Magyar nyelven első ízben olvashatjuk Vladislav Vancura ab­szurd novelláját, a Don Quijote pol­gártársat. amelyben — költői megje­lenítéssel — a középkori lovag és fegyverhordozója a köztársaságiakhoz csatlakozik az 1936-os spanyol pol­gárháborúban. Nem kisebb élményt jelent újraolvasni Bohumil Hrabal ka­tonai tárgyú, már-már harsány humo­rú kisregényét, a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, vagy Ján Drda Néma bari­kádját, amelyben a prágaiak májusi felkelésének állít emléket. Sorolhatnám tovább a jobbnál jobb elbeszéléseket és novellákat. A 36 cseh író majd minden írása maradan­dó élményt jelent, melyek nagy részét a magyar olvasó ebben a kötetben kapja kézhez először. Ezekből a kato­nai-háborús tárgyú elbeszélésekből, kibontakozik előttünk egy közép-eu­rópai kis nemzet sorsa, élet-halál har­ca, s mi mindnyájan érezzük a harcok szükségességét, mert az igazságot, az élniakarást jelentik. A fordítás a cseh­szlovákiai magyar és a magyarországi írók közös munkája. A Zrínyi kiadó kötete nálunk is megvásárolható. Mészáros Károly Gömör néprajza I. A debreceni KLTE Néprajzi Tanszéke új néprajzi sorozatot indított, az egyébként is gazdag önálló publikációs tevékenysége mellett. Ujváry Zoltán tanszékvezető tanár a szerkesztője, s első kötete Gömör népraj­za I. címen jelent meg. A bevezető tanulmányt A gömöri népé­let kutatása címmel maga a szerkesztő irta, melyből többek közt tudomást szerzünk arról az áldásos tevékenységről, melyet a néprajzkutatás terén vállalt a debreceni kutatógárda azzal a céllal, hogy az egyete­mes magyar néprajzkutatás vérkeringésé­be párhuzamosan bekapcsolja a szlovákiai magyar etnikum néhány tájegységét is. Az 1982-ben kezdődött medvesaljai ku­tatás a Csemadok KB és a helyi Csema­­dok-szervezetek segítségével történt, s az alábbi hazai gömöri falvakat érintette: Al­­mágy (Gemersky Jablonec), Dobfenek (Dubno), Gömörpéterfala (Petrovce), Egy­­házasbást (Nová Basta), Óbást (Stará Bas­ta), Medveshidegkút (Studená), Tajti (Tab­­ty), Vecseklő (Vecelkov). Egy évvel később a Csermosnya-völgye falvainak kutatása következett: Barka (Bórka), Lucska (Lucka), Demö (Drnava), Kiskovácsvágása (Kováco­­vá). Várhosszúrét (Krasnohorská Dlhá Lúka), Krasznahorka-váralja (Krasnohorské Podhradie), utána pedig Murány-völgyé­ben Lice (Licince), Gice (Hucin), Mikol­­csány és Gömömánás (Gemersky Sad), Mellété (Meliata) községekkel egyelőre befejezték a kutatást. Ebben a kötetben a Medvesalján gyűj­tött anyag egy részét olvashatjuk csupán, töredékét annak az adathalmaznak, melyet folyamatos megjelentetésben, mintegy húsz-huszonöt kötetnyire tervez a tanszék. A kalendárís szokások és nagycsaládszer­­vezet témák külön, kismonográfiái kötet­ben jelennek meg. Ugyanakkor a további kötetek is monografikus jelleggel készül­nek, tudniillik a kutatótábor tagjai is úgy voltak összeválogatva, hogy átfogó képet kapjunk a népélet fő vonalainak egyes elemeiből, szakaszaiból. A szóbanforgó, itt bemutatott első kötet tartalma címszavakban így néz ki: Ujváry Zoltán: A gömöri népélet kutatása. Csorba Csaba: A történeti Gömör, Zsupos Zoltán: Népi növényismeret a Medvesalján, Bödi Erzsébet: A medvesaljai falvak táplálkozá­sa, Dám László—D. Rácz Magdolna: Ada­tok a Medvesalja építkezés- és lakáskultú­rájához, Magyari Márta: A baromfi ülteté­sének és keltetésének hagyományai a Medvesalján, Nagy Molnár Miklós: A med­vesaljai községek gazdasági jellegű falun kívüli kapcsolatai, Bartha Elek: Halottkul­tusz és temetkezési szokások a Medvesalja falvaiban, Barna Gábor: Búcsújáróhely a Básti-hegyben. Boross Zoltán: A csempé­szés emlékei a Medvesalján a két világhá­ború között. A kötetet szlovák, illetve né­met nyelvű összefoglaló zárja. (Itt jegyezzük meg, hogy megjelent már a Gömör néprajza II. kötete is, melyben Pin­tér István Dél-Gömör településnéprajzát mutatja be.) Ezúton hívjuk fel a figyelmét a néprajz­kutatásunk iránt érdeklődőknek, hogy kí­sérjék figyelemmel ezeket az asztalunkra tett néprajzi értékeket, melyek rólunk s nekünk szólnak. D. Varga László HANGLEMEZ EDDA A hazai lemezboltok kínálatából válogat­va figyeltem fel az EDDA együttes legu­tóbb megjelent élő koncertlemezére, me­lyet egyébként korábban a Hungaroton vállalat egyik illetékese tapintatosan leta­gadott. A cikk azonban szóljon magáról a lemezről, ne pedig a körülötte folyó esetle­ges vitáról. Különösképpen már nincs is szükség a részletes elemzésre, hiszen több felvételt a rádióból is hallhattunk, melyek a slágerlisták élén lovagoltak és lovagolnak jelenleg is (A kör, így akarom. Gyönyörű lányok. Ünnep). Mégis szót és figyelmet érdemel ez a lemez, mely tartalmában kissé szokatlannak tűnik; a békéről, a bará­tokról, a békés, családi nyugalomról szól, s épp ezért hallgassák meg azok is, akik eddig nemigen értették meg az EDDA gondolkodásvilágát, netán egyenesen el­lenszenvet éreztek a csapat iránt. Amikor az EDDA MÜVEK feloszlott, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat koncert­lemezt adott ki búcsúfellépésükröl. Az új Edda megalakulásakor ismét egy koncert­lemezt kapott kézhez a közönség, az újjá­alakult csapat első nyilvános koncertjéről. Pataky Attila, a csapat vezetője és éne­kese „játssza" végig az album mindkét oldalát, s éneklése mellett közvetlen konfe­­rálással próbál „intellektuális" hangulatot létrehozni. A kapcsolat kialakítása a hall­gatók (nézők) és a zenét produkálók között azért is fontos, mert ezt a lemezt nem csak elfogult Edda-rajongók teszik fel a korong­ra. Nem is csak hozzájuk szól! A címzettek azok a fiatalok (és nem fiatalok), akik a rock „bűvölete" nélkül élnek, miközben odafi­gyelnek minden jelentős rock eseményre, hírre, információra. Az ő figyelmükbe aján­lom elsősorban az EDDA ötödik nagyleme­­zét Koller Sándor KÖZMŰVELŐDÉS Kerékpáron Kelet-Szlovákiában Öt év után került sor a Bodrogköz és az Ung-vidék környékén megtartott honisme­reti kerékpártúrára. A kerékpártúra résztvevői Borsiban (Bor­sa) a kastély melletti parkban gyülekeztek. A résztvevőket Béres Mária, a járási nem­zeti bizottság kulturális osztályának szak­felügyelője és Ripcsu Rudolf, a Csemadok járási bizottságának titkára üdvözölte. M. Molnár László megnyitotta a túrát, és az ugyanekkor zajló, s a túra kezdetét is képező V. Járási Művelődési Tábort. A résztvevők megismerkedhettek a falu tör­ténelmi nevezetességeivel, hagyománya­ival, érdekességeivel. A túra első célpontja a járási székhely, Tőketerebes (Trebisov) volt, ahol megtekintették az Andrássy kas­télyt. A kerékpározók csaknem minden faluba betértek. Megtekintették nevezetessége­iket, színes kultúrműsorral fogadták őket egyes helyeken. A legérdekesebb helysé­gek a következők voltak: Nagykapos (Veiké Kapusany), Mátyóc (Maíovce), Dobóruszka (Ruská), Lelesz (Leles) és Királyhelmec (Kráfovsky Chlmec). A honismereti kerékpártúra előkészítője és irányítója M. Molnár László volt, aki nagyon jó munkát végzett, Így a túrázók jól érezték magukat. Iski Ibolya (nŐ6)

Next

/
Oldalképek
Tartalom