Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-30 / 18. szám
— ... A termálvízbe már nem egy újságíró belefulladt!... Igen, belefulladt. Persze, nem szó szerint! Úgy értem, hogy a termálvizek hasznosításáról nehéz jól írni. Ez a nálunk még ritkaságszámba menő energiaforrás nehéz téma a szakismerettel, tapasztalattal nem rendelkező újságírók számára. A legtöbb esetben bár lelkes, de felszínes cikket írnak, amelynek lényege általában annyi, hogy milyen szerencsések vagyunk, a természet megajándékozott bennünket termálvízzel, amiből könnyűszerrel hőt, azaz energiát nyerhetünk. Csak le kell fúrni a földbe és a furaton magától ömlik a forró víz, amivel üvegházakat, fóliasátrakat fűthetünk, így télen is termeszthetünk zöldséget, virágot — szinte ingyen. Hát ez nem ilyen egyszerűi Szerintem jobb lenne, ha a termálvizekkel az újságírók helyett a műszaki szakemberek foglalkoznának többet! Higgye el, nekünk már elegünk van a termálvízből. Minek beszélni róla?! Azzal nem jutunk előbbre. A fent leírtak egy telefonbeszélgetés lényegét tartalmazzák. „Eltanácsolónk” pedig Oswald Frigyes mérnök volt, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor vállalat igazgatója, aki ezáltal még inkább megerősítette szándékunkat, hogy riportot készítsünk a termálvíz hasznosításáról. Mert nemcsak a puszta kíváncsiság vezérelt bennünket, és az sem volt véletlen, hogy a tájékozódást épp az Agrofrigomál akartuk kezdeni. A Föld, akár egy hatalmas katlan De nézzük csak sorjában! Miért nem lehet közömbös még a kívülálló számára sem, hogy jól vagy rosszul gazdálkodunk-e termálvizforrásainkkal ? Azért, mert a jövőben jelentős mértékben befolyásolhatják az egész ország lakosságának életszínvonalát. Hogy hogyan? Az utóbbi harminc évben megközelítően kétszer annyi volt a világ energiafogyasztása, mint a civilizált emberiség történelmének Ladislav Guhr: A termálvízfuratok olyanok, mint az emberek... (nő 12) korábbi időszakában együttvéve. Érthető hát, hogy a bolygónkon fellelhető, korlátozott mennyiségű energiaforrások gyors kimerülésétől tartva újabbak feltárásán fáradoznak az egész földkerekség tudósai. A jövő minden bizonnyal az atomenergiáé, de jelentős szerephez jutnak majd más, eddig még kiaknázatlan energiaforrások is. Ezek közé tartozik Földünk hökészlete, az ún. geotermális energia, amely óriási, gyakorlatilag kimeríthetetlen energiatartalékot képvisel. A földkéreg már 10 km-es vastagságban is több ezerszer nagyobb hőmennyiséget rejt magában, mint az eddig ismert és felhasznált energiaforrások összesen. A jelenkor embere a termálvizet már több évtizede alkalmazza gyógyításra, rekreációs célokra, villanyenergia előállítására, házak, utak, üvegházak és fóliasátrak fűtésére. A nyolcvanas évek elején a világ geotermális villanyerőműveinek össztermelése már meghaladta az 1 500 MW-ot, míg a fűtésre, melegvíz-szolgáltatásra és különböző technológiai célokra további 7 000 MW energiát nyert belőle az emberiség. Hazánk a hetedik ötéves tervidőszakban 390 millió koronát fordít a nem hagyományos energiaforrások hasznosítására, s ez az összeg 1990-ig előreláthatólag 2,63 milliárd koronára emelkedik, amelynek egy része a termálvizek energiájának kiaknázására szolgál majd. Jelenleg másodpercenként valamivel több mint 200 liter, 70 °C átlaghömérsékletü termálvizet nyerünk a föld mélyéből, ami kb. 40 MW energiát jelent, azaz 40 0001 barnaszenet, illetve 30 0001 kőolajat helyettesit évente. A szakértők becslése szerint ez az energiatermelés elérheti az évi 890 MW-ot is. Különösen Szlovákia gazdag termálvizekben. Területének mintegy 30 százalékán fordul elő bizonyítottan termálvíz, ez — felszínre hozva — megoldhatná 22 000 lakás, 2 700 m3 üzemi objektum, 30 hektár üvegház, illetve fóliaház fűtését. 2000-ben a geotermális energia Szlovákia energiaszükségletének kb. 10 százalékát fedezhetné. Elek Miklós: Két hőszivattyúra lenne szükségünk ... A geotermális energiával kapcsolatos hazai tervekről, lehetőségekről azonban egyelőre még a legoptimistább szakemberek is csak feltételes módban beszélnek. Az energiatermelés e szokatlan formája ugyanis nálunk még nem nőtte ki az ún. gyermekbetegségeket. S a már közhellyé vált igazság, hogy mindig más az elmélet és más a gyakorlat, a termálvizek hasznosítása esetében is helytálló. Termálvízből nem készültünk — A termálvízfuratok olyanok, mint az emberek — mondja Ladislav Guhr, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság beruházási és tudományos-műszaki osztályának vezetője —, mindegyik más és más. A Csallóköz alatt Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészletén kívül — az előzetes hidrogeológiai kutatások alapján — tekintélyes mennyiségű hévíz is található. S a járás területén, az egymástól alig néhány kilométer távolságban elkészített furatokból mégis különböző mennyiségű és vegyi öszszetételű viz tör a felszínre. Dunaszerdahely, Somorja (Samorín), Nagymegyer (Calovo), Felsöpatony (Homá Potőn), Nyárasd (Toporníky), Gabcíkovo, mind-mind más gondok elé állította a vizet hasznosítani szándékozókat, elsősorban a földművesszövetkezeteket, mezőgazdasági vállalatokat. Nagy hiba volt. hogy a víz rendszerint hamarabb volt meg, mint a felhasználására vonatkozó tervezet, a feltétlenül szükséges technikai berendezések. Meg aztán hiába van tekintélyes menynyiségü termálvize a járásnak, ha átlagosan csak 18 százaléka hasznosítható. A geotermális energiának sokáig nem akadt olyan gazdája, aki irányította volna a hévizek komplex hasznosítását, 1981-től az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma tölti be ezt a szerepet. De a mai napig sincs olyan tervezőiroda, amely kimondottan ezzel foglalkozna, e célokra fejlesztene ki technikai berendezéseket. A járás, de talán az egész ország legkevesebb gondot okozó termálvizét a vásárúti (Trhové Myto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz nyárasdi kertészetének furata adja, amellyel 2,05 ha üvegházat, 1,9 ha fóliasátrat és hozzájuk tartozó szociális helyiségeket, egy 1 200 férőhelyes sportcsarnokot fütenek, és bőven elegendő a víz a falu fürdőjének nagy és két kis medencéjébe. Ellenpéldaként azt a dunaszerdahelyi furatot említeném, amelynek vizével az Agrofrigor üvegházait kellett volna fűteni 1972 óta. A vállalat dolgozói sok-sok vesződség árán érték el, hogy a vizet nagyobb gondok nélkül tudják használni. De erről talán ők hivatottak beszélni — mondja Ladislav Guhr, aki részletes és pontos kimutatást vezet a járás termálvizeinek évi kihasználtságáról. Oswald Frigyes: Bár ne volna!... de ha már megvan,...
