Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-28 / 35. szám
Ki akadna köztünk, aki sajnálná a harcot? — Ezt a kérdést Elena Uvajová, a Szlovákiai Nőszövetség KB elnöke tette fel a Brezová pod Bradlomban megtartott ünnepi gyűlésen. Ez a város egyike volt annak a hat helységnek, ahol a Három nemzedék — idei. tizedik — találkozója kezdődött. Az emlékmű arra való, hogy emlékeztessen. Mint ahogyan a brezovéi temetőben álló emlékmű is. Felidézi és nem engedi elfelejteni az itt folytatott partizánharcokat, melyekbe a város lakossága önfeláldozóan bekapcsolódott. 1944 augusztusában Ján Repta partizánparancsnok Sklabináról indult el. Négy nap alatt erős, 120 tagú csapatot szervezett, melyben sok brezovái és környékbeli lakos is bekapcsolódott. 35 fegyveres öszszeűtközést és 15 diverziós akciót szervezett a Parancsnok, akit még ma is e néven emlegetnek régi bajtársai. Hat vasúti hidat és tizenhárom német teherautót semmisítettek meg, az elkobzott hadianyaggal a szovjet hadsereget segítették. 1944. október huszonkilencedikén elfoglalták a városból kivezető öszszes utat, s a Lopuéná völgyi harcban fél óra alatt felszámolták a hatvantagú gárdista csoportot. Az emlékezek népviseletben, kenyérrel és sóval, virágcsokrokkal fogadták a becses vendégeket, akik között ott volt Lígyia Petrova Goncsarova, az egykori szovjet önkéntes rádiós is. Ctibor Strmensky, a hnb elnöke Brezová történetéről beszélt. Új üzemek épültek itt. a Nyugat-szlovákiai Bútorgyár, a baromfifeldolgozó üzem. A 2400 embert foglalkoztató Rugó- és Gépgyár dolgozóinak 43 százaléka nő. Az emberért épültek, a dolgozók kényelmét szolgálják az új létesítmények is: a „Partizán" üdülőközpont, az új alapiskola, az egészségügyi központ, a gyógyszertár, a négy lakótelep. Most kezdődött el az új Észak II. lakónegyed építése, 480 lakással... Az új tettek és tervek számbavételéhez jól illik Elena Litvajová méltatása, aki így fogalmazott: ma is vannak hősök, akik munkájukkal bizonyítanak, csak talán arra lenne szükség, hogy még többen legyenek. PLEVA ÉVA rr Őrtüzek, hidak, nemzedékek A második nap reggelén valamennyien izgatottan hallgattuk a rádió időjárásjelentését. Eső lesz vagy napsütés? Mit vigyünk magunkkal a délutáni hajókirándulásra: melegebb holmit vagy elég lesz a könnyű kískabát, esetleg egy kendő? Mert a reggel kissé borongós volt... Végül a szép időt jósoló meteorológusoknak lett igazuk. Délután fél háromkor napsugarakba burkolva futottak ki a bratislavai kikötőből a Martin és Zilina nevű személyszállító hajók, Körtvélyes (Hruáov) felé véve az irányt. Majdnem két órát tartott az út az öreg Duna vizén. Két óra. mégsem unatkozott senki! Míg a friss levegőre vágyók és a környékre kíváncsiak a teraszon foglaltak helyet, s onnan integettek a szembejövő hajók legénységének és a part menti halászoknak, a többieket a Hudci népzenekar és annak két szólistája szórakoztatta. Nemsokára daltól zengett az egész hajó! Két nóta között is jókedvűen, felszabadultan tréfálkoztak a lányok és asszonyok. Azok. akik már több „Három nemzedék találkozójá"-n vettek részt, közös élményeiket idézgették. Ciemy Balogot, ahol az elesettek emlékművéhez vezető úton tele kosár almával várták a vendégeket a falusiak. Jankov vrsokot, a tüzoltólányok versenyét. A tábortüzek melletti közös éneklést... A körtvélyesi parton a vendéglátó dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás képviselőinek szívélyes fogadtatásában részesültünk, majd gyors beszállás a buszokba, és elindultunk Somorja (Samorín) felé. A somorjai Béke parkban igazi népünnepély kellős közepébe cseppentünk bele! Fehér sapkás fagylaltárus. a sülő hús sercegése. felszeletelt kenyerek kupacban) Hosszúsor: görög- és sárgadinnyét árulnak, finom, érdemes megkóstolni! A hangszórók majd szétrepedtek, úgy szólt a zene ... Azután megkezdődött az ünnepi műsor. Magyarics Vince, az SZLKP járási bizottságának titkára üdvözölte a vendégeket, majd Anna Kretová, az SZNT alelnöke szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve a negyven évvel ezelőtti eseményekre. A komoly szavakat népdal és tánc váltotta fel a színpadon, azok pedig, akiket a sport érdekelt jobban, átvonultak a stadionba, ahol megkezdődött a női tűzoltócsapatok versenye. Az öt csapat szíwel-lélekkel, teljes erőbedobással gurította a tömlőket, szerelte az összeszerelnivalót, a közönség természetesen drukkolt — tulajdonképpen mindenkinek! Végül a Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat csapata győzött — maga mögé szorítva a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzem csapatát és a somorjai tűzoltókat — s vehette át az oklevelet Elena Litvajovától és a Szlovákiai Tűzoltószövetség Központi Bizottsága elnökétől. Stefan Majortól. A legjobb idő hatvanegy másodperc volt! Az este fennmaradó része is kellemesen telt el. S jól esett a tudat, hogy a somorjaiak és a szerdahelyiek megint kitettek magukért! LÁM FI ZSUZSANNA (nőé) Fotó: KÖNÖZSI ISTVÁN
