Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-12-04 / 49. szám
» r Nehéz mesterség a fazekasé. Az agyag természetes anyag, keménysége, formálhatósága ezerféle, s gyakran ellenáll a kevés tapasztalattal rendelkező kezeknek. Ezt a mesterséget nem lehet iskolában elsajátítani, az iparművészeti középiskola kerámia szakán tanultak után a ma fazekasnak álló számára is csaknem kötelező a vándorlegényeskedés, néhány hónap vagy év Bakabányán (Pukanec), Süvétén (Sivetice). Deresken (Drzkovce), Pazdicson (Pozdiéovce), öreg mesterek régi, hagyományos kézi szerszámokkal berendezett műhelyeiben. Ezután következhetnek az igazán mestert próbáló évek; ha szerencséje van a fazekasjelöltnek, s türelme is elég, szert tehet saját műhelyre, s hozzáfoghat a munkához, a mesteri fokon kidolgozott, de a sajátos, csak rá jellemző vonásokkal ékeskedő fazekak, korsók, tálak készítéséhez. A kísérletező, a mesterség fortélyait és az egyéni színeket egyszerre próbáló évek alatt a fazekasnak ugyancsak össze kell magát húznia, termelése alig valami. Ám ha mesterségének elkötelezettje, kitartásának meglesz az eredménye. Szép, formás cserépedényeit keresi és értékeli a természetes anyagokból, aprólékos kézmüvesmunkával készült termékek iránt egyre fogékonyabb közönség. Szalayék — Nelli és László — Somorján (Samorín) Bakabányáról és Pazdicsról hozott tűzálló 'h-b ¥ agyagból dolgoznak. Edényeik a fazekak, csuprok, tálak formájához, mintáihoz és mázazásához a gömöri kerámiából merítenek alapokat. Nagy, füles fazekaik és tálaik sötétbarna alapon fehér és narancssárga geometrikus mintával, stilizált virágmotívumokkal díszítettek. A kuglóf- és a kacsasütőket a hagyományos ónmázas kerámiák sötétzöld színére mázazzák. Étkészleteikhez a formát, a színezést és a mintát ugyancsak a népi kerámiák legszebb hagyományaiból merítik. Zöld mázas, rozmaringos készleteik az egyszerűségűkkel megkapok. Munkáik legjellemzőbb vonása azonban a játékosság. Használati