Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-04-13 / 16. szám
MISK0LC2I MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT A szerelem nélküli külső kapcsolatot folytató asszonyok közül ugyanis sokan ismerik a férfiak post coitus állapotát, és ha ezt sikeresen álcázzuk, az a vonzalom (szerelem?) mindennél biztosabb jelének tűnhet. Már csak a villamosig vagy az autóbuszmegállóig kell kibírni. Az úton szórakoztató előadásba szoktunk kezdeni (tévedés ne essék, magunkat szórakoztatjuk). Ha csak a megállóig kísérjük el a nőt. nem tesszük fel az éppen beálló autóbuszra, így ismét csak elterelhetjük a figyelmet, miszerint mi nem akarunk tőle megszabadulni. Várunk hat-hét percet, szerencsésebb esetben csak négyet. Addig folytatjuk a szórakoztató előadásokat, és megkérdezzük: — És . . .? Mikor látlak legközelebb? Kilátásba helyezhetünk (úgysem tartjuk be) egy mozit, esetleg színházat, avagy végre egy hosszú beszélgetést. Aztán már jön is a megváltó autóbusz. Még odasúgjuk: „Majd kereslek", vagy: „Holnap feltétlenül hívj"; és ekkor már valóban csak pillanatok kérdése, hogy eltűnjön szemünk elől életünk legkülönösebb bolygója, a nő, akihez a legambivalenscbb érzés köt: fél órán belül tudjuk kívánni és utálni. Integetünk. Nincs jobb érzés, mint egyedül átballagni az út másik oldalára, és felkapaszkodni egy ellenkező irányba lóduló autóbuszra. Megállni egy ülés fölött, értőn, kicsit gúnyosan rámosolyogni egy nőre és arra gondolni: csinos vagy, édes, de hát én aztán tudom, hogy téged is un valaki, s talán éppen most dobtak ki valahonnan. Ha ráhibáztunk (akárcsak részben), számolni kell azzal, hogy a véletlen adta útitársnőnk is felismeri arcunkon a stigmát. Ránk néz. átlát rajtunk, és bizonyára neki is vannak ránk jellemző tapasztalatai. Ő is mosolyoghat. Nem vissza!, csak belülről. Rokonszenv alapú kapcsolatokban nincs túl nagy jelentősége annak, hogy ki kit rúg ki. Más szóval, hogy ki kezdeményezi a viszony szüneteltetését vagy megszakítását (Mert sokszor a megszakítási szándék végül is csak szüneteltetést eredményez.) Lehet belőle hiúsági kérdést csinálni, de ennek sincsenek számottevő belső indítékai. A szerelem nélküli kapcsolatok tulajdonképpen laza érdekszövetségek, tehát múlandóságuk, felbomlásuk sem okoz említésre méltó érzelmi megrázkódtatást. Az érdekei ellen való cselekedetekhez, azok kivédéséhez, vagy elviseléséhez pedig az élet más területein edződhet az ember. Felkészülhet, és fel is készül rá. Legalább annyira, hogy ne érje váratlanul. Ragaszkodva az általánosságokhoz azt mondhatjuk, hogy egy rokonszenv alapú kapcsolatnak akkor lesz vége. ha a szakítás egyik vagy másik félnek már érdekében áll. Az érdek tartalma sokszínű. Lehet egyszerűen unalom, lehet a remények beváltaüansága. többet ígérő új kapcsolat feltűnése, de beszélhetünk csak kifulladásról is. Mindezek közül én a kifulladást, a fáradtságot tartom a szerelem nélküli külső kapcsolatok legfőbb ellensé(nűis) gének, a szakítás legjellemzőbb motívumának. Minden kapcsolatban elkövetkezik az idő, amikor annak fenntartása már több fáradságot kíván, pontosabban nagyobb fáradságérzetet kelt. mint amekkora örömet ígér. Már a szervezés, a konspirálás bonyodalmait sem éri meg. Ha időben még nincs is túlontúl messze, ám a kapcsolat valóságában mar irdatlan távolság választ el bennünket a legkisebb áldozatvállalástól is, már nem akarunk érte csúcsforgalomban átautózni a hídon, miatta nem mondunk le egy kártyapartit és nincs kedvünk újra tárcsázni, ha egyszer mással beszél jelzést ad a telefon. A fontosságnak ezt a nyilvánvaló szétolvadását. bármennyire fokozatosan is megy végbe, érzékeli a partner. Már csak elhatározás kérdése lesz, hogy ki tesz pontot az i betűre. Sokan vagyunk, akik ezt következetesen átengedjük. A nők látványosan szakítanak. Megmondják, hogy: vége, örökre, többé soha, elég volt, befejeztük ... és ki tudja, még mi mindent. A férfiak inkább „elfogynak”, lassan, de észrevehetően. Ők inkább tudják és számon tartják, hogy van, lehetséges, elképzelhető a visszatérés. Mivel érzelmekre kevéssé hat a rokonszenv alapú külső kapcsolat megszakítása, ezért viszonylag könnyű úgy elmenni, hogy egyszer vissza lehessen jönni. Nem állítom, hogy erre mindig és bármikor lehetőség van. Mégis azt hiszem, hogy még sok év múltán is — talán akkor inkább — ki lehet fogni egy kedvező alkalmat, hangulatot, amelyben valaki mint szerelemre emlékezik majd vissza egy hajdan volt és kifáradt rokonszenv alapú kapcsolatra. Ezért is idézhető meg — nem többre, csak egyetlen vagy még néhány együttlét idejére. Véletlen szerencse kell hozzá, vagy nagy türelem egy telefonkészülék mellett. IH. FEJEZET Újszerelmek A második fejezet kéziratát elolvasva, valaki úgy találta, hogy abban van egy figyelemre méltó, súlyos, ám méltatlanul elnagyolt gondolat. Nevezetesen annak félig-meddig komoly bizonyítása, hogy manapság a szerelmet már sem a házasságban, sem a külső kapcsolatban nem lehet feltételezni és felfedezni. Legfeljebb illik úgy tenni, mintha még hinnénk benne. Ha ezt a nyilvánvaló félreértést továbbgondolom, akkor készen is állna egy elméleti képlet, amely szerint ebből a belső forradalomból, a szerelemből mindazok kizárhatók, akik egyszer már anyakönyvvezető előtt álltak. Az ő sorsuk vagy az érzelmekben elszegényedő házasság, vagy a szerelemnél értéktelenebb és ezért gyanús rokonszenv alapú kapcsolat. Őszintén sajnálnám, ha bárkit is erre a sommás véleményre inspirálna, vagy már kialakult tévedésében megerősítene könyvem előző fejezete. A látszat ezúttal is csal. A rapid lefolyású intim kapcsolatok nem teszik kétségessé. rangfosztottá a szerelmet. Bennük nem oldódik ez az érzés, még akkor sem, ha a rokonszenv alapú kapcsolatok tengerében valóban el-eltűnik, sőt elveszni látszik a szerélem. Még csak abban sem vagyok biztos, hogy a felületes és gyors viszonyok mindig a mély és tartós kapcsolatok ellen halnának. Tudok példát, amikor rokonszenv alapú kapcsolatból lett szerelem, és csak így lehetett, mert az egyik fél már képtelen volt más úton elindulni. A törvényes házassággal gátolt viszonyok között kialakult kölcsönös szerelem története, tartalma, szerkezete, sajátosságai, konfliktusai, személyiségformáló ereje, hatása az egyénre, a házasságra, a mikro- és makrokörnyezetre, a benne részt vevő ember és hozzátartozóinak sorsára olyan nagy és ellentmondásos, hogy az ilyen szerelmek külön való kezelése mindenképpen indokolt, megvallatása pedig feltétlenül tanulságos. (folytatjuk) V-r í( ÉVFORDULÓK )( KÖNYV "^jí 1452. április 15-én született Leonardo Da Vinci, az olasz reneszánsz festészet és szobrászat kiemelkedő egyénisége. Száz évvel ezelőtt, április 16-án született Jaromír John. író. 1922. április 16-án írták alá Rapallóban azt az egyezményt Németország és a Szovjet—Oroszország között, amely egyúttal a világ első munkásállamának hivatalos elismerését jelentette. 1917. április 17-én mondta el Pétervárott Vlagyimir Iljics Lenin az Áprilisi téziseket. 125 évvel ezelőtt, április 18-án született Terézia Vansová, szlovák írónő és publicista. A Nő szerkesztősége a lap ez évi február 2-i számában irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok, középiskolák és szaktanintézetek diákalkotói részére. A pályázat meghirdetésével egyrészt középiskolás és szaktanintézeti tanulóink anyanyelvi és esztétikai nevelésének szolgálata, másrészt pedig a csehszlovákiai magyar író- és képzőművész-utánpótlás nevelésének elősegítése volt a célunk. A pályázaton valamennyi csehszlovákiai magyar gimnazista, középiskolás és szaktanintézeti tanuló részt vehet, aki 1982. június 30-ig valamelyik középfokú oktatási intézményünk nappali tagozatának tanulója. A pályázatot három kategóriában — vers, kispróza és képzőművészet — hirdettük meg. A pályázat feltétele, hogy a résztvevők több munkával — legalább öt verssel, ugyanennyi képzőművészeti alkotással, és legalább három kisprózával — nevezzenek be. PÁLYADÍJAK: — vers: 500.— Kcs 300.— Kcs értékben könyv 150.— Kcs — kispróza (novella, elbeszélés stb.) 500.- Kcs 300.— Kcs értékben könyv 150.— Kcs — képzőművészet (rajz, festmény,-grafika, fotó stb.): 500.— Kös 300.— Kcs értékben könyv 150.- Kcs A pályázat nyilvános: a beküldött munkákon fel kell tüntetni a pályázó nevét, lakcímét, iskolájának nevét és címét, valamint azt, hogy hányadik évfolyamba jár. Címünk: Nő szerkesztősége, Martanoviőova 20., 812 03 Bratislava. A pályamunkák beküldési határideje: 1982. április 30. A beérkezett műveket hat tagú bíráló bizottság értékeli. A bíráló bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az egyes díjakat szükség esetén visszatarthassa, illetve megoszthassa. A pályázat eredményeit lapunk 1982. június 1 -én megjelenő 22. számában tesszük közzé. A közlésre érdemesített pályamunkákat — az esetleges díjazáson kívül — az érvényben lévő honoráriumtörvény alapján jutalmazzuk. A Nő szerkesztősége FELHÍVÁS 3 Rendkívül ízléses kiállítású kis könyv hagyta el a Madách könyvkiadót. A napokban jelent meg Szénássy Zoltán tanár. író könyve Jókai Mórról. Úgy érzem, be kell vallanunk, hogy az utóbbi időben megjelent Jókai-méltatások különösebb figyelmet már nem keltettek, hiszen úgy véltük. Jókai élete, életműve feldolgozott, mindenki számára ismert. Ezek után viszont sokan kérdezhetik. akkor vajon miért érdekes, olvasmányos Szénássy könyve? Érzésem szerint azért, mert a szerző néhány helyen új adatokkal pontosítja, mondhatnám dokumentálja (fényképekkel) is a nagy iró főleg komáromi (Komámo) vonatkozású, a Jókai életműben kevésbé rögződött emlékeit. így beszél a komáromi sziget irodalomtörténeti érdekességeiről, a híres református kollégiumról vagy a református temetőben található Jókai sirkertről, itt nyugszanak az iró szülei is. Jókai Komáromban írta első regényét. a Hétköznapokat, szigeti kertjükben emléktábla hívja fel figyelmünket arra. Jókai szelleme ma is elevenen él szülővárosában, Komáromban. Munkásságával örök dicsőséget szerzett a városnak. Tuba János így beszélt erről az író temetésén: ......Halhatatlanná lett városunk általad. Elpusztulhat, elsöpörheti a föld színéről forgó viszontagságok vihara, de emlékét időtlen időkig megőrzik dicső müveid és halhatatlan emlékezeted . . ." Szénássy Zoltán olvasmányos könyve elsősorban a nagyközönségnek, föleg a fiataloknak íródott. Bizonyára mindenki kiérzi belőle a szülőföld iránti ragaszkodást. e szülőföld nagyjainak megbecsülését, szellemük ébrentartását. TRUGLYSÁNDOR JÓKAI nyomában SZÉNÁSSY ZOLTÁN A MATESZ műsora J április 14.: Somorja (Samorin) — Fata Morgana (19.30) április 16.: Udvard (Dvory n/2.) — Fata Morgana (19.30) április 17.: Rété (Reca) — Fata Morgana (19.30) április 18.: Zselíz (Zeliezovce)— Fata Morgana (19.30) április -21.: Hodos (Vydrany) — A négylábú is botlik (19.30) A THÁLIA MŰSORA április 14.: Párkány (Stúrovo) A becsületes molnárlegény (14.00) — Kulcskeresők (19.00) április 15.: Csallóközaranyos (Zlatná n/O.) — A becsületes molnárlegény (14.00) április 15.: Komárom (Komámo) — Kulcskeresők (19.30) április 16.: Komárom — A becsületes molnárlegény (14.00) — Kulcskeresők (19.30) április 17.: Bátorkeszi (Vojnice) — A becsületes molnárlegény (14.00) — Kulcskeresök — (20.00) április 18.: Csenke (Cenkovce) — A becsületes molnárlegény (14.00)
