Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-28 / 31. szám

31. számunk riportja KENDI MÁRIA Mindent az emberért A közellátás és a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítése megköveteli, hogy az összes állami és szövetkezeti kereskedelmi szervezet biztosítsa a lakosság anyagi fogyasztásának továhhi fejlődését, az árusítás kulturáltabbá tételét és a szolgáltatások javítását. Elsőrendű feladatunk a lakosság napi szükségleteinek kielégítésére az, hogy a kereskedelem, a közétkezte­tés és a közúti forgalom dolgozói következetesen végezzék munkájukat. E eélok eléréséért a 7. ötéves tervidőszakban oly módon fejlesztjük a kereskedelmi szolgáltatások minden formáját, hogy a kiskereskedelmi forgalom év közben 2—2,5 százalékkal növelkedjék. ( \z SZSZK Nemzeti Erontja 1981—85-ös választási programjából a tökelerebesi (Trebisovj járásban) Az. 1170 lakosú Perbenyik (Pribeník) „központi" boltjában akadtam össze'első beszélgetőtársaimmal Balogh Gyulánénak — aki 12 évig képviselő volt először az jutott eszébe — délelőtt lévén nyilván a főzésen törte a fejét —. hogy nincs a boltban tűzhely, nincs edény, sorozatedény sincs. A vegyesé­­ru közül sommásan odaszólt az eladó is: ..Kassán áruválásztúskor azt mondták, hogy nem is lesz', mert nincs". Kanda Gizella, a hentesből! volt vezetője is kapóra jött. Az első közlendője az volt: „kevés itt a hús". Az a mi hibánk, hogy tízkor már nincs tej. miért nem jövünk korábban. Nincs megfelelő hűtő­jük. nem tudják hová tenni a tejei, megalszik. Hentes koromban én árultam a tejet, a kenyeret. Most megvettem a tegnapi kenyeret, mert utánam az autóról ugyanolyat szedtek le. Én az üzemel is pártolom, mert sokszor víz- meg áramkiesés van. Azelőtt, ha szóltam, hogy a mezőgazdasági iskolá­ban verseny lesz. 30 kilóval több húst hoztak. Most a vágóhíd főnökének is meg van kötve a keze. A hentesüzletbe kaptam 2000 korona értékű húsárul, ebből 400 koronáért belsőrészt: szívet, nyelvet, lé­pd, májat, fejet . . A májat még csak-csak elviszik, de a többi faluhelyen nem megy. nyakára romlik a boltosnak. A vezetőség azt mondta, tegyem eladha­tóvá. Rányomtam minden vevőre 10 deka belsősé­get. a többit otthon megfőztem, disznósajtot csinál­tam belőle. Közkedvelt volt. bolti áron adtam. Az egészségügyiek megtiltották. Inkább arra figyellek volna, hogy harminc fokos melegben azóta is szaba­don hordják a húst ponyvás autóval. Tíz évig ezzel küszködtem, kaptam egy agyvérzést, úgy mentem nyugdíjba. Itt megy az utódom! — Elég baj az — vetette oda az „utód", a 38 éves Demko Pál. volt kocsmáros. Titokzatosnak tűnt a leláncolt-lelakalolt. felirat nélküli ..rejtett" ajtó. A kopár üzlethelyiség leli ütöt­te kedélyemet. — Van itt egv rossz hűtő Mária Terézia idejéből, két oldalán szellőzik, másnapra megzöldül benne a hús. Nagvkaposról már eleve bepállva hozzák. Nem győzöm elásni. Nincs vízvezeték, a szomszédból hordom a vizet lemosni a húst. Két óvodát, a mezőgazdasági iskolát, a szövetkezetei látom el: színhús kell nekik, de akárhogy rendelek, sehogy se pászol. Tegnap a terebesiek ebédszünetben vissza­élnék az árul. Itt lakom a közelben, de csak késő este tudnak megkeresni. Mindennap hoznak vala­mit. A 11 órai zárástól a délután háromi nyitásig üljek otthon, lessem az. autót, mert elmegy az áruval. Előre reszketek, mit hoznak. Egyrészt a népnek is igaza van. nem köteles megvenni, amit nem akar. De ha nem veszem át a ránk tukmált belsőséget, viszik vissza a húst is. Télen, amikor megvennék, nem kapunk, mert akkor másutt is kell a hurkába, sajtba. Úgy van az itt. az emberek bejönnek, ránéz­nek az. árura, aztán inkább otthon kitekerik egy tyúknak a nyakát. Most fagyasztott csirkéből is csak a megrendelt mennyiség felél hozták a kassaiak. A boltban, mellettünk, az asszonyok a tejjel együtt megveszik a konzervet. nekem ezzel is kisebb a forgalmam. A vezetőség csak követelőzik, hogy teljesíteni a tervet. Hűtőpultot, vitrint, ahová kirak­hatnám az árut, nem adnak. Egy nyugdíjasnak való pénzt keresek. Tavaly a szabadságomat sem vettem ki. meg sem fizették. Lehet, hogy emiatt a beszélge­tés miatt is kellemetlenségem lesz. a vállalatnál. Sápos Menyhért hnb-elnök szerint más falvak­ban. ahová mozgó hentesbolt jár. jobban járnak, mert jobb húst kapnak. — Rájöttem, az iskolák úgy is a község javára szolgálnak, hogy a nekik juttatott húsból marad a falunak is. Aki közelebb vaft. érti . . . Első Csernő — közép-európai hírű szárazföldi kikötőnk — második Csernő, harmadik-negyedik Vajány — a hőerőmű­vel. ötödik-hatodik Kapos. Királyhelmec. csak aztán a falu. A higiénia hiánya általános gond. Panaszkodnak a helmed elosztó raktárra, mert azok nem képesek széthordani az árut. Kettőkor leállnak. Nálunk nem ismernek olyasmit, hogy utánrendelés. Legalább nyáron, ünnepek előtt két műszakban dolgozhatná­nak. A választások elölt is az utolsó pillanatban futottak be az. ásványvízzel, a frissítővel. Pedig nekünk az ásványvíz igen fontos, mert nincs ivóvi­zünk. Mocsaras a talaj. Sáros a kútvíz. a fehér autó megsárgul tőle. Az óvodába meg a mezőgazdasági szaktanintézetbe az iskola autóbuszával hordják kannában u vizet. Az. új választási programban ez a gond is megszűnik . . . Az üveges italt is inkább a kocsmába nyomják, ahol az. árára rámegy a százalék is. A kenyér már jobb. de nem jó: azelőtt minden nyavalyát találtunk benne. A tcjellátással azóta vannak gondok, mióta elvitték Helmecről a lejfel­dolgozó üzemet. Az elmúlt választási időszakban például sokszor felszólaltak: nincs kisszekérhez ke­­rékbelsö. Merem azt mondani, hogy az emberek a hasukon keresztül nézik a társadalmat. Saját magát senki sem szidja, hogy nem vittük ki az árut. Akkor üt be az, hogy ez sincs, az sincs. Én azelőtt a mezőgazdasági szaktanintézet beszerzője voltam, ki­ismerem magam ebben a kérdésben. Az üzletveze­tők panaszát tolmácsoltuk a járásnak, de nincs javulás. A Helmechez. tartozó, de a mi területünkön E312

Next

/
Oldalképek
Tartalom