Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-06-09 / 24. szám
Tájoló SZÉLESTENYERCJ FEJENAGY ÉS A TÖBBI TISZTESSÉGESEK A végén csattant az ostor: a komáromi (Komárno) MATESZ színpadán az idei évad legjobb előadását láttuk a május 15-én tartott bemutatón. Nemzeti irodalmunk szép és értékes szatirikus elbeszélő költeménye Petőfi Sándor: A helység kalapácsa — Simon István átdolgozásában megtartja összes stílusparódiái jellemzőjét. Szinte zseniálisan fejleszti párbeszédes jelenetté Petőfi leíró szatíráját, ahogy a múlt századi stílusparódiából mát csipkedő, vérbő komédiát fejleszt, a színház minden követelményének megfelelőt. ízes tréfák, a dolgok elevenébe vágó poénok, magunkra ismertető kiszólások sorakoznak egymás mellett, vagy pontosabban: egymásra épülve megfelelő gradációt biztosítanak a mű egészének, illetve a többszöri fordulópontok határolta részeknek. Főnyeremény volt műsorra tűzni a Szélestenyerű Fejenagy és a többi tisztességesek-et azok szempontjából, akik óva intik, féltik profi színházunkat az olcsó „közönségfogó“, hatásvadász, édesbús vígjátékoktól, harsány tréfálkozástól, mert nem kelti azt a hiányérzetet, amelyet a legtöbb kasszaElizabeth Borrett-Browning müve siker-darab: hogy művészi-esztétikai igényesség nélkül, maradandó, eszmeiséget gyarapító értéket teremtő szándék figyelmen kívül hagyásával szórakoztattuk a közönséget (csaptuk be — önmagunkat is). Meggyőződésem, hogy a Szélestenyerű ... hosszú életű lesz, a közönség „venni“ fogja, és sokáig emlékezetes műsorként vonul majd be színházunk történetébe. Ez a zenés komédia Petőfi Sándor eszméi nyomán — ahogy a műsorfüzet jelöli a darabot — úgy szórákoztat-nevettet, hogy közben a színház eszmei-esztétikai, alapvető (és erkölcsi) követelményén sem esik csorba. Konrád József rendező, érdemes művész régóta kísérletezik a népi színházi stílussal, utóbbi rendezéseiben mindenütt (még az amatőrökkel végzett munkáiban is) megtalálhatók e stílus különböző jegyei. Voltak már általa egészen félresikerült előadások, holott a színpadi mű korábban kivívta előkelő helyét a világ drámairodalmában (Revizor), de olyan bukások is, amelyeket az írott szöveg tartalmatlan felszínessége okozott, holott a népi színházi stílus ellen alig lehetett kifogás (Kakastánc). Konrád József kitartó próbálkozása, rendezői hitvallása végülis meghozta a várt sikert (állítom, a szükségeset is, hiszen alkotói munkáról lévén szó, a hosszadalmas sikertelenség fásultságot idézhetett volna elő, válságot a rendezőszínész kapcsolatban). Az ötletdús rendezés mértékkel szorítja háttérbe vagy emeli ki a szöveget, a szerkesztett játékosság megfelelő teret nyújt az improvizálásnak, az ál-fennköltség, a harsány komédiázás, az ízes bohóckodás nem tördeli szét a darabot, váltogatásuk funkcionális és összhangban van a mondott szöveg szatírájával. Kár, hogy az ötletek közé becsúszott néhány elcsépelt, olcsó sikert hozó hatáseszköz, amely ezúttal felesleges, sőt figyelemelterelő volt, oldás helyett inkább kizökkentett. Tudom, e stílus ismérvei közé tartozik a vaskos, olykor az ízléstelen (vagy annak tűnő) tréfálkozás is. A vulgarizmus és a kétértelműség nagy tapsot és hahotát váltott ki, mégis érdemes lenne elgondolkodni néhány ilyen jelenet módosításán, mert a valós kibontakozást hátráltatják, a legjobb esetben nem segítik elő. Kár volt lányt szerepeltetni a mesélőkikiáltó figurában. Somogyi Anikó játékosságban nem tudott felnőni a többi szereplőhöz, s néhány jelenetben (a tömegbe olvadáskor) tisztázatlan volt feladata. Az előadás erénye a színészi játék. Sikeresen formáltak jellemeket a szereplők, ráérezve a rendező elképzeléseire, szélsőséges végleteket játszottak ki, eltúlozva jellemvonásokat, megértve a szatíra igazi lényegét: olyan komolyan csinálni mindent, átélveátérezve, hogy a hiteles, a szívből fakadó igaz válasz rá csak a nevetés lehessen. Eszköztáruk gazdag volt, tartalmazta a felszabadult komédiázást, a szélsőséges bohóckodást és az ingerlő parodizálást. Varsányi Marika megint egy új arcát mutathatta Szemérmetes Erzsók szerepében, s ha legutóbbi alakítását — a vak lány A Zöld Fához címzett fogadó-ban — nem múlta is felül, néhány jelenetben egészen kimagasló teljesítményt nyújtott. Holocsy István szélsőségesebben játszhatta volna Fejenagyot, a csélcsap, okosan sikkasztó tanácselnököt, jobban hasznosítva a „jelen pillanatban ezt teszem, az előbbire nem is emlékszem“ elvet. Nehezen felejthető teljesítményt láttunk Boráros Imrétől és Pöthe Istvántól, akik a legjobban használták ki a szerepük adta és a rendezői felfogás biztosította szabad játék lehetőségét. Bugár Gáspár és Szentpétery Aranka játéka is sok tapsot érdemel, halványabb volt Simon Kázmér, Fazekas Imre, Molnár László, Rozsár József, Ropog József és Ferenczy Anna. A stílusos zenét Rónai Pál szerezte, a jó koreográfia Somlai Istvánt dicséri. Kopócs Tibor díszlet- és jelmeztervei szervesen illeszkedtek a játékos előadásba. NESZMÉRI SÁNDOR NŐ/24 1861. június 30-án halt meg Elizabeth Barret- Browning angol költő. Megfejtésül három versének címét küldjék be. Készítette: L. L. A 22. számú rejtvény helyes megfejtése: Garammenti krónika, Töretlen föld, Iránytű, Cukor, Győzelmes bukás, Dübörög a föld. A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban részesült: Zala Zs„ Ipolyság (Sahy), Matlák F.-né, Zone (Türen), Hegedűs P., Érsekújvár (Nővé Zámky), Prusák Gy.-né, Kassa (Kosice), Kubes T., Bratislava, Hustá E., Pelsőc CEZ (Plesivec) Szovjet sakkozó Határozói Azonos Ai urán Város az У?*“"’1' Kábító- '' lem isten- Maqyor Azonos ,rOS rag betűk ,egyjele NSZK-bon ««и. szer °*'9*n nóje a gö. Szármázik betűk Mutatoszo °y’ rögöknél L—‘ sz Rokka alkatrésze ........................ ... gális Festő az törvény-USA-ban ellenes Tó Igefajta HIIHUUUU Elötog (ék. h.). Dél-ame-Francia r'*ta' festő rágcsáló Tunguz néptörzs Méter ’ c Francia-Bánatos Indiai országi város Sport monopol -vállalat N. / Díszterem Tó -CilopiODOn V Olnsznrsxági sztereofilozófiai /______folyam fonikus elmélet Elizabeth Bar«**Francia Browning filmegyik szép rendelő verse _ , Goróq latinul Г uwtpinn ______i________ ““““тттш~~т‘ Magyar Moszat Azonos laoaorugo betűk ■ .............■— Könnyezik Elektromos töltésű részecske oavanyicas folyadék Semmi (ék. h.) Határozói rag A hajó __ hátsó része E napon \ / atigma Nemet Finnugor 'y'------------------fizikus nép Római -----------------------------------s' 1000 Hidrogén Sulfur Elizabeth Barrett-Browning I müve ; Nevelő Ógermán rovásírás Tőszámnév A bárium ve9YÍele Igeképzö Tárgyrag Magyar színésznő :x