Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-10-24 / 43. szám
GÁGYOR PÉTER Z57 00 /7 Tőketerebes (Trebisov) járási székhely. Még csak most alakul ki a település városi arculata. Az út mellett húzódó hosszú házsor közé egyre-másra épülnek az új üzletsorok, a magas irodaházak. — Minden sértő szándék nélkül megállapíthatjuk, — mondja Pavol Koscík a járási nemzeti bizottság tervezési osztályának vezetője —, hogy a járás területén igazi város eddig nem volt. Városias jellegű településünk viszont több van, mint más járásokban, és ezek mindig is szívesen rivalizáltak egymással, öt kisvárosunk: Tőketerebes, Nagykapos (Velké Kapusany), Királyhelmec (Královsky Chlmec), Gálszécs (Secovce) Tiszacsernő (Cierna nad Tisou) amolyan szomszédvárak. A járás térképét nézzük, és összehasonlítjuk a mai lakosságlétszámot (1979 január elsejei adatok) a másfél évtizeddel ezelőttivel Terebes lakosssága 7000-ről 14 212-re emelkedett. A három volt járási székhelyé: Nagykaposé 3500-ról 8625- re, Királyhelmecé 5000-ről, 5965-re, Gálszécsé 5000-ről 5500-ra. Az új ipari településé. Tiszacsernőé 1800-ról 3500-ra. A járás központja, Terebes a járás északi részének középpontjában van, a délkeleti részből bizony nem egyszerű ideutazni. — A járás két hasontó nagyságú terület találkozása. Középpontja Zemplén (Zemplín), hajdan megyeszékhely, ma jelentéktelen nagyságú község, a táj névadója. A nagy nyomtatott „L” betű formát idéző járástérkép északi szárában van tehát Gálszécs és a járási székhely, míg a többi (három) kisváros a délkeleti szárban van. Az elmondottak alapján érthetőbbé válnak járásunk településeinek és azok fejlődésének sajátosságai. De mondjunk konkrét példát is. Királyhetmecnek még mindig nincs kanalizációja, viszont Csernőn már másodszor kanalizálnak. Ugyanakkor a két városka olyan közel esik egymáshoz, hogy remélhetőleg összenőnek majd. Amikor Csernő épült, a munkahelyek tőszomszédságában, a vonatfütty és zakatolás árnyékában épült fel. Holott adva volt a közelében Királyhelmec, hagyományaival, városi rangjával. . . Ezzel a fáradsággal és befektetéssel a két kisváros helyett a régit korszerűsítve nagyobb hasznot értünk volna el. Ugynezt a hibát Nagykaposon már kiküszöböltük. A vajáni ipartelepítés urbanisztikai hátterét, a lakótelepeket, egy hagyományos alapra, Nagykapos városába helyeztük, így van egy korszerűsödő, megújult városunk. Ha a települések változásainak okait bogozgatjuk, a legfontosabb mozgatóerőnek a gazdasági változásokat érezzük, az iparosodást és a mezőgazdaságbon jelentkező munkaerő-felesleget. A lakosság átrétegződését az új munkahelyek alakulása határozza meg. Tehát számolnunk kell fejlődő és sorvadó településekkel, ill. körzetekkel. — A terebesi járásban az utóbbi másfél évtizedben jelentős iparosodást tapasztalhattunk. A legnagyobb mértékben elsősorban Nagykapos körzetében. A vajáni villanytelep 1761 új munkahelyet teremtett (ebből 259 a női). A kőolajvezeték szivattyúállomása 227 munkahelyéből 42 női munkahely, a Slovnaft 323 munkahelyéből 64 és két nem túlságosan jelentős nőkéi foglalkoztató üzem van ebben a körzetben, a szövőüzem (Likotex — 200 munkahelyéből 112 női) és a cipőgyár (JAS-272 munkahelyéből 254). összesítve 2783 új munkahelyből 731 a női munkahelyek száma. Már a számadatok jelentős aránytalanságot mutatnak a férfi és női munkalehetőségek összevetésében. Ráadásul a férfi-munkahelyek 80 százaléka közép- és főiskolai végzettséget feltételez, a női munkahelyek viszont zömmel betanított munkásokat igényelnek. Pedig a családokban (így a Nagykapos környéki családokban is) általában hasonló képzettségű emberek társulnak. Az iparosodás kezdetekor túlzott szerénységünk miatt minden felkínált ipartelepítési szándékra rábólintottunk. Elfogadtuk, amit adtak. A jövőben a női munkahelyek kialakításakor az igényeknek jobban megfelelő munkahelyek létesítését kell majd szorgalmaznunk, hogy az egyensúly ebből a szempontból is helyrebillenhessen. Pavol Kősóiknak — mint mondta — az a szakmai betegsége, hogy szinte egyidőben látja a járás mai problémáit és lehetőségeit: a jelent és jövőt. A hat folyó, a Tisza, Bodrog, Latorca, Labore, Ung, és Topoly partjain elterülő járást ipari és virágzó mezőgazdasági — gabonát. gyümölcsöt, zöldséget, húst termelő és feldolgozó — vidéknek látja, amely az ország asztalára még az eddiginél is több és ízletesebb ételt rakhat. A folyószabályozások és a talajjavítás hatalmas összegekbe (cca 1 milliárd korona) került. A talajjavító vállalat azonban az ötéves terv első három éve alatt feladatainak csak 30—35 százalékát teljesítette. Ez a mulasztás jelentős, mert a megfelelő ipartelepítés mellett, a mezőgazdaság fejlesztése sem elhanyagolható feladat. Szlovákia tervhivatala részére Nagykaposon és környékén 1974- ben a foglalkoztatottságról felmérés készült. Nagykaposon, Feketemezőn (Cierne Pole,) Mátyóc-Vajkócon (Mafovské Vojkovce), Dobóruszkán (Ruská), Nagyszelmencen (Veiké Slemence), Kaposketecsényben, (Kapusanské Klacany), Csicseren (Cicarovce), Vajánban, Deregnyőn (Drahnov), Bősen (Besa), Iskén (Iskovce), Nagyráskán (Veiké Raskovee), Abarán (Oborín) — a bejárásra alkalmas húsz kilométeres körzetben 1308 munkaképes, de munkahellyel nem rendelkező nőt számoltak össze. Ebbe az adatba nem számították bele a három és többgyerekes családanyákat (222) és az 50—55 éves korosztályt (270). — Megváltozik a táj, a települések és változnak az emberek is — mondja Agnesa Cátyová, a nőszervezet régi dolgozója, volt járási titkára, jelenleg a népi ellenőrzés járási bizottságainak elnöke. Azt is lehetne mondani, hogy hagyományőrző vidék a mi vidékünk, de ez nem változtat azon, hogy elmaradott! Az sem véletlen, hogy éppen nálunk vannak a női munkaerő-gazdálkodásban a legnagyobb problémák. Nem nehéz megtalálni a kapcsolatot a konzervatív családmodell (a háztartásban dolgozó aszszony és az őt „eltartó" férj) valamint a vidék konzervatizmusa között. Nem véletlen az sem, hogy drágán, de ízléstelenül építkeznek a családok, vagy hogy sok ház olyan helyen épül fel, ahol az értéke még a nyersanyag árát sem éri el. Az egyenjogúsodás mércéje nálunk az is, hogy hozzányúlhat-e a betétkönyvhöz a nem kereső feleség, hogy szembe mer-RÓZSASZÍN SZEMÜVEG NÉLKÜL A SZOLGÁLTATÁSOKRÓL 4 1. Itt kezdődött a SUTI és a Belügyminisztérium közös rendezvénye, amelyen az újságírók megismerkedhettek egy járás szolgáltatásfejlesztésének „műhelytitkaival". Amit láttunk, hallottunk, továbbadjuk ,.. Minden egy helyen - a szolgáltatások háza Martinban 2. Néha fél évig ke részre,,. 3. Egészség, széps' elkelne a korszerűsít'
