Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-05-18 / 20. szám
I JÓ SZÁNDÉKÚ pedagógusok, alkalmi gyermektánccsoportok jutottak eszembe, amikor a CSENI ADOK KB mellett működő SZŐTTES népi együttes utánpótlásnevelő szándékkal létrehozott gyermektánccsoportjának, az APRÓ SZÖTTES-nek próbáján jártam. Nem láttam groteszkül ható mozdulatokat, felismerhetetlenségig leegyszerűsített karikázókat, játékosságuktól megfosztott gyerekjátékokat, kényszeredettséget, a táncoló gyerekek arcán tükröződő görcsös összpontosítást. Felszabadultan, játék helyett táncoltak a gyerekek. Elj ‘ felejteni való élményekre gondoltam: egy nagyon jó pedagógus, aki a tánctanításhoz sajnos nem értett, szüntelenül görcsbeugró lábamat akarta elfogadható mozdulatokba törni. Azóta sem tudok táncolni. Az Apró Szőttes vezetője Gál Györgyné végigjárta a Szőttes iskoláját, férje még ma is az együttes koreográfusa. Évát a gyermeknevelés gondjai, teendői közül hívta vissza Quittner János, hogy vállalja el a gyerekek tanítását. Egy éve táncolnak együtt a gyerekek, s az eredmény próbáról-próbára szebb, tisztább, az ősi forráshoz közelítő.- Több ez mint a tánc és tánctanulás. A próbákon a csehs'zlovákiai magyarlakta vidékek táncainak elemeit, lépéseit tanuljuk meg. Ezzel együtt a néprajzilag jellegzetes vidékek lakóit, szokásait, a népköltészetét, a népdalkincs egy-egy szép darabját is megismerik a gyerekek. Éva szavait a fellépések támasztják alá. A felszabadult mozgás közben a kavargó forgatagban már sajátjukként táncolják a gyerekek a Zoboralja, Gömör vagy Mátyusföld táncainak eltérő csapásait, lépéseit, fújják a népdalokat.- Egy idő után a gyerekek is felfedezik, hogy a táncnak is vannak dialektusai, amelyek vidékenként változnak. A tánc sem választható el a népköltészettől, a népzenétől, összekapcsolódnak, egymásból fejlődnek, alakultak ki. Ezzel együtt kötődést is jelent az itt élő emberekhez, megőrzött népi kultúrájukhoz, s nem utolsósorban a népköltészetben felfedezhető nyelvi leleményhez, az anyanyelv tisztaságához, a szülőföldhöz. Molnár István írja 1947-ben kiadott Magyar tánchagyományok című könyvében: „A néphagyományok tartanak meg bennünket sajátosan magyarnak. Ha ápolásával felhagyunk, elszakítjuk azokat a kötelékeket, amelyek testvéreinkhez kötnek bennünket, gyökértelenül állunk a világban . . ." Ez az APRÓ SZŐTTES munkájának is az alapja. — Mondja Quittner János, aki életét tette fel a csehszlovákiai magyar néptánckultúra ápolására, megőrzésére, fejlesztésére. Személyéhez kötődik az APRÓ SZŐTTES bemutatkozása is. A bratislavai Színművészeti Főiskola koreográfustszakán a diplomamunkájában a gyerekek is táncoltak. A Kárpátmedence táncait bemutató kompozícióra a legjobb osztályzatot kapta. A visszhang, az értékelés még mindig várat magára. Pedig, ha meggondoljuk, hogy az első csehszlovákiai magyar, aki ezen a szakon diplomát szerzett .. . A gyerekek hálásabbak. Gál Györgyné és Quittner János törődését fegyelmezettséggel hálálják meg. Pedig nemcsak bratislavaiak járnak az együttesbe. Néhányon Somorjára (Samorín), Éberhardra (Malinovo) utaznak a próbák után, s az iskolát sem lehet mellékesen kezelni. A Duna-utcai Magyar Tannyelvű iskolában támogatják az együttest, lehetőséget adnak a gyerekeknek a fellépésekre. örvendeznem kellene, hiszen egy olyan csoport alakulásáról van szó, amely több és meszszebbre tekintő minden eddigi próbálkozásnál, örömöm kisebb, hiszen a példa eddig még nem talált követőkre. Talán majd Zselíz (Zeliezovce) és Gombaszög (Gömbösek) után, ahová minden bizonnyal eljut ez a fészekaljnyi gyerek. El kellene jutniuk, s talán ismét elkezdődne egy új mozgalom. Ügy, ahogy a SZŐTTES tájolásai nyomán duplájára emelkedett a rendszeresen dolgozó népitánc-együttesek száma. APRÚ SZŐTTESEKET! Quittner János és barátai ebben is segítenek majd ha szükség lesz munkájukra, tapasztalatukra, ha megteremtik számukra a lehetőségeket .. . Segítenek a SZÖTTES-tagok, a felnőtt csoportok tagjai; tudásukkal, lelkesedésükkel. Azzal a lelkesedéssel, amely már többször magával ragadott, cselekvésre késztetett sok helyi vezetőt. Csak így szaporodhatnak el az APRÓ SZÖTTES-hez hasonló gyermek népir tánc-csoportok. így gyarapodhat általuk a csehszlovákiai magyar népitánc-mozgalom. DUSZA ISTVÁN Quittner János koreográfusi vizsgadarabjában a gyerekek is táncoltak A gyerekek hálásabbak NAGY LÁSZLÓ felvételei np azánk egyre kevesebb tájá_j ról mondhatjuk el: tiszta a levegője. Amíg 1955-ben Szlovákiában összesen 1,2 millió tonna szennyeződés »termelődött”, ez a mennyiség napjainkig 3,8 millió tonnára emelkedett. S ennek egyharmada a levegőben található! Vagyis az üzemekben, gyárakban keletkező pornak, hamunak a 18 százaléka, a gázszennyeződésnek pedig a 97 százaléka kerül a levegőbe, onnan pedig a szervezetünkbe. Ezt az elviselhetőség határán levő állapotot az iparosítás és az automobilizmus gyors fejlődése okozta. Hasonló a helyzet csaknem minden fejlett államban. Főleg a nagyvárosok, ipari központok vannak kitéve nagymértékben e káros hatásnak. Szlovákiában alig akad járás, melyben ne találnánk olyan gyárat, üzemet, melynek kéményéből a megengedettnél kevesebb szennyeződés kerül a levegőbe. Jelenleg 414 ipari vállalatot tartanak nyilván, mely több mint 700 szennyező forrást üzemeltet. Bratislavában a legtöbb szennyeződést a Dimitrov n. v. vegyiüzem és a Slovnaft „termeli”. A fővárosban élők jól ismerik ezt az „illatot”, ami különösen akkor elviselhetetlen, ha a szél a város felé fúj. A Slovnaft például évente 35—40 ezer tonna kéndioxidot bocsájt a levegőbe, melynek a kedvező szélviszonyok esetén 5 százaléka a
