Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-06-26 / 25-26. szám
az ‘ Tizenkettedszer — jöttek össze Jókai Mór szülővárosában a Bratislavai Népművelési Intézet, a CSEMADOK KB, valamint a komáméi (komáromi) járási és városi szervek által megrendezett Jókai-napokon Szlovákia városaiból, községeiből és kis falvaibái a szép magyar beszéd, a vers- és prózamondás, az irodalmi színpadi- és műkedvelő színjátszó, valamint a bábjátszó mozgalom legjobb művelői, leglelkesebb hívei és ápolói, hogy.......nemesen versengjenek, közönségüket pedig művészi élményekkel gazdagítsák .. .* Az eddigi évek tapasztalatai szerint a Jókainapokon általában 40—50 szavaló és prózamondó, 6—7 irodalmi-színpadi és ugyanannyi műkedvelő színjátszó-együttes szokott fellépni, akik, mint az előzetes járási versenyek legjobbjai — aránylag hűen tükrözik a szlovákiai magyar öntevékeny csoportok szellemi-művészi színvonalát. Ez a tevékenység — a jelek szerint — nem öncélú és nem körülhatárolt, hanem szocialistatársadalmi megnyilatkozáshoz méltón széles népi bázisra támaszkodó és messzemenően nemzetközi jellegű. Ezt tanúsította Jókai 150. születési évfordulójának megünneplése kapcsán az iró közös szlovák—magyar értékelése, a magas színvonalú közös szemináriumok stb.; emellett szól a színpadról tolmácsolt művek szerzőinek összeválogatása is: Andrej Plávka és Miroslav Válek szlovák költőtől kezdve a klasszikus magyar Írók művein, Radnótin és Fábry Zoltánon át a ma élő magyar irodalomig. Az egyes kategóriák bírálói az elismerő szavak mellett megtették konstruktívan kritikai megjegyzéseiket is az elhangzott előadásokhoz. Ez azonban nem zavarta a lelkes hangulatot — ellenkezőleg! A szereplők és bírálóbizottság tagjai mintha minden eddiginél jobban tudatosították volna küldetésüket és a vállalt feladat igazi értelmét, hogy nem annyira a hivságos dicsőség a fontos, mint inkább az, hogy az elemzés során kiemelt erények, esetleg hiányosságok tapasztalataiból okulva, a jövőben még magasabb mércét tűzhessenek maguk elé. 1. A színjátszás győzteseinek kijáró dijakat (fel. vételünkön) Kabát Góbinak Levicéről (Léváról) — Lőrincz Gyula, a CSEMADOK országos elnöke nyújtotta át. 2. Minden elismerés kijár a filakovói (füleki) műkedvelőknek Jókai—Huszka „Szabadság, szerelem" c. daljátékának érett előadásáért. 3. A kulturális fesztivál hagyományosan Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával ért véget. Az ünnepi aktusnál Janda Iván vezető karnagy vezényletével közreműködött a fennállásának 10. évfordulóját ugyancsak Komárnóban (Komáromban) ünneplő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. 4. A nagyot fejlődött, számos bel- és külföldi sikert elért énekkar kezdettől fogva sokat köszönhet Vass Lajosnak, állandó vendégkarmes-VÉLEMÉNYT KÉRTÜNK A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAITÓL KULCSÁR TIBOR az értékelő bizottság elnöke a vers- és prózamondók vetélkedője után őszintén és tárgyilagosan úgy nyilatkozott, hogy az idén az előző évekhez képest nem tapasztalható előrelépés. A felnőttek kategóriájában nem is adhatták ki az első és második díjat; az a körülmény viszont, hogy éppen a jövő ígéretei: az első és második kategóriában fellépő kisiskolások vitték el a pálmát, hogy nem találhattunk hibát a zömüknél sem a szép magyar beszédben, sem a témaválasztásban, sem pedig a tiszta gyermeki hevülettel, ugyanakkor meglepően érett értelmezéssel teli tolmácsolásban — biztató, és tehetségük mellett oktatóik, a velük foglalkozó szakemberek hozzáértését, türelmét dicséri! Feljegyeztem Kulcsár Tibor szavait az irodalmi színpadok teljesítményének értékelése során is. — Csak egy ..régi“ szerepelt — mondotta — a sahyi (ipolysági) József Attila irodalmi színpad, Vass Ottó kiváló irányításával. Nagyszerű jelenség viszont, hogy a többi, újonnan alakult és bekapcsolódott irodalmi színpadi csoport törésmentesen vette át a régiektől a stafétabotot, vagyis nem a „nulla“- pontról indult, hanem az eddigi tapasztalatok leszűrésével a tarisznyájában. Dr. BALÁZS BÉLA az értékelő bizottság tagja, az Üj Szó szerkesztője a Jókai-Napokon szerzett benyomásairól, gondolatairól szólt: 4« A KŐSZÍVŰ ^ EMBER FIAI A MATESZ bemutatójával nyitották az idei Jókai-napokat Amikor május 23-án délután a komárnói (komáromi) Steiner Gábor utcában megnyitották Jókai Mór állandó emlékkiállítását, Rudo Chmel egyetemi tanár, a szlovák ünnepi szónok mondta, hogy Jókai hazánkban a négy legolvasottabb iró közé tartozik. Ez igaz. A nagy mesemondó könyveit nem szorítják háttérbe sem a modern társadalmi regények, sem a tudományos-fantasztikus irodalom új romantikája. Ami Jókaiban örök életű és örök varázsú, az éppen képzeletének a valósággal ötvözött szárnyalása és bója, amely mögött mindig ott érezzük az élő társadalmi problémákat, az író egyértelmű törekvését: hősei a nemes, haladó, igazságos eszmék oldalán álljanak. Ez a törekvés érvényesül „A kőszívű ember fiai" című regényében és annak színpadi változatában is, amelyet a Magyar Területi Színház együttese Kopányi György magyarországi író új feldolgozásában, Konrád József rendezésében mutatott be május 23-án este, mint a Jókainapok első ünnepi műsorát. Annak idején, Jókai Mór születése 150. évfordulójának kapcsán lapunkban előzetesen idéztük Kopányi Györgynek a műsorkönyvben is megtalálható dramaturgiai elképzelését és örömmel nyugtázzuk, hogy éppen most, a Nők Nemzetközi Évében, felfedte a regény, illetőleg a dramatizált mű központi alakjának, Baradlaynénak addig homályban tartott jellemvonásait. Az a Baradlayné, aki kőszívű férje antihumánus hagyatkozásaival szemben nem habozik önállóan, emberi és egyben női méltóságát visszaperelve cselekedni, a minden szempontból helyesen gördülékenyen, funkciós motívumokkal felépített színpadi mű telitalálata. A szerepet, amely egyébként a MATESZ két kitűnő, érett művésznője: Ferenczy Anna és Lőrincz Margit váltakozó alakításában kerül mejd a közönség elé, a bemutatón Ferenczy Anna formálta meg művészi erővel. Az erős drámai emócióktól, belső szenvedélytől izzó alakítás a kivételes tehetségéről már gyakran tanúságot tett színésznő újabb jelentős bizonyítása. Vérbő, életteli alakokat formáltak a dráma további szereplői is, elsősorban a számítón okos, szép bárónét játszó Szentpétery Ary, a legifjabb Baradlayt játszó Pőthe István, az Edit kedves, lányos báját érzékenyen visszaadó Varsányi Mari és a külsőjeg-belsőleg hiteles Baradlay Richárd — Ropog József. Az előadás jól egybehangolt, a rende-VLZ _o 3 о
